Tánc és Nevelés

Néptáncosok irányviszonyításának vizsgálata

Henrik Kovács — 2024-11-24

Munkámban táncosok testséma érzékelésének empirikus vizsgálatát mutatom be. A témához kapcsolódó pszichológiai szakirodalom áttekintése után a Lábán-kinetográfia alapműveinek idevonatkozó fejezeteinek bemutatása következik. A kísérlet célja feltérképezni a résztvevők elöl vízszintes és alap magas irányérzetét. A vizsgálat során a résztvevők különböző testhelyzetekben végeztek kargesztusokat előbbiekben meghatározott irányokba. A mozgóképre rögzített gyakorlatokat kiértékelés után statisztikai módszerekkel elemeztem. A mintát 103 fő, gyermek, ifjúsági és felnőtt korosztályú magyar néptánccal foglalkozó adta. A minta kialakításakor törekedtem a résztvevők tánchoz kapcsolódó tulajdonságainak változatosságára (néptánccal eltöltött évek száma, hivatásszerű, vagy amatőr forma, tanult-e Lábán-kinetográfiát). A kutatás rávilágított, hogy a függőlegestől eltérő testhelyzetek megváltoztatják az egyén belső irányviszonyítási rendszerét, valamint a Lábán-kinetográfia tanulással hatással van a belső irányszámítási rendszerre.

Dienes Valéria mozdulatpedagógiája általános pedagógiája tükrében

Sandra Popelmajer — 2024-11-24

Jelen elméleti-történeti kutatás célja, hogy áttekintse Dienes Valéria mozgáspedagógiáját, más néven orkesztikáját, az általános pedagógiája alapjainak tükrében. A tanulmány rávilágít Dienes mozgáspedagógiájának, a testmozgást és a pedagógiát integráló innovatív megközelítésének előnyeire. Az orkesztika alapelvei szerint a mozgásra alapozott tevékenységek fontos szerepet játszanak az önkifejezésben, a tanulásban, az értelmi és érzelmi fejlődésben egyaránt. Ez a módszer a mozgás és a gyakorlatok különböző formáit foglalja magában, beleértve a táncot, a ritmusjátékokat, a szimbolikus mozgásokat és más mozgásalapú tevékenységeket. Ebben az elméleti-történeti kutatásban azt vizsgálom, hogy Dienes Valéria különböző írásaiban részletezett módszere és megközelítése szolgálhat-e alapul általános pedagógiájához.

A hangrögzítés szerepe a századforduló enkulturációs folyamataiban Bartók Béla pedagógiai tevékenységein keresztül

Andrea Daru — 2024-11-24

A 20. században megjelent hangrögzítő eszközök nemcsak a technológiai fejlődés terén jelentettek áttörést, hanem életünk mélyebb rétegeit is radikálisan átalakították. Daru (2022) első tanulmánya bemutatta az írott és rögzített zene közötti különbségeket, valamint a hangrögzítés antropológiai hatásait. Jelen tanulmány célja a nevelési folyamat filozófiai-antropológiai elemzése Kron (2003) nyomán, az enkulturáció és szocializáció keretei között. A dolgozat első része a hangrögzítés kulturális, társadalmi és művészeti hatásait vizsgálja, míg a második rész a zene- és táncpedagógiai folyamatokat elemzi összehasonlító módon. Az utolsó fejezetekben Bartók munkásságát követve a népzene, tánckultúra és a 20. századi pedagógia összefüggéseit tárgyalom. A tanulmány célja elméleti alapvetések megfogalmazása a további kutatások számára.

Projektpedagógia a divattáncok oktatásában

Gabriella Kézér — 2024-11-24

A tanulmány a projektorientált tanulás alkalmazását elemzi a Magyar Táncművészeti Egyetem másodéves divattánc szakirányán tanuló táncos- és próbavezető szakos hallgatók csoportjában (n = 16). A vizsgálat rávilágít, hogyan illeszkedett a projekt a tantervi célok közé, és milyen módon járult hozzá a hallgatók egyéni és csoportos fejlődéséhez. A hallgatók a tantervi és a tanterven kívüli célokat és követelményeket követve vettek részt egy olyan projektben, amelynek végproduktuma egy Soundpainting elnevezésű előadás volt, amely Cornelius Cardew angol kísérleti zeneszerző Treatise című gyűjteményének notációira, valamint zenei és vizuális improvizációkra épült.