Miért és hogyan alkossunk mintakövető költészetet?
Az imitáció módszerei és változatai Ungvárnémeti Tóth László ógörög-magyar költészetében
Absztrakt
Az irodalmi művek létrejöttének folyamatában mintakövetésnek nevezhetünk minden olyan eljárást, amelynek során egy alkotó tudatosan kiválasztja, értelmezi és beépíti szövegeibe egy másik szöveg vagy szövegcsoport jellemző formáit, témáit, nyelvi eszközeit. Az is gyakran előfordul, hogy a szerző büszkén vállalja és dokumentálja is a folyamatot. A római irodalomban például Plautus és Terentius tudatosan a görög újkomédiát követte, és Horatius is büszke volt arra, hogy a görög lírikusok, ezen belül az aiol költészet hatása alatt alkotott. A 16. századi francia irodalomban a Pléiade köre az antik irodalmat tekintette a születő francia irodalom mintájának, ahogy azt Joachim du Bellay kifejtette La Deffence et Illustration de la Langue Françoyse című programadó munkájában (du Bellay 1549/2006. 318–416). A 18–19. század fordulójának magyar írói, programszerzői is tudatosan az antik örökséghez és a nyugat-európai irodalmakhoz fordultak a magyar kultúra megújítását segítő mintákért.
Hivatkozások
Apel, August 1814–1816. Metrik. 1-2. kötet. Leipzig, Weygand’sche Buchhandlung.
Arnaud, François – Suard, Jean-Baptiste (szerk.) 1804. Variétés littéraires, recueil de Pièces, tant originales que traduites, concernant la Philosophie, la Littérature et les Arts. Harmadik és negyedik kötet. Paris, De l’imprimerie de Xhrouet.
Bán Imre 1976. Kazinczy Ferenc klasszicizmusa. In uő: Eszmék és stílusok. Irodalmi tanulmányok. Budapest, Akadémiai Kiadó. 229–241.
Barthélemy, Jean-Jacques, 1798 (L’An VII). Voyage de jeune Anacharsis en Grèce, vers le milieu de quatrième siècle avant l’ère vulgaire. 1-7 kötet. Paris, L’Imprimerie de Daude Jeune.
Bellay, Joachim du, 1549/2006. La Deffence et Illustration de la Langue Françoyse. In uő: The Regrets, with The Antiquities of Rome, Three Latin Elegies, and The Defense and Enrichment of the French Language. A Bilingual Edition. Szerk és ford. Richard Helgerson. Philadelphia, University of Pennsylvania Press. 318–416.
Berzsenyi Dániel 1979. Költői művei. Szerk. Merényi Oszkár. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Bion – Moschus 1811. Idylliumai. Ford. Vályi Nagy Ferenc. Sárospatak, Nádaskay András.
Buczy Emil 1817. A’ görög genie kifejlődése okainak sajdítása. Erdélyi Múzeum. 7. 137–157.
Csetri Lajos 1990. Egység vagy különbözőség. Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Csörsz Rumen István 2016. A kesergő Nimfától a fonóházi dalokig. Közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700–1800). Budapest, Universitas Kiadó.
Décultot, Elisabeth 2009. Winckelmanns Konstruktion der Griechischen Nation. In Gilbert von Heß – Elena Agazzi – Elisabeth Décultot (szerk.) Graecomania. Der europäische Philhellenismus. Berlin/New York, De Gruyter. 39–59. https://doi.org/10.1515/9783110213577.1.39
Décultot, Élisabeth 2000. Johann Joachim Winckelmann. Enquête sur la genèse de l'histoire de l'art. Paris, Presses Universitaires de France.
DeJean, Joan 1997. Ancients against moderns. Culture Wars and the Making of a Fin de Siècle. Chicago, The University of Chicago Press.
Érzéki [Terhes Sámuel] 1811. Ziza, vagy az én tüzem. Hely és kiadó nélkül.
Fenyő István 1976. Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817–1830. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Fórizs Gergely 2009. „Álpeseken Álpesek emelkednek”. A képzés eszménye Berzsenyi elméleti szövegeiben. Budapest, Universitas Kiadó.
