A természetfölötti világ kísértésében
Kant és Husserl kísérletei a természetfölötti hozzáférhetővé tételére
Absztrakt
Első pillantásra Kantnál a jelenségvilág – avagy a természet – boltozata úgy borul ránk, miként egy tükörpalota kupolája, avagy egy rendőrségi kihallgatószoba üveg falai, melyek semmit sem mutatnak meg abból, ami e palotán vagy szobán túl van, hanem mindenhol azt tükrözik vissza, ami belül van. Más szavakkal, az a mód és rend, ahogyan a dolgok a tapasztalatban megjelennek, Kant antropológiai vagy „kopernikuszi” fordulatával összhangban, mindenütt végső soron az ember megismerőképességei működésének az eredménye és visszfénye. Mégis, Kant írásainak egy szorosabb, második vagy sokadik körben megejtett olvasata, ahhoz vezet bennünket, hogy a jelenségvilág előbb említett kupoláján végül is mindig átsejlik valamiképpen az érzékfölötti világ erezete. Kritikai korszaka során született írásaiban Kant visszatérően az érzékfölötti bizonyos tanújeleiről beszél, melyek megmutatkoznak a racionális tapasztaló szubjektum számára, és ha az érzékfölöttire, illetve annak konkrét formáira vonatkozó alátámasztott tudást nem is tudnak nyújtani, de az érzékfölöttibe, és közelebbről annak specifikus tartalmaiba vetett racionális hitet mégis igazolják. Kant ezen, a szubjektum számára mégis nyilvánvalónak bizonyuló jelek alapján az érzékfölötti konkrét elrendeződésére, mikéntjére, struktúrájára vonatkozó egészen specifikus, tartalmas állítások egész sorát fogalmazza meg.
Hivatkozások
Bernet, Rudolf – Iso Kern – Eduard Marbach 1996. Edmund Husserl. Darstellung seines Denkens. Hamburg, Felix Meiner Verlag.
Fink, Eugen 1988. VI. Cartesianische Meditation. Dordrecht, Kluwer Academic Publishers. https://doi.org/10.1007/978-94-009-2743-8
Fink, Eugen 2011. Hatodik karteziánus elmélkedés. Ford. Varga Péter András. In Varga Péter András – Zuh Deodáth (szerk.): Az új Husserl. Szemelvények az életmű ismeretlen fejezeteiből. Budapest, L’Harmattan Kiadó. 133–147.
Heffernan, George 2019. Universale Besinnung–Selbstbesinnung–Weltbesinnung: Husserl’s Method for the Treatment of Ethical, Existential, and Metaphysical Questions as Grenzprobleme of Phenomenology (Végső változat). Elhangzott: 2nd Research Summer School in Genetic Phenomenology: Grenzprobleme der Phänomenologie, International Network for Genetic Phenomenology and the Human Sciences / Graduate School of Social Research, Institute of Philosophy and Sociology, Polish Academy of Sciences, Varsó. 2019. szeptember 2. Kézirat.
Heffernan, George 2022. Husserl’s Phenomenology of Existence: A Very Brief Introduction. In Marco Cavallaro – George Heffernan (szerk.) The Existential Husserl. A Collection of Critical Essays. Cham, Springer. 1–30. https://doi.org/10.1007/978-3-031-05095-4
Hévízi Ottó 2004. A megfontolás rítusai. Budapest, Gond–Cura Alapítvány.
Horváth Zoltán 2023. Kant mint a Szentírás. Magyar Filozófiai Szemle. 67/1. 104–121.
Husserl, Edmund 1972. Válogatott tanulmányai. Ford. Baránszky Jób László. Budapest, Gondolat Kiadó.
Husserl, Edmund 1973. Zur Phänomenologie der Intersubjektivität. Texte aus dem Nachlass. Erster Teil. 1905–1920. Den Haag, Martinus Nijhoff. https://doi.org/10.1007/978-94-010-2474-7
Husserl, Edmund 1976. Ideen zu einer reinen Phänomenologie und phänomenologischen Philosophie. Erstes Buch: Allgemeine Einführungin die reine Phänomenologie 1. Halbband: Text der 1.–3. Auflage – Nachdruck. Den Haag, Martinus Nijhoff.
Husserl, Edmund 1988. Vorlesungen über Ethik und Wertlehre. 1908–1914. Dordrecht, Kluwer Academic Publishers.
Husserl, Edmund 2000. Kartéziánus elmélkedések. Ford. Mezei Balázs. Budapest, Atlantisz Kiadó.
