Uránia Interdiszciplináris Folyóirat

Színház a Covid-járvány után

2024-09-23T14:20:11+00:00

Ez a tanulmány a vegyes módszertani megközelítésre támaszkodva az Egyesült Királyságban, Németországban, Svájcban és Ausztriában összegyűjtött anyagok felmérési adatainak és diskurzuselemzéseinek az eredményeit mutatja be. A kérdés a következő volt: A Covid-járvány okozta exogén sokk innovációra késztette-e a színházakat? A tanulmány az útfüggőség elméletéből indul ki, ami azt jelenti, hogy az intézményi változások rendkívül nehezek, ezenfelül a szerzők állítása szerint az előzetes eredmények valóban olyan átalakulásokra utalnak, amelyek mind a színház technológiai, mind az intézményi dimenzióit érintik, különösen a digitális infrastruktúra és a know-how területén. Ellenben a különbségek jelentősen eltérnek a vizsgált országok és a színházi rendszerek között, ami kiindulópontot nyújt a rendszerszintű eltérések megvitatásához. A felmérések a munkával való elégedettség és a jövedelem tekintetében is meglepő eredményekkel szolgálnak, mivel a támogatási programok biztosították a színházi dolgozók túlélését, és csökkentették a gyakran fenntarthatatlannak ítélt produkciós és előadási időbeosztásra nehezedő nyomást.

Hogyan befolyásolják a politikai értékek a színház működését?

2024-09-04T10:19:08+00:00

A tanulmány egy empirikus kutatás eredményeit mutatja be, amely a színház működését (a produkció, a disztribúció és a recepció területeit, valamint ezek kapcsolatait) vizsgálta Tartu városában. Ennek keretében az egy év alatt megrendezett összes nyilvános színházi eseményt kategorizálták színházi formák, műfajok szerint. Emellett kvantitatív és kvalitatív közönség- és befogadókutatásra is sor került. A kutatás alapjául a nemzetközi STEP – Project on European Theatre Systems által kidolgozott módszertan, illetve összehasonlító szempontok szolgáltak. Bár a színházi rendszerek mindig kulturális gyökerekre vezethetők vissza, és egyértelműen kultúrtörténeti, politikai és társadalomtörténeti folyamatok eredményei, a színházpolitika prioritásai és a színházi rendszer struktúrája is közvetlen hatást gyakorol a színház működésére.

A weili figyelemfogalom és Pilinszky János „önéletrajzai”

2024-09-23T14:21:25+00:00

A tanulmányban a figyelem napi gyakorlata, valamint a teremtő képzelet szükségszerű történéseket, viszonyokat és általában a weili értelemben vett szükségszerűséget („nécessité”) felismerő – s ezáltal valóságteremtő – aspektusainak az elemzését végzem el Simone Weil töredékekben ránk maradt életművének 2021-ben megjelent rekonstrukciós kísérlete, a Pilinszky János: Önéletrajzaim címen összegyűjtött kötet alapján. A „mozdulatlan regénynek” tervezett, másutt „egy figyelem történetének” nevezett prózákban megfigyelhető az idő- és pszichológiai viszonyok hiánya, a karakterekben sokszorozódó, „dekreált” (vö. décréation) beszélő képe. A tanulmány azt bizonyítja, hogy Pilinszky – az Intuitions pré-chrétiennes hagyatékban fellelhető példányának jelölései alapján – tisztában volt a weili figyelemfogalom mellett a „szükségszerűség” („nécessité”), a szerencsétlenség („malheur”) és a szeretet weili összefüggéseivel, s ennek a nyomai az Önéletrajzaim című kötettervben is fellelhetők. (Az elemzéshez a 2021-ben Bende József által szerkesztett és publikált változatot használtam.) Megállapítható ugyanakkor, hogy a költő nem ismerte vagy nem tartotta fontosnak a weili figyelemfogalom társadalmi aspektusait, illetve az arra épülő utópisztikus társadalmi elképzelést, hiszen erre vonatkozóan semmiféle utalást nem találtam az életművében.

