Mimézis, forma és formátlanság
Alexander Pope Dunciad című művében
Absztrakt
Azon alapvetés szerint, amely összekapcsolja a mimézist és az idealizálást, a „jobbak” utánzása előbbre való, mint a „hitványabbak” utánzása; egyes szöveghelyek nyomán az értelmezői hagyományban elterjedtté vált a nézet, hogy Arisztotelész a mimézisnek azt a formáját részesítette előnyben, amely pozitív példák bemutatása révén alkalmas az erkölcsi nevelésre, szemben például a karikatúraszerű ábrázolással (Arisztotelész 1997. 48a5; Arisztotelész 1969. 1340a). Ebben az esszében a mimézis és idealizálás egy olyan esetéről lesz szó, amelyre igen nehéz e fogalmak ezen viszonyát alkalmazni. Alexander Pope, az angol klasszicista költészet mesterének Dunciad (Szamáriász) (1728/1743) című, több változatban megírt műve ugyanis szatíra, a szatíra pedig jellemzően hitványabb jellemeket utánoz, és épp az a karikatúraszerű ábrázolás jellemzi, amely elvileg alkalmatlanná teszi a mimézist az idealizálásra. Mi több, ez a mű a szatíra egy igen extrém változata. Mint igyekszem majd megmutatni, olyannyira szélsőséges, hogy felforgatja a mimézis és idealizálás azon megjelenési módját, amelyet itt mimetikus formának fogok nevezni.
Hivatkozások
Arisztotelész 1969. Politika. Ford. Szabó Miklós. Budapest, Gondolat.
Arisztotelész 1997. Poétika. Ford. Ritoók Zsigmond. Szerkesztette, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket összeállította Bolonyai Gábor. Budapest, PannonKlett.
Bogel, Fredric 2013. New Formalist Criticism. Theory and Practice. Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1057/9781137362599
Dryden, John 1974. Works, Volume 4. Poems 1693–1696. Szerkesztette A. B. Chambers és William Frost. Berkeley – Los Angeles – London, University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520905245
Erskine-Hill, Howard 1964. The “New World” of Pope’s Dunciad. In Maynard Mack (szerk.) Essential Articles for the Study of Pope. Hamden, Archon Books. 803–825.
Fairer, David 1984. Pope’s Imgaination. Manchester, Manchester University Press.
Jones, Emrys 1968. Pope and Dulness. Proceedings of the British Academy. 54. 231–263.
Keener, Frederic 1989. Pope, Dryden, Milton, and the Poets’ Secret. English Literary History 56/1. 81–97. https://doi.org/10.2307/2873124
Kinsley, William 1971. The Dunciad as Mock-Book. Huntington Library Quarterly. 35/1. 29¬–47. https://doi.org/10.2307/3816930
Lewalski, Barbara 1978. On Looking into Pope’s Milton. Milton Studies 1. 29–50. https://doi.org/10.2307/26395409
McLaverty, James 2001. Pope, Print and Meaning. Oxford, Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780198184973.001.0001
Ovidius 1941. Metamorphoses. Ford. Frank Justus Miller. Cambridge/MA, Harvard University Press – London, William Heinemann. The Loeb Classical Library 42–43. 1–2 köt.
Ovidius 1975. Átváltozások. Ford. Devecseri Gábor. Budapest, Magyar Helikon.
Peterson, R. G. 1975. Renaissance Classicism in Pope’s Dunciad. Studies in English Literature, 1500–1900. 15/3. 431–445. https://doi.org/10.2307/449989
Pope, Alexander 1728. The Dunciad. An heroic poem. In three books. Dublin, Printed; London, Reprinted for A. Dodd.
Pope, Alexander 1729. The Dunciad Variorum. With the Prolegomena of Scriblerus. London, printed for A. Dodd.
Pope, Alexander 1993. The Major Works of Alexander Pope. Szerk. Pat Rogers. Oxford, Oxford University Press.
Pope, Alexander 2009. Alexander Pope: The Dunciad in Four Books. Szerk. Valerie Rumbold. London és New York, Routledge.
Rapin, René 1706. The Critical Works of Monsieur Rapin, in two volumes. 1–2 kötet. London.
Regan, John V. 1975. Orpehus and the Dunciad’s Narrator. Eighteenth-Century Studies. 9/1. 87–101. https://doi.org/10.2307/2737661
Sherburn, George1956. The Correspondence of Alexander Pope. 1–5 kötet. Oxford, Oxford University Press.
Siebert, Donald T. Jr. 1976–1977. Cibber and Satan. The Dunciad and Civilization. Eighteenth-Century Studies. 10/2. 203¬–221. https://doi.org/10.2307/2737555
Szenczi Miklós – Kéry László – Vajda Miklós (szerk.) 1986. Klasszikus angol költők a középkortól a XX. századig. 1–2 kötet. Budapest, Európa.
Tarrant, Richard 2002. Chaos in Ovid’s Metamorphoses and its Neronian Influence. Arethusa. 35/3. 349–360. https://doi.org/10.1353/are.2002.0026
Vergilius 1984. Vergilius összes művei. Ford. Lakatos István. Budapest, Európa.
Vermeule, Blakey 1998. Abstraction, Reference, and the Dualism of Pope's “Dunciad.” Modern Philology. 96/1. 16¬–41. https://doi.org/10.1086/492713
Williams, Aubrey 1955. Pope’s “Dunciad”: a Study of its Meaning. Baton Rouse, Louisiana State University Press.
Wolson, Susan J. 2006. Introduction: Reading for Form. In Susan J. Wolfson – Marshall Brown (szerk.) Reading for Form. Seattle – London, The University of Washington Press. 3–25.