Husserl, Edmund 2003. Transzendentaler Idealismus. Texte aus dem Nachlass (1908–1921). Dordrecth, Kluwer Academic Publishers. https://doi.org/10.1007/978-94-007-1062-7
Husserl, Edmund 2014. Grenzprobleme der Phänomenologie. Analysen des Unbewusstseins und der Instinkte. Metaphysik. Späte Ethik (Texte aus dem Nachlass 1908–1937). New York, Springer.
Kant, Immanuel 1976: Vallás a puszta ész határain belül. In Uő. A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Ford. Vidrányi Katalin. Budapest, Gondolat Kiadó. 134–363.
Kant, Immanuel 1991. Az erkölcsök metafizikájának alapvetése – A gyakorlati ész kritikája – Az erkölcsök metafizikája. Ford. Berényi Gábor. Budapest, Gondolat Kiadó.
Kant, Immanuel 2009. A tiszta ész kritikája. Ford. Kis János. Budapest, Atlantisz Kiadó.
Landgrebe, Ludwig 1976. Faktizität und Individuation. Studien zu den Grundfragen der Phänomenologie. Hamburg, Felix Meiner Verlag.
Landgrebe, Ludwig 1986. Husserls phänomenologischer Zugangsweg zu den Problemen der Religion. In Wilfried Härle – Eberhard Wölfel (szerk.) Religion im Denken unserer Zeit. Marburg, Elwert. 35–72.
Marosán Bence Péter 2015. Husserls Gedanke einer phänomenologisch neubegründeten Metaphysik am Leitfaden der Idee der indirekten Apodiktizität. In Murat Ates – Oliver Bruns – Choong-Su Han – Ole Sören Schulz (szerk.) Überwundene Metaphysik? Beiträge zur Konstellation von Phänomenologie und Metaphysikkritik. Freiburg, Karl Alber Verlag. 59–70.
Marosán Bence Péter 2021. Levels of the Absolute in Husserl. Continental Philosophy Review. 55/2. 137–158. https://doi.org/10.1007/s11007-021-09559-4
Marosán Bence Péter 2023. Edmund Husserl metafizika-felfogásának főbb jellemzői és korszakai – Avagy hogyan tematizálhatjuk a „legfőbb és végső kérdéseket” fenomenológiailag? Különbség. 23/1. 141–164. https://doi.org/10.14232/kulonbseg.2023.23.1.322
Marosán Bence Péter 2024. Main Stages and Features of the Development of Husserl’s Conception of Metaphysics: Or How Might We Thematize the “Supreme and Ultimate Questions” in a Phenomenologically Legitimate Manner? Husserl Studies. 40/3. 309–329. https://doi.org/10.1007/s10743-024-09350-2
Mezei Balázs 1997. Zárójelbe tett Isten. Edmund Husserl és egy fenomenológiai prototeológia vázlata. Budapest, Osiris Kiadó.
Palma, Vittorio de 2019. Deskription oder Konstruktion? Husserl und die Grenzen der Phänomenologie. Husserl Studies. 35/3.185–202. http://doi.org/10.1007/s10743-019-09246-6
Römer, Inga 2019. Mi a fenomenológiai metafizika? In Marosán Bence Péter (szerk.): Élettörténet, sorsesemény, önazonosság. Tanulmányok Tengelyi László emlékére. Ford. Szegedi Nóra. Budapest, L’Harmattan Kiadó. 282–294.
Schwendtner Tibor 2008. Husserl és Heidegger. Egy filozófiai összecsapás analízise. Budapest, L’Harmattan Kiadó.
Szegedi Nóra 2007. A magában való dolog fenomenológiája. Egy klasszikus kanti probléma Husserl transzcendentális fenomenológiájának perspektívájából. Budapest, L’Harmattan Kiadó.
Tengelyi László 1988. Kant. Budapest, Kossuth Kiadó.
Toronyai Gábor 2002. Tudományos életfilozófia. Tanulmány Edmund Husserl késői gondolkodásáról. Budapest, Osiris Kiadó.
Ullmann Tamás 2009. Husserl és Kant. In Varga Péter András és Zuh Deodáth (szerk.) Husserl és a Logikai vizsgálódások. Ismeretfilozófia és fenomenológiai filozófia. Budapest, L’Harmattan Kiadó. 178–199.
Varga Péter András 2021. Edmund Husserl on the Historicity of the Gospels. A Different Look at Husserl’s Philosophy of Religion and his Philosophy of the History of Philosophy. Husserl Studies. 38/1. 37–54. http://doi.org/10.1007/s10743-021-09298-7