Társadalmi- és közösségiérték-teremtés

2024-09-23T14:23:00+00:00

Hogyan értékelik a kistelepüléseken a fríz és a holland közönség tagjai a fríz nyelvű amatőr színházi eseményeket, és azok milyen módon járulnak hozzá a közösségi élethez? Ez a cikk a Fordivedaesje nevű amatőr társulat egy színházi darabjának – Anne Frank naplója – a példáján keresztül mutatja meg, milyen társadalmi és közösségi értékeket teremthet egy falusi előadás a nézői számára. A darabot 2022. április végén és május elején vitték színpadra az „It Harspit” közösségi házban Toppenhuzen és Twellingea településeken. Frízföld Hollandia tizenkét tartományának egyike. Saját nyelvvel rendelkezik: ez a nyugatfríz vagy fríz nyelv, amely hivatalos kisebbségi nyelvnek számít; 2018-ban Fryslân lakosságának 61%-a tekintette anyanyelvének.

A Connectivity behív bennünket

2024-09-23T14:23:25+00:00

Jelen írás egy nemzetközi esettanulmánnyal szándékozik inspirálni a közönségélmény és a közösségi események bevált és kísérleti eszköztárát. Röviden tárgyalom a történelmi és kulturális kontextust, amely lehetővé tette a Connectivity kiformálódását, majd néhány konkrét példán keresztül demonstrálom, hogyan épít és tart fenn dinamikusan behívó és több fronton működő kapcsolatot az ottani közösséggel a Woolly Mammoth Theatre Company Washington D. C.-ben. Minden műsorra tűzött darab körül különböző kapcsolódási pontokat nyújtó események kurált konstellációja tágítja a befogadás, felismerés és értelmezés lehetőségeit. Nyitott olvasópróbákkal, az előcsarnokban megrendezett interaktív kiállításokkal, valamint foglalkozóműhelyek szervezésével erősíti a társaság a színház jelenlétét a polgárok életében – és a polgárai jelenlétét a színházban. A tanulmány azzal a reménnyel tárja a Connectivity részlegen folyó munka mibenlétét az olvasók elé, hogy új szempontokkal szolgáljon a kulturális vezetés szerepéről és lehetőségeiről a közhasznúságot illetően, amely teret teremt a nézőnek is az aktívabb közösségi befogadásra.

A kabaré és azon túl: beszélgetés a holland színházi szcénáról és kultúrpolitikáról

2024-09-04T12:15:11+00:00

A hollandiai és a magyarországi tudományos és kulturális szemléletmód között elég sok különbség van. Quirijn Lennert van den Hoogent, a Groningeni Egyetem adjunktusát kutatásai kapcsán a holland rendszer sajátosságairól is kérdeztük. Quirijn Lennert van den Hoogen a művészet világában maradt, tanulmányait és tudását a művészeti világ igazgatásának szentelte. Több mint tíz éve dolgozik Hollandiában helyi és tartományi szinten szakértőként, illetve szakpolitikai tanácsadóként.

Háromszögek háborúja

2024-09-04T12:55:04+00:00

Maga a szerző, Bertolt Brecht így nyilatkozott művének fő mondanivalójáról: „A tanulság az, hogy a nagy üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. Hogy a háború, amely az üzletek folytatása más módszerekkel, halálos az emberi erényeket viselők számára is, ezért harcolni kell ellene.” Ebben a brechti szellemiségben mutatta be tehát 2024. január 12-én a Nemzeti Színház a Kurázsi mama és gyermekei című darabot a világhírű görög alkotó, Theodórosz Terzopulosz rendezésében, Szűcs Nelli jutalomjátékával, aki az Isten nélküli vallásháború misztériumjátékában a moralitást profitra cserélő, flamencoruhába bújtatott főszereplőt alakította.