Magyar Orvosi Nyelv

Főszerkesztői előszó

Katalin Fogarasi — 2026-03-08

In memoriam Bősze Péter (1938–2025)

Katalin Fogarasi — 2026-03-08

Bősze Péter professzor távozásával nem csupán a magyar és a nemzetközi nőgyógyászati onkológia vesztette el egyik legjelentősebb alakját, hanem a magyar orvosi nyelv is. Kevés olyan ember élt a modern magyar orvoslás történetében, aki
annyira elszántan, következetesen és eredményesen dolgozott volna az anyanyelvi kultúra szolgálatában, mint ő. Életművének jelentős része a szó, a magyar orvosi szaknyelv tisztasága, művelése és intézményes fejlesztése köré szerveződött.

Keserű és édes pirulák

Éva Katalin Varga — 2025-12-20

A tanulmány nyelvi és tudománytörténeti adatok alapján követi nyomon néhány szilárd gyógyszerforma, a pilula, a tabletta és a kapszula elnevezéseinek eredetét és jelentésfejlődését. A vizsgált gyógyszerformák története az orvosságok bevételének megkönnyítését és az adagolás pontosságának biztosítását célzó törekvéseket tükrözi. A középkori cukor-méz gyógyszerészet és a kora újkor gyógyszerformáinak az elnevezései többnyire a készítmények alakjára utaltak, és mivel egyazon kifejezés többféle készítményt is jelölhetett, azonosításuk és megkülönböztetésük gyakran nehézségekbe ütközik. A korszerű tabletták és kapszulák elterjedésével a régi gyógyszerformák háttérbe szorultak, elnevezéseik részben eltűntek, részben jelentésváltozáson, jelentésbővülésen vagy -szűkülésen mentek keresztül. Számos, a korabeli gyógyszerkészítéssel vagy -alkalmazással kapcsolatos kifejezés csak állandósult szókapcsolatokban, szólásokban maradt fenn. Néhány egykori patikaszer elnevezése cukrászati termékek, édességek nevében él tovább.

A csecsemő- és gyermekhalálozás nevezéktanával összefüggő szakmai megfontolások

Panna Jámbor Hegedüs — 2025-12-31

A csecsemők és gyermekek halála rendkívüli érzelmi és társadalmi súllyal bíró esemény, amelynek körültekintő, szakszerű igazságügyi orvosszakértői vizsgálata – különösen nem természetes halálozások esetén – kiemelt jelentőséggel bír. Jelen tanulmány célja, hogy összevesse a nemzetközileg alkalmazott, a csecsemő- és gyermekhalálozással kapcsolatos szakmai irányelvekben használt terminológiát (a San Diego-i kritériumrendszert, a The Royal College of Pathologists szakmai ajánlásait) a magyarországi nevezéktannal. Rámutatunk arra, hogy Magyarországon hiányzik az újszülöttek és a csecsemők hirtelen halálára vonatkozó terminológiai rendszer, mely különösen a hirtelencsecsemőhalál-szindróma (SIDS) pontos, differenciált megítélésében okozhat nehézséget.

Szemléletes kifejezések a kórbonctani jegyzőkönyvekben

Attila Zalatnai — 2025-12-20

A boncjegyzőkönyvek az adott kóros elváltozások leírására számtalan olyan kifejezést használnak, melyek az egyszerű méretbeli meghatározáson kívül egyidejűleg jelenítik meg azok nagyságát, alakját, színét, tapintási tulajdonságait, ezáltal szemléletesen hasonlítják valamely ismert dologhoz. Ezek legtöbbször a hétköznapi életben is használatos fogalmak, melyek a kórbonctanban nem járatos olvasó számára is mintegy képi megjelenéssel bírnak. Bemutatjuk a leggyakrabban használt kifejezéseket, azokat is, melyek a múlt század jegyzőkönyveiben maradtak ránk, és ma már csak archaikus hangzásuk révén adnak különleges nyelvi élményt, de azokat is, amelyek a mai szóhasználatban is jelen vannak.

