Történelemtanítás

Lectori salutem

2025-09-10T12:20:13+00:00

Az amerikai külpolitika hegemón fordulata az 1930–1940-es években

2025-09-10T14:24:25+00:00

Tanulmányunk első részében – amely e folyóirat előző számában jelent meg – az amerikai hegemónia kibontakozásának két világháború közötti előzményeivel foglalkoztunk. Feltártuk azokat a gazdasági és geopolitikai mozzanatokat, amelyek új irányba vitték az Egyesült Államok külpolitikáját 1941–1945 között. A jelen tanulmányban az amerikai külpolitika második világháború alatti és utáni szakaszát vizsgáljuk. A második világháború végére a mértékadó gazdasági és politikai érdekcsoportok nagyrészt elfogadták, hogy az aktív nemzetközi szerepvállalás előnyökkel jár az Egyesült Államok számára. Ráadásul a világháború felgyorsította az európai hatalmak hanyatlását és hatalmi vákuumot hozott létre, ahová az Egyesült Államok könnyen benyomulhatott, amit a nyugat-európaiak támogattak. A roosevelti Grand Design felfogható úgy, mint az amerikai hegemónia megteremtése nemzetközi intézmények létrehozása révén. Arra is utalunk, milyen lehetőségekkel és képességekkel rendelkezett, illetve milyen döntéseket hozott az Egyesült Államok a második világháború végén az aktív hegemón külpolitika felvállalása során. Gondolatmenetünk lezárásaként néhány felvetést fogalmazunk meg a középiskolai történelemoktatás számára.

A történelemoktatás a tartalmi szabályozás (tantervek, követelmények, tankönyvek) tükrében Magyarországon (2016–2024) – avagy a maratoni reform után a pirruszi győzelemig

2025-09-10T14:24:25+00:00

A tanulmány a hazai oktatáspolitika kontextusában, a központi tartalmi szabályozás dokumentumain keresztül mutatja be az elmúlt évtized magyarországi történelemoktatásának jellemző trendjeit. Az írás középpontjában a köz- és oktatáspolitika által képviselt emlékezetpolitikai szemléletváltás, új kulturális hegemónia jellemzőinek feltárása áll a tantervekben, vizsgakövetelményekben, tankönyvekben. A munka kitér a központi szabályozók készítésének és a bevezetésük ellentmondásaira: például a tudományos normák háttérbe szorítása, a szakmai nyilvánosság hiánya, konszenzuskeresés negligálása, a szakszerű implementációs tevékenység mellőzése. Rámutat a fejlesztési célok, a tartalmi kánon, a tananyagtartalmak hangsúlyainak változásaira, a digitalizáció folyamatos és széleskörű térnyeréséből is következő, a mindennapi gyakorlatban elvárt, változó szemlélet- és feldolgozásmódokra, eszközökre is. Megállapítja, hogy központilag generált és irányított szemléletváltási törekvések, a kormányzat alkotmányozó erejű többsége, erős centralizációs intézkedései nyomán (például fenntartói viszonyok és pedagógusok foglalkoztatásának átalakítása) jogi és formális módon megvalósultak, ugyanakkor ezek kedvezőtlenül hatottak a társadalmi kohézió erősítésére, a méltányos oktatási feltételekre, a helyi innovációkra, az intézmények szakmai autonómiára és a pedagógusok módszertani kultúraváltásra. Az írás felhívja a figyelmet, hogy a változások sajnálatosan nem segítették elő a diákok korszerű történelmi műveltségének kialakítását, az aktív állampolgárrá nevelést, a kritikai gondolkodás, a szociális érzékenység fejlesztését, vagyis a történelemtanítás azon célkitűzését, hogy a felnövekvő generációk szembe tudjanak nézni a mai globális világ kihívásaival, a demokratikus társadalmak működésének komplex problémáival.

