Orpheus Noster

A magyar–latin-amerikai kapcsolatok alakulása 1959 és 1969 között

2025-12-18T08:41:43+00:00

A tanulmány a kubai forradalom győzelmét követő egy évtizedben, vagyis az 1959 és 1969 közötti időszakban vizsgálja Magyarország és a latin-amerikai államok kapcsolatának alakulását. A kubai forradalom új irányt és ritmust hozott a kapcsolatok alakításában azzal, hogy a Szovjetunió politikai érdeklődését felkeltette a szigetország iránt, és ez maga után vonta Magyarország figyelmét is, ami végül a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok gyors fejlesztésében mutatkozott meg. Buenos Aires után Havannában nyílt meg a második magyar követség Latin-Amerikában és a térségre vonatkozó diplomáciai és külpolitikai lépések szempontjából talán a legjelentősebb misszióvá nőtte ki magát. Ugyanakkor a magyar–kubai kapcsolatok korántsem voltak olyan felhőtlenek, mint ahogy azt a korabeli magyar társadalom ismerte. A jelentős dél-amerikai országokat illetően is sikereket könyvelhetett el Magyarország, hiszen például Brazíliával és Chilével is ebben az évtizedben jöttek létre a diplomáciai kapcsolatok. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági nyomása erőteljesen éreztette hatását a kapcsolatok alakításának lehetőségeiben.

Magyarország és Uruguay „problémamentes” és „továbbfejleszthető” kapcsolatai, 1959–1969

2025-12-18T08:49:04+00:00

A nagyobb latin-amerikai országok (Argentína és Brazília) mellett Magyarországnak hagyományosan fontos partnere volt a térségben Uruguay. Államközi és kereskedelmi kapcsolataik a II. világháború, majd az 1956-os forradalom következményeinek hatására nagyon visszaestek és az általunk vizsgált időszak elejére alig léteztek. Erről a szintről épültek újjá. Hiszen a magyar külügy részéről az 1959 és 1969 közötti évtizedet a diplomáciai kapcsolat helyreállítása és a kereskedelmi kapcsolatok bővítési lehetőségeinek keresése határozta meg, míg Uruguay részéről belső egyensúlyvesztés, az Egyesült Államok befolyásának növekedése ugyanakkor a külkapcsolatok diverzifikációjának igénye jellemezte ezt az időszakot. A két ország erősödő kapcsolatait ezeknek a tényezőknek az összjátéka alakította.

A tulajdonnév mint történet – Brazília felfedezése(i)

2025-12-18T08:49:49+00:00

A portugál nyelvű irodalmakat ismerők jól tudják, hogy a tulajdonnevek milyen nagy szerepet játszanak a portugál nyelvterületen élők gondolkodásában és hagyománytudatában. A XVIII. század óta tervezett, de a csak a XX. század derekán a Planaltón megépült brazil főváros neve még a múlt század ötvenes éveiben, az alapkő ünnepélyes letétele idején sem dőlt el. Eszmetörténeti cikkében Bánki Éva a különféle – tulajdonképp mind a XVI. századból, a felfedezések korából eredeztethető – névvariánsok (Brasília, Vera Cruz) által sugallt ideológiai tartalmakat, az egyes tulajdonneveket övező, történelmileg is változó képzettársításokat igyekszik kibontani, bemutatva azt is, hogy ezek a nevekben rejtett vágyképek és ideológiai üzenetek hogyan formálták a barokk kori, a XIX. század végi és a mai Brazília jövőképét és kiválasztottságtudatát, ahogy a sokak által csúfos kudarcnak vagy éppenséggel fenomenális építészeti remekműnek tekintett Brasília/Brazíliaváros topográfiáját, építészeti arculatát, sajátos „mitológiáját”.

