Arany János és az anthropoétika hagyománya:

Gergely Fórizs

Fórizs Gergely

Absztrakt

Arany János ezt a költeményét először folyóirata, a Szépirodalmi Figyelő 1861. november 6-i számában tette közzé Eszmény és való (Mutatvány Vojtina Ars poeticá-jából) címmel. Végleges, két szakasszal és egy magyarázó jegyzettel megtoldott (több eredeti jegyzetet ugyanakkor elhagyó) változata 1867-ben jelent meg Összes Költeményei 6. kötetében. Itt lett a cím Vojtina Ars poétikája.

Hivatkozások

[Philips, Ambrose; Tickell, Thomas] 1987. No. 618. November 10. 1714. In The Spectator. Vol. 5. Ed. Donald F. Bond. Oxford, Oxford University Press. 112–114.

Adler, Hans 1990. Die Prägnanz des Dunklen: Gnoseologie – Ästhetik – Geschichtsphilosophie bei Johann Gottfried Herder. Hamburg, Felix Meiner Verlag.

Angyalosi Gergely 2009. Neovojtina esztétikája (Ignotus művészetelméleti vázlatai). Alföld. 60/1. 85–90.

Arany János 1982. Levelezése II (1852–1856). Sajtó alá rendezte Sáfrán Györgyi. Arany János összes művei XVI. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Arany János 1998a. Széptani jegyzetek [1859]. In uő: Tanulmányok és kritikák. Sajtó alá rendezte S. Varga Pál. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 283–309.

Arany János 1998b. Irányok [1861/1862]. In uő: Tanulmányok és kritikák. Sajtó alá rendezte S. Varga Pál. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. 100–111.

Arany János 2004. Arany János levelezése (1857–1861). Sajtó alá rendezte Korompay H. János. Arany János összes művei XVII. Budapest, Universitas Kiadó.

Arany János 2019a. Kisebb költemények 3 (1860-1882). Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette S. Varga Pál. Arany János munkái. Budapest, Universitas Kiadó, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet.

Arany János 2019b. Elbeszélő költemények. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Török Zsuzsa. Arany János munkái. Budapest, Universitas Kiadó, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet.

Arany János 2024. A szent-iván éji álom. Shakespeare-fordítások 1. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket készítette Paraizs Júlia. Arany János munkái. Budapest, Universitas Kiadó, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont.

Arisztotelész 2023. Nikomakhoszi etika. Ford. Simon Attila. Budapest, Atlantisz.

Ballard, Edward G. 1965. Socratic Ignorance: An Essay on Platonic Self-Knowledge. The Hague, Nijhoff. https://doi.org/10.1007/978-94-011-9432-7

Balogh Piroska – Fórizs Gergely 2018. Vorwort: Aspekte zur anthropologischen Ästhetik. In Balogh, Piroska – Fórizs, Gergely (hrsg.) Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa 1750–1850. Anthropological Aesthetics in Central Europe 1750–1850. Hannover, Wehrhahn Verlag. 9–17.

Balogh Piroska – Fórizs Gergely 2022. Friedrich August Clemens Werthes esztétikaprofesszori kinevezése és működése a pesti egyetemen (1784–1791). Irodalomtörténeti Közlemények. 126/2. 176–220. https://doi.org/10.56232/itk.2022.2.02

Balogh Piroska 2012. De gustibus non est disputandum? Közelítések Szerdahely György Alajos Aestheticájához. In Szerdahely 2012. 279–319.

Balogh Piroska 2017. Horatius-szövegek a 18-19. századi magyar esztétikai irodalomban. In Balogh Piroska – Lengyel Réka (szerk.) Római költők a 18-19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius. Budapest, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. 184–200.

Balogh Piroska 2018. „Hát még egy harmadik nincs: aesthetice?”: A Széptani jegyzetek esztétikatörténeti olvasatai. In Szilágyi Márton (szerk.) „Ősszel”: Arany János és a hagyomány. Budapest, Universitas. 13–32.

Baumgarten, Alexander Gottlieb 1739. Metaphysica. Halle, C. H. Hemmerde.

Baumgarten, Alexander Gottlieb 1999. Esztétika [1750]. Ford. Bolonyai Gábor. Budapest, Atlantisz.

Bödeker, Hans Erich – Büttgen, Philippe – Espagne, Michel (szerk.) 2008. Die Wissenschaft vom Menschen in Göttingen um 1800: Wissenschaftliche Praktiken, institutionelle Geographie, europäische Netzwerke. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht.

Csuka Botond 2019. »a direct avenue to the heart of man«: Kames kritikafogalma és »az emberről szóló tudomány«. In Blandl Borbála – Boros Bianka – Czétány György – Kővári Sarolta (szerk.) A kritika fogalma a XVII–XVIII. században. Budapest, Áron Kiadó. 95–114.

