Magyar Orvosi Nyelv

A nyelvész, az EMBER – közelről

Erzsébet Erdélyi — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

2022-ben, Grétsy László kilencvenedik születésnapjára készülő, A nyelvész – emberközelből interjúkötetünk címének kigondolásakor még nem sejtettem, hogy fájdalmasan közeli a búcsú. Könyvünk címén ma már nem változtathatok. Visszaemlékezésem kulcsszavaként most kiemelem azt, ami számunkra a legmeghatározóbb: az EMBER.

Megjelent az Édes Anyanyelvünk 46. évfolyamának 2. számában

Kedves László…

Péter Bősze — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

…ha valaki átutazik a túlpartra, mindig megdöbbenek, ha csak egy pillanatra is. Pedig ez az átkelés természetes, az élet utolsó utazása, de már a porhüvely nélkül. Az utazó nyomot hagy maga után, az itt maradón átvillannak a történetek; ezeket szedjük össze, és írjuk le úgy, ahogy mi láttuk, amikor elbúcsúzunk.

A Magyar Örökség díjad alkalmával méltattuk munkásságod a folyóirat hasábjain is. Megtettük ezt most is, az isten veled alkalmából. Most csak néhány gondolatomat szeretném veled megosztani.

Tisztelt Szerkesztőség!

Jenő Demeczky, László Nyáry Szabó, Csaba Gaál, Dávid Major, Péter Bősze — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

Támogató orvosi tájékoztatás: betekintés az urológus-beteg párbeszédekbe

Klára Finta, Csillag Tarnai, Katalin Fogarasi, Adrienn Oravecz, Dániel Mány — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

Az orvos-beteg párbeszédek sikere, a szükséges tudásanyag átadása sokszor attól függ, hogy az orvos mit mond, és hogyan mondja (5), ezért az orvosnak a szakmai célokon túl számításba kell vennie a beteg igényeit (12). Elengedhetetlen, hogy a betegségről és a beavatkozásokról szóló tájékoztatás érthető legyen az orvosi szaknyelvben kevésbé járatosak számára is. Schillinger és munkatársai kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a pontos orvosi tájékoztatás mellett a kórisme közlése a beteg számára is biztonságos közegben és jól érthető formában valósuljon meg (11). Különösen igaz ez, ha tabuk és kellemetlennek tartott témák, érzékenyebb kérdések merülnek fel az orvosi vizsgálatok során. A tabutémákat és az ezeket megjelenítő kifejezéseket a beszélők gyakran kerülik, és szépítő kifejezésekkel helyettesítik a túl szókimondónak, esetleg sértőnek tartott megfogalmazásmódot (1). Gyakran övezi tabu a súlyos betegségeket, a nemi élettel és a nemi szervekkel kapcsolatos témákat is, annak ellenére, hogy az orvostudomány korábban e betegségek ítélkezésmentes, támogató bemutatásában, megelőzésében és kezelésében is hatékonyan fellépett (3). Ebből következően különösen fontossá válik az orvos-beteg párbeszéd sikeressége és annak nyelvi elemei, jellemzői. A kórismét övező félelem és (gyakran téves) hiedelmek nyelvi eszközökkel eloszlathatók, ami elősegítheti a betegség könnyebb elfogadását, a támogató légkör megteremtését és a társadalmi kirekesztettség csökkentését. A rosszindulatú urológiai elváltozásokat övező félelem, a vizeléssel, a nemi élettel és a nemi szervekkel kapcsolatos nehézségek gyakran szégyenérzetet váltanak ki betegek sokaságából. A párbeszédek során ilyenkor az állapot javulását és a szorongás oldását célzó támogatás (9) összefügg az említett, kényes témákhoz kapcsolt tabuk feloldásával, a bizalmi légkör megteremtésével.

Szülést segítő istennők az ókori Görögországban és Rómában

Mária Szabó — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

Az ókorban a szülés és a szülés körüli (praenatalis és postnatalis) időszak sok veszedelmet hordozott mind az anyák, mind az újszülöttek számára. Igen nagy volt a csecsemőhalandóság, és sok esetben az anyák is belehaltak a szülésbe, ha például a magzat rendellenes fekvéssel jött világra, vagy az anya valamilyen egyéb oknál fogva nem tudta megszülni gyermekét.

