Vallástudományi Szemle

Aquileiai Chromatius Máté-evangéliumhoz írt kommentárja

Péter Csigi — 2024-12-02

Chromatius of Aquileia’s Commentary on the Gospel of Matthew Chromatius, the bishop of Aquileia in Northern Italy, wrote a lengthy commentary on the Gospel of Matthew (Tractatus in Mathaeum) in the second half of the 4th century. A good part of the work was lost, and what survived was wrongly attributed to John Chrysostom until the 20th century. This article identifies those Eastern and Western patristic authors who influenced Chromatius, especially in his allegoricaltypological exegesis. Subsequently, the history of origin and the text tradition of the work are presented, followed by a brief introduction to the structure and style of the tractates. Chromatius uses the two-level Scripture interpretation method in
this work. He typically gives a literal interpretation first, then associates a second, spiritual level, which is key to Christology or ecclesiology, and when opportune, some moral opinion is also added. The originality of the Tractatus in Mathaeum is not outstanding as they conform to the cultural and exegetical trends of the 4th century creating a synthesis of the Western theological and scriptural interpretation traditions. Their author successfully presents the essential contents of the Gospel in such a way that insists on doctrinal authenticity throughout.

A természet és a személy fogalma Boëthiusnál

István Siklósi — 2024-12-02

The notion of person and nature by Boethius The title of the fifth one of Boethius’ theological writings Opuscula Sacra is Contra Eutychen et Nestorium. According to Boethius’ argumentation in this treatise he can refuse successfully the two mentioned theologists’ Christological views and present the approach of the Church by defining of the concept of person (persona) and nature (natura). Boethius’ definition is that person is the individual substance of rational nature where the nature is the specific difference that gives form to anything. In his treatise Boethius asserts that Nestorius made a double person in Christ because he believed one person has only one nature although there was the divine and human nature at the same time in Christ, and Eutyches denied one of the natures and confessed only the divine one in Christ by the same reason what Nestorius thought. Boethius suggested as a solution that the subsistence has to be universal, essence has to be an entity being in the singular things and substance has to be both universal and individual just as the concept of person. By comparing the concepts to each other and analyzing them, Boethius wrote that Christ was the individual substance of the divine and the human rational nature so Christ was one person. This article includes the Hungarian translation of Boethius’ treatise with an introduction making a historical summary and presenting the argumentation of Boethius.

A ciszterci eszmények a Vita Aelrediben

Zsófia Koleszár — 2024-12-02

A korai XII. századi ciszterci történelem bővelkedik a sikeres világi pályát maguk mögött hagyó új tagok történeteiben, akik korábbi életüket önként feladva boldogan választották a világtól elzárt, az épp növekedésnek indult városok zajától mentes monostorok szemlélődésre alkalmas magányát. Rievaulx-i (Szent) Elréd története egy ezek közül. Elréd 1147–1167 között volt a rievaulx-i monostor apátja, és ez idő alatt Rievaulx a ciszterci rend legbefolyásosabb monostorává nőtte ki magát Észak-Angliában. Életéről a legfontosabb rendelkezésünkre álló forrás, saját történeti és spirituális munkái mellett, a tanítványa és barátja, Walter Daniel által jegyzett Vita Aelredi Abbatis Rievall’ című életrajz, melyet a szerző nem sokkal az apát halála után írt. A szerző elsősorban hagiográfusként járt el a Vita Aelredi megírásakor, ami joggal vethet fel kételyeket a műben olvasható információk hitelességét és megbízhatóságát illetően. Azonban a narratíva nem a végeláthatatlan csodatételekre van kihegyezve, amelyek egy-két generációval később a hivatalos szentté avatási eljárás szerves részét képezték. A szerző sokkal inkább Elréd mint Jézus Krisztus hű követője emlékét kívánta megőrizni, akinek életét és minden cselekedetét már a szerzetesi hivatás előtt is az alázatosság, az erényesség, illetve a felebaráti szeretet gyakorlásának fontosságába vetett hit vezérelte. Walter Daniel világosan megfogalmazza a Vita elején, hogy a célja Elréd dicsőítése, egyszersmind követendő példa állítása a jelenlegi rievaulx-i szerzetesek és a későbbi generációk elé, emlékének megőrzése, valamint szentségének bizonyítása. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a Vita Aelrediben hogyan, milyen módon jelennek meg a ciszterci reform alapvonásai, milyen modelleken keresztül mutatja be a szerző Elrédet és a rievaulx-i ciszterci közösséget. Elemzésemben nem kronologikusan fogok haladni, hanem két nagyobb egységre osztottam azokat a Vita egészén átívelő témákat, amelyeket Walter Daniel is igyekszik közvetíteni a Vita Aelredin keresztül Elréd életének különböző időszakaihoz kapcsolva őket. A témák egyike Elréd egyre mélyülő és egyre intenzívebbé váló elvonulása a világtól, a másik pedig Elréd szeretete, a személyiségében és viselkedésében megjelenő, abban testet öltő caritas mind Isten, mind pedig „felebarátai” felé.

