Történelemtanítás

Összekapcsolt világ: a globalizáció értelmezései

Béla Tomka — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány a globalizáció legfontosabb tudományos értelmezéseinek áttekintésére vállalkozik, amelynek során elsőként a definíció megalkotásának nehézségeit, majd a folyamat történeti szakaszainak meghatározására vonatkozó álláspontokat mutatja be. Ez után azt tárgyalja, hogy a globalizáció milyen területeken zajlik: ezek között kiemelt helyet foglal el a gazdaság, de a globalizáció egyik legfontosabb sajátossága többdimenziós jellege, vagyis egyidejűleg érinti a kultúrát, a politikát, és számos további aspektusa is van. A tanulmány szintén bemutatja a globalizációt előidéző tényezőket, melyek között a szakirodalom kiemelkedő szerepet tulajdonít a technológiai innovációknak. A viták kiemelt témája, hogy vajon a globalizáció kulturális egyesülést, homogenizációt hoz-e magával, továbbá a nemzetállamok gyengüléséhez vezet-e. Az áttekintés végül azt tárgyalja, hogy a szakirodalomban milyen álláspontok jelennek meg a globalizáció jövedelmekre gyakorolt hatásáról, illetve a globalizáció magyarországi folyamatáról.

A magyar történelemdidaktika múltja és jeles személyiségei VI.

András Katona — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000

Az addig egységes pedagógia tudománya a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezdett differenciálódni nevelés- és oktatáselméletre, majd a didaktikából később kivált egy újabb tudományág, amely részben alkalmazott didaktikaként, részben pedig az egyes tantárgyak speciális oktatási kérdéseinek kutatójaként határozta meg tematikáját. A didaktika és a frissen keletkezett metodikák között kölcsönös viszony alakult ki. A didaktika az egyes szakmódszertanok eredményeiből általánosított, viszont a metodikák ezen általánosításokat adaptálták, alkalmazták, és a tanítás-tanulás sajátos törvényszerűségeit is kutatták az egyes tárgyak oktatásában. Így jutunk el a metodikától a szakmódszertanokon és a tantárgyi pedagógiákon át a szakdidaktikákig. A történelem tanításának és tanulásának kérdéseiről szóló tudományos igényű művek a német nyelvterületen a XIX. század első felétől, Magyarországon pedig a dualizmus korától jelentek meg, a második világháború utáni évtizedekben pedig a történelemdidaktika külföldön és itthon is többé-kevésbé önálló tudományággá vált – nyugaton inkább a történettudományhoz, nálunk talán jobban a pedagógiához kapcsolódva. Ezt a fejlődési utat tekintjük át a kezdetektől napjainkig tantárgyunk tanításának kutatástörténetét feltárni szándékozó sorozatunkban, elsősorban a legjelentősebb hazai szerzők munkásságára, főleg szintéziseire alapozva.

A rendszerváltozást követő két évtized korszakváltást hozott a történelemtanításban és a tudományos fedezetül szolgáló szakmódszertanban is. Az előbbi a módszertani után tartalmi szabadságot is kapva fokozatosan megszabadult a marxista béklyóktól, utóbb pedig tantárgyi pedagógiává, szakdidaktikává alakulva egyre jelentősebb elméleti alapokkal is szolgált a tanítás gyakorlatához. A tanítás- helyett tanulásközpontú és az ismeretcentrikust felváltó képességfejlesztő (kompetenciaalapú) pedagógia hatására a gondolkodásfejlesztő és problémamegoldó történelemtanításunkban az egyetlen „igazság” közlése helyett megjelent a multiperspektikus és kontroverzív szemlélet, mely a forrás- és tevékenységközpontú érettségi koncepciójában is testet öltött. Egyre inkább tudományos alapokra került a tankönyvkutatás is, rövid időre intézményes háttérrel. A magyar történelemdidaktika készen lett az európai angolszász és német főirányokhoz való csatlakozásra.