Dávidházi Péter 1989. „Isten másodszülöttje”: A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Budapest, Gondolat.

Dávidházi Péter 1994. Hunyt mesterünk: Arany János kritikusi öröksége. Második, javított kiadás. Budapest, Argumentum Kiadó.

Ertsei Dániel 1813. Előljáró Beszéd. In uő: Philosophia: Első darab: Lélek munkái tudománnya, (psychologia empirica). Debrecen, Csáthy György. 3–9.

Ertsei Dániel 1817. Philosophia: Második darab: Ontologia, metaphysica, és erkőltsi-philosophia. Debrecen, Csáthy György.

Ferenczi Attila 2015a. Az újraolvasott klasszikus: Horatius Ars poeticája. Helikon. 61/3. 297–308.

Ferenczi Attila 2015b. A költő és a szabályok. Helikon. 61/3. 327–339.

Fórizs Gergely 2009. „Álpeseken Álpesek emelkednek”: A képzés eszménye Berzsenyi elméleti szövegeiben. Budapest, Universitas Kiadó.

Fórizs Gergely 2010. Szemere Pál és Arany János költészetszemléletének lehetséges összefüggései. In Hites Sándor – Török Zsuzsa (szerk.) Építész a kőfejtőben: Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára. Budapest, Reciti. 135–149.

Fórizs Gergely 2018. Költészet a tükör(ben): Vörösmarty Berzsenyi-emlékverse. In Fórizs Gergely – Vaderna Gábor (szerk.) Az ismeretlen klasszikus: Berzsenyi-tanulmányok. Budapest, Reciti. 121–140.

Frischer, Bernard 1991. Shifting Paradigms: New Approaches to Horace’s Ars Poetica. Atlanta (GA), Scholars Press.

Frow, John 2005. Genre. London – New York, Routledge.

Goethe, Johann Wolfgang 1982. Életemből: Költészet és valóság. Ford. Szőllősy Klára. Budapest, Európa Könyvkiadó.

Goethe, Johann Wolfgang 1983. Wilhelm Meister vándorévei avagy A lemondók. Ford. Tandori Dezső. Budapest, Európa Könyvkiadó.

Haberfeldt, Johann Friedrich 1802. Vorlesungen über die klassischen Dichter der Römer, fortgesetzt von Johann Friedrich Haberfeldt. Dritter Band, welcher die Vorlesungen über das zweyte Buch der Satyren, und das erste Buch der Episteln enthält. Leipzig, Johann Gottlob Feind.

Hardie, Philip 2015. Az Ars poetica és a didaxis poétikája. Ford. Bányai Tibor. Helikon. 61/3. 340–351.

Herder, Johann Gottfried 1892. Vom Gefühl des Schönen und Psychologie überhaupt [1769]. In uő: Sämtliche Werke VIII. Hg. Bernhard Suphan. Berlin, Weidmannsche Buchhandlung. 99–103.

Hlobil, Tomáš 2012. Geschmacksbildung im Nationalinteresse: Die Anfänge der Prager Universitätsästhetik im mitteleuropäischen Kulturraum, 1763–1805. Hannover, Wehrhahn.

Home, Henry 1762. Elements of Criticism. In three Volumes. Edinburgh, A. Kincaid & J. Bell.

Home, Henry 1772. Grundsätze der Kritik. Aus dem Englischen übersetzt von Johann Nikolaus Meinhard. Nach der vierten Englischen verbesserten Ausgabe. 2 Bände. Leipzig, Dyckische Buchhandlung.

Horatius Flaccus, Quintus 1811. Horátzius’ levelei Wielandnak magyarázó jegyzeteivel: Első könyv. Ford. Kis János. Sopron, Szíesz maradéki.

Horatius Flaccus, Quintus 1989. Összes művei. Ford Bede Anna. Budapest, Európa Könyvkiadó.

Jean Paul 1813. Vorschule der Aesthetik nebst einigen Vorlesungen in Leipzig über die Parteien der Zeit. Zweite, verbesserte und vermehrte Auflage. Stuttgart, Tübingen, J. G. Cotta.

Jókai Mór 1980. Cikkek és beszédek III. Jókai Mór Összes Művei. Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte Szekeres László. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Kádár Zoltán 2001. Sárvári Pál és a klasszicizmus művészetelmélete. Ars Hungarica. 29/2. 235–254.