Grief, Stefan 2009. Herder’s Aesthetics and Poetics. In Hans Adler – Wulf Koepke (szerk.) A Companion to the Works of Johann Gottfried Herder. Rochester, Camden House. 141–164. https://doi.org/10.1017/9781571137289.007
Hambsch, Björn 2007. „...ganz andre Beredsamkeit”. Transformationen antiker und moderner Rhetorik bei Johann Gottfried Herder. Tübingen, Max Niemeyer Verlag. https://doi.org/10.1515/9783110923544
Hász-Fehér Katalin 2015. Rossz költők társasága. Az epigonizmus és dilettantizmus természetrajza a 19. századi magyar irodalomkritikai gondolkodásában. I. rész. In Tanulmányok (Az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének kiadványa). 49/2. 45–68.
Helmeczy Mihály 1816. Értekezés az úgy nevezett Ujításokról a’ Nyelvben In Berzsenyi Dániel’ Versei. Szerk. Helmeczy Mihály. Pest, Trattner János Tamás. III–XLIX.
Herder, Johann Gottfried von 1813a. Adrastea. Sämmtliche Werke, Zur Philosophie und Geschichte. Kilencedik kötet. Wien, Franz Haasischen.
Herder, Johann Gottfried von 1813b. Abhandlungen und Briefe über schöne Literatur und Kunst, Sämmtliche Werke, zur schönen Literatur und Kunst. Hetedik kötet. Wien, Franz Haasischen.
Herder, Johann Gottfried von, 1988. Über Literatur und Gesellschaft. Ausgewählte Schriften. Szerk. Claus Träger. Leipzig, Verlag Philipp Reclam.
Hermann, Gottfried 1798. Commentatio de Metris Pindari. In Pindaros Carmina. Kiad., jegyz., ford. Christian Gottlob Heyne. Göttingen, J. C. Dietrich. Vol 3. Pars 1. 177–356.
Kampa, Philipp 2018. Produktive Mimesis. Johann Georg Sulzer über Nachahmung in den schönen Künsten. In Elisabeth Décultot – Philipp Kampa – Jana Kittelmann (szerk.) Johann Georg Sulzer – Aufklärung im Umbruch. Berlin/Boston, De Gruyter. 160–177. https://doi.org/10.1515/9783110596557-009
Kecskés András 1991. A magyar verselméleti gondolkodás története. A kezdetektől 1898-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Keisz Ágoston 2023. Az ógörög zsengéktől a Pindaros-imitációkig. Ungvárnémeti Tóth László görög verseinek keletkezéstörténete. Irodalomtörténeti Közlemények. 127/3. 296–331. https://doi.org/10.56232/itk.2023.3.03
Keisz Ágoston 2024a. A rendiség mítosza. Ungvárnémeti Tóth László Ἥρωες τῶν Οὑγγάρων / Magyar hősök című Pindaros-imitációja. Ókor. 22/3-–4. 15–28.
Keisz Ágoston 2024b. Hermina emléke. Pindaros-imitáció és alkalmi költészet Ungvárnémeti Tóth László Hermina-ódájában. Irodalomismeret. 2024/43. 30–53Megjelenés előtt.
Keisz Ágoston 2025. A tükörben Pindaros. Az újkori Pindaros-utánzás dilemmái és Ungvárnémeti Tóth László Pindaros-képe. In Dobos Barna – Juhász Daniella – Kárpáti Bernadett – Kerti Anna (szerk.) Mathéma. Ókortudományi és recepciótörténeti tanulmányok III. Budapest, ELTE BTK Ókortudományi Intézet. Megjelenés előtt.
Koepke, Wulf 2009. Herder’s Views on the Germans and Their Future Literature. In Hans Adler – Wulf Koepke (szerk.) A Companion to the Works of Johann Gottfried Herder. Rochester, Camden House. 215–232. https://doi.org/10.1017/9781571137289.010
Kölcsey Ferenc 2021. Nyelvtudományi munkák. Szerk. Onder Csaba. Budapest, Universitas Kiadó.
Márton István 1794. A görög nyelv első kezdete. Győr, Streibig József.
Nagy János 1790. Nyájas Múzsa. Győr, Streibig József.
Norman, Larry F. 2015. La Querelle des Anciens et des Modernes, ou la métamorphose de critique. Littératures Classiques, 86/1. 95–114. https://doi.org/10.3917/licla1.086.0095
Pindaros 1798. Carmina. Kiad., jegyz., ford. Christian Gottlob Heyne. 1-–3 kötet, Göttingen, J. C. Dietrich.