Lélekfelfogás az ókorban

Mária Szabó — 2025-12-31

Az írás az ókori lélekfelfogás rövid és korántsem teljes ismertetésével keresi a választ arra, hogyan jöttek létre azok a fogalmak, amelyek a mai napig használatosak az orvosi nyelvben, mint például a schizophrenia, bradyphrenia, oligophrenia. Az ezeknek a szavaknak a tövében szereplő -phren- (gr. phrén) szóelem eredetileg rekeszizmot jelentett. A lélek és a testi betegségek összefüggése a sámánisztikus elképzelések óta ismert. Az alábbi tanulmányban azt vizsgáljuk, hogyan változott az ókori és a későbbi gondolkodásban a lélegzetről, a lélekről, az animus és az anima, valamint a vis vitalis és a vis animalis kettősségéről való felfogás. Még a XVIII. században is tartotta magát az az elképzelés, mely szerint ezek károsodása okozhatja a testi betegségeket.

Nyelvi akadályok a többnyelvű egészségügyi környezetben és helyzetkép a magyarországi gyakorlatról

Ágnes Horváth — 2025-12-20

A nemzetközi vándorlás és a társadalmak kulturális és nyelvi összetételének változása következtében a magyar egészségügyben is egyre gyakoribbak a nyelvi akadályok, amelyek veszélyeztetik a hatékony kommunikációt, a betegbiztonságot, az ellátás minőségét és a betegek jogainak érvényesülését. A tanulmány nyolc esettanulmányon keresztül mutatja be a nyelvi különbségekből eredő problémák sokféleségét, majd nemzetközi szakirodalmi példák alapján vázolja a lehetséges megoldásokat. Ezt követően elemzi a magyarországi helyzetet: áttekinti a nyelvpolitikai kereteket, a tolmácsszolgáltatások és többnyelvű egészségügyi dokumentumok hiányát, valamint az egészségügyi szakemberek által alkalmazott ad hoc közléstechnikai stratégiákat. Külön figyelmet kap a szakképzett nyelvi szakemberek alacsony száma az egészségügyi ellátásban és ennek lehetséges okai. Végül bemutatjuk a 2023-ban alakult Nyelvi segítségnyújtás a magyarországi egészségügyi ellátásban: idegen nyelvű fordításokkal a hatékony kommunikáció érdekében (NYESME) kutatócsoportot, amely a nyelvi segítségnyújtás rendszerszintű megoldásán dolgozik. A tanulmány kiemeli, hogy a nyelvi akadályok csökkentése nemcsak etikai, hanem gazdasági és jogi szempontból is elengedhetetlen az egészségügyi ellátás hatékonyságának javításához.

Személyjelölés orvosi diagnosztikus laboranalitikai használati útmutató szövegében és magyar fordításában

Zoltán Köllő — 2025-12-31

Az esettanulmány egy orvosi diagnosztikus laboranalitikai eszköz angol forrásnyelvi és magyar célnyelvi használati útmutató szövegének összehasonlító elemzését mutatja be. A vizsgálat középpontjában a személyjelölés és a hozzá kapcsolódó segédigék fordítása áll, amelyek alapvetően befolyásolják a gyártó és a felhasználó közötti személyközi viszony nyelvi megjelenítését. A kutatás célja annak feltárása, hogy a személyjelölés és a segédigék fordítása hogyan befolyásolja a szövegek funkcionális egyenértékűségét és a gyártó–felhasználó kapcsolat nyelvi reprezentációját. A kutatás hosszú távú célja nagyobb szövegmintán alapuló fordítási útmutató kidolgozása, amely az orvosi diagnosztikus laboranalitikai eszközök használati útmutatóinak fordítását végző szakfordítók munkáját támogatja. Az eredmények alapján az angol szövegben az utasítások többnyire rövid, második személyű felszólításokként jelennek meg, míg a magyar fordításban harmadik személyű magázódó formák azonosíthatók. Míg az angol szövegben a közlések gyakran ajánlásszerűek, a magyar fordításban a normatív, kötelező érvényű megfogalmazások jellemzők.

Kérdezz-felelek

Zsófia Ludányi — 2025-12-31

A HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontban (korábban: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete) a jogelőd intézmény megalapítása óta működik nyelvi közönségszolgálat, amely jelenleg e-mailben és telefonon áll az érdeklődő közönség rendelkezésére nyelvhasználati, helyesírási kérdésekben. Rovatunkban a nyelvi közönségszolgálathoz érkezett, az orvosi és más szaknyelvekhez kapcsolódó kérdésekből és az azokra adott válaszokból adunk közre néhányat.