Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

A kiterjedt szabadtéri tüzeknél és erdőtüzeknél beavatkozó állomány logisztikai támogatásának lehetőségei

Kristóf Gyula Holczer — sze, 31 dec 2025 00:00:00 +0000

A cikkben azon lehetőségek kerülnek bemutatásra, amelyek hozzájárulhatnak a hatékony tűzoltói beavatkozásokhoz kiterjedt szabadtéri és erdőtüzeknél. Az időjárás változás hatására a jövőben hazánkban is egyre gyakoribbá válnak a nagy kiterjedésű szabadtéri tűzesetek. A nagy kiterjedésű szabadtéri tűzesetek nemcsak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, hanem a társszervek és a lakosság számára is komoly kihívást jelentenek. A mű ezért több oldalról közelíti meg a problémát: a helyszín gyors és pontos meghatározását segítő parcellázási és jelölési rendszertől kezdve a modern légi felderítés eszközein át egészen a könnyű bevetési védőruházat, a pihentetési és ellátási megoldások, valamint az innovatív szakfelszerelések alkalmazásáig. A cél olyan ötletek és szakfelszerelések alkalmazhatóságának megfogalmazása, amely hozzájárulhat a beavatkozó állomány fizikai terhelésének csökkentéséhez, a beavatkozási idő lerövidítéséhez és a beavatkozások szervezettségének növeléséhez. Ennek része például a rotációs pihentetési rendszer, az izotóniás védőital biztosítása, vagy a hordozójárművek és ellátmánykonténerek alkalmazása. Javaslatot teszek olyan eszközök, szakfelszerelések alkalmazására, mint az ICONOS tömlő, motoros háti permetező, quadok, erdőtüzes hátizsák, amelyek hazai rendszerbe illesztésével a logisztika és ezáltal tűzoltói munka még hatékonyabbá válhat. A várható eredmények között szerepel a gyorsabb és eredményesebb beavatkozás, a beavatkozó állomány biztonságának és teljesítőképességének növelése. A cikk célja, hogy a gyakorlatban is hasznosítható megoldásokat kínáljon, és hozzájáruljon a hazai katasztrófavédelem felkészültségének és reagálóképességének fejlesztéséhez.

A kockázat alapú gondolkodás gyakorlati elemei a kritikus szervezeteknél II. rész

István Angyal, Mária Anett Balogné Pruha — sze, 31 dec 2025 00:00:00 +0000

Az EU kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó irányelve, valamint a hazai szabályozás meghatározza a kritikus szervezetek és azok kritikus infrastruktúrái rezilienciájának felmérésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatait, módszertanát. A “kockázat alapú gondolkodás gyakorlati elemei a kritikus szervezeteknél I.” publikáció [1] folytatásaként a szerzők további módszertani támogatásként kívánnak rávilágítani az ellenálló képességi terv és az ellenálló képességi mátrix elkészítésének egyes gyakorlati kérdéseire. A szerzők rendszerezik továbbá azokat a tapasztalatokat, észrevételeket és visszatérő problématerületeket, amelyek a 2025. évi alkalmazás során felmerültek.

Saját állományú fegyveres biztonsági őrség alkalmazása a kritikus víziközmű infrastruktúrák védelme és a rendkívüli események kezelése során

Viktor Görög — sze, 31 dec 2025 00:00:00 +0000

A fegyveres biztonsági őrség, korábbi megnevezése szerint polgári fegyveres őrség, illetve iparőrség víziközmű ágazatban történő alkalmazása jelentős, több mint hetven éves múltra tekint vissza, Magyarország egyik legrégebben alapított ilyen szervezete is ebben a szektorban működik. A szerző a vízellátáshoz szükséges kritikus infrastruktúrák legfontosabb fizikai védelmi sajátosságainak ismertetését követően bemutatja a fegyveres biztonsági őrség kritikus szervezeten belüli alkalmazásának legfontosabb szervezeti kérdéseit, különös tekintettel az üzemirányítás és a biztonsági rendszerek felügyeletét ellátók közötti szoros, operatív együttműködésre, valamint a fegyveres biztonsági őrség lehetséges szerepére a rendkívüli események kezelése során. Ennek eredményeit az őrzés-védelem összveszély megközelítésű, az ellenálló képességet támogató, hatékony, kockázatarányos kialakítása vagy fejlesztése során azok a víziközmű szolgáltatók is felhasználhatják, amelyeknél fegyveres biztonsági őrség fenntartása nem indokolt.

A lakosság felkészítésének új perspektívái mesterséges intelligencia használatával