Lőgyámkönyökkór

László Nyáry Szabó — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

„Nem is lehet derekas dolog az, melyhez fáradság nélkül juthatsz.
Az tudomány gyükere keserű, gyimilcse penig gyönyörűséges"

(Apáczai Csere János)

Nemzetségös nyavalya – újabban, korszerűbben: „öröklődő betegség”

László Nyáry Szabó — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

A nyavalya címszó alatt szerepel Bálint Sándor Szegedi szótárában a nemzetségös nyavalya (1a). Itt találtam rá nyavalyakutatás közben. De már Kálmány Lajos is említi Szeged népe című könyvében: „nemzetségös nyavalya nállu(n)k az ivás” (3). Ez a nemzetségös nyavalya részben az ivás öröklődő társadalmi hagyománya, részben a részegességre – tágabb tekintetben a(z élvezeti) szerfüggőségre – való hajlam; régi görög-latin szóval tetszelegve a toxicomania.

A cukorbetegséggel kapcsolatos nevezetek magyarítása

Péter Bősze, László Lakatos — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

A cukorbetegség hazai idegen elnevezéseinek jelentős része még a köznyelvben is elterjedt. Magyarításuk a szakemberek határozott véleménye szerint értelmetlen. Ezzel magunk is tisztában vagyunk, de hozzátartozik a Magyar orvosi nevezettárhoz. Itt is valljuk azt az elvét, hogy ha nem készülnek el a magyar nevezetek, nem lesz magyar nyelvű magyar orvosi nyelv (marad a keverék orvosi nyelvünk). Ha elkészül, az esély megvan – lehet, hogy csak emberöltők távlatában.

Az ébrény fejlődésének nevezetei – a magyar kifejezések használatának lehetőségei

Péter Bősze, Attila Magyar — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

A legelső szó az ébrény. Szokásosan az embrió/embryo szót mondjuk. Az ébrény Bugát-szó, a köznyelvből kikopott. Az orvosi nyelv azonban megőrizte. Látszólag nincs igazán jelentősége, a valóságban azonban van. Az idegen összetételekben a felemás, az öszvér – egyik magyar, másik idegen – összetétel használata visszatetsző, kerülendő. Például: embryocsomó/embriócsomó; ez helyesen ébrénycsomó. Avagy embryoblast, nem pedig ébrényblast.

Mészáros András: Nyelvészeti magyarító szójegyzék

Jenő Demeczky — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

Az idén huszonöt éves Bárczi Géza Kiejtési és Nyelvművelő Alapítvány kiadásában jelent meg kis példányszámban a Bárczi Füzetek XXIII. tagjaként Mészáros András nyelvész-nyelvtanár sokéves kutatómunkával létrehozott Nyelvészeti magyarító szójegyzéke.

Exegi monumentum

Attila Szabó T. — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

Megemlékezés a Bugát Pál-szobor avatásáról a Semmelweis Egyetemen

Katalin Fogarasi — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

2024. június 20-án a Semmelweis Egyetemen ünnepélyes keretek között felavatták Bugát Pál szobrát, Mátyássy László szobrászművész alkotását.

Egy magyar tudományos akadémiai beadványról a magyar tudománynyelvek ügyében – személyes gondolatok

Péter Bősze — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

Minden tudományág egyetemes, műveljék bárhol a világon. Nemzetközi és nemzeti szinten nyilvánul meg. Nevezeteit (szakszóit, szakkifejezéseit, a terminus technicusokat) nemzetközi bizottságok hozzák létre, határozzák meg a tudomány nemzetközi közvetítő nyelvén, angolul. Ezeket ültetik át a nemzeti közösségek saját nemzeti nyelvükre. Ez így helyénvaló, megannyi apró nemzeti tudomány hasztalan lenne. A tudományok művelése, gyakorlati alkalmazása azonban nemzeti, és a nemzeti nyelven valósul meg. Magyar nyelvű tudomány magyar tudományos nyelven.

A Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézetének bemutatkozása

MONY Szerkesztőség — cs, 17 okt 2024 00:00:00 +0000

A magyar orvosi nyelv oktatásával, kutatásával és gondozásával foglalkozó, első számú intézmény a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézete. A Bősze Péter professzor úr által alapított Magyar Orvosi Nyelv tantárgy oktatásával igyekszünk biztosítani, hogy a fiatal orvosnemzedék is tudatosan használja és ápolja a magyar orvosi nyelvet.

A genetikáról

Attila Szabó T. — cs, 03 okt 2024 00:00:00 +0000

A genetika a korszerű tudomány egyik leggyakoribb szava. A világhálón a Google-találatok száma: genetics ~1 000 000 (angol); Genetik ~340 000 (német); genetika ~270 000 (magyar), azaz angol + német + magyar összesen ~1 600 000. A genetika szó az ógörögben (γενετικός genetikos) ’teremtés/teremtő’ értelmű volt, alapja a γένεσις genesis, azaz ’eredet’.