Sapientiana

Katolikus nevelésideológiai kortörténet

Judit Szabóné Kármán — 2025-06-24

Tanulmányomban a katolikus neveléselmélet történetét tekintem át, ahogyan az az 1841–1848 közötti időszakban Magyarország első pedagógiai folyóiratában, a Religio és Nevelésben megjelenik. Kutatásom középpontjában az a kérdés áll, hogy a különböző korszakok pedagógiai elméletei hogyan mutatkoznak meg hazánk egyik legrégebbi egyházi folyóiratában. E kutatás első és második része a Sapientiana korábbi lapszámaiban jelent meg (2023/2, 35–56 és 2024/1, 35–57).

Játékos módszerek a hittanoktatásban

Edit Hetesi — 2025-06-24

A tanulmány célja a játékos módszerek hittanoktatásban való alkalmazásának feltárása és értékelése, különös tekintettel a tanulók motivációjára, bevonódására és az oktatás hatékonyságára gyakorolt hatásukra. A kvantitatív kutatás 250 hittanár válaszain alapul, akik különböző felekezetek és oktatási szintek képviselői. Az eredmények szerint a játékos módszerek – különösen a szerepjátékok, dramatizálás, bibliai társasjátékok és digitális kvízek – jelentősen fokozzák a tanulók részvételét és figyelmét. A módszertani felkészültség és a játékos tanításhoz való attitűd szoros kapcsolatban áll, ugyanakkor a módszerek szélesebb körű alkalmazását gátolja az időhiány és a képzésbeli hiányosságok. A tanulmány gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg a hittanárképzés és a módszertani támogatás fejlesztésére, hozzájárulva a 21. századi pedagógiai megújuláshoz.

La lectio divina d’Irénée de Lyon : canon, exégèse, et l’exemple du mariage

Cyril Pasquier — 2025-06-24

Lyoni Szent Iréneusz a szerzetesség kora előtti szerzőként nem a Lectio Divina szakértője, hiszen túlságosan régen élt és túl polemikus. Ráadásul az, amit ma Szentírásnak tekintünk, az ő idejében még kialakulóban volt; a szóbeli hagyomány gyakran elsőbbséget élvezett az írott szövegekkel szemben. Mindazonáltal Iréneusz számára a Szentírás – a hitszabállyal és az apostoli utódlással együtt – a keresztény kinyilatkoztatás alapja. Ezen álláspontja kulcsszerepet biztosít számára a kánon kialakításában. Habár a 2. században a kánon még nem a bibliai könyvek meghatározott listáját jelenti, ahogyan azt ma ismerjük, mégis már háromféle státusszal rendelkező írások strukturált sorozata: prófétai, evangéliumi és apostoli. Erre az alapra helyezve Iréneusz biztos kézzel építi fel teológiai érvelését antignosztikus kontextusban, felvázolva a test és a testben való létezés teológiájának körvonalait. A házasság témája jól illusztrálja ezt az erőteljes és rugalmas bibliai hermeneutikát. Ez a megközelítés hasznos lehet a Lectio Divina mai gyakorlata számára is.

Poszttraumatikus teológia?

Tibor Görföl — 2025-06-24

A szexuális és spirituális visszaélések az Egyesült Államokban csaknem négy évtizede, Európában pedig csaknem két évtizede jelentenek komoly nehézséget a katolikus egyházban. A dolgozat teológiai szempontból értékeli a visszaélések jelenségét, kiemelve annak strukturális, történelmi és egyházi-morális dimenzióit. Anélkül, hogy konkrét eseteket és bármely helyi egyház sajátos hozzáállását elemezné, célja, hogy megvizsgálja azokat a háttérmotívumokat és intézményi-szellemi feltételeket, amelyek lehetővé tették a visszaéléseket. A szerző azonosítja a közelmúlt teológiai reflexiójának e kulcsfontosságú témával kapcsolatos potenciális veszélyeit: bár a visszaélések kérdését komolyan kell venni, ez nem lehet ok arra, hogy a katolikus egyházban jelentős dogmatikai vagy strukturális változásokat sürgessenek.

Felsejlő remény

Mark Joseph Williams — 2025-06-24

Ez a tanulmány őszintén szemügyre veszi a bántalmazottak tapasztalatait és reményeit római katolikus és ökumenikus tapasztalatok alapján. Az egyházakban sokan azt feltételezik, hogy az áldozatok anyagi kártérítésre vagy jogorvoslatra törekszenek. A kutatások azonban azt mutatják, hogy sok áldozat elsősorban az igazságot és az igazságszolgáltatást keresi mint a lezárás eszközét, és hogy az egyházi vezetéssel való küzdelmük akkor merül fel, amikor az igazságot és az igazságszolgáltatást nem sikerül elérni. Ez lehetetlenné teszi a megbocsátást, és gyakran azt eredményezi, hogy az áldozatot újratraumatizálja a rendszerszintű visszaélés, amelyet átél. Az áldozatokkal való őszinte találkozás nem helyettesíthető; ez pedig megköveteli, hogy az egyház félretegye hatalmát és tekintélyét, és alázattal és tisztelettel forduljon az egyház által bántalmazott áldozatok felé. Ilyen nyitottság nélkül ugyanis sem az áldozatok, sem az egyházak nem tudnak továbblépni.

A tanulmány 2026 januárjától lesz online elérhető; a nyomtatott lapszám már megvásárolható a Sapientia Főiskolán.

A karizma mint a megszentelt élet és a szerzetesi közösségek alapja

Gaétane Guillemette — 2025-06-24

Ez a tanulmány a karizmák szerepét vizsgálja a szerzetesközösségekben, és a következő három kérdésre keresi a választ: Hogyan lehet körülírni a karizmát, amely egy adott szerzetesrend alapját képezi? Milyen módon lehet ápolni az ilyen karizmák spirituális és intézményi dimenzióit? Milyen felelősségünk van egy adott szerzetesrend sajátos karizmájával kapcsolatban?

Recenziók

Viktória Hedvig Deák — 2025-06-24

Ebben a rovatban kritikai könyvismertetéseket olvashatnak újonnan megjelenő hazai és külföldi könyvekről, a folyóirat profiljának megfelelő szakterületekről.

2025. január–június

Szerkesztőség Sapientiana — 2025-06-24

Ebben a rovatban a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola eseményeiről, híreiről találhatnak rövid összefoglalást az adott félévre vonatkozóan.