Porta Lingua

A szaknyelvkutatás tématerületei az elmúlt évtizedben angol nyelvű folyóiratok tanulmányainak tükrében

Tünde Bajzát — 2025-11-20

A szaknyelvkutatás az elmúlt évtizedben egyre összetettebbé és interdiszciplinárisabbá vált, tükrözve a szakmai kommunikáció és a globalizált munkaerőpiac folyamatosan változó igényeit. A tudományos diskurzusban számos új tématerület jelent meg, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból jelentőséggel bírnak. Mindezek ellenére viszonylag kevés átfogó elemzés született arról, hogy mely témák kaptak hangsúlyt a nemzetközi szakirodalomban, különösen az angol nyelvű, nemzetközileg elismert folyóiratokban. Az ilyen áttekintések hiánya nehezítheti a kutatási irányok és tendenciák tudatos követését, valamint a szaknyelvoktatás szempontjából releváns tudományos eredmények hasznosítását. Következésképpen a tanulmány célja, hogy bemutassa az elmúlt évtized szaknyelvkutatási tématerületeit angol nyelvű, nemzetközileg elismert folyóiratok tanulmányai alapján. A vizsgálat 2025 januárjában készült és az ESP across cultures, a Journal of Languages for Specific Purposes és az English for Specific Purposes folyóiratokban 2014 és 2024 között angol nyelven megjelent 488 tanulmányt elemzett. A tanulmány első része a kutatás célját, módszerét, valamint a vizsgálat alapjául szolgáló korpuszt ismerteti, a második rész az eredményekre koncentrál. Az eredmények bemutatják, hogy mely tudományterületekhez kapcsolódóan publikálták a legtöbb tanulmányt és, hogy milyen nyelvekre irányultak ezek a kutatások. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy mely szaknyelvkutatási tématerületeken jelent meg a legtöbb tanulmány, és hogy felfedezhető-e új irány a kutatásokban.

The multiple functions of the word ‘one’ in research articles

Robin Lee Nagano — 2025-11-20

Ezt a korpuszvizsgálatot szerzői kérdések inspirálták, amelyek a ’one’ szó tudományos publikációkban történő megfelelő alkalmazására vonatkoztak helyettesítő névmásként és általános névmásként való használat esetén. Kerülik-e ezek használatát a szerzők a napjainkban publikált tudományos cikkekben? Milyen szerepet játszik a ’one’ szó a folyóiratcikkekben? A jelen tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a választ 15 cikkalapján, amelyek az „English for Specific Purposes” című folyóiratban jelentek meg a közelmúltban. Az eredmények azt mutatják, hogy a ’one’ szó számnévként való használata a leggyakoribb; ebben a formában minden cikkben előfordul a szövegtörzsben, és számos alkalommal szerepet játszik az információk rendszerezésében. Korábban megjelenő főnév helyettesítőjeként a ’one’ szó tíz cikkben szerepel kötőelemként, leggyakrabban az eredmények és a tárgyalás részben, míg az általános névmásként funkcionáló ’one’ – amely öt cikkben jelent meg – inkább inkluzív, mint személytelen referenciaként jelent meg. A kérdéseket érdemes tovább vizsgálni egy nagyobb korpuszon.

Egy epizód szaknyelvünk történetéből: visszalatinosítási vita a 20. század elején

Zoltán Sturcz — 2025-11-20

A visszalatinosítás mint nyelvészeti és kultúrtörténeti jelenség szakszóként ritkán jelenik meg. Jelentése a nyelvekben megjelenő, a latinból átvett és az adott nyelv fonetikai, grammatikai jellemzőihez igazított szakmai terminusok visszaalakítása eredeti latin formára. A jelenség, illetve a folyamat lehet spontán vagy irányított jellegű: mindkettőre találunk példákat. A magyar nyelv szaknyelvi világában a 20. század első évtizedében Apáthy István vetette fel erőteljesen a műnyelvi visszalatinosítás kérdését. Arra hivatkozik, hogy a magyar szaknyelvi szókincs jelentős része a németből esetleg más nyelvekből átvett és azokban a latinból átalakított, megcsonkított szavakból áll. Ilyen módon idegen nyelvünktől, de magától a latin nyelvtől is. Műnyelvünk nagy formálója Szily Kálmán vitába keveredett Apáthyval. Tévesnek minősítette a visszalatinosítás felvetését, mivel a magyar műnyelv a megszilárdult elvek, a gyakorlat és a megmagyarosodás alapján már befogadta a különböző, a latinból eredeztetett műszavakat. Szerinte a visszafordítás kárt és zavart okozna a nyelvi rendszerben, és ellentmond a korábban elfogadott szaknyelvfejlesztési tételek egyik pontjának, miszerint a megszokott és betagolódott latin szavakat, különösen a szakszavakat el kell fogadni. Vitájuk a Múzeumi Füzetek és a Természettudományi Közlöny hasábjain zajlott le, és a szakmai körök többségének egyetértésével: a visszalatinosítási folyamat elutasításával zárult.