Betekintés a középkori templomok keletelésének problémájába. 1. rész: gyökerek, teológiai háttér, kutatástörténet

Miklós Scheffer — 2024-12-02

International anthropology and history are is beginning to rediscover the importance of examining ritual spaces of the past concerning the medium of natural light. Researchers are increasingly certain that the positioning of some sepulchers and buildings with sacred purposes was determined by the cardinal directions and the movement of major celestial bodies observed for decades. This study, consisting of two parts, gives insight into the problem of the orientation of medieval churches. The first part discusses the earliest known origins and initiation of cosmological orientation, starting from ancient buildings to remarkable examples of antique sacral architecture. It then explores the theological background of the eastward alignment of Christian churches, arising in the Early Christian Era. The study gives an introduction to the views of the early Christian authors grounded in the Gospel, on the sacred role of the East direction, and the Sun in relation to Jesus Christ. Subsequently it summarizes the history of church alignment on the basis of contemporary sources. It reveals how numerous ecclesiastical thinkers offered similar guidelines regarding the correct orientation of churches in the Middle Ages. Finally, the study gives an overview of the research history of the alignment of medieval sacred spaces from the beginning to the present day. Although there are sources about research conducted in the 17th century, systematic examinations and publications began in the 19th century.

Új források az azték emberáldozat történetéről: Motolinía, Mendieta, Torquemada

Noémi Puchinger — 2024-12-02

Jelen közleményünkben három ferences szerző – Motolinía, Torquemada, Mendieta – munkásságát mutatjuk be röviden, bevezetésül a műveikből készült fordításokhoz (lásd a Forrás rovatot). Mindhárom szerző a gyarmatosítás korai időszakában működött Új-Spanyolországban, a mai Mexikóban; mindhárman az őslakók és azok vallási gyakorlatai és hiedelemvilága iránt érzékeny és – a lehetőségek határain belül – megértő ferences mentalitás hordozói voltak, bár más és más értelmezői stratégiával dolgoztak; mindhárman beszélték az adatközlők nyelvét, a náhuatlot, ezért antropológiai tekintetben megbízható, jóllehet nem émikus forrásnak számítanak; és mindhármuk történetírói-teológusi figyelmét kiváltképpen foglalkoztatta az azték vallási rítus ismeretes emberáldozati praxisa. Itt következő, kronológiai elrendezésű bemutatásuk célja megkönnyíteni a fordításban lentebb közölt források értelmezését, történeti kontextusba helyezését.

Bevezetés John Locke A kereszténység észszerűsége az írások szerint c. műve 4–6. fejezeteihez

Boglárka Berei — 2024-12-02

Jelen tanulmány John Locke (1637‒1704), a korai felvilágosodás kiemelkedő filozófusa legfontosabb biblikus teológiai művéből, a The Reasonableness of Christianity as Delivered in the Scriptures (1695) című munkájából a 4‒6. fejezetről készült magyar fordítást vezeti be (lásd a Forrás rovatban). A Reasonableness of Christianity történeti hátterét és a Locke életművében, valamint a korszak kulturális kontextusában való elhelyezkedését a korábban már megjelent (Vallástudományi Szemle 2022/1.) első három fejezet előszava ismerteti, így ezekre a kérdésekre itt csak röviden reflektálunk.

A numinózus hermeneutikája – a lovecrafti szövegvilág vallásfenomenológiai nézőpontból

