Sapientiana

Halálban való feltámadás?

Attila Puskás — 2026-07-02

A tanulmány célja megvizsgálni a Joseph Ratzinger és Gisbert Greshake között a halálban való feltámadás hipotéziséről folytatott vitában használt filozófiai megfontolásokat. A teológiatörténeti előzmények után vázoljuk Ratzinger és Greshake álláspontjának közös alapjait, majd bemutatjuk a vita alakulását, és megjegyzéseket fűzünk a vita eredményéhez.

Test és lélek viszonya Weissmahr Béla SJ szerint

Zsolt Szeiler — 2026-07-02

A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, Weissmahr Béla miként gondolta el újszerűen test és lélek hagyományos viszonyát. Egy rövid, fogalomtisztázó bevezető után első pontban a test-lélek viszony helytelenül felfogott formáit, a másodikban a helyes felfogását mutatom be az öntudat tapasztalatára alapozva. Szándékom szerint csak ezután térek el az eredeti weissmahri gondolatmenettől, amennyiben az öntudat és a test fenomenológiai leírása során kívánok eljutni ugyanoda, ahová Weissmahr spekulatív gondolkodása megérkezik.

A narratív medicina és a tapasztalaton alapuló orvoslás integrációjának lehetséges válaszai a poszt-Covid-szindróma és más nehezen kezelhető betegségek néhány etikai kihívására

Pál Ottó Harsányi — 2026-07-02

A poszt-Covid-szindróma egy olyan tünetegyüttes, amely a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben szenvedők egy részét érinti vagy akár olyanokat, akik a fertőzést tünetmentesen vagy tünetszegényen vészelték át. A Covid-járványhoz kapcsolódó sürgősségi helyzetekről és az erőforrások igazságos elosztásáról számos bioetikai tanulmány látott napvilágot, az orvosi szakirodalomban is kevéssé ismert krónikus tünetektől szenvedő betegek kezelése azonban ritkábban kap figyelmet. Számukra ígéretes lehet a narratív medicina és a tapasztalaton alapuló orvoslás integrált alkalmazása. Az összetett kórképek átfogó megközelítése nemcsak az orvosi gyakorlatot teheti humánusabbá, hanem a gyógyító munka sikerének új fogalmát is adhatja, valamint olyan, tudományos szempontból is jelentős ismeretet szolgáltathat, amely más módon nem szerezhető meg. Az etikai kihívásokra adott megfelelő válaszok az orvostudomány szempontjai mellett a perszonalista szemléletű bioetika legjobb hagyományainak is megfelelnek.

Az elváltak helyzete az egyházban lelkigondozói szemmel

Ágnes Tajta — 2026-07-02

A tanulmány lelkigondozói oldalról járja körül a katolikus, hívő, elvált emberek élethelyzetét. Ezek az élethelyzetek nagyon változatos képet mutatnak, és sokszínűségük megjelenik az elváltak Istenhez, közösséghez, egyházhoz való viszonyában is. Tanulmányomban személyes beszélgetésekből és elváltaknak szervezett csoportokból gyűjtött megosztások alapján foglaltam össze, hogy miként élik meg a válásból származó fájdalmas tapasztalataikat az egyházon belül, illetve hogyan lehetséges támogatást nyújtani számukra abban, hogy rátaláljanak arra az útra, amelyet Isten készített számukra. A tanulmányban kitérek az egyház tanítására a házasság szentségéről, illetve az egyház szerepére és feladatára a megtört sorsú emberek életében.

A szupervízió mint beavatás

Petra Kalmár — 2026-07-02

A tanulmány célja bemutatni a szupervízió beavató folyamatként és rituális kísérésként való olvasatát, különösen az elengedés és a változás iránti felelősségvállalás kontextusában. A veszteség nem csupán hiány, hanem egy más minőségű szakmai érettség és az új kezdet lehetősége is. A szupervíziós folyamatban megtalálható a beavatási rítusok mintázata. Ebben az értelmezési keretben a szupervizor beavató kísérő, de nem az ősi rítusok klasszikus mestereként. E narratívában fontos szerepet kap a kereszténység emberképe, valamint különféle kultúrantropológiai beavatási modellek, amelyek természetes dialógusra lépnek a szupervízió embert szolgáló megközelítésével.

„Kezébe vette a kenyeret”

Gellért Czétényi — 2026-07-02

A tanulmány a keresztény egyházak eucharisztikus kenyérhasználatát vizsgálja, különös tekintettel a római katolikus és a bizánci rítusú hagyományokra. A kutatás kiindulópontját Szent II. János Pál pápa Orientale Lumen kezdetű apostoli levele adja, mely a keleti egyházak örökségének mélyebb megismerésére ösztönöz minden katolikus hívőt. A liturgikus és teológiai források összehasonlító elemzése feltárja a keresztény hagyományon belül kialakult eucharisztikus gyakorlatok sokféleségét, valamint a kovászos és kovásztalan kenyér használatának történeti és teológiai okait. Az elemzés arra is rámutat, hogyan válhatott a kovász az ökumenikus párbeszéd kulcsszereplőjévé, bizonyítva, hogy a különbségek nemcsak elválaszthatják, hanem adott esetben össze is köthetik a keresztényeket.

Mezei Balázs: Az újdonság anatómiája. Vallás, fenomenológia, etika

Ferenc Patsch — 2026-07-02