Állam az államban, avagy az állami akarat sajátos útja

2025-09-10T12:23:27+00:00

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, Történelem – pályamunka, 2021/2022. tanév

Iskola: Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Mezőkovácsháza

Felkészítő tanár: Magyar István

A történelmi tudás mérése – szempontok és nehézségek

2025-09-10T14:24:25+00:00

Ismeretek, ismeretek szerzésének képessége, ismeretek rendszerezésének képessége, ismeretek elbeszélésének képessége és a tudásról való (metakognitív) gondolkodás – a történelmi tudás erre az öt területre osztható a tanulmányban használt modell szerint. A munka felsorolja azokat a feladattípusokat, amelyekkel ezeket a tudásterületeket mérni szokás. Felveti a kérdést, hogy az öt terület milyen súllyal szerepeljen az összegző jellegű mérésekben, és felhívja a figyelmet arra, hogy az ismeretek összegző mérésekor a tartós, azaz az egyén számára jelentőséggel bíró tudás mérésére kellene törekedni. A második rész bemutatja, hogy a tudás szintjei, illetve a feladatok nehézségi szintjei mérhetőek a népszerű bloomi taxonómia segítségével, amellyel szemben azonban elméleti és gyakorlati kritikákat is megfogalmaz. Ezt követően a szerző tantárgy- és tudásterület-specifikus kritériumokat javasol a történelmi tudás szintjeinek mérésére. Összefoglalóan megállapítja, a történelmi tudás mérését számos bizonytalanság nehezíti, így tudományos értelemben inkább becslésről, mint tényleges mérésről beszélhetünk.

A dualizmus korszakához tartozó feladatok vizsgálata és összehasonlítása magyarországi és szlovákiai magyar nyelvű történelemtankönyvekben a kompetenciák tükrében

2025-09-10T14:24:25+00:00

Jelen tanulmány a kompetenciaalapú történelemtanítás szemléletében vizsgálja a dualizmus korszakát feldolgozó magyarországi és szlovákiai történelemtankönyvek feladatait. A kutatás célja annak feltárása, hogy a kiválasztott tankönyvekben megjelenő kérdések és feladatok mely kulcskompetencia-területek fejlesztését szolgálják. Az elméleti keret a kompetencia fogalmának értelmezésére és az oktatásirányítás dokumentumaiban meghatározott kulcskompetenciák összehasonlítására épül. A vizsgálat eredménye szerint a szlovákiai magyar nyelvű történelemtankönyv dualizmus korszakát tárgyaló részében található 56 item közül a legtöbb item (20, az összes feladat 35,7%-a) a szociális és állampolgári kompetenciákat fejleszti, míg Magyarország esetében a 178 item közül a legtöbb item (59, az összes feladat 33,1%-a) a matematikai és gondolkodási kompetenciák fejlesztésére irányul.

Az ókori Mezopotámia öröksége a 21. században – Interjú Niederreiter Zoltán asszíriológussal

2025-09-10T12:23:08+00:00

A térben és időben tőlünk távoli Mezopotámia mai kultúránk bölcsője, mely az írás megalkotásával, a csillagászati, matematikai, építőmérnöki, vízmérnöki, orvosi tudással, a jogrend, az iskolarendszer kiépítésével a világ számára maradandót alkotott. Ennek elemei élnek tovább napjainkban csakúgy, mint az a struktúra, amely történelmi szempontból a leginkább figyelemreméltó, és amely a mezopotámiai államalakulatok fejlődésében, végül a birodalom kialakulásában lelhető fel. Az európai emberek érdeklődése hagyományosan sokkal inkább az ókori Egyiptom, a görög és latin kultúra felé fordul. A magyar közoktatás is követi ezt a trendet, Mezopotámia egyre inkább kimaradni látszik az általános és középiskolai tananyagból, az oktatás egyre inkább mellőzi, vagy nagyon kevéssé foglalkozik a tekintélyes történelmi hagyatékkal. Nyilvánvalóan a középiskolai oktatásba nem lehet mindent beszorítani, de a többi tantárggyal egységben szélesebb kép rajzolódhat ki.

Egy reprezentatív kiadványról – Az egri Líceum 250 éve

2025-09-10T12:23:00+00:00

Történelmi kompetenciamérés Németországban

2025-09-10T12:20:21+00:00

A történelem mintázatai?

2025-09-10T12:23:45+00:00

Történelem zenebarátoknak

2025-09-10T12:23:53+00:00

"Indivisibiliter ac Inseparabiliter" - Beszámoló a László Gyula Középiskolai Országos Történelemversenyről

2025-09-10T12:24:02+00:00