Tiszta ész és társadalmi lét
A transzcendentális fordulat szociogenetikus értelmezései Lukácstól Sohn-Rethelig
Absztrakt
Az alábbiakban olyan vizsgálódások – újabban kevéssé eleven – hagyományát igyekszem megidézni, amelyek a Kant által szorgalmazott transzcendentális fordulat társadalmi genezisére koncentrálnak, vagyis a következő kérdésre keresik a választ: milyen társadalmi valóságban merülhetett föl egyáltalán A tiszta ész kritikájának gondolata? Valamivel konkrétabban: ha a koncepció szempontjából nem egészen közömbös az a történelmi „időhely”, amelyben a mű keletkezett, akkor milyen gazdaság- és társadalomszerkezeti előfeltételei lehetnek az emberi megismerőképességekről és teljesítményükről alkotott kanti modellnek? Melyek „a létbe nyúló gyökerei” (Mannheim 1996. 52) Kant transzcendentálfilozófiai intuícióinak? Miféle „szociális textúrából” (Mannheim 1996. 44) eredhet az emberi ész olyan filozófiai alakzata, amely a természet törvényeinek, azaz a jelenségek szisztematikus összefüggésének a forrása – olyan ész tehát, amely maga alkotja meg az érzéki benyomások strukturálatlan nyersanyagából az egységes tapasztalati világegészet?
Hivatkozások
Adler, Max 1975. Das Soziologische in Kants Erkenntniskritik. Ein Beitrag zur Auseinandersetzung zwischen Naturalismus und Kritizismus. Aalen, Scientia Verlag.
Adorno, Theodor W. 1969. Stichworte. Kritische Modelle 2. Frankfurt am Main, Suhrkamp.
Adorno, Theodor W. 1970. Negative Dialektik. (Wissenschaftliche Sonderausgabe). Frankfurt am Main, Suhrkamp.
Berger, Peter L. – Thomas Luckmann 1998. A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Ford. Tomka Miklós. Budapest, Jószöveg.
Borkenau, Franz 1934. Der Übergang vom feudalen zum bürgerlichen Weltbild. Studien zur Geschichte der Philosophie der Manufakturperiode. Paris, Libraire Félix Alcan.
Breuer, Stefan 2016. Kritische Theorie. Schlüsselbegriffe, Kontroversen, Grenzen. Tübingen, Mohr Siebeck.
Cohen, Hermann 1871. Zur Controverse zwischen Trendelenburg und Kuno Fischer. Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft. 7. 249–296.
Engster, Frank – Andreas Schröder 2014. Maß und Messung. Die Naturalisierung von Gesellschaft und Natur. Zeitschrift für kritische Sozialtheorie und Philosophie. 1/1. 109–147. https://doi.org/10.1515/zksp-2014-0005
Fischer, Kuno 1870. Anti-Trendelenburg. Eine Gegenschrift. Jena, Hermann Dabis.
Forczek Ákos 2021. Jótékony könyörtelenség. A német felvilágosodás végjátéka. Budapest, ELTE BTK Filozófiai Intézet – L’Harmattan Kiadó – Magyar Filozófiai Társaság.
Grossmann, Henryk 1935. Die gesellschaftlichen Grundlagen der mechanistischen Philosophie und die Manufaktur. Zeitschrift für Sozialforschung. Jahrgang IV. 161–231. https://doi.org/10.5840/zfs19354259
Habermas, Jürgen 2005. Megismerés és érdek. Ford. Weiss János. Pécs, Jelenkor.
Hegel, Georg W. F. 1960. Előadások a filozófia történetéről. 3. kötet. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Hegel, Georg W. F. 1979. A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. Első rész: A logika. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Heinz, Rudolf 2006. Die asthmatische Jungfrau. Zur Kritik der Tauschabstraktion Sohn-Rethels. In Rudolf Heinz – Jochen Hörisch (szerk.) Geld und Geltung. Zu Alfred Sohn-Rethels soziologischer Erkenntnistheorie. Würzburg, Königshausen – Neumann. 139–144.
Horkheimer, Max 1976. Hagyományos és kritikai elmélet. In Papp Zsolt (szerk.) Tény, érték, ideológia. A pozitivizmus-vita a nyugatnémet szociológiában. Ford. Gelléri András. Budapest, Gondolat. 43–116.