A késő római kor feldolgozásának lehetőségei a történelemtanításban

Gábor Széll — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000

Jelen tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a IV–V. századi történeti munkákban megjelenő portréábrázolások és a barbár népek történetének bemutatása milyen módszerekkel lehetséges a középiskolai történelemtanításban. A projekt során a Csongrádi Batsányi János Gimnázium diákjaiból alakult csoport 2024-ben a köznevelés számára is hasznosítható taneszközöket dolgozott ki, hozzájárulva a tanulók szaktárgyi tudásának bővítéséhez és készségeinek fejlesztéséhez. Az ókori témák népszerűsítése céljából készült el a korszak fontos eseményeit ábrázoló ókornaptár, a késő római korral foglalkozó forrás- és feladatgyűjtemény 15 kérdéskör elemzésével, a témákhoz kapcsolódó forrásrészletek és kompetenciafejlesztő feladatok bemutatásával tárgyalja a nyugatrómai területek válságjelenségeit, a diákkonferencia pedig lehetőséget nyújtott az előadók számára, hogy tapasztalati szinten is megismerjék a témájukat és képesek legyenek tanulni saját kortásaiktól. A projekt tervezésekor diagnosztizáló mérés segítségével mértem fel az általam tanított diákok tudásszintjét és érdeklődési körét, ennek megfelelően kerültek meghatározásra a munkafolyamathoz kapcsolódó pedagógiai célok.

Nemzeti történelmi eseményekkel kapcsolatos tanulói vélekedések és az információszerzés módjai egy vidéki általános iskolában

Csaba Sándor Horváth, Levente Keszte — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány célja annak bemutatása, miként közvetíthetők a magyar történelem meghatározó eseményei tárgyilagosan és élményszerűen. A kutatás feltárja a nemzeti identitás magyar sajátosságait, kitér a nemzeti kisebbségek történelmi szerepére, valamint elemzi a Nemzeti alaptanterv történelem kerettantervének kompetenciáit és célkitűzéseit. Az empirikus vizsgálat egy vidéki általános iskola 6. osztályos tanulóira irányult, kérdőív és interjú módszerek alkalmazásával: a zárt végű kérdéseket tartalmazó kérdőív gyors és egyértelmű válaszadást tett lehetővé a diákok számára, míg a nyitott kérdésekkel készített interjúk mélyebb betekintést adtak a történelemtanárok gondolkodásába. Az eredmények szerint a tanulók történelmi ismereteinek elsődleges forrása az iskolai tananyag, a családi történetek kiegészítő szerepet töltenek be, a közösségi médiában megjelenő történelmi tartalmak azonban sem érzelmi, sem intellektuális hatást nem váltanak ki belőlük. A vizsgált történelmi események többsége, valamint a családi történetek iránt érdeklődést és együttérzést mutattak, ami arra utal, hogy az iskolai oktatás hatékonyan közvetíti a múlt értékeit és segíti az érzelmi azonosulást.

A mikrotörténelmi megközelítés alkalmazásának lehetősége egy korszakokon átívelő feladatlap megalkotásakor

Tamás Szemethy — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000

Munkámban arra tettem kísérletet, hogy bemutassam a mikrotörténelem nevű történetírói irányzatnak a történelemtanításban való alkalmazhatóságát egy konkrét példán keresztül. Tanulmányom első felében bemutatom a mikrotörténelem fogalomkörét és eszköztárát, majd Borbás Barna Borbás Gáspárról szóló munkáját, amely az elkészített tananyag alapját képezte. Írásom második felében egy korszakokon átívelő feladatlap segítségével szemléltetem, hogyan kapcsolható össze a mikrotörténelem és a történelemtanítás tanórai keretek között. A műhelymunkám célja az, hogy szemléltessem hogyan emelhetők be a történelemtudomány újabb irányzatai a történelemtanítás menetébe, ezzel frissítve a tanár kollégák, illetve diákjaink történelemről alkotott elképzeléseit.

Digitális didaktika a történelemtanításban: a Corvin Kamra feladatbank elemzése

Örs Kovács — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000

A történelmi gondolkodás fejlesztése munkáltató történelemtanítással

Attila Érsek — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000

Egy tankönyvelemzés elemzése

Csaba Dupcsik, Ildikó Repárszky — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000

Az orosz történelemérettségi a 2024-től hatályos feladattípusok tükrében

Judit Tóth — h, 02 febr 2026 00:00:00 +0000