Kasper, Norman 2018. Sulzers Farben: Rhetorik und Ästhetik. In Elisabeth Décultot – Philipp Kampa – Jana Kittelmann (Hg.) Johann Georg Sulzer: Aufklärung im Umbruch. Berlin – Boston, De Gruyter. 143–159. https://doi.org/10.1515/9783110596557-008

Knapp, Lore 2022. Empirismus und Ästhetik: Zur deutschsprachigen Rezeption von Hume, Hutcheson, Home und Burke im 18. Jahrhundert. Berlin – Boston, De Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110762549

Labádi Gergely 2008. A magyar episztola a felvilágosodás korában: Műfaj-és médiatörténeti értelmezés. Budapest, L’Harmattan – Magyar Irodalomtörténeti Társaság.

Motsch, Markus 1974. Die poetische Epistel: Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Literatur und Literaturkritik des achtzehnten Jahrhunderts. Bern – Frankfurt/M., Peter Lang.

Pap Károly 1912. Adalékok Arany debreceni diákságához. Irodalomtörténet. 1/4. 173–180; 238–245.

Platón 1984. Theaitétosz. Ford. Kárpáty Csilla. In uő: Összes művei II. Budapest, Európa Könyvkiadó. 895–1070.

Plótinosz 1925. A szépről és a jóról. Ford. Techert Margit. Budapest, Pfeifer.

Pries, Christine 1994. Das Erhabene In Gert Ueding (Hg.) Historisches Wörterbuch der Rhetorik. Tübingen, Max Niemeyer Verlag, Band 2. 1357–1389.

Riedel, Wolfgang 1994. Erkennen und Empfinden: Anthropologische Achsendrehung und Wende zur Ästhetik bei Johann Georg Sulzer. In Schings 1994. 410–439. https://doi.org/10.1007/978-3-476-05560-6_21

Ritoók Zsigmond 2009. Horatius és az arany középszer. In uő: Vágy, költészet, megismerés: Válogatott tanulmányok. Budapest, Osiris. 359–366.

S. Varga Pál 2018. „Gyalog bizon’…”: Arany János és a „pedestris Múzsa”. In Panka Dániel – Pikli Natália – Ruttkay Veronika (szerk.) Kősziklára építve. Built upon his Rock: Írások Dávidházi Péter tiszteletére. Budapest, ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet Anglisztika Tanszék. 410–418.

Sárvári Pál 1802. Moralis philosophia, mellyben az erköltsi tselekedeteknek a’ józan okosság szerént való főregulája vagy principiuma kikeresődik, és annak az Isten’ lételével, a’ lélek halhatatlanságával, és a’ vallással való szoros egybe-köttetése előadódik. Pest, Trattner Mátyás.

Sárvári Pál 1804. Filozofusi ethika, az az: erköltsi tiszteinkről, vagy kötelességeinkről, és gyakorlások módjáról, a’ józan okosság szerént való tudomány, mely az erköltsökről való filozofia (moralis philosophia) II-dik része. Nagyvárad, Máramarossi Gottlíb Antal.

Sárvári Pál 2023. Leveleskönyve. Sajtó alá rendezték Brigovácz László, Lakner Lajos. Csokonai Könyvtár. Források (Régi kortársaink) 21. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.

Sárvári Pál é. n. Sárvári Pál önnön életrajza 1765től 1840ig. In MTA Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár, A 1033 I.

Schings, Hans Jürgen (szerk.) 1994. Der ganze Mensch: Anthropologie und Literatur im 18. Jahrhundert. Stuttgart – Weimar, J. B. Metzler. https://doi.org/10.1007/978-3-476-05560-6

Schwingenschlögl, Michael 2023. »Unter diesem hohen Urbilde von Schönheit«: Christoph Meiners’ Ästhetik zwischen anthropologischer und metaphysischer Begründungstheorie ‒ ein Rekonstruktionsversuch. In Stefan Klingner – Gideon Stiening (Hg.) Christoph Meiners (1747 – 1810): Anthropologie und Geschichtsphilosophie in der Spätaufklärung. Berlin, Boston, Walter de Gruyter. 323–362. https://doi.org/10.1515/9783110794885-015

Stöckmann, Ernst 2009. Anthropologische Ästhetik: Philosophie, Psychologie und ästhetische Theorie der Emotionen im Diskurs der Aufklärung. Tübingen, Max Niemeyer Verlag. https://doi.org/10.1515/9783484970861

Stöckmann, Ernst 2012. Psychologische versus transzendentale Ästhetik: Eberhards Kant-Polemik in der Ästhetik. In Hans-Joachim Kertscher – Ernst Stöckmann (Hg.) Ein Antipode Kants? Johann August Eberhard im Spannungsfeld von spätaufklärerischer Philosophie und Theologie. Berlin–Boston, De Gruyter. 251–278. https://doi.org/10.1515/9783110290745.251

Szerdahely György Alajos 2012. Aesthetica (1778). Ford. és a jegyzeteket írta Balogh Piroska. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.

