Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

Mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei a katasztrófavédelemben I. rész

Erik Podholiczki — 2025-03-31

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit a katasztrófavédelem szervezeti rendszerében, szakterületenként. Célja továbbá, hogy az állomány megismerje a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket és azok felhasználási módjait, az ne legyen egy ismeretlen, sötét folt számukra. A tanulmány elemzi a külföldön és belföldön alkalmazott mesterséges intelligencia megoldásokat, technológiákat, jogszabályokat, valamint az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat. A témával kapcsolatos szakirodalom, kutatási beszámolók alapján a tanulmány sorra veszi és értékeli az egyes szakterületek esetében alkalmazható technológiai megoldásokat, azoknak hátrányaival és előnyeivel együtt.

A közigazgatásban és így a katasztrófavédelemben a jobb és gyorsabb ügyintézés, valamint a tűzoltóságon belül a hatékonyabb beavatkozások érdekében a jövőben egyre szélesebb körben kell majd alkalmazni ezt a technológiát. Ehhez meg kell kezdeni a megfelelő adatbázisok felépítését, amelyhez ez a tanulmány egy támpontot ad.

A BUBIV porrobbanás hősi halottai - 1984

Benjámin Hózer — 2025-03-31

Ebben az írásban emléket kívánunk állítani, a 40 évvel ezelőtti BUBIV porrobbanás során elhunyt két tűzoltó bajtársnak és a két vállalati dolgozónak. Valamint máig érvényes következtetéseket levonni, az eset tanulsága-képp.
Mindemellett több olyan képet is bemutatunk, melyek ez idáig nem kerültek publikálásra.

Szénmonoxid szivárgással járó események előrejelzése

Róbert Karsa — 2025-03-31

Ebben a kutatásban a szénmonoxid mérgezéssel járó káresemények előre jelezhetőségét vizsgáljuk. A tüzeléstechnikai berendezések hibáiból fakadó szénmonoxid szivárgások fizikai okait feltárva feltételezéseket állítottunk fel, amit későbbiekben adat alapú elemzésekkel bizonyítunk. A kutatás során valós szénmonoxid szivárgással kapcsolatos adatokat használtunk fel és azt találtuk, hogy az adatokból gépi tanulási módszerek segítségével, az adatok belső összefüggései is megismerhetőek. A szivárgásos jelenségek a helyi meteorológiai előrejelzések figyelembevételével előre jelezhetőek. Az eredmények segítségével korai figyelmeztető rendszer kiépítését javasoljuk, amely terület specifikusan képes egy térképen érthető formában felhívni a figyelmet a kockázatokra.

Idősek tűzbiztos viselkedésének hollandiai tapasztalatai

László Barta-Vámos — 2025-03-31

A cikk egy holland, az idősek tűzbiztos viselkedésének kutatásának értékelésével, és néhány magyar, az állampolgárok tűzvédelmi ismereteivel kapcsolatos felméréssel foglalkozik. A holland kutatás néhány eredménye alapján a cikk javaslatot tartalmaz arra, hogyan lehetne Magyarországon a tűzmegelőzési tevékenységet hatékonyabbá tenni.

Rendkívüli események kezelését célzó külföldi projektek és informatikai fejlesztések bemutatása I. rész

Gyula Dsupin — 2025-03-31

A cikksorozattal rendkívüli káresemények külföldi kezelését és az ott fejlesztett beavatkozásokat támogató alkalmazásokat szeretném bemutatni. Az első ilyen programmal 2024. év végén a németországi MAGNITUDE gyakorlat alkalmával volt lehetőségem megismerkedni a szervezők, a beavatkozók illetve a nemzetközi segítségnyújtásban résztvevők szemszögéből. A gyakorlat egy olyan összetett projekt volt, amit az Európai Unió 2023. évi költségvetés keretében finanszíroztak. A Német Belügyminisztérium által koordinált Knowledge for Action in Prevention and Prededness (KAPP) felhívás a belügyi ágazati digitalizáció és az önkormányzati célok miatt Baden - Württemberg tartományban az alábbi konzorciumi partnerekkel valósult meg:

- Szövetségi Belügyminisztérium BMI (Ausztria),

- Resilience Solutions International (Ausztria),

- Hochschule Furtwangen University (Németország),

- Müncheni Bundeswehr Egyetem (Németország),

- Polgári Védelmi Főtitkárság (Görögország),

Svájc társult partnerként a Szövetségi Polgári Védelmi Hivatalon keresztül továbbá Franciaország és Németország szövetségi szinten a helyi hatóságok, mentőerők és önkéntes segélyszervezetek bevonásával vett részt a határokon átnyúló földrengés utáni kárfelszámolást célzó gyakorlat végrehajtásban.