A könnyen érthető kommunikáció alkalmazhatósága magyar betegtájékoztató oldalakon

Orsolya Vorzsák — 2025-11-20

Egyre fontosabb társadalmi igény, hogy biztosítsuk a nyelvi-értelmi akadállyal küzdők jogait, köztük azt, hogy hozzáférjenek az egészségügyi információkhoz. Ezt az igényt szolgálja a könnyen érthető kommunikáció (KÉK) szabályrendszere, amely azonban a magyar nyelvű KÉK egészségügyi szövegekhez még nem ad útmutatást. Jelen kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a jövőbeli magyar nyelvű könnyen érthető betegtájékoztatókban milyen terminusokat javasolhatunk. Vizsgálatunk előzménye egy korábbi pilotkutatásunk, amelyben német nyelvű standard és könnyen érthető (Leichte Sprache) betegtájékoztató szövegpárok terminológiahasználatát és terminusmagyarázó stratégiáit vizsgáltuk. Jelen kutatásunk korpusza három alkorpuszból áll: a magyar webbeteg.hu portál osteoporosis (csontritkulás) témájú magyar standard nyelvű betegtájékoztatóiból; ugyanezen témában német standard nyelvű és német KÉK betegtájékoztatókból. A három alkorpuszból szoftverrel és manuálisan kigyűjtöttük a terminusokat, majd ezeket szótári adatok alapján szaknyelvi szintekhez soroltuk, szemantikai transzparencia és webkorpuszokban való gyakoriság szempontjából elemeztük. Cikkünkben lépésről lépésre bemutatjuk azt a javasolt eljárást, amellyel a standard magyar nyelvű betegtájékoztatókból kiindulva összeállíthatjuk a magyar KÉK betegtájékoztatók terminuskészletét. A későbbiekben célunk könnyen érthető mintaszövegek kidolgozása orvosokkal és gyógypedagógusokkal együttműködve és az érintett célcsoportokkal tesztelve.

Időgazdálkodás kezdő szinten: kontrasztív szemlélet és pozitív transzfer a német gazdasági nyelv oktatásában

Olga Baloghné Petkevics — 2025-11-20

A tanulmány elméleti része áttekinti a kontrasztív nyelvészet fejlődését, hangsúlyozva annak szerepét a nyelvoktatásban. Az 1950-es és 1960-as években a kontrasztív nyelvészet középpontjában az anyanyelv és az első idegen nyelv részletes összevetése állt, azonban jelentősége később csökkent, helyette az audiolingvális és audiovizuális módszerek domináltak. Az 1970-es évek pragmatikai fordulata a kommunikatív megközelítést hozta előtérbe. Az 1990-es évektől az interkulturális módszer újból lehetőséget adott az explicit nyelvi összehasonlításnak. Az tanulmány célja, hogy bemutassa az angol nyelvi ismeretekre építő pozitív transzferek hatását a német nyelv tanulására, különösen a "Német gazdasági nyelv 1" kurzus példáján keresztül. Tekintettel arra, hogy a gazdasági nyelvi kurzusok óraszámai nem elegendőek ahhoz, hogy egy kurzuskönyv adott tanegységeit a megfelelő mértékben és tempóban át lehessen tekinteni, az összevető módszer lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egységekben előforduló grammatikai magyarázatokat összevonjunk. Ebben a tanulmányban a „DaF im Unternehmen” kurzuskönyv első kötetének magyarázatai kerülnek bemutatásra oly módon, hogy adott részeket átláthatóbbá, szemléletesebbé tesszük az angol nyelvi háttérrel rendelkező nyelvtanulók számára párhuzamok és kontrasztok figyelembevételével.

Comparaison des systèmes d’examen de langue ARMA et STANAG 6001 de l’OTAN dans l’enseignement du français militaire en Hongrie

Viktória Göttler — 2025-11-20

Aujourd'hui, les compétences en langues étrangères revêtent une importance fondamentale tant dans la vie quotidienne que dans le domaine militaire, en raison des missions de la Hongrie au sein de l'OTAN. Les soldats et les employés civils hongrois liés au monde militaire suivent principalement leur formation en langue militaire en langue anglaise et passent les examens de langue STANAG 6001 de l'OTAN, tandis que ceux qui apprennent le français ou l'allemand passent des examens de langue militaires de type ARMA. Cette étude vise à comparer ces deux examens de langue au niveau B2. Outre les quatre activités langagières communicatives traditionnelles, le système ARMA évalue également les compétences de médiation linguistique. Cette étude analyse aussi le rôle des compétences en traduction dans l'armée et détermine la position du système d'examen ARMA dans l'enseignement supérieur militaire hongrois ainsi que dans les formations linguistiques. Elle démontre la pertinence du système d’examens ARMA pour évaluer les compétences langagières des candidats, système qui pourrait jouer à l'avenir un rôle décisif en Hongrie.

