Történelemtanítás

Történészek, „digitális történelem” és a mesterséges intelligencia

Róbert Kerepeszki — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

A tanulmány a digitális történelem és a mesterséges intelligencia kapcsolatait vizsgálja abból kiindulva, hogy a 21. századi technikai környezet hogyan változtatta meg és formálja jelenleg is a történészek munkáját. A témaválasztás jelentőségét az adja, hogy napjainkban egyre nagyobb teret nyer a különböző generatív AI eszközök alkalmazása. A tanulmány a legújabb nemzetközi szakirodalomra támaszkodva reflektál a digitális történelem és a mesterséges intelligencia történettudományra gyakorolt hatásaira, kitér a különböző alkalmazási területekre (például szövegbányászat), valamint rámutat azokra a kihívásokra, amiket technológiai fejlődés okoz a történészek számára. Végső soron a veszélyek és kockázatok figyelembevételével amellett érvel, hogy a digitális kutatási módszerek tökéletesítésével, a következetes forráskritika alkalmazásával, valamint a megfelelő kommunikációs stratégia fejlesztésével az AI vélhetően megkerülhetetlenné válik a történettudományi kutatásokban is.

A történelmi empátia fejlesztése

László Kojanitz — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Az emberi evolúció eredményeként mindnyájunkban megvan az empátiára való hajlam. Megvan a természetes képességünk arra, hogy átmenetileg mások helyzetébe képzelve magunkat megértsük az érzéseiket és szempontjaikat. Megpróbálhatjuk ennek révén az ő szemükkel nézni a helyzetet és képesek lehetünk bizonyos mértékig az ő fejükkel gondolkodni. Ez azonban csak egy potenciális adottság. Egyes kutatások szerint egyre többen vannak, akik nem használják és nincs is belső késztetésük erre. Az emberek közötti bizalmatlanság fokozódásának és a konfliktusok elmérgesedésének ez is forrása lehet. A történelmi empátia fejlesztése szempontjából ez a körülmény kihívást és lehetőséget egyaránt jelent. Számolni kell azzal, hogy a tanulók különböző szinten állnak az empátia terén is. Ugyanakkor lehet, hogy sokuk esetében éppen a történelemtanulás adhat ösztönzést, és élményszerű tapasztalatot ennek alkalmazásához a mindennapi életben is.

A magyar történelemdidaktika múltja és jeles személyiségei IV.

András Katona — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Az addig egységes pedagógia tudománya a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezdett differenciálódni nevelés- és oktatáselméletre, majd a didaktikából később kivált egy újabb tudományág, amely részben alkalmazott didaktikaként, részben pedig az egyes tantárgyak speciális oktatási kérdéseinek kutatójaként határozta meg tematikáját. A didaktika és a frissen keletkezett metodikák között kölcsönös viszony alakult ki. A didaktika az egyes szakmódszertanok eredményeiből általánosított, viszont a metodikák ezen általánosításokat adaptálták, alkalmazták, és a tanítás-tanulás sajátos törvényszerűségeit is kutatták az egyes tárgyak oktatásában. Így jutunk el a metodikától a szakmódszertanokon és a tantárgyi pedagógiákon át a szakdidaktikákig. A történelem tanításának és tanulásának kérdéseiről szóló tudományos igényű művek a német nyelvterületen a XIX. század első felétől, Magyarországon pedig a dualizmus korától jelentek meg, a második világháború utáni évtizedekben pedig a történelemdidaktika külföldön és itthon is többé-kevésbé önálló tudományággá vált – nyugaton inkább a történettudományhoz, nálunk talán jobban a pedagógiához kapcsolódva. Ezt a fejlődési utat tekintjük át a kezdetektől napjainkig tantárgyunk tanításának kutatástörténetét feltárni szándékozó sorozatunkban, elsősorban a legjelentősebb hazai szerzők munkásságára, főleg szintéziseire alapozva.

Az 1945-ös gyökeres változásokat követően három markáns szakasz jellemezte a Rákosi Mátyás nevével fémjelezhető 1956-ig tartó időszak oktatásügyét. 1948/1949-ig még élt a demokrácia, a „befelé szabad, kifelé független Magyarország” reménye, de az MDP KV 1950. márciusi VKM-et elítélő határozatát követően a legkeményebb sztálinista-rákosista időszak következett, mely a szovjet típusú erőszakolt szocializmus bevezetését jelentette a legtovább kitartó oktatásügyben is. Ennek lenyomatai a történelemtanításban és -didaktikában is jelentkeztek. A magyarországi történelemoktatás az „élet tanítómesteréből” a „politika szolgálólányává” vált, a történelmi materializmust a középpontba állítva. Történelemdidaktikánk elszürkülésének köszönhetően szaktárgyunk csaknem emlékezeti tudománnyá színtelenedett, tankönyveink „bebiflázandó” tudnivalók gyűjteményei lettek. 1953-tól a Nagy Imre-féle új szakasz kínált valamilyen halvány reményt a diktatúra enyhülésére az oktatásügyben is, ahogy azt az 1954. februári párthatározat fémjelezte. Bár bizonyos kedvező változások ezt követően beindultak a történelemdidaktikában is, de a kibontakozásukra nem volt idő. Az adott időszak jelentős részében a történelemtanításnak is alkalmazkodnia kellett a diktatúra igényeihez, melynek iránytűje és mércéje leginkább a szovjet történettudomány és (történelem)didaktika, illetve történelemmetodika lett.

