Magyar Belorvosi Archívum

IgG4-asszociált hypophysitis esete: Komplex diagnosztikai és terápiás kihívás

2026-10-19T10:27:34+00:00

Az IgG4-asszociált betegség egy krónikus, szisztémás autoimmun kórkép, amely számos szervet érinthet, ritkán a hypophysis érintettsége is előfordul. A szerzők egy 42 éves férfibeteg esetét ismertetik, akinél fejfájás, jelentős testsúlycsökkenés és hypopituitarismus tünetei miatt indult kivizsgálás. A laboratóriumi vizsgálatok centrális hypothyreosist, hypogonadotrop hypogonadismust és centrális hypocortisolismust igazoltak. A koponya-CT és a sella-MR-vizsgálat a hypophysisnyél megvastagodását és a chiasma opticum kompreszszióját mutatta. A szövettani vizsgálat lymphoplasmacytás infiltrációt és emelkedett IgG4-pozitív plazmasejtszámot igazolt, amely IgG4-asszociált hypophysitis lehetőségét vetette fel. A transnasalis hypophysisműtét nem vezetett remisszióhoz, a beteg állapota diabetes insipidus és látótérkiesés kialakulásával progrediált. Nagy dózisú szteroidkezelés átmeneti javulást eredményezett, azonban a betegség progressziója miatt sztereotaxiás sugárkezelésre is szükség volt. A beteg jelenleg hormonpótló kezelés mellett stabil állapotban van. Az IgG4-asszociált hypophysitis ritka kórkép, amely diagnosztikus és terápiás kihívást jelent, multidiszciplináris megközelítést és hosszú távú követést igényel.

Hypocomplementaemiás urticariás vasculitis szindróma: A kezelés kihívásai

2026-10-19T13:35:39+00:00

A hypocomplementaemiás urticariás vasculitis a szisztémás vasculitisek ritka típusa, amelyre a jellegzetes bőrtünetek, a csökkent komplementszintek és az emelkedett anti-C1q szint a jellemző. A betegség kimenetelét elsősorban a vese- és tüdőérintettség határozza meg. Ritka előfordulása miatt a kezelésére nincs egységesen elfogadott irányelv. A szakirodalom többek között szteroid, ciklofoszfamid, mikofenolát-mofetil, rituximab, valamint egyes esetekben plazmaferezis alkalmazását említi. Az 57 éves nőbetegről szóló esetbemutatás célja a kórkép ismertetése, a diagnózis felállításának a nehézségei, a lehetséges terápiás opciók áttekintése, valamint a kezelés során felmerülő nehézségek bemutatása – különösen az immunszupresszív kezelés során fellépő komplikációkra felhívva a figyelmet.

Endoszkópos terápiára rezisztens felső gasztrointesztinális vaszkuláris malformációkból vérző betegek gyógyszeres (Thalidomid, LAR oktreotid) kezelésében szerzett tapasztalataink

2026-10-20T13:10:24+00:00

A gasztrointesztinális (GI) vaszkuláris malformációkból eredő vérzések kezelésében az endoszkópos vérzéscsillapító módszerek, elsősorban az argon plazma koaguláció (APC) elsődlegessége megkérdőjelezhetetlen. Hatékony gyógyszeres terápia, mint alternatív vagy kiegészítő módszer eddig nem állt rendelkezésre. Az elmúlt évtizedben több biztató eredményű klinikai vizsgálat zajlott mind a thalidomid, mind a longacting-release (LAR) oktreotid alkalmazásával kapcsolatban a vaszkuláris malformációk okozta vérzések csökkentése céljából. A szerzők kis létszámú, endoszkópos terápiára rezisztens felső GI vaszkuláris malformációkból vérző betegek gyógyszeres (thalidomid, LAR oktreotid) kezelésében szerzett tapasztalataikról számolnak be.