Plot Hildegard 1943. Helmeczy Mihály. Budapest, szerzői kiadás.
Pontani, Filippomaria – Weise, Stefan (szerk.) 2022. The Hellenizing Muse. A European Anthology of Poetry in Ancient Greek from the Renaissance to the Present. Berlin–Boston, De Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110652758
Radnóti Sándor 2010. Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények. Budapest, Atlantisz.
Ramler, Karl Wilhelm 1756–1758. Einleitung in die Schönen Wissenschaften, Nach dem Französischen des Herrn Batteux, mit Zusäßen vermehret von K. W. Ramler. 1–4 kötet. Lepzig, Weidemannischen Buchhandlung.
Ramler, Karl Wilhelm 1808. Kurzgefasste Mithologie, oder Lehre von den fabelhavten Göttern, Halbgöttern, und Helden des Alterhums. 1–2 kötet. Wien und Prag, Franz Haas.
S. Varga Pál 2005. A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Budapest, Balassi Kiadó.
Sulzer, Johann Georg 1774. Allgemeine Theorie der Schönen Künste in einzeln, nach alphabetischer Ordnung der Kunstwörter auf einander folgenden, Artikeln abgehandelt. Második kötet. Leipzig, M. G. Weidmanns Erben und Reich.
Szauder József 1970. A klasszicizmus kérdései és a klasszicizmus a felvilágosodás magyar irodalmában. In uő: Az estve és az álom. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó. 92–122.
Teleki József 1818. A’ régi és új költés különbségeiről. Tudományos Gyűjtemény. 2/2. 48–73.
[Terhes Sámuel] 1819. Ujra amalgamázott üveg-táblátska. Hely és kiadó nélkül.
Tóth Orsolya 2009. Kis János és a kortárs kritika. In uő: A mulandó és a múlhatatlan. Kazinczy és kortársai irodalmi szemléletmódjának diszkurzív határai. Budapest, Ráció Kiadó. 21–40.
Tóth Orsolya 2013. Kazinczy Winckelmannt olvas. Holmi. 25/8. 978–995.
Tóth Sándor Attila 2001. Az istenűlés dicsősége: Ungvárnémeti Tóth László költői portréja. Szeged, Gradus ad Parnassum Könyvkiadó.
Ungvár-Németi Tóth László 1816. Versei. Pest, Trattner János Tamás.
Ungvárnémeti Tóth László 1818a. A’ Költő remekpéldáiról, különösen Pindárról, ’s Pindarnak Versmértékiről. Tudományos Gyűjtemény. 2/6. 54–89.
Ungvárnémeti Tóth László 1818b. Görög versei. Magyar tolmácsolattal. Pest, Trattner János Tamás.
Ungvárnémeti Tóth László 2008. Művei. Szerk. Bolonyai Gábor, Merényi Annamária és Tóth Sándor Attila. Budapest, Universitas Kiadó.
Vályi Nagy Ferenc 1811. ΜΝΗΜΟΣΥΝΗ Τοῦ Σοφωτάτῦ Ἀνδρὸς ΙΩΑΝΝΟΥ ΑΠΟΣΤΟΛΟΒΙΤΣ Διδασκάλου τῆς Ἕλλενικῆς Γλώσσης ἐν Μισκόλτς. Ἔγραψε ΦΡΑΓΚΙΣΚΟΣ ΝΑΓΙ Διδάσκαλος ἐν τῷ κατὰ Πάτακον Γυμνασίῳ. Έν Σ. Πατακ, αωια΄ – A cím magyar fordítása: A legbölcsebb férfiú, Apostolovits János, a görög nyelv miskolci tanárának EMLÉKEZETE. Írta Nagy Ferenc, a pataki gimnázium tanára. S. Patakon.
Winckelmann, Johann Joachim 2005. Művészeti írások. Ford. Rajnai László. Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta Tímár Árpád. Budapest, Helikon Kiadó.
Yilmaz, Levent 2009. La Querelle des Anciens et des Modernes et sa postérité. Intellectual News. 10/1 9–18. https://doi.org/10.1080/15615324.2002.10428824