Tekla Varró — sze, 31 dec 2025 00:00:00 +0000

A hivatásos katasztrófavédelem szervezete 2012. január 1-jén jött létre a tűzvédelem és a polgári védelem egyesülésével. Fő feladatai közé tartozik a katasztrófák megelőzése, veszélyhelyzetek esetén a mentés, a védekezés megszervezése és irányítása, valamint a károk felszámolása és a helyreállítás elősegítése. Ez az egységes szervezet biztosítja a hatékonyabb és koordináltabb védekezést az ország területén. A lakosság katasztrófavédelmi felkészítése és tájékoztatása a polgári védelem szakterületén valósul meg. A súlyos balesetek elleni védekezés mindhárom időszakában megvalósul a lakosság felkészítése, azonban a megelőzés időszakában mégis kicsit hangsúlyosabbá válik a képzés, hiszen a katasztrófa bekövetkezése előtt felkészített lakosság már sokkal ellenálóbb, felkészültebb az adott katasztrófára, a reagálás már nem okoz gondot, hiszen azonal tudják, hogy mi az adott szituációban a teendő. A lakosság minél jobb felkészültségének érdekében kidolgoztam egy rövid katasztrófavédelmi oktató anyagot, mely különböző eseményekre történő reagálást és követendő magatartási szabályokat tartalmaz. Az oktató anyag és a hozzá tartozó illusztráció alkalmas arra, hogy katasztrófavédelmi témájú tanulókártyák készüljenek belőle. Ezek a tanulókártyák mindenki számára elérhetőek, kinyomtathatók, gyermekek számára színezőként működnek. A második részben a mesterséges intelligencia használatát vizsgálom az oktatás és a katasztrófavédelem területén. A két terület egyesítésével kísérletet teszek arra, hogy meghatározzam, hogy a polgári védelem hogyan hasznosíthatja a lakosság felkészítésében a mesterséges intelligenciát. Javaslatokat fogalmazok meg a használatra és a hasznosítás irányaira vonatkozóan. Cikkem megírásával célom a katasztrófavédelmi témájú tanulókártyák létrehozása, melynek segítségével a lakosság alap katasztrófavédelmi információkat kaphat, valamint az egyes katasztrófatípusokkal összefüggő követendő magatartási szabályokat megismerheti. További célom megvizsgálni a mesterséges intelligencia használatának lehetőségét, illetve a kidolgozott tanulkártyák és az oktató anyag minél több emberhez történő eljuttatását a mesterséges intelligencia segítségével.

A külső védelmi tervezés aktuális kérdései

Árpád Győző-Molnár, András Tóth — sze, 31 dec 2025 00:00:00 +0000

A külső védelmi tervben foglalt intézkedések szavatolják a veszélyes ipari létesítmények környezetében élő lakosság, valamint az ott működő közintézmények és gazdálkodó szervezetek biztonságát. A tavalyi évben több jelentős jogszabályváltozás lépett hatályba, amely módosítja a tervkészítésre vonatkozó szabályokat. Mindezekre figyelemmel célszerű a változásokat megvizsgálni és ezzel együtt feldolgozni a külső védelmi tervezés folyamatát. Jelen munka erre figyelemmel érinti a tervkészítés, a gyakoroltatás és a felülvizsgálat, továbbá a lakosságtájékoztatás és a riasztás rendszerét is. A szerzők fő célkitűzése, hogy a közreműködő szervezetek megismerhessék legfontosabb feladataikat, amelyek által az állampolgárok biztonsága megóvható, valamint olyan javaslatok megfogalmazása, melyek beépítése hatékonyabbá teheti a tervezési, illetve a kárelhárítási feladatokat is.

Helyi önkormányzatok kiemelt és integrált szerepe az éghajlatváltozás okozta katasztrófakockázatok kezelésében

László Mrekva — sze, 31 dec 2025 00:00:00 +0000

A helyi önkormányzatok egyre inkább az éghajlatváltozás elleni küzdelem élvonalában állnak, ahol a globális kihívások jelentős helyi következményekkel járnak. Az extrém időjárási események – beleértve az árvizeket, hőhullámokat, viharokat és tűzvészeket – megzavarják a kommunális szolgáltatásokat, és növekvő igényt teremtenek a katasztrófaelhárítási képességek fejlesztésére. A cikk a települések kettős szerepét vizsgálja: a kritikus közszolgáltatások folytonosságának biztosítását és a közösségek védelmét az éghajlatváltozás okozta kockázatokkal szemben. Elemzi, miként integrálják az önkormányzatok az éghajlati alkalmazkodást és a katasztrófavédelmet a városi tervezésbe, az infrastrukturális beruházásokba és a közösségi szerepvállalásba, támaszkodva nemzetközi keretekre – például a Sendai Katasztrófakockázat-csökkentési Keretrendszerre és az EU polgári védelmi mechanizmusára –, valamint esettanulmányokra. Kiemelt figyelmet kap a helyi vészhelyzeti tervezés, a kritikus infrastruktúra védelme és a korai figyelmeztető rendszerek alkalmazása. Az eredmények szerint a pénzügyi korlátok és kapacitáshiány ellenére az önkormányzatok innovatív technológiákkal, többszintű kormányzással és részvételi megközelítésekkel erősíthetik ellenálló képességüket. A tanulmány amellett érvel, hogy a katasztrófavédelmet és az éghajlati alkalmazkodást nem párhuzamos, hanem egymástól függő önkormányzati stratégiákként kell kezelni. E dimenziók szintézisének képessége alapvetően befolyásolja a városfejlesztés fenntarthatóságát, valamint a polgárok biztonságát és jólétét az erősödő éghajlati kihívások korszakában.

A kontrolling szerepe az államháztartásban: szisztematikus irodalomelemzés katasztrófavédelmi kitekintéssel

Nándor Kovács, Zoltán Bács — sze, 31 dec 2025 00:00:00 +0000

A közszféra működése napjainkban fokozott társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül, amelyek a költségvetési gazdálkodás és a döntéshozatali folyamatok megerősítését teszik szükségessé. A kontrolling ebben a környezetben a hatékony irányítás és az erőforrások átlátható felhasználásának egyik meghatározó támogató eszközévé vált. A tanulmány célja a kontrollingról szóló hazai és nemzetközi szakirodalom szisztematikus feldolgozása, különös tekintettel a központi költségvetéshez és a közszféra intézményeihez kapcsolódó alkalmazásokra. A feldolgozott források tematikus csoportosítása (elméleti, támogató és gyakorlati kontrolling) lehetővé tette a kontrolling multidiszciplináris jellegének, valamint alkalmazási tendenciáinak azonosítását. Az elemzés rámutatott, hogy a kutatások súlypontja egyre inkább a gyakorlati implementáció felé tolódik, miközben az elméleti keretek és a támogató rendszerek folyamatos fejlődést mutatnak.