Magyar Belorvosi Archívum

Teljes szám

Miklós Szathmári — 2024-07-01

Gasztroenterológiai-kardiológiai konszenzus a hatékony gasztroprotekció szükségességéről antithrombotikus kezelés alkalmazásakor

László Herszényi — 2024-07-01

Az antitrombotikus (thrombocyta-gátló – TAG és antikoaguláns) szerek alkalmazása nélkülözhetetlen a szív- és érrendszeri (cardiovascularis-CV) betegségek kezelésében. Az antitrombotikus szerek alkalmazása
azonban növeli a tápcsatornai vérzések kockázatát. A megelőzés során a CV és a gasztrointesztinális (GI) kockázati tényezőket egyaránt figyelembe kell venni és hatékony gyomornyálkahártya-védelmet gasztroprotekciót) kell alkalmazni. A gasztroprotekció alapja a hatékony savszekréció-gátlás. A protonpumpagátló (PPI) szerek biztosítják a leghatékonyabb gasztroprotekciót. Az antitrombotikus kezelés során az esetek egy részében nem történik hatékony gasztroprotekció, amely a PPI elégtelen alkalmazásával magyarázható. A hatékony gasztroprotekciót illetően jelenleg nem áll rendelkezésre naprakész magyar útmutató vagy ajánlás. A közlemény a legújabb evidenciák tükrében, elismert hazai kardiológus és gasztroenterológus szakértők multidiszciplináris konszenzusa alapján összefoglalja az antitrombotikus kezelés során alkalmazandó gasztroprotekció legfontosabb gyakorlati szempontjait.

Rezisztens hypertoniák modern kezelése

István Barna — 2024-07-01

A hypertoniás betegek kezelésének célja, hogy meggátoljuk vagy lassítsuk a hypertonia okozta célszervkárosodások, illetve a szövődmények kialakulását, ezáltal meghosszabbítsuk az egészségben eltöltött élettartamot, csökkentsük a mortalitást, és javítsuk az életminőséget. Rezisztens – azaz az átlagos terápiára nem válaszoló – a hypertonia, ha az előírt életmódváltoztatás és legalább 3 különböző hatóanyag (egyikük diuretikum) ellenére 3 hónap alatt a szisztolés/diasztolés célvérnyomás nem érhető el. Valódi terápiarezisztens a hypertonia akkor állapítható meg, ha kizártuk a pszeudorezisztenciát és a szekunder hypertoniákat. Pszeudorezisztens hypertonia – nem valódi, a kezelésre nem reagáló állapot- okai közt a vérnyomásmérés pontatlanságából, az életmódbeli sajátosságokból, gyógyszerelésből adódó pszeudorezisztencia, valamint az életkor, az obesitas és a betegegyüttműködés hiánya állhat. Szekunder hypertonia okozta terápiarezisztencia hátterében leggyakrabban a primer aldosteronismus, a Cushing-szindróma, az obstruktív alvási apnoe szindróma, és renovascularis hypertonia állhat. Ezek ellátásában a háttér pontos feltárása és annak célzott kezelése az elsődleges.
Miután kizártuk a pszeudorezisztencia és szekunder hypertonia okait a nem-gyógyszeres és gyógyszeres kezelés alapelveit alkalmazzuk. A valódi terápiarezisztens hypertonia kezelését RAS gátlóval, kalciumcsatorna blokkolóval és diuretikum adásával kezdjük, és ezután építjük fel a mineralokortikoid receptor antagonista, értágító és centrálisan ható szereket.

A krónikus vesebetegség progressziójának gátlása, a dializált betegek belgyógyászati ellátása

Ákos Pethő — 2024-07-02

A krónikus vesebetegség egy progresszív és gyógyíthatatlan betegség, amely a társadalomra is jelentős terhet ró. Pontos számok nem ismertek, de becslések szerint a világon legalább 800 millió embert
érinthet. A krónikus vesekárosodás kialakulásával leggyakrabban a cukorbetegek és a hypertoniások számolhatnak. A vesék komplex élettani folyamatokat ellátó szervek, így azok károsodásával számos élettani mechanizmus érintett, beleértve a víz és elektrolit egyensúlyának, a vérnyomás szabályozásának, a méreganyagok kiürítésének és a D-vitamin-anyagcsere szabályozásának zavarait. A lehetséges szövődményeket az időben történő diagnózis felállításával csökkenthetjük. Diétás és gyógyszeres kezeléseket vethetünk be a progresszió lassítására. Ha ezek a beavatkozások elégtelennek bizonyulnak, szükséges valamilyen vesepótló kezelés elindítása. A dializált betegek kezelése is komplex szemléletet igényel, mert csak ezáltal tudjuk csökkenteni a kardiovaszkuláris halálozást.

Az idős betegek ellátásának speciális szempontjai

Klára Gadó — 2024-07-02

Az idősödés természetes folyamat. Az életkor előrehaladásával párhuzamosan sok olyan változás következik be, amelyeket az idős emberek gyógyításánál figyelembe kell venni. Noha az időskor önmagában
nem tekinthető betegségnek, még a fiziológiás változások is általában a szervfunkciók romlásához, a szervezet tartalékainak csökkenéséhez, az alkalmazkodóképesség beszűküléséhez vezetnek. A társadalom elöregedésével párhuzamosan a páciensek egyre nagyobb hányadát az idősebb korosztály alkotja, ezért az időskor sajátosságaival nemcsak a geriátereknek kell tisztában lenniük.

A Nap festője-Csontváry kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Zsolt Tulassay — 2024-07-08

Az Opera Holdudvarában

Tamás Pallós — 2024-07-08