Szociológiai Szemle

Migrációs irányok és motivációk a magyar meleg férfiak körében

Balázs Attila Szabó — 2024-07-04

A cikk a magyar meleg és biszexuális férfiak migrációs jellemzőit mutatja be egy 1269 fős kérdőíves adatfelmérés eredményei alapján. Egyrészt vizsgálja a múltban történt migrációt a születési hely és a jelenlegi lakóhely között, másrészt jövőbeli költözési szándék esetén a költözés potenciális desztinációi is feltárulnak. A kutatás választ ad a tervezett lakóhely-változtatás okaira is, és összefüggést keres egyéb szociodemográfiai paraméterekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy szexuális identitástól függetlenül az egyik legfontosabb migrációs motiváció gazdasági okból fakad. Ez beleillik a többségi társadalom általános migrációs trendjeibe. Ugyanakkor a meleg és biszexuális férfiak körében a gazdasági motiváció kiegészül a szexuális identitás megélésének és kiteljesedésének igényével. A választott migrációs célpontok többsége egyértelműen Budapesthez és nyugat-európai nagyvárosokhoz köthető, ami szintén nem csoportspecifikus, de megjelennek a többségi társadalom általános célpontjai közül kilógó új irányok is.

Generációkon átívelő ismétlődő (összetett) hátrányok hajléktalan családok körében

Boróka Fehér — 2024-07-09

A tanulmány a hajléktalan élethelyzetben élők összetett hátrányait térképezi fel a szakirodalmi összegzést követően 22 olyan család adatainak másodelemzése által, akiknek legalább két, néhány esetben három generációja vette igénybe a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei valamelyik hajléktalanellátó szolgáltatását. A szülők (a mintavétel sajátosságai miatt elsősorban anyák), gyermekeik és unokáik életén keresztül mutatja be a szegénység, szülői minták, abúzusok, szerhasználat, pszichoszociális fogyatékosság, nem megfelelő szülői vagy kiilleszkedett magatartás öröklődő mintázatait, melyek együtt traumaként is értelmezhetőek. A trauma befolyásolja az egyén érzelmeit, magatartását, és az amúgy problematikus viselkedés új értelmezést nyer: egy abnormális stresszhelyzetre adott megfelelő válasznak tűnik, nem pedig devianciának vagy kudarcnak. A szerzők ezek alapján javaslatokat fogalmaznak meg a szociális ellátórendszer megerősítésére, hogy meg tudják előzni ezek kialakulását, ismétlődését, és hozzájáruljanak az érintettek gyógyulásához, rehabilitációjához.

Adatnyilvánosság és nyílt tudomány a magyar társadalomtudományban

A Szociológiai Szemle Szerkesztősége — 2024-09-27

Magyar folyóiratok, nyílt adatok és a globalizált tudományos diskurzus

Béla Janky — 2024-09-27

A szociológia mint autonóm tudomány? A nyílt társadalomtudomány tétje ma Magyarországon

Judit Gárdos — 2024-09-27

Nyílt tudomány, nyilvános adatok? – Kérdések és dilemmák a kvalitatív kutatások nézőpontjából

Krisztina Németh — 2024-09-27