Miért a priori az eukleidészi geometria a kanti értelemben?
Absztrakt
Nemcsak eszünkkel ismerjük meg az igazságot, hanem szívünkkel is. Ezen utóbbi segítségével ismerjük föl az alapelveket.
(Pascal, 282. töredék.)
A tisztán szemléleti nem közölhető.
(Frege 1884. 26. §: 35; Frege 1999. 52.)
Hivatkozások
Beck, Lewis White 1956. Can Kant’s Synthetic Judgments be made Analytic? Kant Studien. 47/1–4. 168–181. https://doi.org/10.1515/kant.1956.47.1-4.168
Büchel, Georg 1987. Geometrie und Philosophie. Zum Verhältnis beider Vernunftwissenschaften im Fortgang von der Kritik der reinen Vernunft zum Opus postumum. (Kantstudien–Erganzungshefte). Berlin, Walter de Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110857511
Frege, Gottlob 1884. Die Grundlagen der Arithmetik. Ein logisch mathematische Untersuchung über den Begriff der Zahl. Breslau, Verlag von Wilhelm Koebner.
Frege, Gottlob 1899. An Hilbert. In Frege 1980. 6–10.
Frege, Gottlob 1980: Gottlob Freges Briefweschel mit D. Hilbert, E. Husserls, B. Russell, sowie ausgewählte Einzelbriefe Freges. Szerk.: G. Gabriel – F. Kambartel – Chr. Thiel. Hamburg, Felix Meiner Verlag. https://doi.org/10.28937/978-3-7873-2295-4
Frege, Gottlob 1983. Logik in der Mathematik. In Nachgelassene Schriften. 2. jav. kiad. Hamburg, Felix Meiner Verlag. 213–270. https://doi.org/10.28937/978-3-7873-3159-8
Frege, Gottlob 1999. Az aritmetika alapjai. Budapest, Áron Kiadó.
Gabriel, Gottfried – Sven Schlotte 2019. Freges Philosophie der Mathematik im Kontext des Neukantianismus. In Kröner et al. 3–16.
Heidegger, Martin 1927/2019. Lét és idő. 3. jav. kiad. Budapest, Osiris.
Heidegger, Martin 1955/1959. Gelassenheit. Pfullingen, Günther Neske.
Heidegger, Martin 1981. Ráhagyatkozás. Fordította: Szent-Iványi István. Filozófiai Figyelő. 3/1–2. 81–92. Heidegger 1955/1959 magyar fordítása.
Heidegger, Martin 1983. Érzetlenség. fordította Redl Károly. Magyar Filozófiai Szemle. 27/2. 274–281. Heidegger 1955/1959. magyar fordítása.
Heidegger, Martin 1957. Der Satz vom Grund. Vorlesung (gehalten im Wintersemester 1955/56 an der Universität Freiburg i. Br.); Vortrag (gehalten am 25. Mai 1956 im Club zu Bremen u. am 24. Oktober 1956 an der Universität Wien). Pfullingen, Günther Neske.
Helmholtz, Hermann Ludwig Ferdinand von 1878. The Origin and Meaning of Geometrical Axioms – II. Mind. 3. évf. 10. sz. 212–225. https://doi.org/10.1093/mind/os-3.10.212
Helmholtz, Hermann Ludwig Ferdinand von 1878/1921. Die Tatsachen in der Wahrnehmung. (Rede, Berlin 1878). In Paul Hertz – Moritz Schlick (szerk.); Hermann v. Helmholtz Schriften zur Erkenntnisstheorie. Berlin, Julius Springer. 109–152.
Izard, Véronique , Pierre Pica, Elisabeth S. Spelke, Stanislas Dehaene 2011. Flexible intuitions of Euclidean geometry in an Amazonian indigene group. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 108/24. 9782–9787. https://doi.org/10.1073/pnas.1016686108
Kant, I. 1913. A tiszta és kritikája. Ford. Alexander Bernát, Bánóczi József. Budapest, Franklin Társulat.