Az Európai Unió katasztrófavédelmi politikájának elemzése és lehetséges irányai II. rész

Gergely Takács — 2025-03-31

A szerzők előző cikkükben összefoglalták és bemutatták az Európai Unió katasztrófavédelmi szakpolitikájának fejlődését a 80-as évektől napjainkig, külön fejezetben szóltak az akkori kihívásokról, és az azokra potenciálisan adható rendszerszintű válaszokról. Az azóta eltelt közel egy évben több olyan fontos változás is érintette nem csak a szakterületet, hanem tágabb értelemben az európai biztonságot és védelmet is. Megtörtént az új veszélyhelyzet-kezelésért felelős uniós biztos kiválasztása, összefoglaló jelentés készült az EU polgári-katonai felkészültségéről, a NATO legerősebb tagja a szövetségből való kilépés gondolatával játszik, mindezen felül a természeti katasztrófák klímaváltozás miatti növekedésével és szélsőségesebb hatásaival is számolnunk kell. Bár mindezek az események egy egyre kiszámíthatatlanabb jövő képét festik fel, a jelenleg rendelkezésünkre álló információk sokkal pontosabb támpontot tudnak adni arról, hogy várhatóan mi fogja meghatározni az Európai Uniós katasztrófavédelmi szakpolitikájának irányait.

Illékony szerves vegyületek eltávolításának környezetbiztonsági aspektusai

Bencsik Dániel — 2025-03-31

A fenntartható ivóvízellátás és a mezőgazdasági felhasználások iránti növekvő igény miatt a szennyvíz újra hasznosítása egyre nagyobb jelentőséggel bír. Hozzájárul a korlátozott édesvízforrásoktól való függés csökkentéséhez, és a vízkészletek megőrzése által enyhíti az éghajlatváltozás hatásait. Az újrahasznosítás fontos szempontja azonban, hogy a fogyasztókhoz ne jussanak el veszélyes szennyezőanyagok. A tanulmány célja olyan számítógépes szimulációk alkalmazásának bemutatása, amelyek képesek számszerűsíteni az illékony szerves komponensek eltávolítását a kezelés és újrahasznosítás során, tekintettel az üzemeltetési költségekre és a tisztított víz minőségére. A kutatás keretében elkészült egy biológiai szennyvíztisztító létesítmény modellje – aktívszén-szűrőkön alapuló utókezeléssel –, amellyel számszerűsíthető az üzemeltetési paraméterek üzemi- és karbantartási költségekre, valamint az elfolyóvíz-minőségre gyakorolt hatása. A szimulációs eredmények igazolják, hogy a biomassza tartózkodási idejének növelésével csökkenthető az aktívszén-szükséglet, különösen a 6 napnál rövidebb tartományban; azonban, környezetbiztonsági szempontból az ezen érték alatti üzemeltetés mindenképp kerülendő, a mikroszennyezők exponenciális koncentráció-növekedése miatt. Érzékenységvizsgálat alapján 10-12 nap tartományú iszap tartózkodási idő biztosítása mellett optimálható az energiaszükséglet – a biológiai kezelés levegőellátásának hatékony szabályozásával együtt. Üzemi haváriák esetén, modellkísérlet alapján gyors és hasznos beavatkozásnak bizonyult az intenzifikált levegőztetés, amely az illékony szennyezők hatékonyabb sztrippelését biztosítja az aktívszén-oszlopokra való betáplálás előtt. A kutatás rávilágít a modellezés által nyújtott lehetőségekre a fenntartható üzemállapotok és haváriatervek kialakításában szennyvíz-újrahasznosításnál.

A ködgyűjtő rendszerek szerepe és alkalmazhatósága a vízellátásban, árvízi helyzetek megelőzésében

Tamás Papp — 2025-03-31

A ködgyűjtő rendszerek olyan innovatív és fenntartható technológiát kínálnak, amely a levegő páratartalmából nyeri ki a vizet, jelentős szerepet játszva a vízhiányos területek vízellátásában. A világ különböző régióiban, mint például a chilei Atacama-sivatagban, Marokkó hegyvidéki falvaiban vagy a nepáli Himalája régióiban, a ködgyűjtők hatékonyan egészítik ki a hagyományos vízforrásokat, csökkentve a vízhiányból eredő kihívásokat. Ezek a rendszerek energiafüggetlenek, alacsony költséggel telepíthetők és fenntartható módon járulnak hozzá a helyi közösségek vízellátásához. A tanulmány bemutatja a ködgyűjtő technológia működését, szerkezeti kialakítását, valamint az üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokat. A magyarországi vizsgálatok eredményei rávilágítanak a technológia potenciáljára a hazai domb- és hegyvidéki területeken, különösen a tavaszi és nyári időszakokban, amikor a páratartalom magasabb. A ködgyűjtők alkalmazása hozzájárulhat a fenntartható vízgazdálkodáshoz, a közösségek ellenállóképességének növeléséhez, valamint a klímaváltozáshoz való hosszú távú alkalmazkodáshoz.