András Szemerics — 2024-12-02

Az alábbi tanulmányban szeretnék kísérletet tenni Howard Phillips Lovecraft (1890–1937) életműve néhány szövegének a hermeneutikai eljárás segítségével történő megszólaltatására. Ennek során igyekszem felmutatni azt az eidetikus tapasztalatmodellt, melybe a lovecrafti szövegvilágban a numinózus avagy a szent fenomenológiai-esztétikai „áttörése” rendeződik. Hipotézisem szerint a szerző a numinózus egy olyan radikális megjelenítésébe vonja be az olvasót, ami filozófiai szempontból a szent irodalmi, esztétikai és egyéb kulturális megnyilatkozásainak újraértelmezését, új árnyalatok felfedezését teszi lehetővé. Érinteni fogom a mitopoétikus alkotásmód, valamint a romantikus formai örökség jelentőségét, majd ezt követően a szöveget „átfuttatom” a posztmodern, dekonstruktív gondolkodás fogalomrendszerén is. Az eljárás célja függetleníteni a szent poétikáját és hermeneutikáját a klasszikus nyugati metafizikai létszemléletből fakadó egyoldalú előfeltevésektől. A „lovecraftiánus” numinózuskoncepció így termékeny módon bevonhatóvá válik a posztmodernből kiinduló világérzékelés diszkurzusaiba is. A dolgozat kiemelten Lovecraft két, az úgynevezett Álom-ciklushoz (Dream Cycle) sorolható művét szeretné „szóra bírni”: a Zarándoklat Kadathba/Az ismeretlen Kadath álomkeresése (1926/Beyond the Wall of Sleep, 1943) című kisregényt és Az ezüstkulcs kapuin át (Weird Tales, 24, No. 1, 60–85, 1934. július) című elbeszélést. Ezen kívül felhasználom még A megnevezhetetlen (Weird Tales, 1925. július) című novellát és az Azathoth (1922; Leaves 2, 107, 1938) regénytöredéket.

Aquileiai Chromatius: Máté-evangéliumhoz írt kommentár

Péter Csigi — 2024-12-02

Boëthius Eutyches ellen című értekezésének magyarázatokkal ellátott fordítása

István Siklósi — 2024-12-02

Új források az azték emberáldozat történetéről

Miklós Vassányi — 2024-12-02

John Locke: A kereszténység észszerűsége az írások szerint

Miklós Vassányi — 2024-12-02

Venantius Fortunatus: Szent Hilarius élete

Tamás Adamik — 2024-12-02

Adamik Tamás (szerk.): Latin irodalom az átmeneti korban: 9–11. század. A keresztény Európa kiteljesedése

Melinda Székely — 2024-12-02

Latin irodalom az átmeneti korban: 9–11. század. A keresztény Európa kiteljesedése

Hedvig Bubnó — 2024-12-02

Adamik Tamás (szerk.): Latin irodalom az érett középkorban: 12–13. század. A keresztény Európa virágkora

Lajos Zoltán Simon — 2024-12-02

Az új vallási mozgalmak kutatásának fellegvárai. Beszámoló a CESNUR-ról és torinói könyvtáráról

Márk Nemes — 2024-12-02

Beszámoló az V. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferenciáról, Vác, 2023. november 10–11.

Nóra Valentina Tegzes — 2024-12-02

Flow-élmény vagy állhatatosság: hogyan illeszkedjünk az akadémiai közegbe, és váljunk termékeny kutató-íróvá, Vác, 2023. november 10.

Attila Miklovicz — 2024-12-02

Busku Szilvia előadása Heidegger Ágoston-értelmezéséről, Vác, 2023. november 11.

Diána Enesey — 2024-12-02

Vallás és egyház a változó társadalomban. Vallástudományi konferencia, Kolozsvár, 2023. december 7–8.

Noémi Demeter — 2024-12-02

A Hermeneutikai Kutatóközpont 30 éves jubileumi konferenciája, Budapest, 2024. február 1.

Judit D. Tóth — 2024-12-02

IM-konferencia Pázmány Péter életművéről, Budapest, 2024. február 23.

Szabolcs Hursán — 2024-12-02

Beszámoló Bangha Imre oxfordi egyetemi tanár könybemutatójáról, Budapest, 2024. április 11.

Eszter Árpád — 2024-12-02

Some Kind of Liberating Effect – Religion in Central and Eastern Europe Today. A film directed by Valerio Severino, screened at Károli University of the Reformed Church, April 4, 2024, Budapest

Laura Suszta — 2024-12-02

...

Eksztaszisz, elragadtatás, misztika. A Katolikus Misztika Kutatócsoport konferenciája, PPKE, Szt. II. János Pál díszterem, 2024. április 12.

György Orsós — 2024-12-02

Turcsán-Tóth Zsuzsanna: Alapvetés az Artemis Ephesia-szobrok ikonográfiai elemzéséhez

Csaba T. Szabó — 2024-12-02

Idan Dershowitz: The Valediction of Moses: A Proto-Biblical Book

Péter József Barta — 2024-12-02

Koltai Kornélia – Zsengellér József (szerk.): Héber üdvözlőversek és a peregrináció

Szilvia Peremiczky — 2024-12-02

Beverley Clack – Brian R. Clack: The Philosophy of Religion: A Critical Introduction

Niobé Szabó — 2024-12-02

Boros István (szerk.): „Szeresd az írások tudományát” „Ama scientiam scripturarum!”, Szent Jeromos halánának 1600. évfordulója alkalmából rendezett konferencia tanulmányai

Hajnalka Óbis — 2024-12-02