Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

A hazai tűzrendészet fejlődésének szakaszai, különös tekintettel a megelőző tűzvédelem önálló szakterületté válásának folyamatára

Katalin Ilona Tóth — sze, 30 szept 2026 00:00:00 +0000

A tűzvédelem evolúciója szorosan leképezi a társadalmi-gazdasági formációk, az építéstechnológia és az ipari termelés fejlődéstörténetét. A tanulmány a magyarországi tűzrendészet történeti fejlődését tekinti át a Szent István-i korszak korai, lokális kezdeményezéseitől a centralizált katasztrófavédelmi struktúráig. A tanulmány a hazai szakirodalom és jogszabályi környezet szisztematikus feldolgozásán alapul. A cikk kiemelten fókuszál a megelőző tűzvédelem (tűzmegelőzés) önálló mérnöki-hatósági szakterületté válására, bemutatva a reaktív oltási tevékenység proaktív, kockázatarányos tudománnyá alakulását. A szerző kronologikusan elemzi a legfontosabb jogszabályi mérföldköveket, a jogfejlődést hat fő, egymástól elkülönített korszakra bontva elemzi. A jogtörténeti áttekintés során alkalmazott periodizáció dogmatikai és intézménytörténeti kritériumokon alapul, a korszakhatárok kijelölését a hazai tűzrendészet szerkezeti és jogforrási struktúrájának alapvető változásai indokolták. A tűzrendészet több évszázados szakmai és intézménytörténeti fejlődési ívét végig követve a tanulmány rávilágít a megelőző tűzvédelem jelenkori kihívásaira és javaslatot tesz a jövőbeni proaktív, kockázatalapú mérnöki válaszok szükségességére is.

Az 1972-es Csertő utcai tűzvész tanulságai, a jelen tűzvédelmi kihívásaira

Benjámin Hózer, Anna Gyimesi, László Bérczi — sze, 30 szept 2026 00:00:00 +0000

Az 54 évvel ezelőtti Csertő utcai tűzeset, a saját korában igen jelentős sajtóvisszhangot váltott ki. 2026-ra azonban olyan történelmi távlatba került, hogy a jelenkor olvasóinak újra be kell mutatni, eme tragikus kimenetelű káreseményt. Nem pusztán az áldozatok emléke okán, hanem az ebből leszűrhető, a mai napig érvényes tanulságok miatt is. Jelen tanulmányban, a fennmaradt írásos anyagok (tűzeset tanulmány, tanácsi jegyzőkönyv, konferencia-közlemény, sajtóhírek stb.) és szóbeli beszámolók alapján rekonstruáljuk a történteket. Egyúttal a cikksorozattal párhuzamosan, egy dokumentumfilm is készül. A feldolgozásra került jelentős méretű forrásanyag terjedelme okán, a tanulmányt három részre kellett bontanunk. Az első részben a mentőtűzvédelem, a második részben a megelőző tűzvédelem kap szerepet, valamint a harmadik részben a jelenkori tanulságok kerülnek kifejtésre.

Stratégiai keretrendszer a fenntartható, reziliens és innovatív erdőkezelés megvalósításához

Richárd Hunyadi — sze, 30 szept 2026 00:00:00 +0000

Az elmúlt két évtizedben a precíziós erdőgazdálkodás technológiai eszköztára különösen az UAV, LiDAR, GIS, mesterséges intelligencia és IoT rendszerek jelentős fejlődésen mentek keresztül. Alkalmazásuk azonban jellemzően továbbra is a faanyagtermelés-központú szemléletet szolgálja, amely egyre kevésbé képes hatékony választ adni a klímaváltozás, az ökoszisztéma-szintű kockázatok és a komplex természeti veszélyek kihívásaira. A tanulmány az Erdőgazdálkodás 5.0 paradigma hazai bevezetésének lehetőségeit vizsgálja, amely az Ipar 5.0 elveire épülő, emberközpontú, fenntartható és reziliens erdőkezelési keretrendszer. A megközelítés a Human-Centered Artificial Intelligence (HCAI) elveire támaszkodva biztosítja az átlátható, ellenőrizhető és emberi felügyelet mellett működő döntéstámogatást. A kutatás egy ötkategóriás funkcionális modellt javasol (adatgyűjtés, tervezés, műveletvégzés, logisztika, ellenőrzés), amely a precíziós erdészeti rendszerek fenntarthatósági tényezőinek újra értelmezéséül szolgál. A paradigma kiemelt jelentőséggel bír a katasztrófavédelem és iparbiztonság területén is, mivel támogatja az erdőtüzek, viharkárok és aszály okozta degradáció korai észlelését, valamint a gyors és adatvezérelt beavatkozások tervezését. A kutatás fő következtetése, hogy az Erdőgazdálkodás 5.0 hidat képez a precíziós technológiák és az ökoszisztéma-alapú, reziliens erdőkezelés között, elősegítve egy adatvezérelt, klímaadaptív és biztonsági szempontból integrált erdészeti és kockázatkezelési rendszer kialakítását.

