Zemplén Régió Fejlesztése Sorozat

A tokaji borok gasztronómiai értékteremtése – a terroir, a kulturális örökség és a fine dining szerepe

Zsuzsanna Bene — 2026-11-04

A bor napjainkban egyre inkább túlmutat hagyományos élelmiszeripari szerepén, és a kulturális örökség, a regionális identitás, valamint a gasztronómiai élmény meghatározó hordozójává válik. A tanulmány célja annak feltárása, hogy a magyar fine dining meghatározó szereplői miként értelmezik a Tokaji borok helyét a jelenlegi gasztronómiában, valamint hogyan járulnak hozzá kulturális, gasztronómiai és fenntarthatósági értékének alakításához. A kutatás kvalitatív megközelítésre épült. Az empirikus adatgyűjtés során három, a magyar csúcsgasztronómiában meghatározó szakemberrel készült félig strukturált mélyinterjú, amelyek tematikus elemzése a Tokaji borok gasztronómiai identitására, a terroir szerepére, a fenntarthatóság jelentőségére és a séfek értékteremtő szerepére fókuszált. Az eredmények szerint a Tokaji borok értéke nem kizárólag a termőhely adottságaiból vagy a borászati technológiából fakad, hanem a kulturális örökség, a terroir és a gasztronómiai interpretáció kölcsönhatásában formálódik. A fine dining szakemberei nem csupán közvetítői, hanem aktív alakítói is ennek a folyamatnak, mivel az ételpárosításokon, a borokhoz kapcsolódó történetmesélésen és a komplex vendégélmény kialakításán keresztül hozzájárulnak a Tokaji borok kulturális és piaci értékének erősítéséhez. A kutatás rámutat arra, hogy a fenntarthatóság a csúcsgasztronómiában a helyi identitás, a kulturális örökség és a minőségi gasztronómiai élmény összekapcsolásán keresztül válik a borok értékteremtésének meghatározó elemévé.

Magyar felsőoktatási intézmények a nemzetközi fenntarthatósági rangsorokban

József Berács PhD — 2026-11-04

Az elmúlt évtizedben a magyar kormányzat ösztönözte az egyetemeket a piacositás (marketization), a globális versenyképesség, a fokozottabb önfinanszírozás és a vállalkozói orientáció irányába. Jelen tanulmány a hazai egyetemek fenntarthatósági kérdéseinek előtérbe kerülésétől kezdve, nemzetközi tapasztalatokat és rangsorokat elemezve arra a következtetésre jut, hogy miután a felsőoktatásban tanulók többsége a fiatal, Z generációhoz tartozik, ezért joggal vélelmezhetjük, hogy azok az egyetemek, amelyek reagálnak a kor fentarthatósági, társadalmi felelősségvállalási kihívására és a diákság elvárásaira, joggal számíthatnak az intézményük iránti érdeklődés növekedésére is.

Országos tudományos konferenciák Sárospatakon, 1967-1979.

Gábor Dr. Bolvári-Takács — 2026-11-04

Sárospatak 1968. augusztus 20-án kapta vissza 1886-ban elvesztett városi rangját. Népességéhez mérten jelentős ismertséggel rendelkezett országos, sőt nemzetközi viszonylatban, melyben meghatározó tényezők voltak: a település iskolaváros jellege, a hely szelleme, hagyományai, az itt tanult diákok tudományos és gazdasági életben elért karrierje, lobbiereje, amit a tudományos konferenciák helyszínválasztásában is tudtak érvényesíteni.

A tanulmány a konferenciaturizmus számára fontos tényezők számbavételét követően bemutatja a várossá nyilvánítást követő évtizedben megvalósult országos tudományos rendezvényeket, melyek hozzájárultak a település kulturális szerepének erősödéséhez és idegenforgalmának fejlődéséhez.

A masszóra, mint a zsoltárok megértésének nélkülözhetetlen eszköze

Sándor Dr. Enghy — 2026-11-04

Ebben a tanulmányban jelentőségteljes összefüggéseket tárok fel a Masszórán belül. Ezek az összefüggések kizárólag a Masszóra alapján fedezhetők fel, amely így nélkülözhetetlen a megértéshez. Olyan kapcsolatokra világítanak rá, amelyekhez a Masszórai széljegyzetek nélkül nem juthatnánk el, ezen összefüggések megértése pedig hatással van az adott szöveg megfelelő kontextusba helyezésére.

