Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet

Proximalis tibia törések posteromedialis lemezelése

2026-01-03T08:56:36+00:00

A proximalis tibia törések az összes törés körülbelül 1%-át teszik ki, az esetek 10–30%-ában van posteromedialis érintettség. A CT a diagnosztika és a klasszifikáció szempontjából is gold standard napjainkban. Gyakran alkalmazott CT alapú klasszifikációk a három oszlop elmélet és a tíz szegment koncepció. Előbbi a sérülésmechanizmus figyelembevételét is hangsúlyozza műtéti tervezésnél, megkülönböztetve a proximalis tibia törés kompressziós és tenziós oldalát. Emellett cél kell, hogy legyen a fragmentspecifikus törésellátás. Az osteosynthesis során a posteromedialis fragmentum rögzítésére alkalmazott implantátum típusát illetően több biomechanikai tanulmány alapján lemez javasolt. Posteromedialis, módosított Lobenhoffer feltárás alkalmazásával megfelelő vizualizáció érhető el, megteremtve a lehetőséget az anatómiai repozíció és stabil osteosynthesis elvégzéséhez. Ezen ellátási elvek alkalmazásával stabil rögzítés érhető el, ami kiemelt fontossággal bír a proximalis tibia töréseknél, hiszen gyorsabb rehabilitációt tesz lehetővé, ezáltal segítve a sérült porc nutrícióját, az arthrofibrosis prevencióját, és a funkció mihamarabbi visszanyerését. Szerzők az utóbbi időben ezen elvek alkalmazásával végzik osztályukon az érintett betegek ellátását. Jelen cikkben két esetük bemutatásán keresztül osztják meg tapasztalataikat.

Csípőrevíziós műtétek szövődményeit befolyásoló kockázati tényezők vizsgálata a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának Csípőrevíziós Regiszterén

2026-01-03T08:56:36+00:00

A csípőízületi revíziós műtétek az operatív ortopédiai ellátás egyik legnagyobb kihívását jelentik.
A jellemzően idős, társbetegségekkel is rendelkező betegek perioperatív kockázata mellett a korábbi
műtétekből adódó speciális anatómiai helyzet, illetve csonthiányos állapotok is jelentősen befolyásolják
a revíziós műtétek kimenetelét. A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának csípőrevíziós regiszterét
felhasználva összegyűjtöttük és azonosítottuk azokat a prognosztikai faktorokat, melyek szignifikáns
összefüggést mutatnak bizonyos korai posztoperatív szövődményekkel. Az életkor, a nem, a preoperatív
laborértékek, illetve az anamnézisben szereplő korábbi csípőműtétek egyaránt befolyásolják a revíziós
műtétek kimenetelét. Az időskor, a hipertónia, valamint a műtétet megelőzően észlelt anaemia hajlamosít
a posztoperatív intenzív osztályos elhelyezésre. A periprotetikus törés miatt operált betegek, illetve a
szárrevízióra szoruló páciensek is magasabb arányban kerülnek intenzív osztályra. A férfi nem, a korai
re-revízió, valamint a szeptikus lazulás magasabb kockázatot jelent a revíziós műtét utáni feltárásra. Az
anamnézisben szereplő csípőműtétek luxatióra hajlamosítanak. Amennyiben a műtétet megelőzően
javítunk a befolyásolható kockázati faktorokon, valamint felismerjük a nem befolyásolhatókat, jelentősen
csökkenthetjük a korai posztoperatív szövődmények kialakulását.

Röntgenalapú tervezőszoftver pontosságának vizsgálata primer térdprotézis-beültetések esetén

2026-01-05T12:34:37+00:00

A térdízületi arthroplastica során a tervezés döntően befolyásolja a műtét kimenetelét. A mindennapi ortopédiai gyakorlatban elterjedten használt kétdimenziós, röntgenalapú tervezőszoftverek előnyei közé tartozik azok elérhetősége, alacsony költsége és a többlet sugárterhelés elkerülése. Ugyanakkor pontosságuk korlátozott, különösen a térdprotézis-beültetések esetében, ahol a komplex anatómiai viszonyok és tengelyeltérések kihívást jelentenek. Vizsgálatunk célja az volt, hogy azonosítsuk azokat a demográfiai és morfológiai tényezőket, amelyek befolyásolhatják a kétdimenziós szoftverek méretbecslésének pontosságát. A kutatáshoz a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján 2024-ben végzett térdprotézis-műtétek során keletkezett röntgenfelvételeket és betegadatokat használtuk. A vizsgált tényezők között szerepelt az életkor, nem, testmagasság, testsúly, testtömeg-index (BMI), valamint az alsó végtagi tengelyeltérések. Eredményeink alapján a szoftver az esetek 35%-ában pontosan meg tudta jósolni a végül beültetett implantátumok méretét, ugyanakkor az esetek 16%-ában legalább két méretnyi eltérés tapasztalható volt a tervezés és a tényleges beültetés között. Bár több tényező is korrelációt mutatott a tervezés pontosságával (pl. testmagasság, életkor), statisztikailag szignifikáns kapcsolatot kizárólag a férfi nem esetében találtunk, amely hajlamosító tényezőnek bizonyult a pontatlanságra (p = 0,01). Összegzésként elmondható, hogy bár a kétdimenziós tervezőszoftverek nem minden esetben nyújtanak tökéletes pontosságot, előnyeik miatt továbbra is megbízható eszközök a preoperatív tervezés során a napi klinikai gyakorlatban.

