A Metaphysische Anfangsgründe der Naturwissenschaft fogalmainak modulációi a romantikus természetfilozófiában
Absztrakt
Kant filozófiájának egyik hosszú távú törekvése egy olyan racionális természettan kimunkálása volt, amely a priori princípiumokból indult ki. A filozófus e folyamat kiindulópontjaként a karteziánus erőfelfogás és a leibnizi eleven erő fogalmának ütközéséből kibontakozott viták tapasztalatait használta fel, s a newtoni mechanikának a leibnizi dinamikával történő egybeolvasztására tett kísérletet. Az ég általános természettörténete és elmélete (1755) az ellentétes vonzó- és taszító erők (Attraktiv- és Repulsivkraft) működéséből eredeztette a káoszt felváltó, törvények által működő világot. A természet szisztematizálásának szándéka, amely az általános metafizika átfogó programjának részét képezte, végül 1786-ban, a Metaphysische Anfangsgründe der Naturwissenschaft – Blandl Borbála fordításában A természettudomány metafizikai kiinduló elvei (Kant 2018) – című művében realizálódott, amelyben Kant hangsúlyozottan túllépett az e korban általánosan elterjedt empirikus természettanok határain.
Hivatkozások
Buhr, Manfred 1984. Geschichtliche Vernunft und Naturgeschichte. »Neue« Anmerkungen zur Differenz des Fichteschen und Schellingschen Systems der Philosophie. In Jörg Sandkühler (szerk.) Natur und geschichtlicher Prozess. Studien zur Naturphilosophie F. W. J. Schellings. Frankfurt am Main, Suhrkamp. 227–240.
Caneva, Kenneth L. 1997. Colding, Oersted, and the meaning of force. Historical Studies in the Physical and Biological Sciences. 28/1–138. https://doi.org/10.2307/27757788
Caneva, Kenneth L. 2007. Oersted’s Presentation of Others’ – and His Own – Work. In Robert M. Brain – Robert S. Cohen – Ole Knudsen (szerk.): Hans Christian Ørsted and the Romantic Legacy in Science: Ideas, Disciplines, Practices. Dordrecht, Springer. 273–338. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-2987-5_15
Cristensen, Dan 1995. The Oersted-Ritter Partnership and the birth of Romantic natural philosophy. Annals of Science. 52/153–185. https://doi.org/10.1080/00033799500200161
Frank, Manfred 1997. »Unendliche Annäherung«: Die Anfänge der philosophischen Frühromantik. Frankfurt am Main, Suhrkamp.
Gloy, Karen 1984. Der Verhältnis der Kritik der reinen Vernunft zu den Metaphysischen Anfangsgründen der Naturwissenschaft, demonstriert am Substanzsatz. Philosophia Naturalis. 21/32–63.
Gurka Dezső 2005. Schelling konstrukciófogalma. Passim. 7/1. 66–90.
Gurka Dezső 2011. Ørsted korai munkásságának természetfilozófiai háttere. In Gurka Dezső (szerk.) Tudósok a megismerés színterein: A romantikus tudományok és a 18–19. századi tudós-sztereotípiák. Budapest, Gondolat. 111–127.
Hanna, Robert 2006. Kant, Science, and Human Nature. Oxford, Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199285549.001.0001
Hronszky Imre – Varga Miklós 1978. Történeti-tudományelméleti megjegyzések a kémiáról. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Jacobsen, Anja Skaar 2001. Spirit and Unity: Oersted’s Fascination by Winterl’s Chemistry. Centaurus. 43/3–4. 184–218. https://doi.org/10.1111/j.1600-0498.2000.cnt430303.x
Jacobsen, Anja Skaar 2003. Hans Christian Ørsted’s Chemical Philosophy. In Anja Skaar Jacobsen – Andrew D. Jackson – Karen Jelved (szerk. és ford.) H. C. Ørsted’s Theory of Force: An unpublished textbook in dynamical chemistry. Copenhagen, Reitzels.
Jantzen, Jörg 1998. Die Philosophie der Natur. In Hans Jörg Sandkühler (szerk.) F. W. J. Schelling. Stuttgart–Weimar, Metzler.
Kant, Immanuel 1968. Metaphysische Anfangsgründe der Naturwissenschaft. In Kants Werke. Akademische Textausgabe. IV. Berlin, de Gruyter.
Kant, Immanuel 1981. A tiszta ész kritikája. Ford. Alexander Bernát és Bánóczi József. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kant, Immanuel 2018. A természettudomány metafizikai kiinduló elvei. Ford. Blandl Borbála. Szerk. Weiss János. Budapest, Áron Kiadó.
