Magyar Belorvosi Archívum

A szisztémás lupus erythematosus kezelése és a betegek gondozása a nemzetközi ajánlások alapján

2026-06-02T07:04:06+00:00

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) krónikus autoimmun betegség, amelyet a heterogén klinikai megjelenés, a fluktuáló betegségaktivitás és az irreverzibilis szervkárosodás kialakulásának kockázata jellemez. Az elmúlt években az SLE terápiás megközelítése paradigmaváltáson ment keresztül: a korábbi, tünetorientált, glükokortikoid-központú kezelésről a célérték-orientált (treat-to-target) stratégia irányába mozdult el, amely a tartós remisszió vagy az alacsony betegségaktivitás elérését célozza, a hosszú távú terápiás toxicitás minimalizálása mellett. Ez az összefoglaló az Európai Reumatológiai Társaságok Egyesülete (EAAR/EULAR) 2019-es és 2023-ban frissített ajánlásai, valamint az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) 2025-ben megjelent iránymutatása alapján foglalja össze a szisztémás lupus erythematosus korszerű kezelésére és a hosszú távú gondozására vonatkozó bizonyítékokat és gyakorlati ajánlásokat. A korszerű ellátás középpontjában a betegségaktivitás és a szervi érintettség rendszeres értékelése, a hidroxiklorokin ellenjavallat hiányában történő rutinszerű alkalmazása, valamint a glükokortikoid-expozíció szigorú korlátozása áll. Az immunszuppresszív és biológiai terápiák korai bevezetése – beleértve az olyan célzott készítményeket, mint a belimumab, az anifrolumab és a voclosporin – új terápiás lehetőségeket teremtett mind a nem renális SLE, mind a lupus nephritis kezelésében. A veseérintettség súlyos formáiban egyre nagyobb szerepet kap a primer kombinált terápia. Az aktuális ajánlások hangsúlyozzák a betegedukáció, a közös döntéshozatal, a nem gyógyszeres beavatkozások, valamint a társbetegségek – különösen a kardiovaszkuláris betegségek, fertőzések, daganatok és az osteoporosis – megelőzésének jelentőségét. Az SLE korszerű kezelése individualizált, célértékvezérelt és multidiszciplináris megközelítésen alapul. Az innovatív terápiák, a preventív stratégiák és a betegközpontú ellátás integrációja hozzájárulhat a hosszú távú kimenetel, az életminőség és a túlélés javításához SLE-ben.

A 2-ES típusú diabetes mellitus korszerű kezelése – fókuszban az SGLT2-gátlók, mint a diabetes ,,új ábécéjének” gyógyszerei

2026-06-02T07:04:06+00:00

A 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében az elmúlt időszakban paradigmaváltás volt megfigyelhető, amely a legfrissebb hazai és nemzetközi irányelvekben is megjelent. Manapság a „CRM (kardiorenális-metabolikus) szemlélet” került előtérbe, amely a diabetológián is túlmutató, kardio- és renoprotektív előnyökkel bíró antidiabetikumok korai bevezetését szorgalmazza. E készítmények közé tartoznak az SGLT2-gátlók, amelyeknek hatékonyságát diabetestől függetlenül több klinikai vizsgálat is igazolta. Antiglykaemiás hatásaik mellett számos, a kórlefolyást is kedvezően befolyásoló tulajdonsággal rendelkeznek. Szívelégtelenségben, illetve krónikus vesebetegségben is az elsővonalbeli kezelés fontos elemét képezik, azaz a kardiológusok és a nefrológusok terápiás palettájának egyik hatékony eszközét jelentik. A fentiek alapján elmondható, hogy a 2-es típusú diabetesben javasolt legmodernebb, egyénre szabottan kialakított kezelési stratégia felállítása során a holisztikus „CRM szemléletet” a diabetológia ,,új ábécéjeként” kell értékelni, amely a terápiaválasztást meghatározó tényező. E megközelítést követve a kezelés során az antidiabetikumok közül az SGLT2-gátlók korai bevezetése szükséges, figyelembe véve a hatékonyságukról és a hosszú távú előnyeikről rendelkezésre álló adatokat.