Szili József 1996. Arany hogy istenül: Az Arany-líra posztmodernsége. Irodalomtörténeti füzetek 139. Budapest, Argumentum Kiadó.

Szörényi László 2017. Arany János, ha jegyzetel. Forrás. 49/3. 28–38.

Tarjányi Eszter 2013. Arany János és a parodisztikus hagyomány. Budapest, Universitas Kiadó – Editio Princeps Kiadó.

Toldy Ferenc 1847. Gyászbeszéd Sárvári Pál felett. In uő: Irodalmi beszédei. Kiad. Bajza József. Pozsony, Wigand Károly Frigyes. 169–175.

Tolnai Vilmos 1920. Arany Vojtina leveleinek keletkezése. Budapesti Szemle. 183/523–525. 55–74.

Tóth Kálmán 1854. Költeményei. Kiadta Nagy Ignác. Pest, Beimel J. és Kozma Vazul.

Törös László 1929. Sárvári Pál: Arany János professzora: Egy század a magyar kálvinista iskolázásból. Nagykőrös, Dajka Lajos.

Vaderna Gábor 2017. Dallal vagyok tele. Arany János Vojtina-verseinek utóélete. Irodalomismeret. 28/4. 99–122.

Valastyán Tamás 2018. „A látókör széle…”: Térpoétikai dilemmák Arany János Vojtina Ars poétikája című versét olvasva. Vörös postakocsi online https://avorospostakocsi.hu/2018/03/13/a-latokor-szele-terpoetikai-dilemmak-arany-janos-vojtina-ars-poetikaja-cimu-verset-olvasva/

Voinovich Géza 2019. Arany János életrajza. Sajtó alá rendezte Török Lajos. Budapest, Universitas Könyvkiadó, MTA Könyvtár és Információs Központ.

Wieland, Christoph Martin 1797a. Moralische Briefe in Versen [1752]: Vorbericht der dritten Ausgabe [1770]. In uő: Sämmtliche Werke: Supplemente: Erster Band. Leipzig, Georg Joachim Göschen. 277–282.

Wieland, Christoph Martin 1797b. Moralische Briefe in Versen [1752]. In uő: Sämmtliche Werke: Supplemente: Erster Band. Leipzig, Georg Joachim Göschen. 283–428.

Wieland, Christoph Martin 1833a. Harmadik levél. Lucius Calpurnius Písóhoz és fijaihoz. Bevezetés. In: Horatius’ levelei. Ford. Kis János, Az eredeti textussal Döring szerint, ‘s Wieland’ magyarázó jegyzeteivel Kazinczy Ferencz, m. t. társasági r. tag által. Pest, Magyar Tudós Társaság. 470–491.

Wieland, Christoph Martin 1833b. Első könyv. Első levél. Cájus Cilnius Mæcenáshoz. Magyarázatok. In Horatius’ levelei. Ford. Kis János, Az eredeti textussal Döring szerint, ‘s Wieland’ magyarázó jegyzeteivel Kazinczy Ferencz, m. t. társasági r. tag által. Pest, Magyar Tudós Társaság. 34–56.

Zelle, Carsten 2001. Sinnlichkeit und Therapie: Zur Gleichursprünglichkeit von Ästhetik und Anthropologie um 1750. In Carsten Zelle (Hg.) »Vernünftige Ärzte«: Hallesche Psychomediziner und die Anfänge der Anthropologie in der deutschsprachigen Frühaufklärung. Tübingen, Niemeyer. 5–24. https://doi.org/10.1515/9783110960013.5

Zelle, Carsten 2010. Klopstocks Reitkur: Zur Konkurrenz christlicher Lebensordnung und weltlicher Diät um 1750. In Michael Hofmann – Carsten Zelle (Hg.) Aufklärung und Religion – Neue Perspektiven. Hannover, Wehrhahn. 65–84.

Zelle, Carsten 2013a. Ästhetische Anthropoiesis. Leibniz’ Erkenntnisstufen und der Ursprung der Ästhetik. In Alexander Košenina – Wenchao Li (Hg.) Leibniz und die Aufklärungskultur. Hannover, Wehrhahn. 93–116.

Zelle, Carsten 2013b. Eschenburgs Ästhetik – zur Theorie und Literatur der schönen Wissenschaften. In Cord-Friedrich Berghahn – Till Kinzel (Hg.) Johann Joachim Eschenburg und die Künste und Wissenschaften zwischen Aufklärung und Romantik: Netzwerke und Kulturen des Wissens. Heidelberg, Universitätsverlag Winter. 31–52.

Zelle, Carsten 2022. ‘Ganzheitswissen’ in der Diätetik um 1750, 1800 und 1850. Body Politics. 10/14. 85–113. https://doi.org/10.12685/bp.v10i14.1542