Hallgatói motiváció növelése a rendészeti szaknyelvoktatásban digitális eszközök bevonásával

Éva Kovács — 2025-11-20

A tanulmány célja bemutatni azokat az innovatív oktatási módszertani megközelítéseket, amelyeket egyetemi oktatóként alkalmazunk a rendészeti szaknyelvoktatásban. Hallgatóink speciális szakmák képviseletében vesznek részt az oktatásban, így az oktatásfejlesztéshez szükséges tervezés, értékelés és technológiai kompetencia komoly kihívást jelent. Ezért fontos, hogy nyomon kövessük a legújabb irányokat és fejlődést és integráljuk azokat a korszerű oktatási módszerekkel és értékelési lehetőségekkel. A közelmúltban végzett felméréseinket és alkalmazott módszereinket elismerték.

Baleset vagy bántalmazás? A fej-nyak régió sérüléseiről készült dokumentáció helymegjelöléseinek terminológiai vizsgálata

Attila Gátos — 2025-11-19

A traumás agysérülések (TBI) ellátása több szakterület együttműködését igényli és a pontos dokumentáció elengedhetetlen a hatékony kommunikáció, a betegbiztonság és az igazságügyi értékelés szempontjából. A hiányos vagy pontatlan jelentések késedelmeket, kezelési hibákat és jogi bizonytalanságokat okozhatnak. Tanulmányunkban 470 traumatológiai látlelet 1023 magyar és latin nyelvű kórisméjét és sérülésleírását elemeztük. A retrospektív, randomizált mintavétellel gyűjtött adatok különböző magyarországi kórházakból és igazságügyi orvostani intézetekből származtak. A helymegjelölés egyértelműségét és a sérülések baleseti vagy bántalmazásra utaló eredetének megállapíthatóságát manuális és statisztikai módszerekkel vizsgáltuk az IBM SPSS 26 szoftver segítségével. Eredményeink szerint az esetek 22%-ában a sérülés lokalizációja nem volt egyértelmű, akadályozva a sérülés eredetére utaló kalapvonal feletti vagy alatti besorolást.

Játékosítás az angol nyelvű terminológia oktatásában: Tőzsdeszimuláció

Károly Polcz — 2025-11-20

Tanulmányunkban az Investopedia gazdasági információs portál által működtetett tőzsdeszimulációs platform játékosítási lehetőségeit vizsgáljuk az alábbi három kutatási kérdés tükrében. (1) Hogyan alkalmazható a tőzsdeszimulációs platform az angol nyelvű gazdasági terminológia oktatásában? (2) Mely terminusok alkotják azt a terminológiai minimumot, amelynek ismerete feltétlenül szükséges a szimulációhoz? (3) A játékosítás mely elemei jelennek meg a platform használatában, illetve melyek azok, amelyek hiányoznak? A platform felületének részletes elemzése után a szimulációs szoftverben előforduló terminusokat összevetettük tőzsdei kereskedés témájú szakkönyvekben használt terminusokkal, hogy meghatározzuk azt a szűkített közös halmazt, amelynek ismerete feltétlenül szükséges a szoftverben történő sikeres kereskedéshez. A vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az Investopedia platformja nem tekinthető teljes értékű játékosított rendszernek, hanem a játékosítás számos lényeges elemét tartalmazó szimulációként jellemezhető, s mint ilyen, hatékonyan alkalmazható a gazdasági terminológia oktatásában.

A neologizmusokról emberi és gépi logikával

Réka Sólyom — 2025-11-20

A tanulmány a mai magyar nyelv neologizmusainak témaköréhez kapcsolódik. A szerzőnek a témakörben végzett nagyobb kutatásai (Sólyom 2014, 2020b) óta eltelt öt-tíz évben feltételezhetően formálódtak a nyelvhasználók tapasztalatai a neologizmusok témakörében a szakmai és a hétköznapi magyarnyelv-használatba beáramló új szavak és nyelvi formák nagy mennyiségének, valamint a mesterséges intelligencia megjelenésének köszönhetően. A tanulmány egy olyan kutatást mutat be, amelyet a szerző 2018-19-ben mérnökök, 2024-ben bölcsészhallgatók körében végzett, illetve a mesterséges intelligencia segítségével 2024-ben. A humán adatközlőknek saját ötletelés alapján listát (mérnökök), illetve gondolattérképet (egyetemisták) kellett készíteniük a neologizmusokról: mi jut eszükbe a terminusról, tudnának-e példákat hozni rá. A kutatás második szakaszában a szerző MI-n alapuló programok, a ChatGPT és egy prezentációkészítő szoftver, a SlidesGPT számára adta meg feladatként az ötletelést. Az eredmények a neologizmusokkal kapcsolatban a következő kérdésekre adnak választ: 1) milyen „naiv” ismerete van a 2024. évi felmérésben részt vevő adatközlőknek a neologizmusokról, és hogyan jelennek meg ezek a grafikus ábrákon; 2) milyen hasonlóságok és különbségek jelennek meg a mérnökök, illetve a bölcsészhallgatók által említett neologizmusok grammatikai és szemantikai felépítésében; 3) milyen információkat gyűjtött a témában 2024-ben a szoftver és milyen módon rendezte el őket; 4) tapasztalhatóak-e közös pontok az emberi és a gépi összefoglalókban, és ha igen, melyek ezek.