Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

A Szatmárnémeti tűzoltóság története az Osztrák–Magyar Monarchia és Románia tűzoltóságának fejlődéstörténetébe ágyazva

Emánuel István Scholtz, János Bleszity, Imre Berki, Ágoston Restás — k, 31 márc 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány röviden áttekinti a szervezett tűzoltás kialakulását, intézményi és jogi kereteit Magyarországon és Romániában, illetve részletesebben kitér Szatmárnémetire, bemutatva egy elfeledett történetet is. A tanulmány hazai és nemzetközi szakirodalom szisztematikus feldolgozásán alapult, ezt kiegészítve szakemberekkel történő egyeztetések során szerzett információkkal.

Megállapítható, hogy mind Magyarországon, mind Romániában a tűzvédelmet az ismétlődő vészhelyzetek hívták életre, melyek közösségi összefogást igényeltek. A középkori és újkori önkéntes kezdeményezések idővel professzionális, államilag irányított rendszerré alakultak, eltérő utakon haladva. Szatmárnémetiben a tűzoltóság a 19. században önkéntes egyletként indult, majd részben hivatásossá vált, az 1918 utáni román közigazgatásban pedig katonai jellegű, központosított szervezetként működött tovább. Napjainkra a magyar és román modellek részben közeledtek egymáshoz, de a szervezeti felépítésben most is vannak eltérések, például a rohammentő integrálása a romániai intézménybe. Azonos viszont a tűzoltói hivatás kiemelkedő társadalmi értéke, a magas személyes kockázatvállalás, a folyamatos készenlét és a jelentős fizikai és lelki teherviselés a személyzet részéről.

A HUNOR Mentőszervezet legfontosabb eredményeinek áttekintése

Péter Jackovics — k, 31 márc 2026 00:00:00 +0000

A HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet (HUNOR Mentőszervezet) harmadik alkalommal is eredményesen megújította az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelv szerinti nehéz városi kutató és mentő (HUSAR) INSARAG Külső Újraminősítését (IER). Az IER eljárásra és gyakorlatra 2024. szeptember 23-27. között a hajdúszoboszlói Kiképző- és Raktárbázison az új konténerpályán és megújított romvárosban került sor. A HUNOR Mentőszervezetet 2025. február 18-tól az Európai Polgári Védelmi Eszköztárban (ECPP) felajánlott és regisztrált kapacitásként tartják nyilván, amivel a HUNOR Mentőszervezet azonnal, 3 év időtartamra bevethetővé vált az ECPP részeként az uniós polgári védelmi mechanizmus válaszműveleteiben. A cikk célja a HUNOR Mentőszervezet által elért hazai és nemzetközi eredményeinek bemutatása.

A nemzetközi koordináció hálózatelemzése a HUNOR Mentőszervezet 2026. évi dániai gyakorlata során

Domokos Kempelen — k, 31 márc 2026 00:00:00 +0000

A többnemzeti katasztrófavédelmi műveletek során a hatékony koordináció és információáramlás alapvető feltétele a különböző nemzeti kapacitások sikeres együttműködésének. A tanulmány célja a többnemzeti koordináció és kommunikáció szerkezeti vizsgálata egy szimulált földrengési helyzetben végrehajtott nemzetközi városi kutatási és mentési gyakorlat során. A kutatás empirikus, kvantitatív megközelítésen alapul, és a MODEX 2026 Tinglev gyakorlat során működő USAR Coordination Cell (UCC) kommunikációs adatainak feldolgozására épül. Az elemzés alapját a gyakorlat teljes, 48 órás időszakában generált e-mail kommunikáció metaadatainak vizsgálata képezte. A kutatás két szinten valósult meg: egyrészt leíró statisztikai módszerekkel történt a kommunikációs terhelés és időbeli mintázatok vizsgálata, másrészt a kommunikációs struktúra hálózatelméleti modellezése a Social Network Analysis módszertan alkalmazásával. Az eredmények azt mutatják, hogy a kommunikáció erősen központosított struktúrát követett, amelyben az UCC kulcsfontosságú információs és koordinációs csomópontként működött. A vizsgálat rámutat arra, hogy a központosított koordináció hatékonyan támogatja a közös helyzetkép kialakítását, ugyanakkor jelentős kommunikációs terhelést ró a koordinációs központra.