A kilélegzett metán, mint korai non-invazív perfúziós marker: összefüggések a perioperatív vérvesztéssel elektív nagyízületi protézisbeültetés során

2026-01-03T08:56:36+00:00

A nagy vérvesztéssel járó műtétek esetén a perfúziós elégtelenség korai felismerése elengedhetetlen, mivel a hipovolemiás sokk a vérzés következtében az egyik leggyakoribb, de megelőzhető halálok. A jelenleg alkalmazott hemodinamikai paraméterek, mint a vérnyomás és a szívfrekvencia, korlátozott prediktív értékkel bírnak. A kilélegzett metán (CH₄) koncentrációjának mérése a mesenterialis perfúzió monitorozásának új lehetősége, mivel a vérvesztés elsődleges reakciója az arteria mesenterica superior (SMA) véráramlásának csökkenése. Az SMA által ellátott bélszegmens flórája pedig a kilélegzett metán elsődleges forrása. Célunk a kilélegzett CH₄ változásának vizsgálata nagyízületi endoprotézis beültetésen átesett betegeknél. 2024.09.01. és 2024.10.31. között a Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai és Ortopédiai Klinikáján prospektív kutatást végeztünk, amely során nagyízületi endoprotézis beültetett betegek kilélegzett CH₄ koncentrációt vizsgáltuk pre- és posztoperatívan. A méréseket fotoakusztikus spektroszkóp (PAS) készülékkel végeztük. Ezen kívül nyomon követtük a műtéti vérveszteséget, az adminisztrált folyadékokat és a vitális paramétereket az aneszteziológiai dokumentáció alapján. 25 beteget vizsgáltunk meg (56% férfi, 44% nő, átlagéletkor: 66.12 ± 9.72év). A betegek 32%-a volt CH₄-termelő. Az átlagos vérvesztés 262 ± 159.61 ml volt, a beadott krisztalloid mennyisége 747,83 ± 307,29 ml, a kolloid mennyisége pedig 521,42 ± 80,18 ml. A kilélegzett CH₄változása és a vérvesztés mértéke közötti összefüggés közepes pozitív volt (r = 0,57), de nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak (p = 0,1386). Eredményeinket a műtéti vérvesztés alacsony szintje és a kis elemszám korlátozza. Amennyiben nagyobb elemszámú vizsgálatok megerősítik ezeket az eredményeket, a CH₄ valós idejű monitorozása hasznos lehet a vérvesztés korai felismerésében, és javíthatja a sürgősségi és műtéti ellátás minőségét.

Törés nélküli, nyílt talus ficam ellátása

2026-01-03T08:56:36+00:00

Az esetismertetés egy törés nélküli nyílt ugrócsont ficam ellátásának lépéseit és az egyéves kezelés után elért eredményt mutatja be. Részletezi a sérülés mechanizmusát, a lehetséges szövődményeket és saját tapasztalat alapján ajánlásokat tesz azok megelőzésének érdekében.Az esetismertetés egy törés nélküli nyílt ugrócsont ficam ellátásának lépéseit és az egyéves kezelés után elért eredményt mutatja be. Részletezi a sérülés mechanizmusát, a lehetséges szövődményeket és saját tapasztalat alapján ajánlásokat tesz azok megelőzésének érdekében.

Beszámoló a Magyarországi Mozgásszervi Infekciókkal Foglalkozó Multidiszciplináris Munkacsoport megalakulásáról

2026-01-03T08:56:36+00:00

Beszámoló a Magyarországi Mozgásszervi Infekciókkal Foglalkozó Multidiszciplináris Munkacsoport megalakulásáról

Halottaink

2025-12-27T16:43:54+00:00