Reprezentáció és utópia
Marin és Richir az idealizációról
Absztrakt
Tanulmányomban Louis Marin és Marc Richir utópia- és idealizáció-fogalmát szeretném bemutatni, elsősorban két szövegükre, Marin Utopiques: Jeux d’espaces és Richir L’institution de l’idéalité című könyvére fogok támaszkodni (Marin 1973. 21, 29, 115, 128; Richir 2002). Nem feltétlenül evidens, hogy Marin és Richir mintegy együttlátható. Az együttlátásuk mellett elsősorban az szól, hogy mindkettőjük számára kiemelkedő jelentőséggel bír a fenomenológia hagyománya, sőt hogy mindkettőjük számára a fenomén kapcsán megkerülhetetlen a fenséges problémája, azaz a megjelenítés, a megjeleníthetőség kérdése, ezen keresztül pedig a reprezentáció problémája. Mind Marin, mind pedig Richir olvasatában az utópia kitüntetetten a megjelenítés, a reprezentáció kérdésével kapcsolódik össze: a nem itt és nem most lévő megjeleníthetőségével. Ugyanakkor mindkettőjük számára a reprezentáció – és az utópia – kérdése az idealizáció problémájához is elvezet. Ahhoz, hogy a megjelenítés során azt, amit megjelenítünk, szükségszerűen át is alakítjuk. Mintegy megszépítjük. De legalábbis megváltoztatjuk. Az u-tópiát eu-tópiává változtatjuk.
Hivatkozások
Arany János 1969. Vojtina ars poétikája. In Arany János összes költeményei I. Budapest, Szépirodalmi.
Barbaras, Renaud 1999. Le désir et la distance. Introduction à une phénomé¬nologie de la perception. Paris, Vrin.
Belting, Hans 2003. Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok. Ford. Kelemen Pál. Budapest, Kijárat.
Blanchot, Maurice 1969. L’entretien infini. Paris, Gallimard.
Deleuze, Gilles 1968. Différence et répétition. Paris, PUF.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix 1975. Kafka. Pour une littérature mineure. Paris, Minuit.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix 2009. Kafka. A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsony Judit. Budapest, Qadmon.
Didi-Huberman, Georges 2005. Gestes d’air et pierre. Corps, parole, souffle, image. Paris, Minuit.
Frank, Manfred 1998. A koraromantika filozófiai alapjai. Ford. Mesterházy Balázs. Gond. 7/17. 40–117.
Frank, Manfred 1991. A nyelv uralhatóságának határai. Ford. Kulcsár Szabó Ernő. Literatura. 17/4. 347–379.
Fédida, Pierre 1978. L’Absence. Paris, Gallimard.
Fink, Eugen 1997. Megjelení¬tés és kép. Ford. Rózsahegyi Edit. In Bacsó Béla (szerk.) Kép, fenomén, valóság. Budapest, Kijárat. 47–96.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich 2004. Előadások a művészet filozófiájáról. Ford. Zoltai Dénes. Budapest, Atlantisz.
Homérosz 1957. Odüsszeia. Ford. Devecseri Gábor. Budapest, Európa.
Husserl, Edmund 1972. A fenomenológia ideája. Ford. Baránszky Jób László. In uő: Válogatott tanulmányai. Budapest, Gondolat. 27–110.
Husserl, Edmund 1984a. A tiszta fenomenológia és a fenomenológiai filozófia eszméi (részletek). Ford. Hernádi Miklós. In Hernádi Miklós (szerk.) A fenomenológia a társadalomtudo¬mányban. Budapest, Gondolat. 45–56.
Husserl, Edmund 1984b. Tapasztalat és ítélet. Ford. Hernádi Miklós és mások. In Hernádi Miklós (szerk.) Fenomenológia a társadalomtudo¬mányban. 70–90.
Husserl, Edmund 1922. Ideen zu einer reinen Phänomenologie und phänomenologischen Philosophie. Tübingen, Niemeyer.
Husserl, Edmund 1998. Az európai tudományok válsága I. Ford. Berényi Gábor és mások. Budapest, Atlantisz.
Husserl, Edmund 1999. Erfahrung und Urteil. Red. und hrsg. von Ludwig Landgrebe. Hamburg, Meiner. https://doi.org/10.28937/978-3-7873-2546-7
Husserl, Edmund 2000. Karteziánus elmélkedések. Ford. Mezei Balázs. Budapest, Atlantisz.
Husserl, Edmund 2001. Die Bernauer Manuskripte über das Zeitbewußtsein (1917/18). Dordrecht, Kluwer Academic.
Husserl, Edmund 2002a. Előadások az időről. Ford. Sajó Sándor, Ullmann Tamás. Budapest, Atlantisz.