Online értékesítésösztönzés az európai e-kereskedelemben: trendek, hatásmechanizmusok és szabályozási keretek

Noémi Dr. Hajdú — 2026-11-04

A tanulmány az online értékesítésösztönzés meghatározó trendjeit és eszközeit vizsgálja az európai e-kereskedelemben. A kutatás tematikus szakirodalmi szintézisre épül, amely tudományos publikációk, iparági jelentések és európai szabályozási források integrált elemzésével térképezi fel a promóciós gyakorlatok fejlődési irányait. Az eredmények szerint, a mesterséges intelligencia alapú személyre szabás, a közösségi kereskedelem, az influencer marketing, az omnichannel stratégiák, valamint a rugalmas fizetési és szállítási megoldások az online promóciós eszköztár meghatározó pilléreivé váltak. Az elemzés rámutat arra, hogy a promóciós eszközök hatékonysága jelentősen függ a helyzettől. Míg az adatvezérelt megoldások hosszabb távú ügyfél-elköteleződést támogatnak, addig a szűkösségi és időben korlátozott promóciók hatása az online környezetben mérsékeltebb. A tanulmány kiemeli a GDPR és a fenntarthatósági szempontok stratégiai szerepét az európai e-kereskedelmi promóciók alakításában.

A Tokaj-Hegyalja Egyetem megalapításának előzményei

Zoltán Dr. Hauser — 2026-11-04

Jelen tanulmány jegyzőiként és egyben az összefoglalt intézménytörténeti események tevőleges résztvevőiként, olykor formálóiként arra vállalkoztunk, hogy rövid áttekintést nyújtsunk a sárospataki intézmény történetéről az ezredfordulón bekövetkezett integrációtól az új egyetem létrejöttéig.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy Sárospatakon nem „új" egyetem jött létre a szó valóságos értelmében. Létező felsőoktatásai tevékenységének és tárgyi adottságainak konszolidálva fejlesztése volt a program lényege, amelyhez a Campus helyett egy alkalmazott tudományok egyeteme szervezeti keret kialakíthatósága biztosította a lehetőséget.

Az erdőbényei kádártánc örökségturisztikai attrakcióként való hasznosítása

Veronika Karajzné Vavrek — 2026-11-04

A Tokaj–Zemplén desztináció örökségturisztikai kínálata összetett, hiszen a térség turisztikai vonzereje nem csupán a történelmi borvidéki tájra, a természeti, épített örökségekre, a gasztronómiára épül, hanem a helyi közösségek által őrzött szellemi és népi kultúrára, hagyományokra is.
A kádármesterség évszázadok óta meghatározó háttértudása a tokaji borvidéknek: a hordó nem csupán eszköz, hanem a bor minőségét formáló, a táj kultúráját hordozó szimbólum. Az erdőbényei kádártánc ezt a mesterséget emeli át a közösségi ünneplés világába: a munka mozdulatai tánccá válnak, ahol a szakmai tudás, a játékosság és a közösségi identitás egyszerre jelenik meg.
Jelen publikáció célja annak bemutatása, hogy ez az egyedi, csak a borvidékhez kötődő örökségelem miként hasznosítható turisztikai szempontból, milyen megoldásokkal tehető élményszerűbbé és milyen fejlesztési lehetőségek révén válhat a Tokaj-Zemplén desztináció örökségturisztikai kínálatának tudatosan menedzselt elemévé.

Gazdaságtudományi képzési kapacitás kialakítása kis regionális egyetemen: kihívástipológia és folyamatértékelés a Tokaj-Hegyalja egyetem 2021-2026 közötti szakfejlesztéseiben

Tamás Dr. Köpeczi-Bócz — 2026-11-04

A tanulmány azt vizsgálja, miként alakítható ki gazdaságtudományi képzési kapacitás olyan kis regionális egyetemen, ahol a vizsgált időszak kezdetén nem állt rendelkezésre korábbi gazdasági képzési hagyomány, stabil közgazdász oktatói bázis, szak-specifikus szabályozási-adminisztratív rutin és dedikált infrastruktúra. A 2021-2026 közötti fejlődést longitudinális intézményi esettanulmány és strukturált folyamatértékelés keretében elemzem. Hat kihívásosztályt és öt fejlődési szakaszt különítek el. Az eredmények szerint a tartós kapacitás a humánerőforrás-bővítés, programintegráció, tanulási eredmény-alapú tervezés, projekt- és folyamatközpontú pedagógia, hallgatói társtervezés, rugalmas mobilitási és specializációs utak, modularitás, AI-támogatás és PDCA-alapú minőségbiztosítás összekapcsolásából jött létre. 2026-ra a gazdálkodási és menedzsment alapszak az egyetem legnagyobb nappali hallgatói létszámú képzésévé vált, és 2026 első felében mindkét vizsgált szak MAB-képzésértékelése korrekciót igénylő szakmai hiányosság megállapítása nélkül zárult. Az eset arra utal, hogy a kezdeti személy- és erőforrás-koncentráció intézményi képességgé akkor válik, ha ismételhető folyamatokban és külsőleg auditálható programrendszerben rögzül.