Forrásközlések történelemtanításunk közelmúltjából VII.

József Kaposi — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

A magyar közoktatás paradigmaváltását jelentő Nemzeti alaptanterv (NAT) 1995-ös elfogadását követően 1997-re készült el az első tervezet az Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Érettségi Vizsgaközpontjában a történelemérettségi követelményeiről, hiszen az ún. bemeneti követelményeket rögzítő NAT ekkor még csak 16 éves korig szabályozott, és a kerettantervek bevezetésére is csak 2000-ben került sor. Tanulságos ezeket felidézni az új, 2024-ben életbe lépő érettségi követelmények bevezetésekor, mert ez jelentette a kimeneti szabályozásban az első kísérletet a tananyagtartalom és fejlesztési (képességjellegű) követelmények egyensúlyának a megteremtésére, létrehozva a kompetencialapú szabályozás alapjait. Bár a tervezet bevezetésére éppen a kerettantervek későbbi megjelenése miatt ekkor még nem került sor, de értékes kordokumentumként szolgál az új típusú történelemérettségi vizsga 2005-ös bevezetéséhez vezető úton.

Bocskai szabadságharca és koronája a középiskolai tankönyvekben

Péter Illik — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Bocskai szabadságharca a magyar historiográfia erősen vitatott témája. Az utóbbi 15 évben az akadémiai mainstream (fősodratú)történetírás még annak tradicionális elnevezését (szabadságharc) is megkérdőjelezte, és azt állította, hogy Bocskai elfogadta az oszmán szultán által neki felajánlott koronát. A történészi viták során többször szóba került a hazai középiskolai tankönyvek tananyagtartalma, mondván, hogy az számos félreértést, legendát és mítoszt tartalmaz Bocskai mozgalmának elnevezéséről, céljairól, eredményeiről és a korona kérdéséről.

Jelen tanulmány a hazai középiskolai tankönyvi szövegeket vizsgálja a 19. századtól 1989-ig, kitekintve az azt követő 30 évre is. Arra a következtetésre jut, hogy (1) 1945-ben történt egy narratív fordulat, (2) mivel a szocialista tankönyvek kezdték felerősíteni a Habsburg-ellenes narratívát, és kihangsúlyozták a 16-17. századi magyar függetlenségi harcok és szabadságharcok narratíváját, bár azokat nem foglalták egységes keretbe. (3) Napjaink tankönyveinek szövegét az akadémiai mainstream nézőpont uralja. (4) A narratív pluralizmus és sokszínűség éppen a 19. századi tankönyvekben van jelen.

Egyetemi hallgatók történelemmel kapcsolatos episztemológiai nézeteinek árnyalása – egy fejlesztő kísérlet eredményei

Katinka Dancs, Maja Majkić — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

A történelemmel kapcsolatos episztemológiai nézetek a történelmi gondolkodás alapját képezik. A nézetek lehetnek naivak, szubjektívek vagy árnyaltak attól függően,hogy a történelmet a múlt másolatának, a történészek egyéni véleményének vagy a történészek által alkotott magyarázatnak tekinti.

Kutatásunk célja egyetemi hallgatók történelemmel episztemológiai nézeteinek fejlesztése volt, azok közelítése az árnyalt felfogáshoz. Ennek érdekében egy olyan kurzust dolgoztunk, amely a nézetek megvitatásán és kutatás-alapú tanulási tevékenység révén kíván hozzájárulni a nézetek formálódásához.

A résztvevők nézeteinek fejlődését kérdőív és írott önreflexiók segítségével vizsgáltuk a kurzus kezdetén és végén. Az eredmények szerint a kurzus hatékonyan járult hozzá az árnyalt, a történelmet aktív, konstruktív kutatómunkaként értelmező nézetek fejlődéséhez csoportszinten. Ugyanakkor az egyéni szintű eredmények rámutattak arra is, hogy nem mindenkire hatott ugyanolyan módon a kurzus.

