A tiszta ész kritikájának korai recepciója
Absztrakt
A kanti gondolkodás különböző irányainak összeegyeztetéséből született meg
a német filozófia alapvető műve, A tiszta ész kritikája (Riga 1781).
Ez a könyv a második kiadásban (1787) számos változtatáson ment keresztül,
amelyek azóta is igen élénk viták tárgyát képezik [...].
(Windelband 1892/1912. 449.)
A tiszta ész kritikájának első és második kiadása között hat év telt el, és én ebben az áttekintésben még hét–nyolc évvel tovább is fogok menni. De kezdjük így: a 18. század nyolcvanas évei alapvető változást hoztak nemcsak a német, de az egyetemes filozófia történetében is. (Niklas Luhmann azt mondta – az etika kapcsán – hogy a nagy innovációkra az újkorban mindig a század nyolcvanas éveiben kerül sor; lásd Luhmann 1990.) A mű második kiadásához írt előszóban Kant maga is a „gondolkodási mód forradalmáról” beszél. (A magyar fordítás a „forradalom” szó helyett többnyire a „fordulatot” használja, lásd Kant 2009. 29.) Azt szeretném állítani, hogy a gondolkodási mód forradalma ebben a másfél évtizedben játszódott le, és nem is A tiszta ész kritikája maga, hanem egy egész filozófiai diskurzus vitte végbe. De először tekintsük a mű megszületését.
Hivatkozások
Bondeli, Martin 2017. Vorstellung. In Willaschek-Stolzenberg-Mohr-Stefano Bacin 2017. 654.
Eisler, Rudolf 1912. Philosophen-Lexikon. Leben, Werke und Lehren der Denker. Berlin, Mittler Verlag.
Fichte, Johann Gottlieb 1845. Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre. In Uő: Werke. Berlin, Veit & Comp. 1. kötet.
Guyer, Paul 2017. Kritik. In Willaschek-Stolzenberg-Mohr-Stefano Bacin 2017. 288.
Kant, Immanuel 1969. Gesammelten Werken. (Akademie-Ausgabe). Berlin, De Gruyter. XI. kötet.
Kant, Immanuel 1974. A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Budapest, Gondolat.
Kant, Immanuel 1999. Prolegoma. Fordította John Éva, Tengelyi László. Budapest, Atlantisz Kiadó.
Kant, Immanuel 2009. A tiszta ész kritikája. Fordította Kis János. Budapest, Atlantisz Kiadó.
Luhmann, Niklas 1990. Paradigm lost. Über die ethische Reflexion der Moral. Frankfurt/M, Suhrkamp Verlag.
Müller, Kurt 1961. Johann Georg Heinrich Feder. In Otto zu Stolberg-Wernigerode (szerk.) Neue deutsche Biographie. 5. kötet. Berlin, Duncker & Humblot.
Paul, Jean 1980. Vorschule der Ästhetik. In Uő: Werke. 1. részleg, 5. kötet. München, Hanser Verlag.
Reinhold, Carl Leonhard 1963. Versuch einer neuen Darstellung des menschlichen Vorstellungsvermögens. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft.
Reinhold, Carl Leonhard 2003. Beiträge zur Berichtigung bisheriger Mißverständnisse der Pilosophen. Hamburg, Felix Meiner Verlag.
Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph 2003. Az énről mint a filozófia princípiumáról. In Uő Fiatalkori írásai. Fordította Weiss János. Pécs, Jelenkor Kiadó. 25-98.
Smith, Norman Kemp 1918. A Commentary to Kant's Critique of Pure Reason. London, MacMillan.
Willaschek, Marcus - Jürgen Stolzenberg - Georg Mohr - Stefano Bacin (szerk.) 2017. Kant-Lexikon. Berlin, De Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110520071
https://doi.org/10.1515/9783110520071
Willaschek, Marcus 2023. Kant. Die Revolution des Denkens. München, C. H. Beck Verlag. https://doi.org/10.17104/9783406807459
https://doi.org/10.17104/9783406807459
Windelband, Wilhelm 1892/1912. Lehrbuch der Geschichte der Philosophie. Tübingen, Mohr Siebeck, 6. kiad.
