Orpheus Noster

Kulturális kihívások a fordításban

2026-03-22T10:47:25+00:00

Az interkulturalitás kérdésköréhez köthető empirikus kutatások és tudományos vizsgálatok megszaporodása az utóbbi évtizedekben az elméleti megalapozottság és a gyakorlati alkalmazhatóság tekintetében is hozzájárult az interkulturális ismeretek jelentőségének jobb megértéséhez és növekedéséhez. Némely társadalomtudós a tudományos megközelítések és leírások szinte valamennyi területén megkerülhetetlennek tartja a kulturális komponens figyelembevételét (Lewis 2003), és ez alól a fordítástudomány sem lehet kivétel. Egy idegen kultúra megértéséhez az adott kultúra nyelvének az ismerete tulajdonképpen nem előfeltétel, de kétségtelenül hasznos eszköz. Továbbá nyelvet, szabályokat tanulni lehet a kultúra ismerete nélkül is, azonban alkalmazni már nem lehet. Röviden: kultúra nyelv nélkül tanulmányozható, de nyelv a kultúra ismerete nélkül nem alkalmazható. Ennek az az oka, hogy nem elég azt tudni, hogy „mit”, hanem azt is tudni kell, hogy „hogyan”. Ahhoz, hogy idegen nyelven a leghatékonyabban elérjük a kommunikációs célunkat, meg kell ismerni a „hogyan”-t befolyásoló tényezőket. Ezt szokás kultúraközi, azaz idegen szóval interkulturális kompetenciának is nevezni. A tanulmány a nyelv és kultúra viszonyának a nyelvi közvetítésben játszott szerepét járja körül számos japán és magyar nyelvi példát fölvonultatva.

A japán filozófiai szöveg fordíthatóságának kérdéséről Nisida Kitaró Dzen no kenkjú című írásának szemelvényei és Kuki Súzónak az Iki no kódzóhoz írt előszavának vizsgálata alapján

2026-03-22T08:18:11+00:00

A japán szövegfordítás területén belül sajátos réteget képvisel a filozófiai és vallási szöveg. E két témakör az általános szövegfordítási problémák mellett több olyan speciális fordítással kapcsolatos kérdést vet fel, amelyeknek vizsgálata és tárgyalása hosszú távú kutatás tárgya lehet. A filozófiai szövegek fordíthatóságának kérdését vizsgálva külön réteget képez az írásjegyekkel lejegyzett alkotás interpretálásának vizsgálata. Jelen tanulmányban két szövegrészlet: Nisida Kitaró: A jó kutatása és Kuki Súdzó: Az iki struktúrája szemelvényeiből kiemelt példák alapján szeretném bemutatni a fordítással kapcsolatos speciális feladatokat, nehézségeket. Ez a vizsgálat a modern és a klasszikus értelmezések együttes bemutatását követeli meg, kiemelve az asszociációs rendszerek képi és nyelvi hálójának feltárását szükségessé tevő speciális fordítói tevékenységet.

Edo-kori szatirikus képeskönyvek fordítása és újragondolása modern, globális közönség számára

2026-03-22T08:24:22+00:00

Ez a tanulmány az Edo-korszak japán szatirikus képeskönyvének, a kibjósinak modern fordítási módszereit vizsgálja. A hagyományos fordításokat gyakran magyarázó jegyzetek terhelik, amelyek megnehezítik a megértést a nem szakavatott olvasók számára. A tanulmány az Atarijasita Dzsihon Doija és a Tenka Icsimen Kagami no Umebacsi fordítási mintáin keresztül mutatja be a humor, a társadalomkritika, valamint a szöveg és az illusztrációk összetett kapcsolatának megőrzésével járó kihívásokat. Az elbeszélésbe és illusztrációkba ágyazott kulturális kontextus, valamint a szöveg és képek adaptációjának új típusú megközelítése egyensúlyt teremthet a történelmi hűség és a modern hozzáférhetőség között, biztosítva, hogy a kibjósi a mai olvasók számára is érthető és releváns olvasmány legyen.

A mester mondotta. Klasszikus kínai hatások a japán harcművészeti szövegekben

2026-03-22T08:28:11+00:00

A japán harcművészetek aranykora a kora újkorra tehető. A legjelentősebb iskolákkal együtt ekkor jelentek meg a legkorábbi és legfontosabb írott források is. A budókutatás forrásműveinek fordításánál elengedhetetlen a kontextus megfelelő ismerete a speciális terminusok, reáliák, idiómák megfelelő értelmezéséhez. Ennek a kontextusnak egyik fontos tényezője, hogy a harcművészeti irodalom szerzői, a kor értelmiségeként is számon tartott szamurájok, saját filozófiai értekezéseikhez előszeretettel merítettek a buddhista és a kora újkori Japánban mindinkább teret nyerő konfuciánus szövegekből. Jelen tanulmányban néhány konkrét példán keresztül kívánom bemutatni a klasszikus kínai szövegek hatását, melyek hol idiomatikus kifejezések, hol pedig konkrét idézetek formájában jelennek meg japán harcművészeti szövegekben, kitérve ezek fordítási stratégiáira.

