Magyar Orvosi Nyelv

A nyelvész, az EMBER – közelről

Erzsébet Erdélyi — 2024-10-03

2022-ben, Grétsy László kilencvenedik születésnapjára készülő, A nyelvész – emberközelből interjúkötetünk címének kigondolásakor még nem sejtettem, hogy fájdalmasan közeli a búcsú. Könyvünk címén ma már nem változtathatok. Visszaemlékezésem kulcsszavaként most kiemelem azt, ami számunkra a legmeghatározóbb: az EMBER.

Megjelent az Édes Anyanyelvünk 46. évfolyamának 2. számában

Kedves László…

Péter Bősze — 2024-10-03

…ha valaki átutazik a túlpartra, mindig megdöbbenek, ha csak egy pillanatra is. Pedig ez az átkelés természetes, az élet utolsó utazása, de már a porhüvely nélkül. Az utazó nyomot hagy maga után, az itt maradón átvillannak a történetek; ezeket szedjük össze, és írjuk le úgy, ahogy mi láttuk, amikor elbúcsúzunk.

A Magyar Örökség díjad alkalmával méltattuk munkásságod a folyóirat hasábjain is. Megtettük ezt most is, az isten veled alkalmából. Most csak néhány gondolatomat szeretném veled megosztani.

Tisztelt Szerkesztőség!

Jenő Demeczky — 2024-10-03

Támogató orvosi tájékoztatás: betekintés az urológus-beteg párbeszédekbe

Klára Finta — 2024-10-03

Az orvos-beteg párbeszédek sikere, a szükséges tudásanyag átadása sokszor attól függ, hogy az orvos mit mond, és hogyan mondja (5), ezért az orvosnak a szakmai célokon túl számításba kell vennie a beteg igényeit (12). Elengedhetetlen, hogy a betegségről és a beavatkozásokról szóló tájékoztatás érthető legyen az orvosi szaknyelvben kevésbé járatosak számára is. Schillinger és munkatársai kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a pontos orvosi tájékoztatás mellett a kórisme közlése a beteg számára is biztonságos közegben és jól érthető formában valósuljon meg (11). Különösen igaz ez, ha tabuk és kellemetlennek tartott témák, érzékenyebb kérdések merülnek fel az orvosi vizsgálatok során. A tabutémákat és az ezeket megjelenítő kifejezéseket a beszélők gyakran kerülik, és szépítő kifejezésekkel helyettesítik a túl szókimondónak, esetleg sértőnek tartott megfogalmazásmódot (1). Gyakran övezi tabu a súlyos betegségeket, a nemi élettel és a nemi szervekkel kapcsolatos témákat is, annak ellenére, hogy az orvostudomány korábban e betegségek ítélkezésmentes, támogató bemutatásában, megelőzésében és kezelésében is hatékonyan fellépett (3). Ebből következően különösen fontossá válik az orvos-beteg párbeszéd sikeressége és annak nyelvi elemei, jellemzői. A kórismét övező félelem és (gyakran téves) hiedelmek nyelvi eszközökkel eloszlathatók, ami elősegítheti a betegség könnyebb elfogadását, a támogató légkör megteremtését és a társadalmi kirekesztettség csökkentését. A rosszindulatú urológiai elváltozásokat övező félelem, a vizeléssel, a nemi élettel és a nemi szervekkel kapcsolatos nehézségek gyakran szégyenérzetet váltanak ki betegek sokaságából. A párbeszédek során ilyenkor az állapot javulását és a szorongás oldását célzó támogatás (9) összefügg az említett, kényes témákhoz kapcsolt tabuk feloldásával, a bizalmi légkör megteremtésével.

Szülést segítő istennők az ókori Görögországban és Rómában

Mária Szabó — 2024-10-03

Az ókorban a szülés és a szülés körüli (praenatalis és postnatalis) időszak sok veszedelmet hordozott mind az anyák, mind az újszülöttek számára. Igen nagy volt a csecsemőhalandóság, és sok esetben az anyák is belehaltak a szülésbe, ha például a magzat rendellenes fekvéssel jött világra, vagy az anya valamilyen egyéb oknál fogva nem tudta megszülni gyermekét.