Négylábú robotok CBRN-képességgel a nukleáris biztonságért: a CERN CERNquadbotjának tapasztalataitól az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egy lehetséges biztonsági fejlesztéséig

László Ondrejcsik — sze, 30 szept 2026 00:00:00 +0000

A 21. századi biztonsági környezetben a kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetések a veszélyhelyzeti beavatkozás szerves részévé váltak, ami felerősítette a beavatkozó személyzet védelmét szolgáló robotikai megoldások iránti igényt. A cikk a négylábú (quadruped) robotplatformok nukleáris biztonsági alkalmazásait vizsgálja, középpontban a CERN által fejlesztett és 2024-ben első sugárvédelmi tesztjét sikeresen teljesítő CERNquadbottal, amely egy kereskedelmi Unitree Go1 alapplatformra épülő, saját sugárzásmérő szenzorokkal és autonóm inspekciós szoftverrel kiegészített rendszer. Az elemzés a CERNquadbotot a Boston Dynamics Spot dokumentált nukleáris alkalmazásaival (Dominion Energy, Fukushima, Csernobil) veti össze, és három hipotézis mentén értékeli a platform műszaki megalapozottságát, a hagyományos kézi méréshez viszonyított operatív előnyeit, valamint hazai alkalmazhatóságát. A cikk fő megállapítása, hogy a CERN és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. veszélyeztető tényezőinek és infrastruktúrájának hasonlósága erős alapot ad a technológiatranszferre: a CERN-nél bevált, költséghatékony, nyílt platformra épülő megközelítés a paksi Létesítményi Tűzoltóságnál is alkalmazható lenne, ahol jelenleg nem rendszeresítettek robotplatformot. A szerző a sugárfelderítés automatizálására, a rutinszerű sugárvédelmi körök kiváltására és a Paks II. beavatkozási tereinek előzetes megismerésére vonatkozó konkrét szcenáriókat vázol fel, és rámutat a bevezetés jogi, szervezeti és képzési feltételeire. A következtetés szerint a CBRN-képességgel felszerelt négylábú robot rendszeresítése a hazai nukleáris energetikában időszerű, műszakilag megvalósítható, és a nukleáris biztonság terén kézzelfogható előrelépést jelent.

Az összehangolt védelmi tevékenységre vonatkozó szabályrendszer vizsgálata, valamint a szabályozás gyakorlati megvalósulásának bemutatása

Viktória László — sze, 30 szept 2026 00:00:00 +0000

A védelmi és biztonsági szabályozási reform során megtörtént a védelem és biztonság területét érintő legfontosabb szabályanyag felülvizsgálata, átdolgozása, valamint új szabályrendszer kidolgozására is sor került. A reform egyik alapvető mérföldkövének tekinthető az ágazatokon átívelő keretszabályozás alapjait megteremtő törvény, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény, amelynek egyik legjelentősebb újítása egy új jogintézmény, az összehangolt védelmi tevékenység (ÖVT) szabályozásának megteremtése volt. A szerző ebben a publikációban vizsgálja az ÖVT szabályrendszerének kidolgozásával elérendő jogalkotói célokat, a kidolgozást szükségessé tevő tényezőket, valamint az új szabályozás kimunkálása során megfigyelhető szemléletmódot. Bemutatja az új jogintézmény alapvető rendeltetését, legfontosabb jellemzőit, az ÖVT-re vonatkozó egyes rendelkezéseket, továbbá annak elrendelését követően a Kormányt megillető jogokat, kötelezettségeket. Kiemelt hangsúly fektet az ÖVT szabályrendszerének gyakorlati megvalósulására az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséról szóló Korm.rendeletek vizsgálatán keresztül, továbbá ráirányítja a figyelmet a szabályozás 2026. január 1-jén hatályba lépett változására is. Célja, hogy rámutasson a megválaszolást és ezáltal a szabályrendszer továbbfejlesztését igénylő kérdésekre, valamint a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet megalkotásának szükségességére.

