Porta Lingua

Jogszabályok köznyelvre történő intralingvális fordítása és a laikusok számára érthető jog

2026-07-23T00:01:35+00:00

A jogi szaknyelv és a jogi szakmai nyelvhasználat számos összefüggésben vizsgálható: elemezhetjük a jogászok által használt nyelv sajátosságait, a jogi szaknyelv és a köznyelv közötti eltéréseket, összehasonlíthatjuk a jogi szaknyelv írott és beszélt változatát, leírhatjuk a jogi szaknyelv rétegeit, a jogi terminusok sajátosságait, beszélhetünk jogfilozófiáról, jogi pragmatikáról, jogi szemantikáról, továbbá a jog és nyelv kapcsolatának számos egyéb aspektusáról. A felsorolt vizsgálati szempontok szorosan kapcsolódnak a jogi nyelvművelés területéhez is, amelynek legfőbb feladata a jogi szakszerűség, a nyelvi igényesség és az érthetőség kritériumainak vizsgálata az összehangolhatóság tükrében. Az alábbiakban az „Érthető jog – A jogról könnyedén” című hírlevél 2024. évi számaiból vett példák alapján azt mutatom be, hogy mennyiben tér el a jogszabály eredeti szövege attól a jogszabályi magyarázattól, amelyet a hírlevél szerzői készítettek szövegegyszerűsítéssel a laikusok számára érthető nyelven. A jogszabályok köznyelvi magyarázata latin kifejezések és jogi terminusok nélkül, egyszerű mondatok segítségével történik, ami az intralingvális, vagyis a magyarról magyarra történő nyelven belüli fordítás egyik speciális esete. A tanulmányban bemutatott kutatás célja a hírlevelekben szereplő jogszabályok és azok köznyelvi magyarázatának összehasonlító intralingvális fordításszempontú szövegelemzése, valamint azoknak az intralingvális fordítási műveleteknek a feltárása, amelyek hozzájárulnak a szövegegyszerűsítéshez és az érthetőség növeléséhez.

Co-agency in healthcare interpreting: The interpreter’s sociocultural and interpersonal role in clinical communication

2026-07-23T00:01:36+00:00

This study examines interpreter co-agency in healthcare settings through three French–Hungarian medical interpreting assignments conducted in Hungary between 2023 and 2025. Moving beyond the traditional conduit model, it conceptualizes healthcare interpreters as co-agents whose work is shaped by the clinical situation and co-constructed with patients and healthcare professionals. Adopting a participant-researcher design, the analysis draws on data triangulation across written agreements, pre-assignment correspondence, and post-assignment field notes. The findings show that healthcare interpreters are expected to manage sociolinguistic and pragmatic choices (e.g., forms of address, degree of formality, register shifts, and culturally sensitive terminology), to mediate administrative and systemic differences between healthcare systems, and to contribute to the interpersonal organization of clinical interaction. In high-stakes contexts such as cancer, HIV diagnosis, and emergency care, these expectations extend to negotiating emotional presence, physical proximity, gendered constraints, and interpreting modes. The study concludes that co-agency is an expectation-driven and structurally embedded feature of healthcare interpreting, shaped not only within consultations but also through institutional arrangements and preparatory communication.

Többszintű nyelvészeti vizsgálódás az egyházi diplomácia nyelvhasználatában

2026-07-23T00:01:33+00:00

A dolgozat a politikai nyelvhasználat kifinomultabb, magasabb szintű módozatát, a diplomácia nyelvi regiszterét, a szentszéki diplomácia nyelvhasználati módjait vizsgálja; a volt katolikus egyházfő, egyben politikai szereplő, Ferenc pápa a közélet egyes területeit, valamint a különböző egyházakat érintő véleményét, közlésmódjait mutatja be. Ferenc pápa külföldi útjai során találkozott más vallások képviselőivel, politikai vezetőkkel, diplomáciai testületek tagjaival, kutatókkal. Közlőként velük interakciókba lépett, programot és érzelmi támaszt adott, számukra, valamint a távolabbi hallgatóság felé üzeneteket közölt. Vizsgálatot érdemel, hogy miként zajlott a pápai megnyilatkozás eltérő kultúrájú, vallású közösségekben; milyen stilisztikai és pragmatikai eszközök segítették a mondanivaló értelmezését, az abban megfogalmazott célok elérését. Bemutatásra kerülnek az egyházfői nyilatkozatok lexikai, lexiko-szemantikai és szintaktikai vonásai is. A vizsgálat összefoglalja az egyes megnyilatkozások nyelvi és nyelven kívüli eredményeit a távolabbi kutatási célok említésével.