Trendekből lehetőség – Zemplén turizmusának lehetséges válaszai a változó turisztikai környezetre

Katalin Dr. Nagy — 2026-11-04

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a turizmust meghatározó megatrendek és makrotrendek milyen fejlődési lehetőségeket kínálnak Zemplén számára, és ezekre milyen, a térség saját erőforrásaira építő turisztikai kínálati válaszok adhatók. Az elemzés az élményorientáció, az autentikusság és lokalitás, a slow turizmus, a természetközeli és aktív turizmus, a well-being, a bor- és gasztroturizmus, valamint a fenntarthatóság, reziliencia és digitalizáció szempontjából vizsgálja a térség alkalmazkodási lehetőségeit. Az eredmények szerint Zemplén legfontosabb lehetősége nem új attrakciók létrehozásában, hanem meglévő értékeinek integrációjában és komplex élménnyé szervezésében rejlik. A tanulmány ennek értelmezésére a „Lassú Zemplén-élmény” és a „Komplex Zemplén-élmény” koncepcióját fogalmazza meg.

A Sárospataki Járás demográfiai, gazdasági és turisztikai folyamatainak elemzése

Szabolcs Dr. Nagy — 2026-11-04

Ez a tanulmány a Sárospataki járás demográfiai, gazdasági és turisztikai folyamatainak három évtizedet (1995–2025) felölelő, komplex statisztikai elemzését mutatja be, rávilágítva a térség periférikus helyzetének mélyreható strukturális kihívásaira. A longitudinális vizsgálat eredményei nemcsak a drasztikus népességfogyást és az elöregedést számszerűsítik, hanem empirikusan bizonyítják a kistérségi mutatókat torzító „vállalkozássűrűségi csapda” jelenségét, valamint a helyi mikrovállalkozói bázis súlyos sérülékenységét.
A kutatás arra a következtetésre jut, hogy a turisztikai szektor extrém lemorzsolódása és válságérzékenysége miatt a jövőbeni felzárkózás kulcsa a hagyományos, mennyiségi kapacitásbővítés helyett a meglévő szereplők tőkeerősítése, a fenntartható társadalmi innováció és a közösségvezérelt „slow tourism” fejlesztése lehet.

Méretbeli különbségek mint a regeneratív vidéki turizmus akadályai: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (Magyarország) esete

Sándor Dr. Némethy — 2026-11-04

A regeneratív vidéki turizmus egyre inkább az ökoszisztémák helyreállításának, a közösségek megerősítésének és a vidéki régiók értékének megőrzésének egyik lehetséges módjaként jelenik meg, megvalósítását azonban korlátozza a helyi vállalkozások mérete és az ökológiai, technológiai, pénzügyi és intézményi léptékek közötti eltérés, amelyeken a regenerációnak működnie kell. Ez a cikk a megfelelő léptékű megközelítést alkalmazza Borsod-Abaúj-Zemplén megyére (BAZ), Magyarország egyik leghátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzetű és demográfiailag zsugorodó régiójára. A hivatalos statisztikák és a legújabb regionális kutatások tartós népességfogyást, településfeldarabolódást, alacsonyabb gazdasági teljesítményt, a hátrányos helyzetű települések magas koncentrációját és a kifejezett társadalmi kiszolgáltatottságot mutatnak. Ezek a körülmények megnehezíthetik a regeneratív turizmus finanszírozását és munkaerő-ellátását, de különösen relevánssá teszik egy tágabb, helyalapú fejlesztési stratégia részeként. A tanulmány nyolc helyileg kiemelkedő méretű eltérést azonosít, és minimálisan életképes regeneratív célpontokat, kooperatív körforgásos biogazdasági platformokat, tájmegfigyelő központokat, inkluzív készségfejlesztő rendszereket, hosszú távú finanszírozást és „intelligens zsugorodási” intézkedéseket javasol, amelyek összekapcsolják a turizmust a tájgondozással, a helyi szolgáltatásokkal és a népességmegtartással.

