https://ojs.mtak.hu/index.php/termvedkozlem <p>A Természetvédelmi Közlemények a <a href="https://www.mbt-biologia.hu/index.php">Magyar Biológiai Társaság</a> <a href="https://www.mbt-biologia.hu/mbtktv">Természetvédelmi és Ökológiai Szakosztályának</a> folyóirata. A lap magyar nyelvű, angol kivonatos, vagy angol nyelvű cikkeket közöl, a Kárpát-medence természetvédelmével kapcsolatos témákban. Szeretnénk, ha a Természetvédelmi Közlemények alapvető forrásmunkája lenne minden természetvédelemmel foglalkozó tervezésnek és munkának, ha minden természetvédelemben érdekelt és érdeklődő sajátjának tekintené a lapot, ideértve többek között a területkezelőket, döntéshozókat, kutatókat, pedagógusokat és diákokat. A folyóirat 2009 óta kizárólag online jelenik meg, cikkei szabadon hozzáférhetőek (open access). 2016 óta a lap CrossRef DOI azonosítóval rendelkezik. A cikkeket az <a href="https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&amp;mode=browse&amp;sel=institutes14809">MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára)</a> indexálja, és az <a href="http://real.mtak.hu/cgi/search/archive/advanced?screen=Search&amp;dataset=archive&amp;_action_search=Keres%C3%A9s&amp;documents_merge=ALL&amp;documents=&amp;title_merge=ALL&amp;title=&amp;creators_name_merge=ALL&amp;creators_name=&amp;abstract_merge=ALL&amp;abstract=&amp;date=&amp;note_merge=ALL&amp;note=&amp;keywords_merge=ALL&amp;keywords=&amp;subjects_merge=ANY&amp;department_merge=ALL&amp;department=&amp;editors_name_merge=ALL&amp;editors_name=&amp;refereed=EITHER&amp;publication_merge=ALL&amp;publication=term%C3%A9szetv%C3%A9delmi+k%C3%B6zlem%C3%A9nyek&amp;satisfyall=ALL&amp;order=-date%2Fcreators_name%2Ftitle">MTA REAL</a> repozitórium archiválja. A teljes kötetek az <a href="http://real-j.mtak.hu/view/journal/Term=E9szetv=E9delmi_K=F6zlem=E9nyek.html">MTA REAL-J</a> repozitóriumban kerülnek archiválásra.</p> Magyar Biológiai Társaság hu-HU Természetvédelmi Közlemények 1216-4585 https://ojs.mtak.hu/index.php/termvedkozlem/article/view/23883 <p>A gyöngybagoly <em>(Tyto alba)</em> állományai számos európai régióban csökkenő tendenciát mutatnak. Épületlakó fajként speciális költőhelyeinek (különösen a hagyományos mezőgazdasági és egyházi épületekben található fészkelőhelyeknek) megváltozása és eltűnése feltehetően komoly szerepet játszik az állományok változásában. Magyarországon költésük napjainkban is erősen kötődik az egyházi épületekhez. Költőhelyeik védelmében kiemelt szerepe van az épületkezelőknek, mivel támogatásuk nélkül a hosszú távú fajvédelmi intézkedések megvalósítása nehezen képzelhető el. A papok és lelkészek fajjal kapcsolatos ismereteinek és a költőhelyvédelmi intézkedésekhez való hozzáállásának feltárására országos online kérdőíves vizsgálatot végeztünk. Az eredmények alapján az egyházi személyek többsége alapvető fajismerettel rendelkezik a gyöngybagolyról, és a templomokban történő költőhelyvédelmi intézkedésekhez is igen pozitívan viszonyulnak. A válaszok alapján a galambok épületben való jelenléte és az általuk okozott épülethigiéniai és -fenntartási problémák jelentik a leggyakoribb ellenérvet a gyöngybagolyvédelmi tevékenységgel kapcsolatban. Vizsgálatunk alapján a templomépületekhez kötődő gyöngybagolyvédelmi intézkedések társadalmi feltételei Magyarországon alapvetően kedvezőek és adottak.