Mesterséges intelligencia a történelemtanításban – útkeresés és problematikák

Edina Kőműves — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

A nagy nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligencia-platformok robbanásszerű terjedése és szaporodása az egész világot, így természetesen a történelemoktatást is érinti. Aggodalmas hangok a tudás elértéktelenedését, elbutulást, romlást, munkaerőpiaci krízist vetítenek előre. A mesterséges intelligencia viszont van, létezik, és bár valós kihívást jelent számos területen, az alábbiakban mégis arra fogunk fókuszálni, hogy ami ezzel beköszönthet, az nem a klasszikus tudás feláldozása és elfeledése, hanem egy lehetőség annak meghaladására. Konkrét példákat gyűjtünk arra, hogy mi mindenre használhatjuk a chatbotokat tanárként a történelemoktatásban, és hogyan építhetjük be a gyakorlatunkba oly módon, hogy a tanulóinkat nem tiltjuk, hanem annak etikus és kritikus használatára ösztönözzük.

Tanári interakció a történelemórán a tanulók szemszögéből – pilot kutatás

Dávid Szabó L., Kinga Horváth — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Jelen tanulmány elméleti része bemutatja a Wubbels-féle tanári interperszonális viselkedés modelljét, amely a Leary-féle interperszonális személyiségmodellre épít, hiszen ennek a modellnek az oktatási kontextusba való adaptálása révén jöhetett csak létre a Wubbels-féle tanári interperszonális viselkedésének a modellje. Jelen kutatás alapvető célkitűzése, hogy a Wubbels által kifejlesztett QTI kérdőív 48 itemes változatát adaptáljuk magyar nyelvre, mely során a kétszeres oda-vissza fordítást alkalmaztuk, majd a kérdőív nyelvezetét gyakorló pedagógusokkal is ellenőriztettük. A kutatás első fázisában pilotkutatást végeztünk, melynek keretében a kérdőív megbízhatóságáról és validitásáról kívántunk meggyőződni. A kutatásban egy szlovákiai magyar tanítási nyelvű általános iskola két osztálya vett részt. Megállapítható, hogy valamennyi változó megbízhatónak tekinthető, hiszen mind a nyolc oktáns esetében 0,608 és 0,784 érték közé eső Cronbach-alfákat kaptunk.

Interaktív séta Szombathelyen

Amália Jáger — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Interaktív sétára hív ez a rövid háttérinformációkkal-olvasmányokkal is kiegészített feladatlap, amely Szombathely múltjának egy részét kívánja bemutatni: a város zsidó közösségének társadalmi-gazdasági és kulturális emlékeit a 19-20. századi városban, amelynek pezsgését a vészkorszak szomorú, tragikus eseményei tették tönkre vagy semmisítették meg. A séta során emlékezünk azokra a polgárokra, akik már nem lehetnek részei a város életének, fájó hiányukat érezzük az élet minden területén.

A séta során nemcsak a város azon pontjait, épületeit érintjük, amelyek jól kapcsolhatók a korszak zsidó közösségének kulturális-vallási-gazdasági életéhez, hanem a Szemtől szemben kiállítás tablói segítségével családtörténeteket is tudunk követni.

A kérdések megválaszolásakor támaszkodj előzetes tudásodra, de használd bátran az internetet is!

Kellemes és hasznos időtöltést és ismeretszerzést!

Iránytű a történelemhez: Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe

Fanni Juhász — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe. Szerkesztette: Kerepeszki Róbert és Schrek Katalin. A kötet szerzői: Bodovics Éva, Fedeles-Czeferner Dóra, Kapi Péter, Kázmér László, Kerepeszki Róbert, Novák Ádám, Schrek Katalin, Sipos Nikoletta, Szendrei Ákos, Takács Levente. Lektorálta: Oross András és Paksa Rudolf. Kronosz Könyvkiadó Kft., Pécs, 2023. 365 p.

Európai állampolgárok történelemtankönyve

Richárd Fodor — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Európai tankönyvet írt egy történész kutatócsoport a kontinens utolsó 500 évének határokon átívelő múltjáról. Az átfogó munka 1500-tól napjainkig tematikus szerkesztésben tekinti át Európa történelmét, amely a tankönyvírás izgalmas irányaként jelenik meg.

Történelmi oktatás a visegrádi négyek országaiban – Könyvrecenzió

Zoltán Hud’ár — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

KOŽIAK, Rastislav (ed.): Historická edukácia v krajinách vyšehradskej štvorky (Slovensko, Maďarsko, Česko, Poľsko) po roku 1989. [Történelmi oktatás a visegrádi négyek országaiban (Szlovákia, Magyarország, Cseh Köztársaság, Lengyelország) 1989 után] Society for Human Studies, Ružomberok [Rózsahegy], 2023, 149 p. ISBN 978-80-974339-2-5.

