Kelemen János a történelemfilozófia hasznáról és káráról
Absztrakt
Kelemen János gazdag és szerteágazó életművének egyik fő tengelyét – a nyelvfilozófia és a strukturalizmus mellett – a történelemfilozófia jelöli ki. Filozófiai karrierje legkorábbi kezdeteitől fogva tanulmányok sorában foglalkozott a modern történelemfilozófiával és annak gyökereivel. Különösen a klasszikus német filozófia törekvéseire, valamint annak későbbi folyományaira összpontosított. Messzemenően empatikus volt a klasszikus német filozófia képviselőinek arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy filozófiailag megalapozott módon értelmet találjanak a történelemben. Kelemen János attitűdjét ezzel kapcsolatban mindig az óvatos, mértéktartó szkepticizmus jellemezte, ami viszont mindig az ilyen irányú filozófiai vállalkozások alapintencióinak elfogadásával párosult. Másfelől az előbb említett kritikai, szkeptikus jellegű megfontolások nála nem kevésbé érintették az előbbi, a történelemnek, illetve a történelmi eseményeknek valamiféle jól körülhatárolható rendet, értelmet tulajdonító elméleteket bíráló, elutasító koncepciókat is. Ha választani kellett, Kelemen János mindig inkább az elsőként említett elméletek csoportjával értett egyet, megannyi, erőteljesen hangoztatott fenntartásával együtt.
Hivatkozások
Browning Gary K. 2004. Rethinking R. G. Collingwood. New York, Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9780230005754
Collingwood, Robin 1987. A történelem eszméje. Ford. Orthmayr Imre. Budapest, Gondolat.
Collingwood, Robin 1939/2001. The Principles of History And Other Writings in Philosophy of History. Oxford, Clarendon Press.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich 1979. Előadások a világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich 1983. A jogfilozófia alapvonalai. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai.
Herder, Johann Gottfried 1978. Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások. Ford. Imre Katalin és Rozsnyai Ervin. Budapest, Gondolat.
Kant, Immanuel 1974. Az emberi történelem feltehető kezdete. In Uő. Vallás a puszta ész határain belül és más írások. Ford. Vidrányi Katalin. Budapest, Gondolat.
Kant, Immanuel 1985. Az örök béke. Ford. Babits Mihály. Budapest, Európa.
Kant, Immanuel 1991. Az erkölcsök metafizikája. In Uő. Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. A gyakorlati ész kritikája. Az erkölcsök metafizikája. Ford. Berényi Gábor. Budapest, Gondolat.
Kant, Immanuel 2004. A gyakorlati ész kritikája. Ford. Papp Zoltán. Budapest, Osiris.
Kelemen János 1976. Munka és termelés. Világosság. 17/2. 129–136.
Kelemen János 1978. A tudat és a megismerés. Budapest, Kossuth.
Kelemen János 1985. A Nagy Elmélet és a marxizmus. Világosság. 26/3. 187–190.
Kelemen János 1989. Popper antihistoricizmusa. In Karl Popper A historicizmus nyomorúsága. Ford. Kelemen Tamás. Budapest, Akadémiai. 7–24.
Kelemen János 2000. Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz.
Kelemen János 2005. Vázlat az analitikus történetfilozófia történetéről. Kellék. 27–28. 179–185.
Kelemen János 2018. Opponensi vélemény Márkus György Language and Production című, doktori disszertációként benyújtott könyvéről. Magyar Filozófiai Szemle. 62/1. 58–70.
Kelemen János 2021. Megjegyzések Ullmann Tamás Túl a jelentésen című könyvéről. Magyar Filozófiai Szemle. 65/3. 227–230.
Löwith, Karl 1996. Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Ford. Boros Gábor és Miklós Tamás. Budapest, Atlantisz.
Marosán Bence Péter 2016. Az örök béke mint transzcendentális eszmény – Kant és Hegel vitája a véges és a végtelen racionalitásról. In Tánczos Péter és Varga Rita (szerk.) „…amennyiben szellemi lények vagyunk” – Tanulmányok Immanuel Kant aktualitásáról. Budapest, L’Harmattan. 169–178.
Marx, Karl 1970. Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Budapest, Kossuth.
Márkus György 1966. Marxizmus és "antropológia". Az emberi lényeg fogalma Marx filozófiájában. Budapest, Akadémiai.
Nietzsche, Friedrich 1989. A történelem hasznáról és káráról. Ford. Tatár György. Budapest, Akadémiai.
Schwendtner Tibor 2011. Eljövendő múlt. Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél. Budapest, L’Harmattan.