A tudatos fordítói döntések vizsgálata Murata Szajaka: Szeimeisiki című novellájának magyar fordítása tükrében

2026-03-22T10:23:23+00:00

Jelen tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson egy kortárs japán novella japán–magyar fordításának a folyamatába. Kiindulási pontom alapszakos szakdolgozatom, melynek keretén belül Murata Szajaka Szeimeisiki című novelláját fordítottam le japánról magyarra. A fordítással párhuzamosan a think-aloud protocol (TAP) módszerén alapuló fordítási naplót vezettem, amelyben rögzítettem a tudatos fordítói döntéseimet. Ezek közül mutatok be 20 reprezentatív példát, amelyek elemzésekor egyfelől kifejtem a fordítási folyamat során megfogalmazódott gondolataimat, másfelől pedig a leíró nyelvészetre (pl. Cseresnyési 2020), illetve a fordítástudományra támaszkodva elemzem a fordítási döntéseimet – az egyes példákat Klaudy (2007) átváltási műveletek rendszere szerint is elemzem.

Fordítói specializáció hallgatói szemmel

2026-03-22T10:26:55+00:00

A bolognai rendszer bevezetésével egyidőben indult tanszékünkön az alapképzésen fordítói specializáció. Kevés szó esik a szakirodalomban az alapképzésen zajló fordításoktatásról, ennek oka pedig abban keresendő, hogy a cél nem profi fordítók képzése. Mégis szükséges foglalkozni a témával, hiszen az alapképzésre jelentkező hallgatók körében népszerű a fordítói specializáció, évről évre számos hallgató veszi fel a fordítói órákat. Jelen kutatás a hallgatók körében végzett 2024-es kérdőíves felmérés eredményei alapján arra keresi a választ, hogyan látják a fordítói specializációra jelentkező hallgatók a fordítói munkát, hogyan viszonyulnak a fordítási folyamathoz, illetve mi a céljuk a fordítói specializációval. Ismertetjük a fordítási kompetencia témájában végzett jelentősebb kutatási eredményeket, bemutatunk két kompetenciamodellt (PACTE, EMT), valamint a KER kiegészítő dokumentuma alapján a közvetítés fogalmát. Az előzetes empirikus kutatások és a hallgatói kérdőívek eredményei alapján arra igyekszünk rávilágítani, milyen fordítói kompetenciákat lehet, sőt érdemes fejleszteni az alapképzésben.

A filmfordítás kulisszatitkai

2026-03-22T10:30:09+00:00

Munkásságom során nem egyszer tapasztaltam, hogy a filmek és sorozatok fordítása mennyire összetett és nehéz feladat, főleg ha japán forrásnyelvből történik. Egy angol forrásnyelvű film fordítását talán egy kötéltáncos elképesztő egyensúlyozásához lehetne hasonlítani, miközben egy japán szövegnél ez a kötéltáncos ráadásként egy esernyőt kapna az egyik kezébe, labdákat is forgatna az esernyő tetején, és mindeközben a másik kezében a Kodzsiki eredeti szövegét tartaná és szóban átültetné a mai japán nyelvre. Tanulmányomban szeretnék a saját tapasztalataimon keresztül betekintést nyújtani ennek a már-már abszurdnak nevezhető mutatványnak a hátterébe, és röviden bemutatni, mihez kezdhet egy audiovizuális fordító, avagy szinkrondramaturg a japán filmekben és sorozatokban található jelnyelvvel, dalszövegekkel, dialektusokkal és más japánnyelv-specifikus témakörökkel, mindezt átültetve a feliratok dimenziójára.

Murata Szajaka: Életszertartás

2026-03-22T10:32:31+00:00

Farkas Mária Ildikó – Szemerey Márton Pál: Kortárs Japanológia VI. Emlékkönyv Varrók Ilona tiszteletére

2026-03-22T10:34:40+00:00

Japán–magyar fordítástechnika

2026-03-22T10:36:19+00:00

A Japanológia Tanszék jubileumi konferenciája. Fordítás a 21. században – Fókuszban a japánról és japánra fordítás. KRE, 2024. október 24.

2026-03-22T10:40:54+00:00