A katasztrófavédelmi lakossági riasztás és tájékoztatás fejlesztési lehetőségei az NL-Alert rendszer alapján

Tekla Varró — k, 31 márc 2026 00:00:00 +0000

A katasztrófavédelmi lakossági riasztás és tájékoztatás fejlesztési lehetőségeit a hollandiai NL-Alert lakossági riasztó- és tájékoztató rendszer használatának lehetőségével vizsgálom írásomban. Az NL-Alert rendszer a Cell-Broadcast technológiát alkalmazza, mely kiváló példaként szolgál a gyors, pontos, földrajzilag adott területre célzott riasztásokra. Az NL-Alert esetében az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként biztosítja a rendszer a gyors, pontos és célzott kommunikációt a lakosság felé és ezt a jó gyakorlatot miként lehet beépíteni a hazai lakossági tájékoztatás és riasztás rendszerébe. Kutatásom eredménye azt mutatja, hogy Hollandia sikeresen alkalmazza a Cell-Broadcast rendszert – melyhez az akadálymentesítés miatt applikációt is fejlesztettek -, kombinálva a sziréna rendszerrel. A tanulmány elemezi az NL-Alert rendszer kulcselemeit: a gyorsaságot, az akadálymentesítést, a mobiltelefonos alkalmazást - mely kiegészíti és teljessé teszi az NL-Alert riasztásokat -, valamint a visszajelzési lehetőségeket, melyek a rendszer további fejlesztését teszik lehetővé. Ez a modell különösen hasznos lehet Magyarország számára is, hiszen 2026-tól a jogszabályi változtatások előírják az eddiginél fejlettebb technikai rendszerek alkalmazását.

Kutatásom célja az európai, de főként magyarországi lakossági riasztás és tájékoztatás rendszerének fejlesztéséhez történő hozzájárulás és ezzel együtt a veszélyhelyzeti kommunikáció hatékonyságának növelése.

Egy megújuló UCPM stratégiai irányvonalai

Gergely Takács — k, 31 márc 2026 00:00:00 +0000

Az Uniós Polgári Védelmi Mechanizmus (UCPM) létrehozása óta számtalan alkalommal bizonyította, hogy egy jól felépített működési rendszer hatékonyan képes fellépni a természeti és ember okozta katasztrófák ellen. Egy változó világ azonban természeténél fogva folyamatos kihívások elé állít, amelyek mind egyéni, mind közösségi szinten próbára teszik az alkalmazkodóképességet. A megújuláshoz naprakészen kell lenni – ez adja a UCPM-ről szóló rendeletjavaslat alapelvét. A javaslat egyaránt eredménye és mozgatórugója a polgári védelem, a reziliencia, a felkészültség, a reagálás stb. témaköreinek, ahogyan azt számos korábbi dokumentum (stratégiák, jelentések, közlemények stb.) már előrevetítette, hangsúlyozva annak jelentőségét és fontosságát. A kezdeményezésben többek között szerepel egy nagyobb hangsúlyú polgári-katonai együttműködés, a polgári védelmi és egészségügyi programok összevonása, a nagyobb léptékű tervezés és egy komplexebb működési rendszer, valamint a társadalom és a kormány bevonása a polgárok védelmével és biztonságával kapcsolatos állandó feladatokba. A tanulmány célja, hogy feltárja a „régi” és az „új” UCPM közötti legfontosabb különbségeket, valamint a rendelet által bevezetni kívánt főbb változásokat és azok lehetséges hiányosságait.