Táplálékallergiás betegek életminősége. Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy ételallergiás felnőttnek?

2026-06-02T07:04:06+00:00

Az ételallergiás betegeknek számos korlátozással kell szembenézniük a mindennapok során. A tünetek nemcsak kellemetlenek, hanem akár életveszélyesek is lehetnek. A kivizsgálás gyakran bonyolult, a leletek nem mindig egyértelműek, és csak megfelelő szakember rendelhet el diétát. Az allergénmentes étrend biztosítása plusz időt és pénzt igényel, korlátozza az egyén és családja szabadidejének eltöltését. A tünetek jelentkezésétől való félelem szorongást vagy depressziót okozhat. Összehasonlítva a táplálékintoleranciával élők életminőségével, minden esetben az ételallergiásokét találták rosszabbnak.

Ásványianyag- és vitaminhiány coeliakiában

2026-06-02T07:04:06+00:00

A coeliakia (CD) krónikus, immunmediált enteropathia, amelyet a gluténexpozíció vált ki genetikailag fogékony egyénekben. A betegség prevalenciája világszerte 1% körül van, ugyanakkor a diagnosztizálatlan esetek aránya nagy. A kezeletlen, aktív betegségre jellemző a vékonybél-nyálkahártya károsodása és a következményes felszívódási zavar, amely számos tápanyaghiány kialakulásához vezethet. Kiemelt jelentőségű a vas-, folsav-, cink-, B12- és D-vitamin-hiány, amelyek felismerése nemcsak a diagnózis felállításában segíthet, hanem a hosszú távú kimenetel és az életminőség szempontjából is meghatározó. Közleményünkben a coeliakiában leggyakoribb vitamin- és ásványianyag-hiányok előfordulását vizsgáltuk, és áttekintettük a témában rendelkezésre álló szakirodalmat.

Tirozin-kináz-gátló bosutinib terápia mellett jelentkező pulmonalis hypertonia reverzibilis esete krónikus myeloid leukaemia miatt gondozott betegben

2026-06-02T07:04:06+00:00

A krónikus myeloid leukaemia kezelésében széleskörűen használt BCR/ABL1 tirozin-kináz-gátlóknak számos cardiovascularis mellékhatásuk ismert. Ezek közé tartozik a precapillaris pulmonalis hypertonia is. Ezen mellékhatások a tirozin-kináz-gátlók dózisának csökkentésével, a terápia felfüggesztésével vagy más tirozin-kináz-gátlóra való váltással sok esetben reverzibilisek, emiatt időben történő felismerésük fontos. Esetünk értékét a gyors felismerésen túl a Swan–Ganz-katéterezéssel megerősített pulmonalis hypertonia, a tirozin-kináz-gátló bosutinib elhagyását követő gyors klinikai javulás és a szabályossá váló pulmonalis nyomás adja.

A csend képei – Fényes Adolf emlékkiállítás a Nemzeti Galériában

2026-06-02T07:04:06+00:00

A Nemzeti Galéria Fényes Adolf festőművész alkotásaiból kamarakiállítást rendezett „A csend képei” címmel a mester halálának 80. évfordulójára emlékezve.

Jókai pavilonja a párizsi világkiállításon

2026-06-02T07:04:06+00:00

Az első híradás Jókai-szoba a párisi kiállításon címmel a Pesti Naplóban jelent meg, így harangozva be az eseményt: „A világkiállítás magyar csoportjában külön termet rendeznek be, amelyben csak Jókai irodalmi működését fogják mutatni. Kiállítják ott a nagy költő összes munkáit díszkötésben, még pedig a magyar eredetin kívül a világ mindama nyelvein is, melyekre Jókait lefordították. Azonkívül bemutatják itt amaz albumokat, üdvözlő iratokat és emléktárgyakat, melyeket Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára kapott. A hivatalos magyar katalógus számára most írja Jókai Magyarország ismertetését. A katalógus négy nyelven fog megjelenni. Május közepén különben az ősz költő feleségével együtt szintén elmegy Párisba a kiállítás megtekintésére.”