A vezetés-irányítás elvének érvényesülése az MSc hallgatók Polgári Védelmi Műveletek I–II. tantárgyának oktatásában

Péter Jackovics — sze, 30 szept 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány első fele rendszerezi a vezetés és az irányítás elméleti alapjait, a szervezeti feladatok elhatárolását, valamint az operatív munkaszervek jogszabályi hátterét és működési modelljét. A dolgozat második része a HUNOR Mentőszervezet felépítését, valamint az NKE Katasztrófavédelmi Intézet mesterképzésen részt vevő hallgatóival a Polgári Védelmi műveletek tantárgy keretében végzett törzsvezetési gyakorlatok tapasztalatait mutatja be. A kutatás célja, hogy a Graicunas-féle matematikai hálózati modell és közvetlen oktatói megfigyelések segítségével megvizsgálja a törzsi vezetési terjedelem (span of control) változásait, és bizonyítsa, hogy a létszámnövelés okozta koordinációs kockázat egy dedikált törzstiszti funkció beépítésével hatékonyan csökkenthető.

Investigation of Framework Conditions for AI-Driven Population Warning and Preparedness Systems in Digital-Generation Crisis Communication

Tamás Szalóki — sze, 30 szept 2026 00:00:00 +0000

This study examines the feasibility framework conditions of a locally deployed (on-premise), artificial intelligence-based civil protection population information and preparedness system, with particular focus on the specific crisis communication needs of digitally active Generation Y and Z, as well as the test-environment implementation of online educational models. The system aligns with the objectives of Hungary's Artificial Intelligence Strategy 2025–2030, which identifies the extension of AI applications to public services and civil protection as a priority, while acknowledging that science and technology are advancing at such a pace that certain elements of the strategy already require continuous updating at the very moment of their formulation.

A kritikus szervezetek alapvető szolgáltatásai kiesési toleranciájának értékelési szempontjai

István Angyal — sze, 30 szept 2026 00:00:00 +0000

A modern társadalmak működése egymással szorosan összekapcsolódó kritikus infrastruktúrákra és alapvető szolgáltatásokra épül. Egyetlen krízis, pl.: a villamosenergia-ellátás tartós vagy nagy területet érintő kiesése ezért nem kizárólag energetikai eseményként értelmezhető, hanem olyan rendszerszintű működési zavarként, amely az infokommunikáció, az ivóvízellátás, az egészségügy, a közlekedés, a pénzügyi szolgáltatások, az élelmiszer-ellátás, a közigazgatás és számos további ágazat működésére is hatást gyakorolhat. A kritikus szervezetek rezilienciájának vizsgálatakor ezért a szolgáltatás kiesésének ténye mellett annak időbelisége is meghatározó tényező. Jelen tanulmány célja egy olyan, 0–7 napos időintervallumon alapuló módszertani megközelítés bemutatása, amely segítségével értékelhető, hogy egy alapvető szolgáltatás kiesése milyen időponttól válhat kritikussá. A modell nem jogszabályban meghatározott kiesési határértékeket állapít meg, hanem Business Impact Analysis szemléletű, szakmai értékelési keretet javasol. A megközelítés figyelembe veszi az alapvető szolgáltatások közötti függőségeket, a dominóhatást, a helyettesíthetőséget, a tartalékkapacitásokat, valamint az életre, egészségre, közbiztonságra, gazdaságra és társadalmi működésre gyakorolt következményeket.

A rendkívüli események jelentési küszöbértékeinek kockázatalapú meghatározása a kritikus szervezeteknél és kritikus infrastruktúráknál

Mária Anett Balogné Pruha — k, 29 szept 2026 12:58:49 +0000

A kritikus szervezetek ellenálló képességének egyik alapvető feltétele a működési zavarok időben történő felismerése, értékelése és – a vonatkozó követelmények fennállása esetén – jelentése. A megvalósítás egyik nehézsége annak meghatározása, hogy egy esemény mikor éri el azt a súlyossági szintet, amely már kiterjedt eszkalációt, illetve a jelentési kötelezettség haladéktalan vizsgálatát indokolja. Jelen tanulmány egy ágazatokon átívelő, kockázatalapú módszertani keretet, az általánosan alkalmazható Rendkívüli Esemény Küszöbérték-meghatározási Modellt (REKÜM) mutatja be. A modell tíz értékelési dimenziót, felülíró kritériumokat, ágazati kalibrációt és dinamikus újraértékelést kapcsol össze. Célja nem egységes jogi küszöbérték létrehozása, hanem olyan dokumentálható döntéstámogatási logika kialakítása, amely az ágazati sajátosságok megtartása mellett támogatja a korai felismerést, az eszkalációt és a jelentési feltételek következetes vizsgálatát.