Fogsérülésekkel kapcsolatos online betegtájékoztatók terminológiai vizsgálata

2026-07-23T00:01:33+00:00

A fogsérülések az összes fogászati sérülés 11,1%-át teszik ki, fő fajtái a törések és kimozdulások. A páciensek gyakran az interneten keresnek információkat arról, hogy mi a teendő fogsérülés esetén. A jelen kutatásban tíz fogorvosi klinika, valamint az egészségvonal.hu és a házipatika.com portál fogsérülésekkel kapcsolatos betegtájékoztatóiból épített korpusz alapján vizsgáljuk a terminusok használatát. A Sketch Engine szoftver segítségével a kulcsszavas kereséssel kiemelt terminusokat összehasonlítottuk a fogsérülések nemzetközi terminológiájához igazodó, különböző fogsérülések ellátásával kapcsolatos ajánlásokban használt magyar nyelvű terminológiával. Vizsgálatunk célja a laikus közönség számára írt betegtájékoztatókban használt fogorvosi terminológia feltérképezése, a köznyelvivel azonos, illetve a laikusok nyelvi kompetenciájával is értelmezhető terminusok összegyűjtése, a fogsérülésekkel kapcsolatos terminusok magyarázó stratégiáinak megfigyelése, és ennek alapján ajánlások megfogalmazása a hatékony betegtájékoztatás és betegedukáció érdekében. Elemzésünk alapján megállapítottuk, hogy a betegtájékoztatókban a fogsérülések magyar terminológiája vernakuláris elemekből építkezik és köznyelvi kompetenciával érthető, de a laikusok szakmai hozzáértésének hiánya miatt magyarázatra szorul.

A spanyol szaknyelv tanításának kihívásai és lehetőségei a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

2026-07-23T00:01:34+00:00

A tanulmány a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) folyó spanyol szaknyelvoktatás sajátosságait és fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. A kutatás elméleti hátterét a szaknyelvoktatás kommunikációközpontú megközelítése, a többnyelvűség kutatása, valamint a nyelvtanulási motiváció és affektív tényezők szerepét hangsúlyozó modellek adják. A vizsgálat empirikus részében fókuszcsoportos interjú és kérdőíves adatfelvétel (N=34) segítségével feltárja a spanyol nyelvet második vagy harmadik idegen nyelvként tanuló hallgatók motivációját, tanulási szokásait és attitűdjeit. Az eredmények alapján a hallgatók erős belső motivációval rendelkeznek és a nyelvtudás sikerét elsősorban a hatékony kommunikációban mérik. Számukra a legnagyobb nehézséget a szókincs elsajátítása, valamint a beszédkészség fejlesztése jelenti. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg a szaknyelvi tananyagok fejlesztésére, különös tekintettel az autonóm szókincsfejlesztés támogatására és a hibázáshoz való viszony pozitív alakítására.

Szaknyelvoktatás a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése után

2026-07-23T00:01:34+00:00

Az egyetemeken, így a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán is, 2022 előtt a diplomaszerzés egyik kritériuma volt, hogy a hallgató rendelkezzen általános felsőfokú vagy középfokú szaknyelvi (gazdasági, üzleti) vizsgával. Számos hallgató számára a rendelkezés megszüntetése nagy megkönnyebbülést jelentett, mert sokan azért nem tudtak korábban záróvizsgát tenni, diplomájukat megszerezni, mert nem rendelkeztek nyelvvizsgával. Az előírás eltörlése ugyanakkor számos dilemmához vezetetett a szaknyelvoktatás tekintetében. Vajon van létjogosultsága a szaknyelvoktatásnak, szükséges-e, ha ez a sok esetben a hallgatók számára akadályt, problémát jelentő kritérium megszűnt? A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az a döntés született, hogy a szaknyelvoktatás és a szaknyelvi vizsga megszerzése a továbbiakban is fontos a hallgatók számára. A munkaerőpiacon, a gazdasági, üzleti életben, a nemzetközi körforgásban az egyetemi tanulmányokat követően azok a szakemberek tudnak boldogulni, akik magas szintű, a szakmájukhoz szükséges nyelvtudással rendelkeznek. A tanulmányban bemutatásra kerül a Közgazdasági Karon működő szaknyelvoktatás jelenlegi struktúrája, és a hallgatók véleménye, visszajelzése az újonnan bevezetett szaknyelvi előírásokról.

A magyar fogorvosi szaknyelv oktatása – hogyan tovább?

