Lelkipásztor

Voltál már jövevény?

Gábor Nagy — 2025-03-21

Csak az tudja, milyen idegennek lenni, aki már tartózkodott hosszabb ideig távol a szülőföldjétől. Amikor minden új, minden ismeretlen és minden zavaros. Amikor hiába „térdepel egy-egy bokor” a lábamhoz, se a nevét, se a virágát nem tudom. Amikor fogalmam sincs róla, „hogy merre mennek, kik mennek az úton”. Átélni a bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot és a biztos kapaszkodók nélküli létet egy idegen országban.

„Íme a gyermek örökség az Úrtól, a méh gyümölcse jutalom”

Enikő Szőke-Milinte — 2025-03-21

A gyermeki személyiség fejlesztése és nevelése koherens gyermekképet feltételez. A katolikus nevelés bibliai és pedagógiai alapokra helyezve dolgozta ki az évszázadok során folyamatosan alakuló, de mindvégig szentírási alapokon nyugvó katolikus gyermekképet. A tanulmány Zsolt 127,3 alapján négy kulcsfogalom – az örökség, a jutalom, az ajándék és a gyümölcs fogalma – köré rendezve mutatja be a gyermekről való teológiai és pedagógiai gondolkodást. A gyermekvédelem különösen nagy hangsúlyt kap napjaink nevelésében, ezért a tanulmány tárgyalja a gyermekvédelem legfontosabb kérdéseit is.

Kaput nyitni Isten nagy történetébe

László Róbert Thoma — 2025-03-21

Vajon létezik-e sajátosan református gyermekkép, amely markánsan megkülönböztethető a többi keresztény felekezet gyermekekről alkotott elgondolásaitól? Hogy látják a református oktatást meghatározó kerettantervek a gyermeket, s hogyan lehet igazán kapcsolódni a gyermekek világához? Melyek a református intézményes gyermekvédelem sajátos hangsúlyai, mit lehet tenni a látóterünkbe került gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének segítéséért?

„Egészen ember, egészen gyerek”

Eszter Kodácsy-Simon — 2025-03-21

A gyermekvédelemről való gondolkodás a gyerekkép átgondolásával kezdődik. A hitkérdések terén ez elsősorban azt jelenti, hogy minden gyerek védelméhez hozzátartozik istenkapcsolatának védelme is, amely az istenképűségből fakadó méltóság felismeréséből fakad. A Biblia többek között azzal tesz tanúságot erről, hogy a Megváltó is egészen gyerekként élt e földön. Ez a tanulmány az evangélikus teológiai hagyományból kiindulva kínál szempontokat a gyerekkép átgondolásához.

Böjt 5. vasárnapja (Judica)

Donát Sámuel Gyurkó — 2025-03-21

A vasárnap jellege

Böjt ötödik vasárnapja már a nagyhétre készít fel bennünket. Az ünnepi előkészületek, húsvéti gyülekezeti programok szervezése mellett fontos, hogy lélekben is kapcsolódjunk az ünnep lényegéhez. Ebben segít bennünket ez az igeszakasz, amely az Ószövetség legdrámaibb pillanatai közé tartozik (Laborczi 2015, 105–107. o.).

Böjt 6. vasárnapja (Palmarum)

Sándor Weltler — 2025-03-21

Igeháton – énekszóval

Pálmavasárnap nem a szamárra, hanem a rajta ülőre figyelünk. Az igehirdetés szolgálatából semmit nem végez el, aki csak a szamarat vonszolja be a templomba, ám a rajta ülőről megfeledkezik. Jézus Zakariás „menetrendje”, tehát az Írások szerint vonult Jeruzsálembe. Nem alázatos szolgája népének, hanem engedelmes fia az Atyának. Ezért a gyülekezet ma nem az alázatos szolgák dalát zengi, hanem az engedelmes Fiú himnuszát énekli Fil 2,5–11 hangszerelésében, vagy ahogyan szép böjti énekünkben hangzik: „Dicsőítünk, Krisztus, aki szenvedtél, / És megváltást bűnből így szerzettél! / Király vagy és Úr vagy örökre. / Tekints szánva minden bűnösre! / Urunk, irgalmazz nekünk!” (EÉ 199,1)

Nagycsütörtök

Gábor Viktor Orosz — 2025-03-21

A vasárnap jellege

„A három szent nap a keresztény ünneplés csúcsa, az egyházi esztendő középpontja.” (Hafenscher 2010, 310. o.) Nagycsütörtökön az életünk „táplálékául”, önmagát odaadó Úr, nagypénteken a kereszten önmagát feláldozó, bűnünk büntetését magára vett és ebben végtelen szeretetét kifejező Úr, húsvét a halált legyőző és örök életet adó Úr ajándékainak az ünnepe (uo.).

Nagypéntek

Tamás Szakács — 2025-03-21

Nagypéntekről
Ünnep ez a nap? Elvégre az év legfájdalmasabb napja ez, véres valóságként tárul elénk a legszörnyűbb kínhalál (Jánossy 2008, 30. o.). Drasztikusan mutatja be az eseményeket Mel Gibson filmje, a Passió – brutálisan, de reálisan. Hát nem sokkal inkább gyásznap ez?! Ez a nap mégis örömünnep napja. Ezért is igaz, hogy a „prédikációból [...] távol kell tartanunk mindent, ami emberi bölcselkedés lehetne; [...] hadd prédikáljon [...] maga a kereszt”. Ezúttal nem kontemplációra, hanem compassióra hív a templom (Jánossy 2008, 31. o.). Nem Santiago de Compostela a célja ennek az embert próbáló El Caminónak – a via dolorosa a halálba, a sírba vezet minket, amelyben átélhetjük bűneinket és azok zsoldját.

Nagyszombat

István Veress — 2025-03-21

Az ünnep jellege
Nagyszombat, a böjt utolsó napja húsvét előnapja lett, tojásfestés, sonka illata terjeng. A feltámadás fénye áthatol a sírkő fátyollá vékonyult leplein, a kereszthalál győzelme nyílt titok, a holnapra szóló emberi reménység már-már megingathatatlan, a terítőt lassan fehérre cserélik.

Húsvét ünnepe

Dénes Rác — 2025-03-21

A vasárnap jellege

Az egész egyházi év legfontosabb ünnepe a feltámadás ünnepe, húsvét, „amely minden más ünnepünknél régibb” (Jánossy 2008, 32. o.). Keresztény hitünk közepe, amely olyan fontos, hogy hírét, üzenetét tovább kell adni egész éven át. Ezért „minden vasárnap a feltámadt, élő Krisztus örömünnepe; bizonyos mértékben minden vasárnap húsvét!” (Jánossy 2008, 33. o.)

Húsvét 2. napja

Orsolya Váraljainé Melis — 2025-03-21

Az ünnep jellege

Húsvéthétfő. Ez a második ünnepnap a feltámadt Krisztussal való találkozásról, Krisztus feltámadásának bizonyságairól szól az emmausi tanítványok ősi evangéliumában (Lk 24,13–35); epistolájában pedig Péter apostol bizonyságtevésében hangzik a váltságművet megkoronázó feltámadás prédikálása mint a húsvéti evangélium diadalmas hódításra indulása (ApCsel 10,34–43). Az evangéliumból idekívánkozik Jn 20,10–18; az első találkozás a feltámadt Krisztussal, aki elsőnek Mária Magdolnát részesítette a feltámadás örömében. Epistolai textusként 1Pt 1,18–23-at említjük; Krisztus feltámadása új életet teremt, és élő reménységgel ajándékozza meg az új életre születetteket (Jánossy 2008, 34. o.).