Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

A magyar elnökség tapasztalatai és eredményei az árvízi ellenálló-képesség uniós szintű erősítésében

Noémi Kiss — 2025-06-30

Az árvizek Európa-szerte mind gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a klímaváltozás hatásai pedig fokozódó kihívásokat jelentenek. Mivel a vízfolyások nem ismernek országhatárokat, egyre sürgetőbbé vált az árvízi kockázatokkal szembeni ellenálló-képesség uniós szintű erősítése és a tagállami intézkedések összehangolása. Az elmúlt évek árvízi eseményei rámutattak arra, hogy a természeti kockázatok kezelése mindinkább összehangolt, uniós szintű feladattá válik. A 2024 második félévében betöltött magyar uniós elnökség lehetőséget teremtett arra, hogy az árvízi reziliencia kérdése hangsúlyosan jelenjen meg az európai szintű egyeztetéseken. A cikk bemutatja azokat a szakmai fórumokat és feladatokat, amelyek megalapozták az elnökségi időszak eredményességét, és érdemben hozzájárultak „Az EU árvizekkel szembeni ellenállóképességének átfogó fejlesztéséről szóló tanácsi következtetések” kialakításához. A magyar elnökség gyakorlata rávilágít arra, hogy a megfelelően előkészített, több szinten zajló szakmai egyeztetések képesek tartalmi mélységet és gyakorlati alkalmazhatóságot adni a tanácsi következtetéseknek.

A kritikus infrastruktúrák ellenálló képesség fejlesztését célzó szabályozás mérföldkövei 2022-2025

Judit Mógor — 2025-06-30

Magyarországon a létfontosságú rendszerelemek védelmére vonatkozó szabályozás már több, mint tíz éve speciális szabályokat állapít meg a kijelölt gazdálkodó szervezetek egyes infrastruktúra-elemeinek üzemfolytonos működése érdekében. A biztonsági környezet változása, a koronavírus világjárvány, a technikai-technológiai fejlődés, továbbá a kockázatok mellett a fenyegetettség megjelenés fokozott intézkedéseket igényelt szövetségesi, európai és nemzeti szinten egyaránt.

Ennek eredményeként jelentek meg a NATO-nak a polgári felkészültség alapkövetelményei, a kritikus entitások rezilienciájáról szóló EU irányelv és Magyarországon a kritikus szervezetekre vonatkozó új jogszabályok. A szerzők a jelen cikkben ismertetik a szabályozási környezet változásának jelentősebb pontjait a nemzetközi jogi környezet és a hazai jogszabályok bevezetésének mérföldköveit.

Tűzvizsgálati helyszínről gőz halmazállapotú anyagmaradványok, bizonyítékok begyűjtésének módszerei

Péter Nagy — 2025-06-30

Jelen tanulmány célja annak a kérdéskörnek a megválaszolása, hogy milyen irányban lehet fejleszteni a tűzvizsgálati helyszínekről begyűjthető releváns információval bíró anyagok, anyagmaradványok begyűjtését. A korábbi jól bevált gyakorlat szerint a tűzvizsgálati helyszíni szemlék során vett szilárd vagy cseppfolyós anyagmaradványokon túlmenően a gőz/gáz halmazállapotú anyagmaradványok is begyűjthetőek-e olyan mennyiségben és minőségben, hogy azok is bizonyító erővel bírjanak a tűzvizsgálati, vagy adott esetben a társhatóságok büntetőeljárása során. További cél volt, hogy a cikkben bemutatott módszerek illeszkedjenek a jelenleg rendelkezésre álló mintavételi készletrendszerhez, valamint a mintavételi hatékonyság is az új halmazállapot vizsgálatának köszönhetően növekedjen. A bemutatott módszerek olyan helyzetekben is képesek bizonyító erővel bíró minták gyűjtésére, amelyekre korábban nem volt mód. Olyan esetben is lehetőség van mintavételre, ahol nem meghatározható az esetlegesen jelen levő égésgyorsító anyag pontos helye.

A katasztrófavédelmi műveletekbe bevont helikopterek logisztikai biztosítása I. rész

Gábor Dombrády — 2025-06-30

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a tűzoltási-, műszaki mentési- illetve egyéb katasztrófavédelmi művelet végrehajtása során alkalmazott helikopterek logisztikai támogatásának lehetséges formáit. Célja továbbá, hogy az állomány megismerje a helikopterek főbb veszélyforrásait, az arra adható válaszlépéseket illetve ismertesse mindazon cselekményeket, amelyekkel segíteni tudja a műveletek végrehajtását. A tanulmány elemzi a belföldön és külföldön a témában rendelkezésre álló írott szakirodalmat, a káresemények felszámolása során az állomány által tapasztaltakat és azokat értékelve ajánlásokat fogalmaz meg oktatás, képzés, továbbá eszközfejlesztési, beszerzési területeken egyaránt. A helikopterek jelenlétében történő beavatkozások gyorsabb, hatékonyabb és biztonságosabb végrehajtása érdekében a jövőben egyre szélesebb körben kell majd alkalmazni ezeket az ismereteket, amelyhez ez a tanulmány támpontot ad.

