Természetvédelmi Közlemények

Activity of the Common Predatory Bush-cricket (Saga pedo) – based on a mark-recapture study carried out on the Nagy-Vásár Hill (Csákvár)

2025-07-03T13:00:26+00:00

In July 2024, we conducted a capture-mark-recapture study of the Common Predatory Bush-cricket on Nagy-Vásár Hill (Csákvár), using UV-light visible markings with felt-tip pens and night searches. During the study, we had a total of 20 Saga pedo records (different individuals on different days), of which 11 were marked. The average recapture rate was 48% (based on recaptures/potential recaptures per individuals). The median of the measured daily movements was 12.7 m. The minimum daily shift was 4.6 m and the maximum 43.7 m. The results showed that the activity of the studied individuals was significantly higher than previously known from published data. Because of the habitat, the study population is not threatened by succession, game density is tolerable, and no specific conservation action is required to preserve the local population of the species.

Medium-term changes in the number of Passerines captured in a forested area in the South Transtisza region

2025-07-03T13:00:26+00:00

In my study, I compared the annual number of captured individuals of 25 resident and migratory Passerine pecies in an oleaster-dominated forest and along an adjacent dried up channel in SouthEast Hungary. I used a total of 11,916 bird ringing data from the 9-year period spanning 2016 to 2024. Data collection was standardized during the entire period. Bird ringing took place every year between 1 August and 31 October, 2 days a week, 8 hours a day, using 13 Japanese-type mist-nets. For the study, we used the species of which at least one bird was captured each year and the total number of captured birds reached 90. The total annual capture of the first year (2016) was set as 100 percent, and a population index of the changes in captures was calculated. I used General Linear Modelling (GLM) to determine trends in the chain index rates. I also analysed the data by species and different groups: by habitat used in the breeding season, and by migratory distance. Overall, it is not possible to identify a clear trend for most species, the main reason being the strong annual fluctuations in the populations, depending on breeding success.Capture rates of species nesting in reedbeds decreased for all four species, but the results were not significant in any of the cases. Capture rates were stable for the three species associated with farmland. The results were more varied for forest species. The number of captured Icterine Warblers (Hippolais icterina) decreased significantly, while the captures of the Eurasian Wren (Troglodytes troglodytes) and the Lesser Whitethroat (Curruca curruca) increased significantly. There was also a strong increase in the numbers of the Wood Warbler (Phylloscopus sibilatrix) and the Common Nightingale (Luscinia megarhynchos). Further field data collection is needed as some additional species with currently low sample sizes (e.g. River Warbler – Locustella fluviatilis, Common Redstart – Phoenicurus phoenicurus) have shown a marked decline in catches over the years, but statistical analysis is not yet possible.

Effects of conservation-oriented gap-cuttings on the regeneration of a Turkey oak–sessile oak forest

2025-07-03T13:00:26+00:00

A természetvédelmi erdőkezelések célja a vágásos gazdálkodás által homogenizált erdők szerkezetének és fafaj-összetételének változatosabbá tétele, és ezáltal a biodiverzitás fokozása. Kutatásunkban természetvédelmi célú léknyitások hatásait vizsgáltuk kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), mezei juhar (Acer campestre) és házi berkenye (Sorbus domestica) csemetéinek növekedésére, kezeletlen zárterdei kontrollhoz viszonyítva, a fény- és mikroklimatikus viszonyok tükrében. Eredményeink alapján lékek nyitásával úgy növelhető meg az újulati szintre jutó fény mennyisége, hogy közben megőrizhető a zárterdei hűvös-párás mikroklíma. A léknyitás segíti minden vizsgált fafaj csemetéinek növekedését, így megindítható a homogén, zárt állományok szerkezeti heterogenizációja. A megnövekedett fényből az elegyfafajok csemetéi jobban profitáltak, mint a tölgy, a léknyitásokkal tehát a faállomány jövőbeli elegyessége is fokozható.

Szakmai leltár és bakancslista Magyarország legjobb erdeiről

2025-07-03T05:50:10+00:00

Napjainkban egyre több ember keres kikapcsolódást az erdőket járva. A legtöbb erdő azonban, ahova egy laikus természetkedvelő eljut, hosszú ideje intenzív gazdasági hasznosítás alatt áll, így állományképük vajmi kevéssé adja vissza egy természetes erdő képét. Pedig hazánkban is található – ha sokszor eldugott helyeken megbúvó apró fragmentumokban is – több ezer hektár olyan, természetvédelmi szempontból kiemelten értékes, idős fákat tartalmazó állomány, amelyeket meglátogatva benyomásokat kaphatunk arról, hogy hogyan is nézhet ki egy „igazi”, ember által alig bolygatott erdő. Ezek felkutatását, megismerését segíti Gálhidy László erdőökológus Szentélyerdők Magyarországon című könyve.