2026-07-23T00:01:34+00:00

A Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézetében klinikai igényfelmérések alapján zajlik a magyar fogorvosi szaknyelv oktatása az angol és német program hallgatói számára első-, másod- és harmadéven. A nyelvoktatás célja az, hogy a hallgatóink sikeresen kommunikáljanak a betegekkel és az asszisztensekkel a klinikai gyakorlataik során. A digitalizáció, az új kezelések és módszerek, új eszközök és modern anyagok megjelenése, valamint az esztétikus fogpótlások elterjedése szükségessé tette a magyar fogorvosi szaknyelv oktatása során használt tananyagaink naprakésszé tételét. Az is nyilvánvaló, hogy az új hallgatói generációnak már korántsem azok az igényei, mint a korábbiaknak. A nyelvi tananyagaink tartalmi és formai megújítására van szükség. A megújításnak három pillére van: a hallgatói oldal „fogadóképességének” felmérése; a klinikákkal való interprofesszionális együttműködés (amely elengedhetetlen feltétele egy sikeres, mai igényeknek megfelelő, autentikus alapokon nyugvó szaknyelvi tananyag készítésének) és a magyar fogorvosi szaknyelvet oktató kollégák szakmai továbbképzése. Jelen tanulmányban a hallgatói oldal kerül bemutatásra a harmad- és negyedéves fogorvostan-hallgatók körében elvégzett felmérés (Dental Communication Skills Attitude Scale, DCSAS) néhány részlete alapján. A DCSAS kérdőív alkalmazásával végzett vizsgálat négy faktort azonosított: tanulás, egyetemi adottságok, jövő és siker. A felmérés kiértékelése az IBM SPSS 29 segítségével történt.

Az empátia szerepe a nyelvtanulásban és a nyelvtanulás mint eszköz az empátia fejlesztésében

2026-07-23T00:01:35+00:00

Az érzelmi intelligencia és az empátia az élet számos területén meghatározó; a társadalmunkban, az üzleti világban és az oktatásban, ezen belül a nyelvoktatásban/nyelvtanulásban is. A nyelvtanulás affektív tényezői régóta kutatott terület, ugyanakkor a pozitív pszichológia nyelvtanulási folyamatra is érvényes eredményeinek, ezen belül is a pozitív érzelmek hatásának vizsgálata csak az elmúlt évtizedben került fókuszba. A tanulmány célja elméleti áttekintést nyújtani a nyelvtanulói jóllétnek a pozitív pszichológia eredményeire épülő fogalmáról, érintve az ún. EMPHATICS modellt (Oxford, 2016). A cikk elemzi a modell egyik alapelemének, az empátiának a definícióját, az empátia szerepét az oktatásban és a nyelvoktatásban, különös tekintettel az egyetemista korosztály sajátosságaira. A szerzők kitérnek az empátia és a nyelvtanulási motiváció, illetve az interkulturális kommunikáció közötti kapcsolatra is. A tanulmány gyakorlati iránymutatással is szolgál arra vonatkozóan, hogy melyek azok a nyelvórai tevékenységek, amelyek különösen alkalmasak az érzelmi kompetenciák, ezen belül is elsősorban is az empátia fejlesztésére.

Mesterséges intelligenciával létrehozott hangzóanyagok vizsgálata a magyar orvosi szaknyelv oktatásában

2026-07-23T00:01:35+00:00

Kutatásunk azzal a céllal született, hogy a magyart mint idegen nyelvet oktatók számára rövid áttekintést nyújtson azokról az akár ingyenesen is hozzáférhető mesterséges intelligencián (MI) alapuló lehetőségekről, amelyek hangzóanyagok létrehozása által hatékonyan támogathatják és megkönnyíthetik a nyelvtanár munkáját. Elsősorban az orvosi szaknyelvoktatás szempontjából vizsgáljuk meg a jelenleg elérhető opciókat, azonban a magyart mint idegen nyelvet bármilyen szinten és kontextusban tanító szakemberek számára is releváns megállapításokat teszünk. A kutatás azt vizsgálta, milyen színvonalon teljesít az MI a következő területeken a magyar orvosi szaknyelv vonatkozásában: 1) szakszövegekből az oktató által készített hangzóanyagok, valamint 2) az autonóm tanulásra szolgáló, speciálisan orvosi kontextusra optimalizált, hanganyagokat önállóan létrehozó vagy akár hangüzenetek váltására is képes chatbotok. Az eredmények alapján a hanggenerálás (beleértve a hangklónozással létrehozott mintákat is) még fejlesztendő terület, az alkalmazások a természetes beszéd hanglejtését kevésbé képesek előállítani, de összességében a szegmentális és szupraszegmentális jellemzők vizsgálatakor az ElevenLabs emelkedett ki a többi hasonló alkalmazás közül. Az autonóm nyelvtanulásra szolgáló chatbotok is csak körültekintéssel alkalmazhatók egyelőre, a kiejtés tekintetében még hiányosságok tapasztalhatók, az alkalmazott szókincsre viszont inkább betegközpontú, laikus regiszter a jellemző.