Husserl, Edmund 2002b. Logische Untersuchungen. Ergänzungsband. Erster Teil. Dordrecht, Kluwer Academic. https://doi.org/10.1007/978-94-010-0599-9
Kant, Immanuel 1995. A tiszta értelmi fogalmak sematizmusáról. Ford. Kis János. In uő: A tiszta ész kritikája. H. n., Ictus. 172–178.
Marin, Louis 1973. Utopiques. Jeux d’espaces. Paris, Minuit.
Marin, Louis 1979. Le mainte¬nant utopique. In Furter, Pierre – Raulet, Gérard (szerk.) Stratégies de l’utopie. Colloque du Centre Thomas More 1978. Paris, Galilée. 246–252.
Marin, Louis 1981. Passages. Traverses. 7/21–22. 123–129.
Marin, Louis 1985. Paysages extrêmes, à l’occident. Extrême-Orient Extrême-Occident. 4/7. 1–21. https://doi.org/10.3406/oroc.1985.939
Marin, Louis 1991. Frontières, limites, limes. Les récits de voyage dans l’Utopie de Thomas More. In Centre Georges Pompidou (szerk.) Frontières et limites. Paris, Centre Georges Pompidou. 105–130.
Marin, Louis 1992a. Le blanc ou l’espacement du présent. In Jean-François Lacalmontie (Catalogue de l’exposition). Nantes, Musée des Beaux-Arts. 27–38.
Marin, Louis 1992b. L’utopie ou l’infini au neutre. Voyages au frontières. Le genre humain. 12/24–25. 45–57. https://doi.org/10.3917/lgh.024.0045
Marin, Louis 1993. Le présent de la présence. In Bernard, Denis – Gunthert, André (szerk.) L’instant rêvé. Albert Londe. Nîmes, Jacqueline Chambon – Trois. 11–19.
Marin, Louis 1994. De la représentation. Paris, EHESS – Seuil – Gallimard.
Marin, Louis 1997. A reprezentáció. Ford. Házas Nikoletta. In Bacsó Béla (szerk.) Kép, fenomén, valóság. Budapest, Kijárat. 220–228.
Marin, Louis 2001. A reprezentáció kerete és néhány alakzata. Ford. Z. Varga Zoltán. In Házas Nikoletta (szerk.) Változó művészetfogalom. Budapest, Kijárat. 197–216.
Marin, Louis 2009. A fenséges Poussin. Ford. Darida Veronika és Marsó Paula. Budapest, Kijárat.
Merleau-Ponty, Maurice 1964. Le visible et l’invisible. Paris, Gallimard.
Merleau-Ponty, Maurice 2007. A látható és a láthatatlan. Ford. Szabó Zsigmond. Budapest, L’Harmattan.
Nietzsche, Friedrich 1986. A tragédia születése. Ford. Kertész Imre. Budapest, Európa.
Nietzsche, Friedrich 1992. A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról. Ford. Tatár Sándor. Athenaeum. 1/3. 3–15.
Popovics Zoltán 2022. A prezentifikáció – Az esztétikai (tudat) aspektusai. Elpis. 15/1–2. 41–55. https://doi.org/10.54310/Elpis.2022.1.4
Patočka, Jan 1997a. A szerző utószava A természetes világ mint filozófiai probléma cseh kiadásához. Ford. Rózsahegyi Edit. Gond. 6/13–14. 116–179.
Patočka, Jan 1997b. A természetes világ és a fenomenológia. Ford. Rózsahegyi Edit. Gond. 6/13–14. 49–80.
Radnóti Sándor 2010. Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények. Budapest, Atlantisz.
Richir, Marc 1992. Méditations phénoménolo¬giques. Phénoménologie et phénoménologie du langage. Grenoble, Millon.
Richir, Marc 1995. A fenomenológiai mozzanat Az ítélőerő kritikájában. Ford. Szabó Zsigmond. Enigma. 2/1. 70–85.
Richir, Marc 2000. Phénoménologie en esquisses. Nouvelles fondations. Grenoble, Millon.
Richir, Marc 2002. L’institution de l’idéalité. Des schématismes phénoménologiques. Beauvais, Association pour la Promotion de la Phénoménologie.
Richir, Marc 2004. Phantasia, imagination, affectivité. Phénoménologie et anthropologie phénoménologique. Grenoble, Millon.
Richir, Marc 2010a. Le nulle part me hante. Philosophie Magazine. 5/42. 61–65. https://doi.org/10.3917/phimag.042.0016
Richir, Marc 2010b. Variation sur le sublime et le soi. Grenoble, Millon.
Richir, Marc 2011. Sur le sublime et le soi. Variations II. Amiens. Asso¬ciation pour la Promotion de la Phénomé-nologie.
Schlegel, Friedrich 1980. A görög költészet tanulmányozásáról. Ford. Tandori Dezső. In Schlegel, August Wilhelm – Schlegel, Friedrich Válogatott esztétikai írások. Budapest, Gondolat. 121–189.
