https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/issue/feedLiteratura2025-01-13T13:11:31+00:00Dávid Szolláthszollat.david@abtk.huOpen Journal Systems<p>Az 1974-ben alapított Literatura az Irodalomtudományi Intézet elméleti folyóirata, évente négy alkalommal jelenik meg. Az önálló tanulmányok mellett rendszeresen közöl tematikus blokkokat, amelyek egy-egy kurrens irodalomtudományi téma több oldalú megvilágítását szolgálják, illetve alkalmanként egy-egy műhely munkáját mutatják be – ezáltal a kiemelkedő pályakezdő kollégákat is lehetőséghez juttatva. Az utóbbi években kiemelt fontosságra tettek szert a világirodalom változó értékrendjével, a kulturális transzferekkel, valamint a digitális bölcsészettel kapcsolatos írások. A rendszeres szakrecenziók friss irodalomtudományos munkákat szemléznek, előnyben részesítve az elméleti igényű, új horizontot nyitó köteteket. A folyóirat az MTA I. Osztály Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának döntése értelmében „A” osztályú publikációs felületnek minősül.</p>https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18119Műhely – Literatura 502025-01-08T12:40:32+00:00András Kappanyoskappanyos.andras@abtk.hu2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18121Végig az élvonalban2025-01-13T13:11:31+00:00Dávid Szolláth szollat.david@abtk.huAndrás Veresveres.andras@abtk.hu2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18122„Tanítsd azt, amit ott tanultál!”2025-01-13T13:11:31+00:00András Kappanyoskappanyos.andras@abtk.huErnő Kulcsár Szabóksze@t-online.hu2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18124A Literatura esete a világ irodalmával2025-01-13T13:11:31+00:00Dávid Zeleidavid.zelei@1749.hu<p>A tanulmány a <em>Literatura</em> világirodalomhoz és az irodalomelmélethez fűződő viszonyát tekinti át a kezdetektől napjainkig, bemutatva, hogy az első szám teljes rendszerhűséget ígérő előszavának ellentmondva a folyóirat mindig is nyitott volt az új irodalomelméleti és irodalomtörténeti irányzatokra. Magyarországon az elsők közt közölt szöveget Mihail Bahtyinról vagy a posztmodernről, és elsőként publikált olyan szerzőket magyarul, mint Aleida Assmann, Jacques Derrida vagy Paul de Man. A tanulmány ugyanakkor rámutat arra is, hogy bár a <em>Literatura</em> széles irodalomelméleti kitekintést nyújt, kifejezetten világirodalmi témájú elemzései inkább a klasszikus, mint a kortárs vagy zsánerírókra koncentrálnak.</p>2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18125Egy pályafutás kitérője2025-01-13T13:11:31+00:00Sztoján Vujicsicskappanyos.andras@abtk.hu2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18127Szerb Antal és a potlecs2025-01-13T13:11:31+00:00Tamás Baloghbalogh.tamas@kre.hu<p>Beck András azt írta Szerbről, hogy könyvismertetéseiben „írásmódja eleganciájának és ökonomikusságának köszönhetően még a legrövidebbek is a teljesség illúzióját adják. Úgy érezzük, mindent elmond, amit tudnunk érdemes”. Szerb Huizinga <em>Homo ludens</em>éről írt recenzióján (1939) megpróbálom bemutatni, hogy ez a megállapítás nem feltétlenül igaz: tulajdonképpen korrekt ismertetésében meglehetősen sajátos minta szerint rendeződnek el az olvasottak. Sokat foglalkozik például az ünneppel, a <em>Háború és játék</em> című fejezet bemutatása gyanánt pedig a háború és játék kapcsolata helyett az udvari civilizáció saját definícióját adja, amelyet <em>A középkor alkonyá</em>ra <em>(Herfsttij der middeleeuwen) </em>alapoz. Másrészt a rövid recenzióban aránytalanul nagy teret szentel a potlecs, illetve a pusztítási verseny leírásának, melyeket azonban úgyszintén igen sajátosan értelmez. Semmi jel sem mutat rá, hogy az általa fordított <em>A középkor alkonyá</em>ban felfigyelt volna a potlecsre emlékeztető példákra – kései műveiben viszont már többször szerepelteti ezt a jelenséget.</p>2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18128Kultusz és tömegirodalom2025-01-13T13:11:30+00:00Zsófia Kalavszkykalavszky.zsofia@abtk.hu<p>A tanulmány Mihail Zoscsenkónak a húszas évek szatirikus újságjaiban megjelent Puskin-feuilletonjait vizsgálja az újságban közölt szövegvariánsuk alapján és az eredeti megjelenési helyük kontextusában. <em>A koporsó</em> (1927) és a <em>Puska Puskinnak</em> (1928) című írások a városi kulturális emlékezet többszörösen kitüntetett szövegterei, a sajtó által jelentős mértékben formált, tömegkulturális Puskin-kép alapszövegei, egyúttal az ettől a speciális tértől nem független, korabeli Puskin-kultusz szépirodalmi reprezentációjának művészi erejű darabjai. A tanulmány Zoscsenko feuilletonjainak három sajátosságát emeli ki: az első a feuilleton átmeneti műfajiságában gyökerezik, a második az írások intermediális jellegében, a harmadik szerzőjüknek leningrádi kötődéséből fakad. Ez a kötődés egyszerre jelentette az írónak a város szimbolikus, kulturális tereihez való ragaszkodását, ugyanakkor e tárgyiasult és szellemi múlt mitikus-irodalmi reprezentációjának, az úgynevezett „pétervári szövegnek” a mély ismeretét is.</p>2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18129Elköteleződések2025-01-13T13:11:30+00:00Magdolna Baloghbalogh.magdolna@abtk.hu2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18130Térey terei2025-01-13T13:11:30+00:00Viktória Radicsradicsria@gmail.com2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c) https://ojs.mtak.hu/index.php/literatura/article/view/18131Csáth Géza művei és alakja a befogadástörténet tükrében2025-01-13T13:11:28+00:00Miklós Sághysaghy.miklos@szte.hu2024-12-17T00:00:00+00:00Copyright (c)