Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

Mesterséges intelligencia és térinformatika az erdőtüzek megelőzésében

Ferenc Kovács — 2026-06-30

A cikk a hazai erdőtűz védelem stratégiai korszerűsítésének lehetőségeit vizsgálja, középpontba helyezve a reaktív kárfelszámolásról a proaktív kockázatmenedzsmentre történő paradigmaváltást. A cél egy olyan integrált védelmi rendszer bemutatása, amely a térinformatika (GIS) és a mesterséges intelligencia (AI) eszközeivel támogatja a döntéshozatalt, minimalizálva a beavatkozási időt és a környezeti károkat. A tanulmány első része a dinamikus kockázatbecslés módszertanát tárgyalja. A bemutatott GIS-alapú modell az „Overlay” (rávetítéses) technológia segítségével szintetizálja a statikus környezeti tényezőket (erdőállomány, domborzat) és a valós idejű meteorológiai változókat. A dolgozat különös figyelmet fordít a klímaváltozásnak leginkább kitett alföldi fenyvesekre és a városi-erdei érintkezési zónákra (WUI), ahol az emberi és természeti kockázatok halmozottan jelentkeznek. A prevenciós fejezet a biológiai és műszaki kockázatcsökkentés új irányait elemzi. Részletesen bemutatásra kerül a „zöld tűzgátak” (Green Firebreaks) koncepciója, amely a gyúlékony fenyvesek lombos fafajokkal történő sávos tagolásával gátolja a koronatüzek kialakulását és terjedését. A műszaki megoldások között a tanulmány kitér a modern monitoring rendszerekre, összehasonlítva a különböző optikai és infravörös elven működő detektálási technológiákat, amelyekkel a riasztási lánc drasztikusan lerövidíthető.

Lítium akkumulátor töltőállomások tűzvédelmi monitorozása – kémiai folyamatok korai detektálása infravörös hőkamerás technológiával

Renátó Iváncsik — 2026-06-30

Az elektrifikáció és a modern automatizációs folyamatok térnyerése a raktározási iparágban teljesen új típusú, fokozott tűzvédelmi kockázatokat indukál. A lítium-ion alapú akkumulátorok töltése során fellépő belső elektrokémiai minőségromlások és meghibásodások – mint például a nem megfelelő üzemi körülmények miatti dendritképződés és az abból fakadó belső mikrorövidzárlatok – olyan kontrollálhatatlan, öngyorsító exoterm láncreakcióhoz, úgynevezett termikus megfutáshoz (thermal runaway) vezethetnek, amely robbanásszerű tűzesetet eredményez. A hagyományos füst- és hőérzékelő rendszerek reakcióideje reaktív jellegük miatt strukturálisan elégtelen ezen folyamatok időbeni detektálásához, mivel jelzésük a már kifejlett, előrehaladott fázisra korlátozódik. Jelen tanulmány egy olyan integrált, prediktív – tűzvédelmi metodikát mutat be, amely a hosszúhullámú infravörös (LWIR) hőkamerás képalkotó diagnosztikára és intelligens videóanalitikai (VCA) algoritmusokra épül. A technológia képes a rendellenes hőmérséklet-emelkedést már a korai, látens szakaszban (70–110 °C között), a gázképződés (venting), és a pirolízis megjelenése előtt, milliszekundumok alatt pontosan azonosítani. A kutatás részletesen elemzi a bispektrális képfúzió, a dinamikus ROI-zónázás és a mesterséges intelligencia alapú trendanalízis gyakorlati előnyeit. A dolgozatban bemutatott szabadtéri esettanulmány és ellenőrzött égési teszt igazolja a hőkamerás rendszer hatékonyságát, amely a kritikus termális anomáliák korai kiszűrésével szignifikáns időelőnyt biztosít a reaktív rendszerekkel szemben. Az eredmények alapján strukturált automatizált beavatkozási mátrix humán mulasztás nélkül, közvetlen technológiai leállítással és kényszerszellőztetéssel akadályozza meg a tűzterjedést. Kifejlett tűz esetén az infravörös tartomány sajátosságai a sűrű füstön és lángokon keresztüli látás révén hatékony oltásirányítási támogatást nyújtanak a tűzoltó erők számára a tűzfészek pontos lokalizálásával, növelve a beavatkozói állomány biztonságát. A tanulmány kitér a beruházás gazdasági validációjára, valamint a jövőbeli fejlesztési lehetőségekre, mint a hőkamerás monitoring és a belső akkumulátor-felügyeleti rendszerek (BMS) biztonsági adatintegrációja.

Az 1972-es Csertő utcai tűzvész tanulságai, a jelen tűzvédelmi kihívásaira

Benjámin Hózer — 2026-06-30

Az 54 évvel ezelőtti Csertő utcai tűzeset, a saját korában igen jelentős sajtóvisszhangot váltott ki. 2026-ra azonban olyan történelmi távlatba került, hogy a jelenkor olvasóinak újra be kell mutatni, eme tragikus kimenetelű káreseményt. Nem pusztán az áldozatok emléke okán, hanem az ebből leszűrhető, a mai napig érvényes tanulságok miatt is. Jelen tanulmányban, a fennmaradt írásos anyagok (tűzeset tanulmány, tanácsi jegyzőkönyv, konferencia-közlemény, sajtóhírek stb.) és szóbeli beszámolók alapján rekonstruáljuk a történteket. Egyúttal a cikksorozattal párhuzamosan, egy dokumentumfilm is készül. A feldolgozásra került jelentős méretű forrásanyag terjedelme okán, a tanulmányt három részre kellett bontanunk. Az első részben a mentőtűzvédelem, a második részben a megelőző tűzvédelem kap szerepet, valamint a harmadik részben a jelenkori tanulságok kerülnek kifejtésre.