Beszámoló a Szlovákiai Magyar Történelemtanárok Társulásának „Katedrától a katedráig” című tanári konferenciájáról

Áron Fekete — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

A szlovákiai magyar történelemdidaktika és történelemtanár képzés erős felsőoktatási intézményi háttérrel rendelkezik, hiszen a komáromi Selye János Egyetem és annak 2019 óta működő Történelemdidaktikai Doktori Iskolája már nem csak a helyi, hanem a magyarországi közoktatásba és tudományos életbe is eredményesen delegál fiatal tanárokat és kutatókat. Az utóbbi években viszont a történelemtanítás felvidéki bástyájának nem volt összeköttetése elővédjével, az alap és középiskolai, magyar nemzetiségű történelemtanárokat tömörítő szakmai szervezete lényegében csipkerózsika-álmát aludta. Mgr. Bese László, PhD elnöksége alatt azonban – aki a komáromi doktori műhely első végzettje – a Szlovákiai Magyar Történelemtanárok Társulásának (SZMTT) működése új lendületet vett. Ennek tanúbizonysága volt a 2023. november 30-án megtartott tanári konferencia, melyet az említett tömörülés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pro Selye Univerzitas nonprofit szervezet támogatásának köszönhetően valósított meg Észak-Komáromban.

„Kalandozásaink a legnagyobb magyarral”

Éva Hunyadi-Buzás, Éva Hománé Móra — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Közös munkánkra visszatekintve ez volt a hetedik együtt megvalósított projektünk,1 a reformkorról a második. Ahány osztály, annyiféle feladat – törekszünk arra, hogy a magunk számára is változatos legyen; egy-egy azonos témakört is igyekszünk más-más módon feldolgozni. (A projektmódszerről általában, ill. a mi olvasatunkban, valamint a megvalósítás menetéről egy korábbi cikkünkben írtunk.)2 A munka ezúttal is párhuzamosan, két síkon folyt: egyrészt a tanórákon, hagyományos módon dolgoztuk fel az ismereteket, emellett a választott feladatokat tanórán kívül dolgozták ki a tanulók. A feladatokat kerettörténetbe ágyazva kapták a tanulók, ez is segített azonosulni a reformkor emberének életérzésével, valamint lehetőséget adott a szerteágazó témáknak és tevékenységeknek. Mint korábbi projektjeinkben, most is hangsúlyt kaptak a helytörténeti vonatkozások, hiszen fontosnak tartjuk megmutatni a tanulóknak, hogy a történelemkönyvek valódi emberek életéről, hétköznapjairól szólnak. Így például a Heves Vármegyei Levéltár levéltárpedagógiai foglalkozásai segítik a tanítványainkat abban, hogy megismerjék az adott kor gondolkodásmódját, elmélyüljenek az adott kor életérzésében.

Miért nem akasztották az első felelős magyar miniszterelnököt?

Gábor Töttős — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Vajon hogyan sodródik 1848-1849 történetében egymás mellé gróf Batthyány Lajos, valamint a volt miniszterelnök életének végét emberségesen befolyásoló sebész és egyetemi tanár, Balassa János? Érdemes-e ezt a látszólag megoldott kérdést újra megvizsgálnunk új kép kialakítása érdekében? Erre ad választ a következő elemzés.

Kiirtástól befogadásig – az ausztrál őslakosok rögös útja

Tibor Németh — sze, 30 okt 2024 00:00:00 +0000

Az európai hatalmak a nagy földrajzi felfedezések után néhány esztendővel már az 1500-as évek elején létrehozták első telepeiket az Újvilágban, a mai Ausztráliában, de a brit gyarmatosítás csupán 1788-ban kezdődött. A déli földrész lakóit a behajózók fura népeknek tekintették, akiknek sem letelepedett életformájuk, sem mezőgazdaságuk, sem politikai szervezeteik nem voltak, és politikai kapcsolatba sem léptek velük: a hódítók a Nemzetközösség tagjai közül egyedülálló módon az itteni őslakosokkal semmiféle szerződést nem kötöttek. A földekre azonban, melyeket ott találtak, szükségük volt, hiszen az északamerikai földrészen többé nem volt lehetőség a londoni börtönökben fogvatartott elítéltek elhelyezésére, ezért az itteni fegyenctelep létrehozásához szükséges földdarabot kisajátították. Mivel – értelmezésük szerint – el nem foglalt földterületről volt szó (terra nullius), ezt megtehették és meg is tették. Az őslakosok azonban, akik nem gondolták, hogy azért, mert nincs tulajdonuk, ne lenne földjük sem, ameddig tudtak, ellenálltak. Mivel a föld birtokosának tulajdonjogát törvények védték, a kormány pedig betartatta a törvényeket, az őslakosok és a földfoglalók területei között mozgó határ – az ausztrál határvidék – vérrel bőven áztatott volt évtizedeken keresztül.