Közösségi tudomány a végeken: a Tokaj-Hegyalja Egyetem címkegyűjtő projektjének tanulságai

Tímea Dr. N. Kis — 2026-11-04

A tanulmány a Tokaj-Hegyalja Egyetem Címkéről címkére! közösségi tudomány-projektjének módszertanát, első két évének tapasztalatait és tudományos eredményeit mutatja be. A kezdeményezés célja a történeti és kortárs tokaj-hegyaljai boroscímkék önkéntesek bevonásával történő összegyűjtése, digitalizálása, metaadatokkal való ellátása és egy szabadon kereshető adatbázisban történő közzététele.

Az empátia növekvő szerepe az ügyfélértékben

Gábor Dr. Rekettye — 2026-11-04

Ez a koncepcionális tanulmány az empátia változó szerepét vizsgálja a menedzsment és a marketing szakirodalmában, valamint gyakorlatában. A 20. század végére a filozófiából átvett empátia fogalma olyan népszerűvé vált, hogy a marketing egyik alapvető koncepciójává emelkedett.
A 21. században azonban a digitalizáció gyors fejlődése az empátia jelentőségének csökkenéséhez vezetett. A vállalatok által az ügyfelekkel való kommunikáció során alkalmazott új, digitális módszerek következtében az empátia beépült az ügyfélélmény és az ügyfélérték összetett rendszerébe.
A tanulmány – egy átfogó szakirodalmi áttekintésre alapozva – az ügyfélélmény szerepét vizsgálja a magasabb ügyfélérték megteremtésében. A szerzők felállítják az úgynevezett „értékegyenletet”. A tanulmány elemzi a járványhelyzet által előidézett új normákat, és meghatározza, hogy az értékegyenlet mely elemeit érintették leginkább a pandémia és egyéb globális válságok. Ezzel szemben a járványt követő globális infláció az értékegyenlet másik oldalára gyakorolt hatást.
A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a járvány és az inflációs időszak alatt megnövekedett emberi érzékenység következtében az empátia ismét felértékelődött. Ezért a vállalatok számára kulcsfontosságúvá vált, hogy a meglévő és a potenciális ügyfelekkel folytatott kommunikációjukban, illetve interakcióikban megtalálják a megfelelő egyensúlyt a „high tech” (technológia-alapú) és a „high touch” (személyes, emberközpontú) megközelítések között.

Tokaj-Hegyalja idegenforgalmi elemzése és a térség turizmusfejlesztési lehetőségei

Bulcsú Dr. Remenyik — 2026-11-04

A tanulmány célja Tokaj-Hegyalja idegenforgalmi folyamatainak és turizmusfejlesztési lehetőségeinek átfogó vizsgálata. Ennek keretében elemzi a vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása mellett a tartózkodási időt, a szálláshelyek kapacitáskihasználtságát, a szezonalitást, a szállásdíjbevételeket, valamint az egy szobára és egy működési napra jutó bevételt, vagyis a REVPAR-mutatót is. Ezek a mutatók árnyaltabb képet adnak arról, hogy a térség turisztikai kereslete mennyire képes a helyi szolgáltatói szektor bevételeit növelni, illetve milyen hatékonyan hasznosulnak a rendelkezésre álló szálláshely-kapacitások.

A csodarabbik emléke vallási turizmust generál Tokaj-Hegyalján

Nikolett Rozgonyiné Drotár — 2026-11-04

Tokaj-Hegyalja zsidó épített örökségei között fontos kiemelni a zsinagógákat, zsidó temetőket, melyek a turisztikai kínálat részét képezik. Zarándokhelyként tartják számon Bodrogkeresztúrt, Sátoraljaújhelyt, Olaszliszkát és Mádot. A turisztikai vonzerőt a XIX.-XX. században élt Csodarabbik mítoszai és sírhelyük képezik.
Tokaj-Hegyalját 2017-től kiemelt fejlesztési területként kezelik. Turisztikai fejlesztések valósultak meg, amelyek a turizmus valamennyi termékét magukba foglalták. A kutatás alapján mégis kijelenthető, hogy a fejlesztések az alapinfrastruktúra elemeit kevésbé érintették. A növekvő és folyamatosan érkező zsidó turisták létszáma megköveteli a szálláshelyek mennyiségi és minőségi növelését és az ellátás megszervezésének fejlesztését.
A turisták komplex kiszolgálását segítette volna a Csodarabbik Útja, ami kijelölte az első magyarországi zsidó vallási turisztikai útvonalat. Sajnos a különböző érdekcsoportok által szervezett zsidó vallási turisták és az azokat segítő helyiek sem a kijelölt tematikus útvonalat részesítik előnyben, hanem elsősorban egy - egy Csodarabbi sírtól kiindulva keresik fel csillagtúra szerűen az emlékhelyeket, a Csodarabbi sírokat, így Tokaj-Hegyalján négy települést látogatnak meg, majd Nagykállóba, Romániába, és Lengyelországban folytatják útjukat a zsidó turisták.