Az automatizált parkolási rendszerrel felszerelt gépjárműtárolók tűzoltási sajátosságai

Márió Kalocsa — 2026-06-30

A cikk célja, hogy átfogó képet adjon az automata parkolási rendszerek fejlődéséről és különböző változatairól. Bemutatja az ilyen rendszerek kialakulásának hátterét, működési elveit, valamint elterjedésük okait a modern városi környezetben. A dolgozat ismerteti az automata parkolási megoldások legfontosabb előnyeit és hátrányait, különös tekintettel a helytakarékosságra, a működtetésre és a biztonsági kérdésekre. Emellett kitér a tűzoltók számára jelentkező lehetséges veszélyforrásokra is, amelyek egy ilyen létesítményben beavatkozás során felmerülhetnek. A tanulmány célja továbbá, hogy ezekre a kockázatokra lehetséges megoldásokat és megelőző intézkedéseket is bemutasson, elősegítve ezzel a hatékonyabb és biztonságosabb tűzoltói beavatkozást.

A fukushimai katasztrófa tanulságai: A 2011-es nemzetközi mentőmissziótól a 15 éve tartó rehabilitációs folyamatokig

Péter József Jackovics — 2026-06-30

A tanulmány a 2011. március 11-i nagy-kelet-japán földrengést és szökőárt követő fukushimai nukleáris katasztrófa kezelésének folyamatait elemzi, két fő idősík mentén. Az első rész a szerző beszámolója alapján mutatja be a cseh-magyar vezetésű európai szakértői misszió operatív tapasztalatait, kiemelve a logisztikai kihívásokat, a sugárvédelmi méréseket és a nemzetközi segélyszállítmányok koordinálását. A második rész a katasztrófa 15 éves távlatából (2026) vizsgálja a technológiai és társadalmi változásokat: elemzi a Fukushima Daiichi atomerőmű leszerelésének aktuális mérföldköveit – beleértve a robotizált üzemanyag-kimentést és a kezelt víz óceáni kibocsátását –, valamint a japán energiapolitika és lakossági attitűd elmozdulását a nukleáris energia irányába. Az elemzés rávilágít, hogy a fukushimai tanulságok miként integrálódtak a modern nukleáris biztonsági rendszerekbe, különös tekintettel a hazai Paks II. projektre.

A kockázat alapú gondolkodás gyakorlati elemei a kritikus szervezeteknél III. rész

Tímea Horváth — 2026-06-30

Az Európai Uniós szabályozás alapján hazánkban is megtörtént a jogszabályi környezet kialakítása és 2024. év végén megjelentek a jogszabályok a hazai kritikus szervezetekre és infrastruktúrákra vonatkozóan. Az új szabályok alapján a kritikus, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek és infrastruktúrák ellenálló képességének, felkészültségének felmérésére az egyik leghatékonyabb eszköz a gyakorlatok végrehajtása. Az ellenálló képességi tervek kidolgozását, majd a hatóság által történő elfogadását követően valamennyi kritikus szervezetnek évente legalább egyszer ellenálló képességi gyakorlatot kell önállóan végrehajtania a 2026. évtől kezdődően. A szerzők a korábban megjelent, a kockázat alapú gondolkodás gyakorlati elemeiről szóló két rész folytatásaként jelen cikkel az ellenálló képességi gyakorlatok szakszerű előkészítését és gyakorlati megvalósítását kívánják támogatni.

Integrált biztonságirányítás és kiberreziliencia veszélyes üzemekben

Örs Vásárhelyi — 2026-06-30

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek erősödő digitalizációja és az IT–OT rendszerek fokozódó konvergenciája következtében a kiberbiztonsági kockázatok már nem kizárólag az információbiztonság területén jelentenek kihívást, hanem közvetlen hatással lehetnek az üzembiztonságra, az üzemfolytonosságra, valamint a környező lakosság és élővilág egészségére is. Miközben a Seveso-szabályozás hagyományosan a safety szemléletre épül, míg a NIS2 irányelv és az ahhoz kapcsolódó kiberbiztonsági követelmények elsősorban dominánsan IT-fókuszú szemléletet tükröznek, amely nem minden esetben illeszthető közvetlenül a safety-kritikus OT-környezetek működési sajátosságaihoz. A tanulmány egy olyan integrált biztonságirányítási megközelítést mutat be, amely az irányítási, kockázatkezelési és kötelezettségeknek való megfelelőségi (GRC) szemlélet alkalmazásával támogatja a kockázatarányos követelmények kialakítását a szervezet technológiai, operatív és irányítási területein egyaránt. A modell célja a teljes körű szervezeti reziliencia erősítése, valamint a biztonsági kockázatokra és működési kihívásokra való rugalmas reagálóképesség fejlesztése. A kutatás során a szerzők elemezték a hazai és nemzetközi szabályozási környezetet, a releváns irányítási rendszereket és kiberbiztonsági keretrendszereket, különös tekintettel, a kiber-fizikai környezet megfelelő védelmének kialakításáról szóló ajánlásokra. A tanulmány eredményeként egy olyan integrált megközelítés kerül bemutatásra, amely támogatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek komplex rezilienciájának fejlesztését.