Esztétikai levelek az Életképekben
Beély Fidél az utánzásról
Absztrakt
Beély Fidél 1844 elejétől 1846 januárjáig közölte esztétikai leveleit a Frankenburg Adolf által szerkesztett Életképek lapszámaiban (Beély: Aestheticai levelek I–X). A tíz levélből álló sorozat – amely rendszertelenül, valószínűleg a részek elkészültének ingadozó ütemében jelent meg – az esztétika alapfogalmaival kívánta megismertetni a női olvasóközönséget. A széptani oktatást célzó szövegsorozat, összhangban a lap 1843. évi első számában Fáy András által kifejtett törekvésekkel, „a fiatal gyönge sziveket és kedélyeket, nemzetiség és erkölcs tiszta érzelmei által” (Fáy 1843. 1) igyekezett kiképezni.
Hivatkozások
Arany János 1975. Összes Művei. S. a. r. Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula és Sándor István. Budapest, Akadémiai.
Balogh Piroska 2015. Teória és medialitás. A latinitás a magyarországi tudásáramlásban 1800 körül, Irodalomtörténeti füzetek 175. Budapest, Argumentum.
Balogh Piroska 2019. Aesthetica muliebris – avagy beszélhetünk-e „női esztétikáról” 18–19. századi magyar viszonylatban? In Török Zsuzsa (szerk.) Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok. Reciti konferenciakötetek 4. Budapest, Reciti. 15–30.
Batteux, Charles 1746. Les Beaux arts réduits à un même principe. Paris, Chez Durand.
Batteux, Charles 2015. The Fine Arts Reduced to a Single Principle. Trans. James O. Young. Oxford, Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oseo/instance.00184601
Beély Fidél: Aestheticai levelek I–X. 1845–1846. Életképek. 2. 1844. 1. füz. 65–68; 5. füz. 205–208; 5. sz. (júl. 31.) 129–132; 10. sz. (szept. 4.) 297–301; 21. sz. (nov. 20.) 659–662; 26. sz. (dec. 28.) 821–823; Életképek. 3. 1845. 12. sz. (márc. 22.) 361–365; 16. sz. (ápr. 19.) 489–492; 11. sz. (szept. 13.) 325–328; Életképek. 4. 1846. 3. sz. (jan. 17.) 69–74.
Beély Fidél 1844. A’ helyettes. Életképek. 2. 12. füz. 529–531.
Beély Fidél 1845a. Az Ur és kertészei. Életképek. 3. 26. sz. (jún. 28.) 817–820.
Beély Fidél 1845b. Anthropologiai képecskék. Életképek. 3. 25. sz. (dec. 20.) 805.
Beély Fidél 1845c. A’ szibiriai nevelő. Életképek. 3. 26. sz. (dec. 27.) 809–812.
Czuczor Gergely – Fogarasi János (szerk.) 1862. A magyar nyelv szótára 1. Pest, Emich Gusztáv.
Dávidházi Péter 2004. Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Irodalomtudomány és kritika. Budapest, Akadémiai – Universitas.
Csörsz Rumen István 2016. A kesergő nimfától a fonóházi dalokig. Közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700–1800). Irodalomtudomány és kritika. Budapest, Universitas.
Fáy András 1843. Előszó. Magyar Életképek. 1. 1. füz. 1.
Fazekas Júlia 2020. Olvasó honleányok, bajuszos írónők. Nők a reformkori divatlapokban. In Török Zsuzsa (szerk.) Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság. 1820–1920. Reciti konferenciakötetek 9. Budapest, Reciti. 63–87.
Fórizs Gergely 2019. A széptan és a szépnem. Christian Oeser nőknek szóló esztétikája (1838–1899). In Török Zsuzsa (szerk.) Nőszerzők a 19. században. Lehetőségek és korlátok. Reciti konferenciakötetek 4. Budapest, Reciti. 47–76.
Fehér Katalin 1994. Beély Fidél és az első magyar pedagógiai bibliográfia. Magyar Könyvszemle. 110. 1. 88–93.
Fehér Katalin 1997. Beély Fidél és a bakonybéli bencés tanárképzés. Magyar Pedagógia. 97. 3–4. 235–245.
Fehér Katalin 2002. Egy reformkori bencés szerzetes olvasmányai. Magyar Könyvszemle. 118. 1. 80–86.
Fried István 2015. Egy korai Jókai-regényről – kissé másképpen. In uő: Jókai Mórról másképpen. Kisebbségkutatás könyvek. Budapest, Lucidus Kiadó. 9–30.
