Természetvédelmi Közlemények

„Nagyvizites módszertan” – Ökológiai koncepcióra, közös tudásalkotásra és visszatérő terepi egyeztetésekre épülő természetvédelmi élőhelykezelési gyakorlat a Körös–Maros Nemzeti Parkban

Ábel Péter Molnár — 2025-11-28

Természetközeli élőhelyeink megőrzése a jelenlegi klimatikus, inváziós és gazdálkodási környezetben számos kihívással terhelt. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a tervezett, tudományosan megalapozott élőhelykezelések belső folyamatainak kidolgozására. Jelen tanulmányban az ún. „nagyvizites” élőhelykezelési módszertant ismertetjük, melynek célja a természetvédelmi élőhelykezelés intézményesítése, természetközeli élőhelyeink megőrzésének hatékonyabbá tétele. A módszertan legfontosabb elemei az ökológiai szempontú koncepció, a közös tudásalkotás és a rendszeres terepi egyeztetések. A „nagyvizites” módszertan első lépése a terület megismerése (pl. ökológiai adottságok, történetiség, vegetációdinamika). A terület adottságai ismeretében kezdődik meg a koncepció előkészítése. A koncepció készítése során történik meg az első terepi egyeztetés („nagyvizit”), ahol a koncepció részletes átbeszélése, finomítása és elfogadása zajlik, illetve megfogalmazódnak a koncepciónak megfelelő első elvégezhető beavatkozások is. A beavatkozás előtt további ökológiai szempontú részletes egyeztetések zajlanak, majd a beavatkozás után monitorozással történik a hatás nyomonkövetése. Az ún. „visszatérő nagyvizitek” során történik meg a beavatkozások közös értékelése, a jövőbeli beavatkozások tervezése és adott esetben a koncepció módosítása. A módszertan alkalmazása során szerzett tapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy jelentősen növelheti a természeti értékeink megőrzésének hatékonyságát, ha a fontosabbnak ítélt természetvédelmi élőhelykezelési kérdésekben (pl. egy különösen értékes terület kezelése vagy egy restaurációs beavatkozás) elkészül egy közös tudásalkotáson alapuló, ökológiai szempontú koncepció, és a beavatkozások tervezését és kivitelezését rendszeres ökológiai szempontú terepi egyeztetések kísérik.

A fűrészlábú szöcske (Saga pedo) aktivitásának jelölés-visszafogás vizsgálata a csákvári Nagy-Vásár-hegyen

Szabolcs Varga — 2025-06-29

2024 júliusában a csákvári Nagy-Vásár-hegyen élő fűrészlábú szöcske (Saga pedo) állományának fogás-jelölés-visszafogás vizsgálatát végeztük UV-fényben látható, filctollas jelölések és éjszaka végzett keresések módszerével. A vizsgálat során összesen 20 észlelésünk volt (eltérő napon, eltérő egyed), melyből 11 volt jelölt példány. A visszafogások sikeressége 48%-osnak adódott. A napi elmozdulások mediánjaként 12,7, a legkisebb napi elmozdulásként 4,6, a legnagyobb napi elmozdulásként 43,7 métert mértünk. Az eredmények alapján a vizsgált egyedek aktivitása jelentősen nagyobbnak bizonyult, mint az az eddig publikált adatokból ismert volt. A vizsgált állományt, termőhelyi okokból, szukcessziós növényzetváltozások nem veszélyeztetik, a vadlétszám tolerálható mértékű, megőrzést célzó egyedi természetvédelmi akció tervezése nem szükséges.

Énekesmadarak fogásszámának középtávú változása egy dél-tiszántúli fásításban

László Bozó — 2025-07-03

Munkám során 25 állandó és vonuló énekesmadár-faj befogott egyedeinek éves mennyiségének változását vizsgáltam egy dél-tiszántúli antropogén fás területen. Ehhez 11 916 gyűrűzési adatot használtam fel a 2016 és 2024 közötti kilenc év őszi időszakaiból. A legtöbb faj esetében nem lehet meghatározni egyértelmű trendet, aminek elsődleges oka az állomány nagyságának költési sikertől függő erős évenkénti fluktuációja. A nádasban fészkelő fajok fogásszáma csökkent, a mezőgazdasági területeken fészkelőké stabil volt, de az eredmény egyik esetben sem volt szignifikáns. Az erdei fajok közül a kerti geze fogásszáma szignifikánsan csökkent, míg az ökörszemé és a kis poszátáé szignifikánsan nőtt. Erős növekedés jellemezte a fülemülét is. A terepi adatgyűjtés folytatására a madarak állományának hosszabb távú változásának detektálása miatt is szükség van.