Kant, Immanuel 2009. A tiszta ész kritikája. Ford. Kis János – Papp Zoltán. Budapest, Atlantisz. [TÉK]
Kautsky, Karl 1906. Ethik und materialistische Geschichtsauffassung. Stattgart, Dietz.
Kettler, David – Colin Loader – Volker Meja 2008. Karl Mannheim and the Legacy of Max Weber. Retrieving a Research Programme. Hampshire, Ashgate.
Lenin, Vlagyimir I. 1964. Materializmus és empiriokriticizmus (Lenin összes művei, 18. kötet). Budapest, Kossuth.
Lukács György – Mihail Lifsic 2010. Levelezés. Ford. Páll Erna. In Krausz Tamás (szerk.) Lukács György és a szocialista alternatíva. Budapest, Eszmélet. 113–248.
Lukács György 2023. Történelem és osztálytudat. Tanulmányok a marxista dialektikáról. Ford. Berényi Gábor et al. Budapest, Gondolat. [TO]
Marx, Karl – Friedrich Engels 1957–1988. Karl Marx és Friedrich Engels művei. Budapest, Kossuth. [MEM/kötetszám/oldalszám]
Mannheim Károly 1996. Ideológia és utópia. Ford. Mezei I. György. Budapest, Atlantisz.
Mannheim Károly 2000. Tudásszociológiai tanulmányok. Ford. Bendl Júlia et al. Budapest, Osiris.
McCarthy, E. Doyle 1996. Knowledge as Culture. The New Sociology of Knowledge. London – New York, Routledge.
Mehring, Franz 1975. Aufsätze zur Geschichte der Philosophie. Leipzig, Verlag Philipp Reclam.
Münch, Richard 1978. Max Webers „Anatomie des okzidentalen Rationalismus”: Eine systemtheoretische Lektüre. Soziale Welt. 29/2. 217–246.
Nietzsche, Friedrich W. 2010. Jón és gonoszon túl. Egy jövőbéli filozófia előjátéka. Ford. Óvári Csaba. Máriabesnyő – Gödöllő, Attraktor.
Paul, Axel T. 2004. Sohn-Rethel auf dem Zauberberg. Über phantastische Ideen, intellektuelle Isolation und den Abstieg der Philosophie zur Wissenschaft. In Ulrich Bröckling – Axel T. Paul – Stefan Kaufmann (szerk.) Vernunft – Entwicklung – Leben. Schlüsselbegriffe der Moderne. Festschrift für Wolfgang Eßbach. München, Wilhelm Fink. 73–96.
Plehanov, Georgij 1899. Conrad Schmidt gegen Karl Marx und Friedrich Engels. Die Neue Zeit. 17/5. 133–145.
Reichardt, Tobias 2008. Aporien der soziologischen Erkenntnistheorie Alfred Sohn-Rethels. In Berliner Verein zur Förderung der MEGA-Edition e.V. (szerk.) Wissenschaftliche Mitteilungen Heft 6: Gesellschaftliche Praxis und ihre wissenschaftliche Darstellung. Berlin, Argument. 242–267.
Reitter, Karl 2007. Alfred Sohn-Rethel und die „erweiterte Warenanalyse”. Grundrisse. Zeitschrift für linke Theorie und Debatte. 4. 20–27.
Russo, Valeria E. 1987. Henryk Grossmann and Franz Borkenau. A Bio-Bibliography. Science in Context. 1/1. 181–191. https://doi.org/10.1017/S0269889700000107
Schlosser, Johann G. 1795. Plato’s Briefe nebst einer historischen Einleitung und Anmerkungen. Königsberg, Friedrich Nicolovius.
Sohn-Rethel, Alfred 1970. Geistige und körperliche Arbeit. Zur Theorie der gesellschaftlichen Synhesis. Frankfurt am Main, Suhrkamp.
Sohn-Rethel, Alfred 1971. Warenform und Denkform. Aufsätze. Frankfurt, Europäische Verlagsanstalt.
Sohn-Rethel, Alfred 1989. Geistige und körperliche Arbeit. Zur Epistemologie der abendländischen Geschichte. Revidierte und ergänzte Neuauflage. Weinheim, WCH Verlagsgesellschaft.
Thomson, George 1975. Az első filozófusok. Tanulmány az ókori görög társadalomról. Ford. Rozsnyai Ervin. Budapest, Kossuth.
Trendelenburg, Adolf 1869. Kuno Fischer und sein Kant. Eine Entgegnung. Leipzig, Verlag von S. Hirzel.