A helyi élelmiszertermelés és értékesítés üzleti modelljei a Tokaj-Zemplén térségben

Bianka Szacskó — 2026-11-04

Az Európai Bizottság 2020-ban javaslatot tett a Next GenerationEU programra, mely a 2021-2027-re vonatkozó, hosszú távú költségvetéssel (MFF) együtt egy zöldebb, befogadóbb, digitális és fenntartható Európa megteremtését tűzte ki célul.
Az európai zöld megállapodás középpontjában a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia áll a regionális és helyi élelmiszerrendszerek sikeres adaptációjának növelése céljából. A rövidebb ellátási láncok (REL) létrehozása érdekében támogatja a távolsági szállítástól való függőség csökkentését.
Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kulturtáj világörökségi státusza jó lehetőséget kínál a helyi élelmiszertermelő gazdaságok számára a helyitermék örökségek felmutatásához, megőrzéséhez. A Tokaj-Zemplén térségi termelők és kereskedők, szolgáltatók ehhez kötődő attitüdjeinek megismerésére óhatatlanul szükség volt ahhoz, hogy a piacrajutás-értékesítés új, innovatív megoldásainak feltárását, kimunkálását megalapozottam végezhessem el. EKÖP kutatásomra támaszkodó előző publikációm folytatásaként a zempléni helyi élelmiszertermelők Zempléni kaláka termelési és értékesítési modelljét dolgoztam ki és mutatom be.

A borkorcsolyák, borkísérők szerepe a tokaji borkülönlegességek fogyasztásában

Zoltán Dr. Szakál — 2026-11-04

A tanulmány a borkorcsolyák szerepét vizsgálja a tokaji borkülönlegességek (Aszú, Aszúeszencia, Eszencia, Szamorodni, Fordítás, Máslás) fogyasztása során. A kutatás célja feltárni, hogy szakértői szemszögből milyen borkísérő falatkák-bor párosítások (alma, dió, sajt, mogyoró, stb.) tekinthetők ideálisnak az egyes borkülönlegesség típusokhoz. A vizsgálat kvalitatív módszertanra épül, amelyben 7 mélyinterjú készült - sommelier-kel, étteremvezetőkkel, szakácsokkal, gasztro-szakértőkkel. Az interjúk a párosítási elveket, szakmai tapasztalatokat és gyakorlati ajánlásokat tárják fel tematikus elemzés keretében. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a megkérdezettek milyen érzékszervi, szakmai és gyakorlati szempontok alapján ajánlanak borkísérő falatkákat a tokaji borkülönlegességekhez. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a bor cukortartalma és karaktere alapvetően meghatározzák az ajánlott párosítási stratégiát. A kutatás gyakorlati útmutatást ad tokaji borászatok, éttermek és borturisztikai szereplők számára a fogyasztói élmény tudatos fejlesztéséhez. A szakirodalmi elemzések rámutattak, hogy a fogalom nem tisztázott. A „borkísérő” szó angolul használt változatai nemcsak kisebb ételeket, hanem akár főételeket is jelentenek. A magyar nyelvben használt borkorcsolya pedig egyértelműen egy szűkebb, borkísérő falatkákat jelent. A nemzetközi kutatások direkt párosításokat vizsgálnak, adott célcsoportnál, konkrét ételt kóstoltatnak adott borokkal és ebből vonnak le következtetéseket. A szakirodalomban két fő érzékszervi stratégia különíthető el: az aromatikus vagy ízbeli hasonlóságon alapuló harmónia, valamint a kontrasztra épülő párosítás. Ezek nem hivatalos kategóriák, hanem egymást kiegészítő szakmai és érzékszervi megközelítések. A harmadik nem tudományos, de a fogyasztók körében elterjedt, „ami jól esik éppen hozzá” elv.

A turizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak lakossági érzékelése a a legmagasabb iskolai végzettség függvényében Tokaj-Hegyalján

Ágnes Dr. Tokár-Szadai — 2026-11-04

Tokaj-Hegyalján a kutatás azt vizsgálta, hogy a válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége befolyásolja-e a turizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak érzékelését minőségi kritériumok alapján. Az 5%-os szignifikanciaszinten elvégzett függetlenségvizsgálat szerint nyolc vizsgált változó egyikében sem volt kimutatható kapcsolat a végzettség és az észlelt hatások között, ezért a hipotézis elfogadható: a középfokú és felsőfokú végzettségű helyiek hasonlóan értékelik a turizmus hatásait. A válaszadók többsége az együttműködés javítását, a fenntarthatóság erősítését és a munkaerőhiány kezelését fontosnak tartotta, miközben zsúfoltságot és konfliktust többnyire nem érzékelt.

Pataki pedagógusképzési modell a Tokaj-Hegyalja Egyetemen

Kornélia Dr. Toma — 2026-11-04

Sárospatakon évszázados hagyományai vannak a tanítóképzésnek. Kezdetben a pedagógiai felkészítés más tanulmányokhoz – elsősorban a lelkészképzéshez – kapcsolódott a Sárospataki Református Kollégiumban. Önálló, szervezett intézeti formát 1857. november 17-én kapott. Ezzel megkezdődött a kifejezetten a tanítói hivatásra felkészítő szakképzés, ekkor még középfokon. Felsőfokúvá 1959. szeptember 1-jén vált. A tanítóképzés immár 170 éve folyamatosan működik Sárospatakon, jelenleg a Tokaj-Hegyalja Egyetemen.

Új ünnepek – hagyományos ételek. A Bodrogköz gasztronómiájához a mai ünnepek kapcsán

Gyula Dr. Viga — 2026-11-04

A tanulmány a 20. század végén lezajlott politikai-társadalmi változásokat követően kialakult, új típusú falusi ünnepek példáján vizsgálja, hogy a nemzeti és a lokális identitás milyen módon jelenik meg a mai közösségi alkalmakon. A Bodrogköz (DK-Szlovákia és ÉK-Magyarország) szlovákiai falvaiban gyakoribbak a hagyományos termelvények és ételek köré szerveződő ünnepi programok, amelyek egyszerre mutatnak lokális vonásokat és globális jegyeket. Jelenleg is formálódó ünnepekről van szó, amelyek részeként még kialakulóban van azok turisztikai kínálata is.

„Hollywood bölcsője Zemplén”. Zempléni születésű hollywoodi menedzserekre alapozott örökségturisztikai fejlesztés

László Dankó CSc — 2026-11-04

A kulturális örökség felértékelődése, a hagyományok, a gyökerek felé fordulás az uniformizálódással szembeni olyan válasz, ami egyben az erre nyitott érintettek, turisták egyéni vagy nemzeti identitástudatát, lelki-szellemi elmélyülését is erősíti. A korábbi trendet: élménygazdaság – élményígéret – élménymarketing meghaladva az emberi boldogságkeresés jelenlegi szakaszának legújabb trendje az átalakulás, átváltozás iránti igény, melynek megéléséhez a szellemi kulturális örökségek meglátogatása, az ottani elcsendesedés követendő lehetőségnek kínálkozik.
A Tokaj-Hegyalja Egyetem Filmturizmus konferencián elhangzott előadásom szerkesztett változatában egy új zempléni kulturális örökségút kialakításának koncepcióját vázolva értelmezem a kulturális örökségturizmust, vizsgálom a zempléni születésű, Hollywood kialakulásában meghatározó négy filmtörténeti személyiség ma is élő emlékezetét.
Vizsgálataim, helyszíni tájékozódásaim alapján kezdeményezem „Hollywood bölcsője Zemplén” zempléni örökségút kialakítását, támogatásul pedig megfogalmazom az örökségút attrakció-és látogatómenedzsment koncepció vázlatát. A Tokaj-Zemplén turisztikai desztináció területén: Cigándon, Monokon, Ricsén és Tolcsván szerény környezetben született, s az Újvilágban sikeressé vált zempléni származású hollywoodi hírességek emlékezetének ápolása része kell legyen a multikulturális zempléni identitásnak és regionális emlékezetnek, hisz pályájukra, sikereikre méltán lehet büszke jelen korunk embere is.