Lőgyámkönyökkór

László Nyáry Szabó — 2024-10-03

„Nem is lehet derekas dolog az, melyhez fáradság nélkül juthatsz.
Az tudomány gyükere keserű, gyimilcse penig gyönyörűséges"

(Apáczai Csere János)

Nemzetségös nyavalya – újabban, korszerűbben: „öröklődő betegség”

László Nyáry Szabó — 2024-10-03

A nyavalya címszó alatt szerepel Bálint Sándor Szegedi szótárában a nemzetségös nyavalya (1a). Itt találtam rá nyavalyakutatás közben. De már Kálmány Lajos is említi Szeged népe című könyvében: „nemzetségös nyavalya nállu(n)k az ivás” (3). Ez a nemzetségös nyavalya részben az ivás öröklődő társadalmi hagyománya, részben a részegességre – tágabb tekintetben a(z élvezeti) szerfüggőségre – való hajlam; régi görög-latin szóval tetszelegve a toxicomania.

A cukorbetegséggel kapcsolatos nevezetek magyarítása

Péter Bősze — 2024-10-03

A cukorbetegség hazai idegen elnevezéseinek jelentős része még a köznyelvben is elterjedt. Magyarításuk a szakemberek határozott véleménye szerint értelmetlen. Ezzel magunk is tisztában vagyunk, de hozzátartozik a Magyar orvosi nevezettárhoz. Itt is valljuk azt az elvét, hogy ha nem készülnek el a magyar nevezetek, nem lesz magyar nyelvű magyar orvosi nyelv (marad a keverék orvosi nyelvünk). Ha elkészül, az esély megvan – lehet, hogy csak emberöltők távlatában.

Az ébrény fejlődésének nevezetei – a magyar kifejezések használatának lehetőségei

Péter Bősze — 2024-10-03

A legelső szó az ébrény. Szokásosan az embrió/embryo szót mondjuk. Az ébrény Bugát-szó, a köznyelvből kikopott. Az orvosi nyelv azonban megőrizte. Látszólag nincs igazán jelentősége, a valóságban azonban van. Az idegen összetételekben a felemás, az öszvér – egyik magyar, másik idegen – összetétel használata visszatetsző, kerülendő. Például: embryocsomó/embriócsomó; ez helyesen ébrénycsomó. Avagy embryoblast, nem pedig ébrényblast.

Mészáros András: Nyelvészeti magyarító szójegyzék

Jenő Demeczky — 2024-10-03

Az idén huszonöt éves Bárczi Géza Kiejtési és Nyelvművelő Alapítvány kiadásában jelent meg kis példányszámban a Bárczi Füzetek XXIII. tagjaként Mészáros András nyelvész-nyelvtanár sokéves kutatómunkával létrehozott Nyelvészeti magyarító szójegyzéke.

Exegi monumentum

Attila Szabó T. — 2024-10-03

Megemlékezés a Bugát Pál-szobor avatásáról a Semmelweis Egyetemen

Katalin Fogarasi — 2024-10-03

2024. június 20-án a Semmelweis Egyetemen ünnepélyes keretek között felavatták Bugát Pál szobrát, Mátyássy László szobrászművész alkotását.

Egy magyar tudományos akadémiai beadványról a magyar tudománynyelvek ügyében – személyes gondolatok

Péter Bősze — 2024-10-03

Minden tudományág egyetemes, műveljék bárhol a világon. Nemzetközi és nemzeti szinten nyilvánul meg. Nevezeteit (szakszóit, szakkifejezéseit, a terminus technicusokat) nemzetközi bizottságok hozzák létre, határozzák meg a tudomány nemzetközi közvetítő nyelvén, angolul. Ezeket ültetik át a nemzeti közösségek saját nemzeti nyelvükre. Ez így helyénvaló, megannyi apró nemzeti tudomány hasztalan lenne. A tudományok művelése, gyakorlati alkalmazása azonban nemzeti, és a nemzeti nyelven valósul meg. Magyar nyelvű tudomány magyar tudományos nyelven.

A Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézetének bemutatkozása

MONY Szerkesztőség — 2024-10-17

A magyar orvosi nyelv oktatásával, kutatásával és gondozásával foglalkozó, első számú intézmény a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézete. A Bősze Péter professzor úr által alapított Magyar Orvosi Nyelv tantárgy oktatásával igyekszünk biztosítani, hogy a fiatal orvosnemzedék is tudatosan használja és ápolja a magyar orvosi nyelvet.

A genetikáról

Attila Szabó T. — 2024-10-03

A genetika a korszerű tudomány egyik leggyakoribb szava. A világhálón a Google-találatok száma: genetics ~1 000 000 (angol); Genetik ~340 000 (német); genetika ~270 000 (magyar), azaz angol + német + magyar összesen ~1 600 000. A genetika szó az ógörögben (γενετικός genetikos) ’teremtés/teremtő’ értelmű volt, alapja a γένεσις genesis, azaz ’eredet’.