Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

Az első beavatkozók kárelhárítása sugárveszélyes környezetben

Zoltán Antal-Farkas — 2024-03-31

Sugárveszélyes területeken, radiológiai veszélyhelyzetekben a kárelhárítást elsőként megkezdő beavatkozó állomány számára kiemelten fontos, hogy az ionizáló sugárzásról, mint emberi érzékszervekkel nem észlelhető veszélyforrásról megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek által szavatolható a beavatkozók védelme. A kárelhárítás előkészítése és a beavatkozás folyamata részletesen kidolgozott szempontok mentén kell, hogy megvalósuljon. Mint látható lesz, ezek meghatározzák a szükséges biztonsági kritériumokat. A kárhelyszínen a veszélyek felismerése és a protokollok alkalmazása révén érhető el, hogy az első beavatkozók hatékony helyzetkezelést valósítsanak meg a lehető legoptimálisabb védelmi paraméterek mellett. Kifejtésre kerül annak fontossága is, hogy egyes helyzetekben mikor és milyen mértékben lehet vállalható az első beavatkozók szükséges mértéken felüli veszélyeztetése, mérlegre állítva ezt az indokoltság kérdéskörével. Külön kiemelésre kerül annak fontossága, hogy egy potenciálisan szennyezett sérült esetében milyen eljárásrend a követendő annak érdekében, hogy az életmentés a lehető legkevésbé legyen hatással a szennyeződés széthordásával felmerülő következményekre, megelőzve a másodlagos sugárszennyezett károk kialakulását.

A városi kutató-mentő és a veszélyhelyzeti egészségügyi csapatok nemzetközi koordinációja a törökországi földrengést követően II. rész

Márton Ábrahám — 2024-03-31

A publikáció szerzője egy 22 napos törökországi szakértői kiküldetését összefoglalva beszámol a 2023. február 6-án bekövetkezett pusztító földrengések utáni mentési műveletekről és az elsődleges tapasztalatokról. Az Európai Unió Polgári Védelmi Szakértő Csapatában logisztikai szakértőként, később Veszélyhelyzeti Egészségügyi Csapatok Koordinációs Egységének tagjaként részt vett a nemzetközi, elsősorban az EU-ból érkező segítségnyújtás helyszíni koordinációban. Az esettanulmány a szerző személyes tapasztalatain, a kinti munka során szerzett ismereteken, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra érkező nemzetközi jelentéseken, elemzéseken alapul, kiemelve Magyarország különleges szerepvállalását a segítségnyújtásban, mely során többek között nemzetközileg minősített városi kutató-mentő csapatot küldött először történetében, és két szakértőt is delegált az EU Polgári Védelmi Szakértő Csapatába. Az elkészült tanulmány egységes szerkezetben 2023. évben 1. díjban részesült a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács által kiírt tudományos interdiszciplináris pályázaton. A II. részben a szerző a városi kutató-mentő tevékenységek, és a veszélyhelyzeti egészségügyi csapatok nemzetközi koordinációját, valamint a katasztrófa korai tapasztalatait és hosszú távú hatásait mutatja be.

A városi kutató-mentő csapatok vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) hatások elleni személyvédelmének jelentősége katasztrófa-segítségnyújtások során

László Ondrejcsik — 2024-03-31

Napjainkban a katasztrófák következtében kialakuló vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris-(ABVR) szennyezettségtől való fenyegetettség egyre inkább növekszik. Erre nemcsak a nehézipar technológiai fejlődése szolgál magyarázatként, hanem szoros összefüggés mutatkozik a korunkra egyre inkább szélesebb alkalmazási lehetőségeket magában rejtő, vegyi, biológiai és radiológiai anyagok szándékos felhasználását célzó fegyvergyártásban is. Az eszkalálódó helyzetet kísérő lehetséges CBRN-esemény során kiemelten fontos a beavatkozó állomány megfelelő védelme az érintett lakosság számára nyújtott szakszerű támogatás biztosítása céljából. A cikk célja, hogy rámutasson a CBRN eseményekkel járó humán és környezeti hatásokra, továbbá, hogy a városi kutató-mentő csapatok tagjai (USAR-team members) ezeket miként képesek kezelni, illetve egyes hatásait milyen eszközökkel tudják megelőzni egy katasztrófa-segítségnyújtás alkalmával.

Az önkéntes mentőszervezetek és az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer kialakításának és kapcsolódási pontjainak bemutatása, az együttműködés fejlesztési lehetőségei Vas vármegyében II. rész

Péter Kiss — 2024-03-31

Az önkéntesség, az önkéntes feladatvállalás több évszázados múltra tekint vissza a magyar társadalomban. Az önként vállalt kötelezettségek magas szintű ellátása, és a cél érdekében végzett áldozatkész munka, az a történelmi hagyomány, melyre a katasztrófavédelem az önkéntes mentőszervezetek, míg a Magyar Honvédség az önkéntes területvédelmi tartalékosok rendszerét tudta felépíteni. A két szervezet között számos kapcsolat alakult ki, melyek fejlesztése biztonságosabb környezetet biztosíthat az állampolgároknak. Tanulmányunkban a szervezetek kialakulásának elemzésén át, az együttműködés fejlesztésére keresünk a gyakorlatban is használható válaszokat.