Hargittay Emil 1983. (szerk.) Hatvanhat csúfos gajd. XVI–XVIII. századi magyar csúfolók és gúnyversek. Magyar Hírmondó. Budapest, Magvető Kiadó.
Jókai Mór 1845. Nepean-sziget. Életképek. 3. 12. (szept. 20.) 362.
Kaszap-Asztalos Emese 2018. A művészet enthusiastája: Petrichevich Horváth Lázár – Egy pályakép kultúratudományos perspektívái. Doktori értekezés. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Kereszty Orsolya 1995. Beély Fidél és a sajtó. Magyar Könyvszemle. 118. 1. 175–185.
Korompay H. János 1995. Az Életképek irodalomkritikája. Irodalomtörténeti Közlemények 99. /3–4. sz. 293–320, 298–300.
Lessing, Gotthold Ephraim 1877. Laokoon, vagy a festészet és költészet határairól. Ford. Braun Zsigmond. Budapest, Franklin-Társulat. 235–236.
Lessing, Gotthold Ephraim 1766. Laokoon oder über die Grenzen der Mahlerey und Poesie. 2 Bd. Berlin, Christian Friedrich Voß. 1: 13.
Jókai Mór 1962. Hétköznapok. S. a. r. Szekeres László. Jókai Mór Összes Művei. Regények 1. Budapest, Akadémiai.
Kőfalvi Vidor 1866. (szerk.) Értesítő a szombathelyi kir. katholikus főgymnasiumról. Szombathely, Bertalanffy József.
L...y G....gy 1844. Életképek. Nemzeti Újság. 39. 10. sz. (Böjtelő hava 3-kán) 80.
Mezei Márta 1983. (szerk.) Magyar Költők – 18. század. Magyar Remekírók. Budapest, Szépirodalmi.
Névtelen 1845a. Hírlapi méh. Életképek. 3. 13. sz. (márc. 29.) 417–418.
Névtelen 1845b. Hírlapi méh. Életképek. 3. 21. sz. (máj. 24.) 678.
Névtelen 1847a. [Erdélyi János]. A három divatlapról. Magyar Szépirodalmi Szemle. 1. 8. sz. (febr. 21.) 129.
Névtelen 1847b. Kétszáz ujdonság! Életképek. 5. 10. sz. (márc. 6.) 318–319.
Rajnai Judit 2003. A bencés tanárképzés kezdetei, avagy a bakonybéli rendi tanárképző története. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. 15. 1–2. sz. 33–76.
Ralovich Lajos 1882. A hanyatlás korának lyrai triásza. Figyelő. 12. köt. 22.
Schlegel, Friedrich 1998. A filozófiáról. Dorotheának. Ford. Hegyessy Mária. Gond. 141–158.
Szajbély Mihály 2010. Jókai Mór. Magyarok emlékezete. Pozsony, Kalligram. 61–64.
Szelestei N. László 1999. Faludi Ferenc autográf verseskönyve Nagyszombatban. Magyar Könyvszemle. 115. 3. sz. 287–303.
Szilágyi Márton 1999. Schedius Lajos szerepe az Uránia körül. In uő: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája. Csokonai Könyvtár. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 27–56.
Szilágyi Márton 2021. Túl minden határon. Hétköznapok. In uő: A magyar romantika ikercsillagai. Jókai Mór és Petőfi Sándor. Osiris Irodalomtörténet. Budapest, Osiris Kiadó. 233–249.
T. Erdélyi Ilona 1979. A negyvenes évek folyóirat- és hírlapirodalma a forradalomig. In Kókay György (szerk.) A magyar sajtó története. 1705–1848. Budapest, Akadémiai. 573–803.
T. L. [Tóth Lőrinc] 1846. Hétköznapok. Életképek. 4. 26. sz. (dec. 26.) 45–50.
Toldy Ferenc 1854. Tudomány és irodalom – A m. költészet folytatott története. Toldy Ferencz egyetemi előadásaiból. Pesti Napló. 5. 1305. sz. (júl. 18.) [3].
Toldy Ferenc 1855. (szerk.) A magyar költészet kézikönyve a Mohácsi Vésztől a legújabb időig. Pest, Heckenast.
Vadászné Sándi Éva 1987. Cenzúra és népoktatáskritika a reformkorban. Magyar Pedagógia. 87. 3. sz. 283–301.
Vántus Viola – Papp Nóra 2010. A bakonybéli monostor kertészettörténete és gyógynövénykertje napjainkban. Botanikai Közlemények. 97. 1–2. sz. 39–48.