Küppers, Bernd-Olaf 1992. Natur als Organismus. Schellings frühe Naturphilosophie und ihre Bedeutung für die moderne Biologie. Frankfurt am Main, Klostermann.
Meyer, Kristine 1920. The scientific life and works of H. C. Oersted. In Oersted, H. C. Naturvidenskabelige skrifter I–III. Kobenhavn, Host.
Mischer, Sibille 1997. Der verschlungene Zug der Seele: Natur Organismus und Entwicklung bei Schelling, Steffens und Oken. Würzburg, Könighausen und Neumann.
Moiso, Francesco 1997. Kants naturphilosophiosophisches Erbe bei Schelling und von Arnim. In Walther Ch. Zimmerli – Klaus Stein – Michael Gerten „Fessellos durch die Systeme”: Frühromantisches Naturdenken im Umfeld Arnim, Ritter und Schelling. Stuttgart – Bad Cannstatt, Frommann–Holzboog. 203–274.
Nielsen, Keld –Anderson, Hanne 2007. The Influence of Kant’s Philosophie on the Young H. C. Ørsted. In Robert M. Brain – Robert S. Cohen – Ole Knudsen (szerk.): Hans Christian Ørsted and the Romantic Legacy in Science: Ideas, Disciplines, Practices. Dorndrecht, Springer. 47–115.
Oersted, Hans Christian 1920a. Grundtrækkene af Naturmetaphysiken. In H. C. Oersted Naturvidenskabelige skrifter I. Szerk. Kristine Meyer. Kobenhavn, Host. 33–85.
Oersted, Hans Christian 1920b. Dissertatio de forma metaphysices elementaris naturae externae. In Oersted, H. C. Naturvidenskabelige skrifter I. Szerk. Kristine Meyer. Kobenhavn, Host. 84–111.
Oersted, Hans Christian 1920 c. Materialien zu einer Chemie des neunzehenten Jahrhunderts, In Oersted, H. C. Naturvidenskabelige skrifter I. Szerk. Kristine Meyer. Kobenhavn, Host. 133–211.
Oersted, Hans Christian 1920d. Betrachtungen ueber die Geschichte der Chemie. In H. C. Oersted Naturvidenskabelige skrifter I. Szerk. Kristine Meyer. Kobenhavn, Host. 315–343.
Oersted, Hans Christian 1920e. Ansicht der chemischen Naturgesetze durch die neueren Entdeckungen gewonnen. In H. C. Oersted Naturvidenskabelige skrifter II. Szerk. Kristine Meyer. Kobenhavn, Host. 37–169.
Pollok, Konstantin 2001. Kants »Metaphysische Anfangsgründe der Naturwissenschaft«: Ein kritischerKommentar. Hamburg, Meiner. https://doi.org/10.28937/978-3-7873-2439-2
Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph 1983. A transzcendentális idealizmus rendszere. Ford. Endreffy Zoltán. Budapest, Gondolat.
Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph 2003. Eszmék a természet filozófiájához mint bevezetés e tudomány tanulmányozásához: Bevezetés. In Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Fiatalkori írásai. Ford. Weiss János. Pécs, Jelenkor. 145–180.
Snelders, Henricus Adrianus Marie 1970. The Influence of the Dualistic System of Jakob Joseph Winterl (1732–1809) on the German Romantic Era. Isis. 61. 231–240. https://doi.org/10.1086/350622
Snelders, Henricus Adrianus Marie 1978. Atomismus und Dynamismus im Zeitalter der Deutschen Romantischen Naturphilosophie. In Richard von Brinkmann (szerk.) Romantik in Deutschland: Ein interdisziplinäres Symposion. Stuttgart, Metzler. 187–201. https://doi.org/10.1007/978-3-476-04397-9_14
Snelders, H. A. M. 1990. Oersted’s Discovery of Electromagnetism. Romanticism and the Sciences. In Andrew Cunningham – Nikolas Jardine (szerk.) Romanticism and the Sciences. Cambridge, Cambridge University Press. 228–240.
Schröter, Martin (szerk.) 1998. Schellings Werke (SW). München, Beck.
Simonyi Károly 1986. A fizika kultúrtörténete. Budapest, Gondolat.
Szabadváry Ferenc – Szőkefalvi Nagy Zoltán 1972. A kémia története Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Szabadváry Ferenc 1998. A magyar kémia művelődéstörténete. Budapest, Mundus.
Tuschling, Burkhard 1971/2012. Metaphysische und transzendentale Dynamik in Kants Opus postumum. Berlin – New York, de Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110818390