Természetvédelmi célú léknyitások hatása egy cseres-tölgyes újulatára

Sarolta Szilágyi — 2025-07-03

A természetvédelmi erdőkezelések célja a vágásos gazdálkodás által homogenizált erdők szerkezetének és fafaj-összetételének változatosabbá tétele, és ezáltal a biodiverzitás fokozása. Kutatásunkban természetvédelmi célú léknyitások hatásait vizsgáltuk kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), mezei juhar (Acer campestre) és házi berkenye (Sorbus domestica) csemetéinek növekedésére, kezeletlen zárterdei kontrollhoz viszonyítva, a fény- és mikroklimatikus viszonyok tükrében. Eredményeink alapján lékek nyitásával úgy növelhető meg az újulati szintre jutó fény mennyisége, hogy közben megőrizhető a zárterdei hűvös-párás mikroklíma. A léknyitás segíti minden vizsgált fafaj csemetéinek növekedését, így megindítható a homogén, zárt állományok szerkezeti heterogenizációja. A megnövekedett fényből az elegyfafajok csemetéi jobban profitáltak, mint a tölgy, a léknyitásokkal tehát a faállomány jövőbeli elegyessége is fokozható.

A magyar futrinka (Carabus hungaricus Fabricius, 1792) elterjedésének és élőhelyeinek természetvédelmi szempontú értékelése a Dél-Mezőföldön

László Kováts — 2025-11-28

A vizsgálat a magyar futrinka (Carabus hungaricus) elterjedésének és élőhelyeinek értékelését mutatja be a Dél-Mezőföldön. A faj dél-mezőföldi előfordulását illetően hiányosak az ismereteink, az adatok megerősítésre szorultak. Az élvefogó csapdázással nyert abundanciaadatok azt mutatták, hogy a Dél-Mezőföld a magyar futrinka jelentős előfordulási területe a Kárpát-medencében. A faj kimagasló egyedszámmal fordult elő a bikácsi Ökör-hegyen. A németkéri Hardi-legelőn és a vajtai Nagy-legelőn először tudtuk kimutatni a jelenlétét, eddig ezeken a gyepeken nem volt ismert előfordulási adata. Az élőhelyi tényezők közül a homoki sztyepprétek természetessége, illetve a zsombékoló füvek aránya jelentős pozitív, a legeltetés és a vegetáció-borítottság növekedése szignifikánsan negatív hatást gyakorolt az abundanciára. A kriptogámok (zuzmók, mohák) jelenléte kisebb, de még szignifikáns, a vegetáció magassága nem szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatott. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a faj védelme érdekében legeltetésből időszakosan kizárt, illetve extenzíven legeltetett, természetes vegetációszerkezetű homoki sztyepprét élőhelymozaikok kijelölése szükséges.

A restauráció korának és a magkeverék típusának szerepe a restaurált gyepek beszántást követő regenerációjában

Réka Kiss — 2025-12-08

A gyepek restaurációja diverzitásuk és ökoszisztéma-szolgáltatásaik helyreállítása érdekében kulcsfontosságú, a restaurált gyepek fennmaradása azonban társadalmi és gazdasági okokból kihívást jelent. Ezek a gyepek korlátozott fajkészletükből adódóan érzékenyebbek lehetnek a zavarásokra, de ezen a téren jelentős a tudáshiány. Vizsgálatunkban fű- (Festuca psuedovina Hack.) és diverz (20 honos kétszikű faj) magkeverék időben eltolt vetésének hatását vizsgáltuk a gyeprekonstrukcióra, és beszántást követően a vegetáció helyreállására. Azt találtuk, hogy a két magkeverék egyidejű, vagy legfeljebb egy év különbséggel történő vetése eredményezi a legnagyobb fajgazdagságot, a legsikeresebb gyomelnyomást és beszántást követően a legsikeresebb helyreállást. Ugyanakkor a restaurált gyepeknek több évre van szükségük, míg ellenállóvá válnak a zavarásokkal szemben, vagyis a vegetáció helyreállásának sikere a vegetáció korával párhuzamosan nő. A vetést követő kétévnyi vegetációfejlődés már biztosítja a beszántás okozta gyomosodás meggátlását. A diverz magkeverék fajainak viszont legalább négy évre van szükségük, hogy a zavarás után a gyepi fajgazdagság helyreállítását biztosítsák. A vegetációfejlődés során a fűdominancia kialakulását a mérsékelt zavarás csökkenti, ezért az optimális posztrestaurációs kezelés kiválasztása elengedhetetlen.

Amerikai nyérc (Neogale vison): egy újonnan felbukkanó inváziós emlősfaj Magyarországon

