Uránia Interdiszciplináris Folyóirat

Kakas Márton a színházban

Tamás Gajdó — 2025-11-26

A Vasárnapi Ujságban 1856-ban tűnt fel, s rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert Kakas Márton, Jókai Mór figurája. Az élclapok szereplőinek mintájára született alak a szerkesztőhöz küldött leveleiben színházi előadásokról is megírta a gondolatait. Kakas Márton később Jókai élclapjának, az Üstökösnek lett állandó szereplője, s Jókai alteregójává változott, aki fölényes értékítélettel mondott véleményt az önkényuralom korának Nemzeti Színházáról. Nem klasszikus kritikákkal találkoztak az olvasók, inkább a színház mindennapi életéről, a kulisszatitkokról értesültek, s természetesen arról, mit gondolt Jókai a Nemzeti Színház szerepéről, helyzetéről, az operai és drámai műsor viszonyáról. Jókai nem ekkor írt először színházról. Már legelső cikke, amely 1847. január 2-án jelent meg az Életképekben, polémiát váltott ki. Bizonyára meglepő szemlélete is hozzájárult ahhoz, hogy nem szokás őt a korszak színibírálói között emlegetni, noha beszámolói a Nemzeti Színház történetének a kevésbé ismert éveire irányítják a figyelmet.

Jókai honfoglalásdrámája, a Levente

Géza Balázs — 2025-11-26

Jókai Mór Levente című ötfelvonásos drámai költeményének középpontjában a honfoglalás kori etnikai összeütközések kapcsán Árpád négy felnőtt fiának a halála áll. A mű a millennium alkalmából született meg, s noha a bemutatóját 1898-ban többször is meghirdette a Nemzeti Színház, sőt zenés változat is készült belőle, végül sem ott, sem más színpadon nem játszották el. Mai szemmel olvasva a szöveget, az előadását legföljebb egy „költői színház” összművészeti alkotásaként lehetne elképzelni. Mint minden művében, Jókai ebben is lubickolt a nyelvi régiségekben. A Levente így megmaradt a nyelvi archaikumok iránt érdeklődők könyvdrámájának. A tanulmány a drámai költemény utóéletét is ismerteti.

Jókai-regény-adaptációk az 1910-es években

Csaba Galántai — 2025-11-26

E tanulmány a Hevesi Sándor által színpadra írt, s az 1910-es években a Magyar Színházban játszott Jókai-regények (Az új földesúr, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai) ősbemutatóinak a körülményeit, az előadások kritikai fogadtatását mutatja be. Beöthy László a Magyar Színház igazgatására készülve hármas színműíró pályázatot hirdetett, amelyre Herczeg Ferenc Szíriuszából, Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényéből, illetve Jókai Az új földesúr című művéből írt pályamunkákat vártak. Hevesi Az új földesúr színpadi változatával indult, s noha a legjobbnak ítéltetett, nyertes művének csak hat évvel később volt a bemutatója. S mert ekkor a közönség lelkesen és szeretettel fogadta a darabot, szerzője újabb Jókai-művek dramatizálásához fogott, így kerülhetett színre a romantikus írófejedelem négy regénye is 1913 és 1918 között a Magyar Színházban.

Jókai és a nemzeti divat

Csilla Kollár — 2025-11-26

Tanulmányom első részében a nemzeti divat 19. századi történetével és elterjedésével foglalkozom, kiemelt figyelmet fordítva Jókai Mór személyére, akinek elismert íróként és népszerű közéleti szereplőként saját életében is fontos szerepet töltött be a divat. A korszak influenszereként Jókai nagy hatást gyakorolt megjelenésével és műveivel is. Regényeiben a szereplők öltözetét gyakran részletes leírásokból ismerhetjük meg, ezzel teszi teljesebbé az olvasóban kialakuló benyomásokat. Nagyon érdekelt, hogy a reformkornak, ennek a politikai és ideológiai szempontból igen összetett és kulturálisan is gazdag korszaknak a Jókai-regényekben körvonalazott öltözetei hogyan jelennek meg a filmes adaptációkon. Vajon a jelmeztervezők mennyire maradtak hűek a szöveghez? Mennyiben rajzolódik ki munkájukból a korszak divat- és életmódtörténetének elmélyült ismerete? Munkám során, melynek a középpontjába végül A kőszívű ember fiai című regény és az az alapján készült film került, betekintést nyerhettem Láng Rudolf lenyűgöző életművébe is.

Keresd a szíved,

Balázs Lázár — 2025-11-26

Jókai Mór (1825–1904) nemcsak magánemberként, két felesége révén állt szoros kapcsolatban a színházzal, de tizenegy saját elbeszélésének és regényének is ő írta a színpadi változatát. A Nemzeti Színházban szép sikereket értek már el regényadaptációi, amikor 1886. május 16-án benyújtotta a bírálóbizottsághoz A kőszívű ember fiaiból készült Keresd a szíved című darabját. Az ősbemutatóra azonban csak 1896. április 25-én került sor a Krecsányi Ignác vezette Budai Nyári Színkörben, amely akkor éppen Fővárosi Nyári Színház néven működött. Mi történt ebben a tíz évben? Miért nem a Nemzeti Színházban és miért csak ennyi idő után került színpadra először az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar regény első színpadi változata? Különös ez, hiszen Jókai ekkor már jó ideje nagy népszerűségnek örvendett nemzetközi szinten is. Korabeli dokumentumok és kortárs színháztörténeti munkák tanulmányozásán keresztül keresek választ a fenti kérdésekre, vizsgálva a címválasztás okát és a színpadi változat dramaturgiáját is. Emellett részletesebben szólok az ősbemutató helyszínéről, a Budai Nyári Színkörről és annak igazgató–rendezőjéről, Krecsányi Ignácról is.

A nemzeti identitást kifejező nyelvi eszközök

Zoltán Bódi — 2025-11-26

Jókai Mór színműve, az Olympi verseny a Nemzeti Színház fennállásának ötvenedik évfordulójára született, 1887-ben állították színpadra. Az alkalmi színmű múlt és jelen színjátszásbeli szerepét a Múlt és a Jelen vitáján keresztül mutatja be, ám ennél magasabbra is emelkedik: a nemzeti identitás történeti múltbeli és jelenbeli szimbólumainak a jelentőségét méri össze. Célom, hogy vizsgálatomban bemutassam az identitás fogalmának általános megközelítési módjait, az identitás rétegeit, és ezek közül is elsősorban a nemzeti és a nyelvi identitás kifejezőeszközeire koncentrálok. Kutatásomban az Olympi verseny című színműnek azokat a szókészletbeli, retorikai, stilisztikai és szemiotikai nyelvi eszközeit vizsgálom meg, amelyeket Jókai a nemzeti identitás elemeinek az ábrázolására használt darabjában. Ez alapján megkísérlem kirajzolni, hogy Jókai ebben a darabjában milyen nemzetképet, milyen identitásformát képzelhetett el.

Jókai Mór színházi világa

Beáta Huber — 2025-11-26

Jókai Mórt, a magyar irodalom nagy mesemondóját sokan regényeiről ismerik, és csak kevesen tudják, hogy életműve több szállal kapcsolódott a színház világához. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (továbbiakban: OSZMI) az írófejedelem születésének kétszáz éves évfordulójára készült kiállítása az életműnek ezt a páratlan szeletét mutatta be.