Korszerű zsaluzórendszerek jellemzése és alkalmazása ipari baleset-elhárítási szempontok vizsgálata során

Zsolt Huszár — 2024-03-31

Az építőipar területén számos ipari balesetvédelmi szempontot kell figyelembe venni a rendkívüli események megelőzése érdekében. Ezen túl a beruházásoknál elhangzó leggyakoribb három kérdéstípus a mit, mikorra és mennyiért. Nincs ez másként az építőiparon belül a szerkezetépítéseben sem. Különösképp érdekes ez a kérdéskör, amikor ideiglenes szerkezetekről beszélünk, mint például a födémzsaluzat. A kész terméknél, mint például egy lakóépület, egy középület, vagy egy ipari csarnokszerkezet már nem találkozunk a zsaluzattal, és mégis a monolit vasbetonszerkezet építés egyik legköltségesebb és legidőigényesebb folyamata. Az utókalkulációk azt mutatják, hogy a teljes vasbeton szerkezetépítés költségének mintegy 35-40% teszi ki zsaluzási munka. Így érthető, hogy mind a tervezőket, mind a kivitelezőket mindig is foglalkoztatta, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban optimalizálni a felhasználandó zsaluk mennyiségét, és azok időbeni felhasználását. Ennek okán fejlesztették ki a födémzsalukat részben helyettesítő, bent maradó zsaluzó kéregpaneleket. A cikk bemutatja, hogy az idő és költségtényező befolyással lehet a rendkívüli események bekövetkezésére is.

Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységének megújítása, az önkéntes mozgalom dinamizálása az önkéntes mentőszervezetek társadalmi kapcsolatainak erősítésén keresztül II. rész

Balázs Márton — 2024-03-31

Magyarországon a katasztrófavédelemben, mint nemzeti ügyben való önkéntes közreműködés egyik oszlopát az önkéntes mentőszervezetek képezik. Az önkéntesség a társadalmi tőkéből táplálkozik és a kereteit a civil szerveződések biztosítják. A nagyobb tömegek és szélesebb társadalmi kör katasztrófavédelembe történő bevonása közös érdek, amely az önkéntes mozgalmak dinamizálása útján valósulhat meg. Ennek egyik módja az önkéntes mentőszervezetek társadalmi kapcsolatainak erősítése. A különböző közösségek sajátosságait figyelembe véve, differenciált módon, a már meglévő hazai, illetve más országokból elsajátított minták mentén növelhető a társadalmi részvétel az önkéntes mentőszervezetekben. Az ifjúság, a felsőoktatás, a gazdasági társaságok és más helyi közösségek specifikusan tudnak hozzájárulni a katasztrófavédelem ügyéhez és kiaknázatlan humán erőforrást jelenthetnek az önkéntes mozgalmak utánpótlásánál. A természetes társadalmi kollektívák alulról építkeznek, mindemellett több olyan eszköz is létezik, amelyek hatékony alkalmazásával az állam, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katalizátora lehet az önszerveződésre irányuló szociális folyamatoknak. Ezek bemutatásán kívül, a tanulmány célja, hogy gondolatébresztőként szolgáljon a közjogi és magánjogi szereplőknek egyaránt, az önkéntes mentőszervezetek mozgalmának dinamizálását a társadalmi kapcsolatok fejlesztése útján megvalósító lehetőségeket illetően. A tanulmány második részében az önkéntes mentőszervezetek társadalmi kapcsolatainak erősítési lehetőségeit tekintem át.

150 éves Paks város szervezett tűzvédelme

István Csőglei — 2024-03-31

A szervezett tűzvédelem kialakulását, a tűzoltóságok megalakítását Magyarországon sokan kutatták. Országos szinten, a fővárosban, illetve vidéken is neves elődök írták le az egyes szervezetek megalakulását, fejlődését. Kiadványokban emlékeztek meg a tűzoltóságok kerek évfordulóiról, elhivatott parancsnokairól, felszereléseiről, kiemelt tűz- és káreseteiről. Napjainkban számos történeti írás, kiadvány áll rendelkezésünkre, melyeket elérhetünk nyomtatott formában, vagy az elektronikus térben is. Mégis, amikor egy szervezet életében eltelik 15-20 év, újra felmerül az igény, hogy a korábbi kiadványok mintájára meg kellene emlékezni ezekről az évekről is. Ez nem könnyű feladat. Érdemes ebbe olyannak belekezdeni,
aki ezt az időszakot aktívan, a szervezetben töltötte el. Fel kell továbbá kutatni azokat a személyeket, korábbi parancsnokokat, akik visszaemlékezéseikkel segíteni tudnak. Paks város szervezett tűzvédelmének kialakulása 1874-re vezethető vissza, 2024 évben ünnepeli fennállásának 150 éves évfordulóját. Ez nagyon hosszú idő. Számos nehézségen, szervezeti változáson, pusztító tűzeseten keresztül vezetett az út idáig. Ezt az eseménydús időszakot foglaltam össze írásomban.