A világ legmagasabban fekvő Petőfi tere és a magyar kulturális diplomácia

2025-12-18T08:50:26+00:00

A cikk a La Paz-i Petőfi tér elnevezésének és a Kádár-kori diplomácia ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinek külügyi és kultúrdiplomáciai kontextusát mutatja be. A La Paz-i magyar nagykövetség attaséja, Róbel Sándor kezdeményezésére küldött a magyar Külügyminisztérium Bolíviába egy Vigh Tamás által készített Petőfi-mellszobrot a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A szobor a Bolívia XX. századi emlékezetpolitikájában fontos szerepet betöltő Villarroel tér közelében került elhelyezésre egy kis téren, amely azóta is a nevét viseli. A diplomáciai manőver megfelelő pillanatban használta ki a lehetőséget a magyar kultúra és történelem ideológiasemleges népszerűsítésére a bolíviai-magyar kapcsolatoknak egy fagyos időszakában, amely a Banzer-diktatúrát jellemezte. A szobor felállítását övező kulturális médiakampány további fontos kapcsolatokat hozott a követség számára, például a későbbi budapesti ügyvivő, Miguel Angel Flores is ekkoriban került kapcsolatba a képviselettel.

Walt Disney in Latin America – Inter-American Cultural Diplomacy during World War II

2025-12-18T08:50:58+00:00

Franklin D. Roosevelt Jószomszédság Politikája az amerikai kontinens országai közötti kapcsolatok javítására törekedett. Ennek keretében Walt Disney megbízást kapott, hogy jószolgálati körutat tegyen Latin-Amerikában, inspirációt keresve a régióról szóló filmekhez. Ő és csoportja találkozott politikusokkal és művészekkel, kutatta a helyi kultúrákat, és személyesen is megismerte a régió társadalmát, földrajzát és élővilágát. E tapasztalatok eredményeként Latin-Amerika az 1940-es években két Disney-film (Saludos Amigos, The Three Caballeros) hátteréül szolgált. A tanulmány bemutatja Walt Disney és rajzfilmfigurái szerepét az Amerika-közi kapcsolatok átalakulásában, megvizsgálva e küldetés pozitív és negatív következményeit egyaránt.

The Pacification of the Yaquis and their Forced Deportation at the Beginning of the 20th Century – Different Interpretations of the Events in the Contemporary Press

2025-12-18T10:17:23+00:00

This paper focuses on the press reactions to the Yaqui conflict in Mexico and the deportation of the Yaquis in two contemporary daily newspapers in the period between 1902 and 1908 during the presidency of Porfirio Díaz. The essay seeks to understand the economic interests behind the events in the Yaqui River Valley region, the reasons for the deportations and the attitudes of the local hacendados and mine owners in the state of Sonora, as well as of the federal government or plantation owners in other parts of the country.

Research Methodology on the Caribbean Identity of Cuba

2025-12-18T08:51:38+00:00

A tanulmány a Nagy-Antillák szigeteihez tartozó Kuba karibi identitásának kutatási módszertanához kíván adalékul szolgálni. Arra keresi a választ, hogy az ország saját karibi önazonossága hogyan vizsgálható napjainkban. Ehhez elsőként körvonalazzuk, hogy hol helyezkedik el a Karib-térség, meghatározzuk, hogy milyen szintjei vannak a „karibiságnak”, és ez milyen módszerekkel kutatható, majd áttekintjük, hogy a szubregionális integrációk hogyan próbálnak karibi közösséget teremteni annak érdekében, hogy gazdaságilag összefogják a régiót, és hogyan kapcsolódik ehhez a folyamathoz Kuba.

Francesco Petrarca: A vallásos életről, I. 2, 51–3, 9.

2025-12-18T08:52:13+00:00

Horváth Emőke: Politika, egyház és hatalom. Kuba 1959–1961.

2025-12-18T08:52:48+00:00

Tóth Orsolya (szerk.): Procul negotiis? Tanulmányok egyén és hatalom viszonyáról

2025-12-18T08:53:24+00:00

Tóth Orsolya – Forisek Péter (szerk.): Az antik nevelés és öröksége

2025-12-18T08:54:01+00:00

Imdahl Jasperse – egy alaptalanná tett filozófia időszerűsége

2025-12-18T08:54:31+00:00