Innováció a veszélyhelyzeti oktatásban, a VR technológia használati lehetőségei

Zoltán Ménesi — 2025-06-30

A jövő útja, hogy a veszélyhelyzeti ismeretek oktatásában is teret hódít az Információs és Kommunikációs technológiák a használata, sőt az sem mindegy, hogy az adott ismeretanyag milyen programmal közvetíthető. Mást igényelegy gyakorlás, egy ismeretbővítés, egy-egy probléma megoldása vagy a szimulációs gyakorlat, esetleg egy, a játék bevonásával szervezett oktatási forma. Egyre több jelenik meg ezekből az eszközökből és szoftverekből, programokból a piacon, közülük az alkalmazandók kiválasztása a felkészítő szabadsága. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban a generációk sajátosságait és a tanuláselméletek eredményeit sem. A technológiák fejlődésére és az új kihívásokra vonatkozóan megfelelő válaszokkal kell készülnünk a katasztrófavédelmi felkészítések során is. Az oktatás területén egyre nagyobb létjogosultságot követelő digitális technológiák közül ki kell emelni a VR az AR az MR és az XR-szimulátorokat. A virtuális technológiák rugalmas helyzetgyakorlatokkal segítik a tapasztalati alapon történő tanulást és azonnali visszajelzést, továbbá gyorsabb és tartósabb a bevésődés is biztosítanak, mint a hagyományos oktatás. A modern technológiák, köztük a VR eszközök kihívást jelentenek a felkészítők számára, de számos új lehetőséget kínálnak az oktatás terén, melyek lehetővé teszik a tanulóknak, hogy mélyebb és interaktívabb tanulási élményeket szerezzenek, a pedagógusok, felkészítők pedig sikerélményhez jussanak a munkájuk eredményessége láttán. Ezen technológiák integrálásával az oktatási intézmények személyre szabottabb és érdekesebb tanulási környezetet hozhatnak létre diákjaik számára a veszélyhelyzeti ismeretek oktatásában is.

Mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei a katasztrófavédelemben II. rész

Erik Podholiczki — 2025-06-30

A tanulmány II. részének a célja bemutatni a mesterséges intelligencia (MI) potenciális alkalmazásait a katasztrófavédelem szervezeti rendszerében, további szakterületekre bontva. Célja továbbá, hogy a személyzet megismerje az MI által kínált lehetőségeket és azok felhasználási módjait az alábbi területekre fókuszálva:

Iparbiztonság: Az MI szerepét tárgyalja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok kezelésében, beleértve a drónok használatát a veszélyek gyorsabb és szélesebb körű azonosítására, valamint az ipari létesítmények ellenőrzésének javítását.

Kritikus Infrastruktúra: Feltárja, hogy az MI hogyan növelheti a hatékonyságot, javíthatja a biztonságot és erősítheti a kritikus infrastruktúra védelmét a fenyegetésekkel szemben, foglalkozva a kiberbiztonsági kockázatokkal is.

Veszélyes Áruk Szállítása: Megvizsgálja, hogy az MI hogyan javíthatja a veszélyes áruk szállításának biztonságát és hatékonyságát a logisztika optimalizálásával, a berendezések meghibásodásának előrejelzésével és a kiberbiztonság javításával.

MI megítélése: A különböző ágazatokban, köztük a lakosság, az orvosok és a rendvédelmi dolgozók körében az MI-vel kapcsolatos attitűdökről szóló felmérések eredményeit mutatja be.

Szemléletformálási lehetőségek az új múzeumpedagógia tükrében a halálos tűzesetek számának csökkentése, valamint a kritikus kockázati csoportok védelme érdekében

Kinga Jarabin — 2025-06-30

A halálos tűzesetek számának csökkentése, és a kritikus kockázati csoportok védelme minden érintett – katasztrófavédelem, szociális ellátó rendszer, lakókörnyezet, család – számára kiemelt jelentőséggel bír. Egy tűzeset veszélyezteti a lakókörnyezetet, egy haláleset lelkileg is megterheli az embereket, még akkor is, ha személyesen nem, vagy csak közvetve érintettek. A kockázati csoportok felismeréséhez és védelméhez a figyelemfelhívás, a szemléletformálás és a környezet cselekvővé tétele az első három alaplépés. Az új múzeumpedagógiában, valamint a konstruktív oktatásban rejlő lehetőségek, és ezek alkalmazása a megfelelő szervezeti formában, helyen és időben, képesek lehetnek hidat építeni e törekvésben a katasztrófavédelem, valamint a szociális szféra közé.