</p> Zoltán Schneider Ákos Klein Róbert Mátics Miklós Laczi Copyright (c) 2026 Természetvédelmi Közlemények 2026-07-20 2026-07-20 32 1 15 10.20332/tvk-jnatconserv.2026.32.23883 https://ojs.mtak.hu/index.php/termvedkozlem/article/view/25027 <p>Az évezredek során számos denevérfaj költözött be az ember által létrehozott építményekbe. Ezek a fajok elviselik az emberi jelenlétet, kihasználják az épületek adta mikroklimatikus előnyöket, így előnybe kerülhetnek a kizárólagos barlangi fajokhoz képest. Az épített környezet ugyanakkor nemcsak előnyökkel jár, hanem számos veszély is leselkedik a denevérekre. Az épületek külső reflektoros kivilágítása, a faanyagvédő vegyszerek használata, a bebúvónyílások lezárása, a sík felületeknek való ütközések mint potenciális veszélyforrások vannak jelen. Az épületek felújítása során mind a telelő, mind a szülőkolóniák megsemmisülésének esélye is fennáll. Útmutatónk a denevérlakta épületek felújításához nyújt szakmai segítséget, bemutatjuk a helyes kivitelezési időintervallumokat, a denevérbarát technikai megoldásokat, valamint a felhasználható fakonzerváló szereket, külön tárgyalva a közösségi épületeket, a társasházakat és a magánházakat.</p> Dénes Dobrosi József Mészáros Copyright (c) 2026 Természetvédelmi Közlemények 2026-10-16 2026-10-16 32 1 13 10.20332/tvk-jnatconserv.2026.32.25027 https://ojs.mtak.hu/index.php/termvedkozlem/article/view/25025 <p>A tanulmány a Hévízi-kifolyó makrofita vegetációját és az inváziós fajok elterjedését vizsgálta 2025-ben. 14 transzektben, négy évszakban végzett felmérés során 17 taxont azonosítottunk. A Wilcoxon-próba eredményei igazolták az idegenhonos fajok (pl. <em>Rotala rotundifolia</em>, <em>Cabomba caroliniana</em>) dominanciáját (D) a melegebb felső szakaszon. A középső szakasztól a <em>Vallisneria australis</em> vált meghatározóvá, gyakran 100%-os borítással. A statisztikai elemzések minden évszakban szignifikáns neofiton-dominanciát mutattak. A kutatás felveti a „gáthipotézis” lehetőségét, miszerint a <em>V. australis</em> nagy biomasszája akadályozhatja más trópusi propagulumok Balaton felé történő terjedését.</p> Dorina Nagy Viktor Tóth Copyright (c) 2026 Természetvédelmi Közlemények 2026-10-13 2026-10-13 32 1 16 10.20332/tvk-jnatconserv.2026.32.25025 https://ojs.mtak.hu/index.php/termvedkozlem/article/view/25026 <p>A nagygombák természetvédelmi értékelésében a regionális vörös listák kiemelt szerepet töltenek be, Magyarországon azonban ilyen hivatalos vörös lista jelenleg nincs. A magyarországi nagygombafajok legutóbbi vöröslista-tervezete 1999-ben készült, amelynek módszertani és tartalmi felülvizsgálata mára indokolttá vált. Jelen tanulmányban 98 lepiotoid fajon mutatunk be egy naprakész vöröslista-tervezetet, amelyben a fajokat a korábbi nemzetségszintű megközelítéssel szemben – a jelenkor taxonómiai ismereteit is figyelembe véve – egyenként vesszük számba, és a nemzetközi szinten elfogadott (IUCN) kategória-rendszerben értékeljük.</p> Ágnes Radnóti Bálint Dima Péter Finy Viktor Papp Copyright (c) 2026 Természetvédelmi Közlemények 2026-10-13 2026-10-13 32 1 18 10.20332/tvk-jnatconserv.2026.32.25026