A tudomány mérése az idő sodrában

2026-10-19T08:52:25+00:00

A tudományos teljesítmény értékelése az elmúlt évtizedekben a modern akadémiai és klinikai élet meghatározó részévé vált. Az impakt faktor, a h-index, az idézettségi mutatók, a folyóirat-szintű indikátorok, valamint az alternatív metrikák (altmetrics) ma már nemcsak a tudományos kommunikáció eszközei, hanem jelentős szerepet játszanak a kutatási források elosztásában, az akadémiai előmenetelben és az intézményi rangsorok kialakításában is. A közlemény célja áttekinteni a legfontosabb tudománymetriai mutatókat, bemutatni azok számítási elveit, alkalmazási területeit és korlátait, különös tekintettel a klinikai kutatásokra és a belgyógyászatra. A szerző ismerteti az impakt faktor, a h-index, a közleményszintű idézettségi mutatók, a „Highly cited” és „Hot paper” kategóriák, továbbá a CiteScore, SJR, SNIP és altmetrikus rendszerek alapvető jellemzőit. Külön tárgyalásra kerülnek az egyetemi rangsorok, valamint a tudománymetriai indikátorok torzító tényezői. A közlemény hangsúlyozza, hogy a bibliometriai mutatók fontos orientáló eszközök, azonban önmagukban nem alkalmasak a tudományos vagy klinikai érték teljes körű megítélésére. A klinikai orvoslásban különösen fontos a módszertani minőség, a reprodukálhatóság, valamint a betegellátásra gyakorolt tényleges hatás figyelembevétele. A tudománymetriai indikátorok ezért elsősorban a tudományos láthatóság és kommunikáció mérőszámai, amelyek értelmezése mindig kritikus szakmai megközelítést igényel.

Emlékezés Kelemen Endre professzorra (1921–2000) a Magyar Belgyógyász Társaság 2024 évi nagygyűlésén

2026-10-09T14:33:38+00:00

Kelemen Endre professzor különleges személyiségének, tehetségének és életútjának számos előadás, közlemény és a Magyar Belorvosi Archívum 2018. Évi 6. száma (a korabeli hazai és nemzetközi közlemények közreadásával és kiemelkedő kortársak és tanítványok visszaemlékezéseivel), valamint 2023-ban Gömör Béla professzor kitűnő monográfiája állítanak maradandó és méltó emléket.

Kövek és könyvek

2026-10-20T08:23:25+00:00

„Róma mindannyiunk közös hazája”, így idézik gyakran hazánk és az örök város ezeréves kapcsolatára utalva. Erre utal a pápai himnusz is:„Üdvözlégy Róma, az emlékek örök hazája”. Fentiek tükrében is ajánlom édesapám, Szauder József irodalomtörténész, akadémikus (a Római Tudományegyetem professzora) posztumusz kötetének: „Itália arcai” (Kossuth Kiadó, 2019, korábbi kiadása: „Kövek és könyvek”, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977) legkülönlegesebb részét a „Kövek és könyvek” című befejezetlenül maradt írását, amelyet saját fotóimmal illusztráltam. Ebben a számos római templomban látható – kevés figyelmet kapó, így még nem közölt –, igen sajátos, egyedi művészi munkákat, a Rómában egyedülálló könyves sírokat mutatja be. A ravatalon fekvők és a könyvek sajátos kapcsolatát elemezve új kontextusba is helyezi: a síremlékek el nem porladó kőbe faragott könyvei szimbolizálják az író-olvasó ember tudásának továbbélését az örökkévalóságban. Az „Itália arcai” című kötet útikönyvként is használható, ajánlható minden Itália iránt érdeklődő kollégának. Róma kiemelt helyet foglal el benne, felfedi olyan rejtett szépségeit, amelyeket még a legfelkészültebb utazók sem vesznek észre. A városrészeket, tereket, palotákat, templomokat, szökőkutakat nemcsak a jelen, hanem múltbeli, már eltűnt állapotukban is megismerhetjük, tárgyszerűen, de művészettörténeti elemzések formájában is. A római életről mintegy 100 oldalon színes történetekben számol be: a garniszállótól a night clubig, az eladó múmialábtól az ágyúlövésig, fecskékről és macskákról, betlehemekről, furcsa találkozásokról, emberi kapcsolatokról, az ott élő emberek hétköznapi életéről, gondolkodásáról. ugyanakkor bemutatja Itália egyéb tájait, városait is: Velence, San Gimignano, Gubbio, Urbino, Narni, Mentorella, Anzio, Nettuno, Kirké hegye.

Dolce Vita – Magyar festők Itália-élménye

2026-10-20T08:44:38+00:00

A Nemzeti Galéria ez év tavaszán Dolce Vita – Itália élménye két évszázad magyar művészetében címmel kiállítást szervezett, amely bemutatta, hogy az itáliai kultúra miképp hatott a 19. és a 20. századi magyar képzőművészetre.

Isten törött csellója, hallgatok

2026-10-20T09:06:15+00:00

Tóth Árpád Isten törött csellója, hallgatok című verse (1926) a költő egyik legismertebb, legmélyebb számvetése a csendről, az elmúlásról és a világ zajáról.