Borbála Kanizsay — 2025-12-08

Világszerte súlyos természetvédelmi és gazdasági problémát okoznak az idegenhonos inváziós fajok. Az amerikai nyérc (Neogale vison) – egy nagy ökológiai plaszticitású szemiakvatikus menyétféle – Európában már meghonosodott, Magyarországon viszont csak az utóbbi években felbukkant inváziós faj. Az első vadon élő példányt 1988-ban észlelték Békés vármegyében, ahonnan nincs tudomásunk frissebb megfigyelésekről. A médiából és közösségi médiából származó információk alapján ismert azonban, hogy elsősorban a Szigetközben megkezdődött a faj terjedése. Az országon belüli jelenlegi elterjedésével és állománynagyságával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre szisztematikus terepi felméréseken alapuló adatok. Vizsgálatunkban célul tűztük ki, hogy a feltételezett terjeszkedési útvonal, a szigetközi Duna-szakasz környékén minél több információt szerezzünk be a faj előfordulásáról, hólabda módszerrel kiválasztott adatközlők telefonos megkérdezésével és célzott internetes kereséssel. Az általunk megkeresett helyben lakó, illetve a Szigetközt jól ismerő, gyakran látogató 22 adatközlő 51 megfigyelésről számolt be, ami alapján 38 különböző előfordulási helyre derült fény a térségben, Dunakiliti és Ásványráró települések között meglehetősen szétszóródva. Ezen megfigyelések közül 16-ot fotók is igazolnak. Az inváziós fajokkal szembeni védekezés sikere nagyban függ a védekezés megkezdésének idejétől. Az amerikai nyérc magyarországi megjelenését megelőzni már nem lehet, az inváziószerű szétterjedés azonban még sikerrel kordában tartható megfelelő cselekvési tervek megalkotásával és végrehajtásával. Az előfordulási adatok bemutatásával a folyamat elindításához szeretnénk hozzájárulni, a probléma jelentőségére és a megoldáskeresés sürgősségére szeretnénk felhívni a figyelmet.

Perspektívák az inváziós fajok gyérítésében: Tanulságok az I. Budapesti Rákász Napról (Crustacea: Decapoda)

Áron Székely — 2025-11-28

A biológiai inváziók a 21. század legsúlyosabb ökológiai kihívásai közé tartoznak. Az egyik leghírhedtebb édesvízi gerinctelen özönfaj Európában az észak-amerikai eredetű vörös mocsárrák (Procambarus clarkii [Girard, 1852]). Jelen tanulmány során egy nagyszabású “citizen science” rákgyérítő eseményt szerveztünk Budapesten, a Barát-patak befolyójánál, ahol a résztvevők egy új, standardizált gyűjtési protokoll alapján vehettek részt a példányok begyűjtésében. A módszer hatékonyságának tesztelése és a lakosság bevonása mellett célunk volt a terepen gyűjtött morfológiai adatok alapján az allometrikus növekedés kvantitatív meghatározása, valamint az ilyen típusú eseményekből kiinduló további kutatási lehetőségek feltérképezése. A több, mint 150 önkéntes résztvevő által gyűjtött összesen 1194 példány elemzése alapján megállapítható, hogy a tesztelt protokoll igen hatékonynak bizonyult, és a jövőbeli gyérítési akciók alapját képezheti. A résztvevők sikeresen követték a protokollt, miközben a képzett koordinátorok képesek voltak nagy mennyiségű biotikus adat mérésére az egyes gyűjtési blokkok között. A morfometriai elemzések alapján mindkét ivarnál negatív allometrikus növekedést találtunk, ami szuboptimális tulajdonságú élőhelyre utal, és további kérdéseket vet fel a vizsgált populációval kapcsolatban. Összességében úgy véljük, hogy az ilyen lakossági részvételen alapuló gyérítési események értékes kiegészítői lehetnek a professzionális élőhelykezelési gyakorlatnak.

Láthatatlan Zöld: legyen a madárdal mindenkié! – Inkluzív természetélmények látássérült személyek számára

Barbara Mihók — 2025-11-29

A vak és gyengénlátó emberek számára a természetélmény gyakran nehezen elérhető, pedig mentális jóllétük szempontjából különösen fontos lenne. Láthatatlan Zöld részvételi kutatásunk célja az volt, hogy feltárja, mi segíti a látássérültek számára a természetélmény minél teljesebb átélését. A kutatás során a kollaboratív tervezés eredményeként kvalitatív interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések és terepi programok zajlottak. Az eredmények érzékeltetik, hogy a természetélmény egy minden érzékszerven keresztül átélhető, mélyen személyes tapasztalat. A biztonságos társas közeg, ill. a megélt autonómia meghatározó a látássérült személyek számára. Az inkluzív hozzáférést elősegíti a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés, illetve a „hozzáállásbeli akadálymentesség”: az empatikus, nyitott attitűd, a közös tanulás igénye, és a segítői protokoll kidolgozása az érintett intézményeknél.

Szakmai leltár és bakancslista Magyarország legjobb erdeiről

Flóra Tinya — 2025-07-03

Napjainkban egyre több ember keres kikapcsolódást az erdőket járva. A legtöbb erdő azonban, ahova egy laikus természetkedvelő eljut, hosszú ideje intenzív gazdasági hasznosítás alatt áll, így állományképük vajmi kevéssé adja vissza egy természetes erdő képét. Pedig hazánkban is található – ha sokszor eldugott helyeken megbúvó apró fragmentumokban is – több ezer hektár olyan, természetvédelmi szempontból kiemelten értékes, idős fákat tartalmazó állomány, amelyeket meglátogatva benyomásokat kaphatunk arról, hogy hogyan is nézhet ki egy „igazi”, ember által alig bolygatott erdő. Ezek felkutatását, megismerését segíti Gálhidy László erdőökológus Szentélyerdők Magyarországon című könyve.