Kim, Joongol 2006. Concepts and Intuitions in Kant’s Philosophy of Geometry. Kant-Studien. 97/2. 138–162. https://doi.org/10.1515/KANT.2006.009
Kjosavik, Frode 2009. Kant on Geometrical Intuition and the Foundation of Mathematics. Kant-Studien 100/1. 1–27. https://doi.org/10.1515/KANT.2009.001
Koenig, Daniel – Gregor Nickel – Shafi Shokrani – Ralf Krömer (szerk.) 2019. Mathematik in der Tradition des Neukantianismus. Siegener Beiträge zur Geschichte und Philosophie der Mathematik. 11. kötet. Siegen, Universitätsverlag. https://nbn-resolving.org/urn:nbn:de:hbz:467-14910
Kvasz, Ladislav 2011. Kant’s Philosophy of Geometry – On the Road of a Final Assesment. Philosophia Mathematica. 19/2. 139–166. https://doi.org/10.1093/philmat/nkr007
Liebman, Otto 1875/1880. Zur Analysis der Wirklichkeit: eine Erörterung der Grundprobleme der Philosophie. 2. jel. bőv. kiad. Straßburg, Verlag von Karl Tübner.
Merrick, Teri 2006. What Frege Meant When He Said: Kant is Right About Geometry? Philosophia Mathematica. 14/1. 44–75. https://doi.org/10.1093/philmat/nkj013
Palágyi, Melchior 1908/1925. Die Theorie der Phantasie. In Ludwig Klages (szerk.) Ausgewählte Werke von Prof. Dr. Melchior Palágyi. Leipzig, Verlag von Johann Ambrosius Barth. 69–105.
Palágyi, Melchior 1925. Raum und Zeit. In Ludwig Klages (szerk.) Ausgewählte Werke von Prof. Dr. Melchior Palágyi. Leipzig, Ambrosius Verlag. 106–123.
Pascal, Blaise 1983. Gondolatok. Szerk. Radnóti Sándor; ford. Pődör László. Budapest, Gondolat Kiadó. 2. kiad.
Perez, Daniel Oman 2015. The Possibility of an Antropological Study of Human Nature in Kant. In Patricia Kauark-Leite – Giorgia Cecchinato – Virginia de Araujo Figueiredo – Margit Ruffing – Alice Serra (szerk.) Kant and the Metaphors of Reason. Hildesheim – Zürich – New York, Georg Olms Verlag. 445–454.
Platón 1984. Menón. Ford. Kerényi Grácia. In Platón összes művei. Budapest, Európa Könyvkiadó. I. kötet. 643–724.
Platón 2013. Menón. Ford. Bárány István. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó.
Poincaré, Henri 1908. Tudomány és föltevés. Ford. Szilárd Béla. Budapest. Kir. Magyar Természettudományi Társulat.
Rovira, Rogelio 2020. Is the division of judgments into analytic and synthetic relative? The discussion between Maaß and Kant (through Schultz). Kant-Studien. 111/3. 445–469. https://doi.org/10.1515/kant-2020-0037
Székely László 2016. A kanti a priori és a nem eukleidészi geometriák. In Tánczos Péter – Varga Rita. (szerk.) „...amennyiben szellemi lények vagyunk” Tanulmányok Immanuel Kant aktualitásáról. Budapest, L’Harmattan Kiadó. 51–76.
Tanács János 2015. The Problem of Parallels as a Protestant Issue in Late Eighteenth-Century Hungary. In Tamás Demeter – Kathryn Murphy – Claus, Zittel (szerk.) Conflicting Values of Inquiry: Ideologies of Epistemology in Early Modern Europe. Boston/MA, Brill Academic Publishers. 200–220. https://doi.org/10.1163/9789004282551_010
Tóth Imre 2000a. Isten és geometria. In Uő Isten és Geometria. Budapest, Osiris Kiadó. 137–272.
Tóth Imre 2000b: Matematikai gondolkodás, igazság, tagadás és alkotás. In Uő Isten és Geometria. Budapest, Osiris Kiadó. 273–412.
