Lelkipásztor

Van út!

Enikő Hulej — 2025-02-13

Kisvárdai templomunk és kis gyülekezeti házunk egy nagy udvaron áll, ahol mostanáig nem volt járda a két épület között. Régi vágya volt a híveknek, és most megadatott, hogy utat építsünk, és így könnyebb és biztosabb legyen eljutni az alkalmakra. Hosszú időt vett igénybe a munka, hiszen nem fizetett brigád csinálta, hanem a közösség. Mi. Az Úr segítségével.

A Niceai hitvallás ökumenikus jelentősége

András Reuss — 2025-02-13

Az első egyetemes zsinat (325) helyszínéről elnevezett hitvallást kezdettől fogva az egész kereszténység elfogadta. A latinok lassabban, betoldással és némi változtatással tették magukévá, az emiatt támadt viták is közrejátszottak a nagy egyházszakadás (1054) bekövetkeztében. A keletiek és a nyugatiak mégis egyaránt ragaszkodtak hozzá, és számos erőfeszítést tettek az ellentétek megszüntetésére. A modern kori ökumenikus dialógusok során ismerték fel a teológusok, hogy a vitákat okozó betoldás (a filioque) és a zsinat eredeti szövege nem állnak egymást kizáró ellentétben, hanem más szemléletmódnak a lenyomatai. Ha tehát a Niceai hit-vallást a nyugatiak is a zsinat utáni betoldás nélkül mondják, azzal nem tagadják meg korábbi álláspontjukat. Ez a belátás alkalmassá teszi a Niceai hitvallást, hogy az egy közös apostoli hit kifejezése és megvallása és ezzel az egyház egységének egyik látható jele legyen.

A homoousios tó patri megosztja az embereket

Karl-Heinz Menke — 2025-02-13

A görög filozófiai gondolkodás maximája, miszerint a sokféleség az egység hiányos módja, öszszeegyeztethetetlen volt a Jézus Krisztus igaz istenségébe vetett keresztény hittel. Az igazság egysége és egyedisége iránti elkötelezettsége miatt a korai kereszténységnek meg kellett védenie hitvallásának a filozófiai érveléssel való összeegyeztethetőségét. A bibliai gondolkodásmód görög gondolkodásmóddá való átalakulása elsősorban az alexandriai és az antiókhiai teológiai iskolák közötti, évszázadokon át tartó vita eredménye volt. Az alexandriai iskola a három hüposztázis (Atya, Fiú, Szentlélek) alárendeltségét a doketista krisztológiával kötötte össze – az antiókhiai iskola pedig a Szentháromságról szóló modalista tanítást társította az adopcionista krisztológiával. A korai krisztológiai viták minden megoldottnak vélt problémája a 14. század elején újra felszínre került. A nominalizmus központi szerepet játszott ebben: hogyan lehet egy kontingens létező, mint az ember Jézus, magának Istennek a kinyilatkoztatása? A protestáns reformátorok nagyrészt nominalista krisztológiája, Lessing és Kant kritikája, az evolúcióelmélet, a historizmus, a nyelvfilozófia (nyelvi fordulat) és a vallások pluralista teológiája a doketista (Alexandria) és az adopcionista (Antiókhia) szubordinacionizmus új változatait hozta létre. E kihívások fényében a niceai zsinat ezerhétszázadik évfordulója újból tudatosíthatja a homoousios to patri niceai kifejezés tartós relevanciáját és jelentőségét.

A Niceai hitvallás és a zsinat

Csaba József Ötvös — 2025-02-13

Az ortodox hagyományban az első egyetemes zsinat emlékezetéhez nemcsak az egyetemes egyház teológiai alapvetése, a trinitológiai és krisztológiai megállapítások, az első hitvallás és az egyházi rendet, az egyház szervezetét és működését meghatározó kánonok kapcsolódnak, hanem több ünnep is. A zsinat szent atyáinak emlékezetét ünneplő gazdag hagyományhoz tartozik a liturgikus program, az ünnep himnográfiája, a szertartások szövegei, a szinaxarion, az ünnep ikonográfiája, ahogyan a zsinaton részt vevő szentek hagiográfiája, csodáinak, látomásainak történetei is. A tanulmány a zsinat hagyománytörténetének ezeket az aspektusait mutatja be röviden, amelyek az egyház gyakorlatában, liturgikus életében ma is meghatározóak.

Ötvened vasárnap (Esto mihi)

Erzsébet Smidéliuszné Drobina — 2025-02-13

A vasárnap jellege
Témánk: vakságból isteni bölcsességre. Az igék fölszabadítanak minket, hogy vakságból eljussunk Isten műveinek meglátására. A heti ige: „Jézus így szól tanítványaihoz: Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak.” Összegyűjti tanítványait, és harmadszor is elmondja: most felmegyünk az ünnepre; ismétli, amit már világosan elmondott nekik. Nem valami diadalmenetről szól, hanem szenvedésről, hogy majd pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, megostorozzák és megölik. Erre az útra indul igénk alapján Jézus böjt kapujában. Úgy hangzik ez a mondat, mint például egy nagy operában vagy orgonaműben; a fő motívum újra és újra előkerül, halkabban, hangosabban vagy egy gyönyörű pedálszólóban. Hiába a hangsúlyozás, a tanítványok nem értik.

Böjt 1. vasárnapja (Invocavit)

Lajos Péter Selmeczi — 2025-02-13

A vasárnap jellege

Invocavit vasárnapján (a böjti időszak első vasárnapján) az egyházi esztendő legkorábban kialakult ünnepei sorát kezdjük meg. Az egyház számára mindig is húsvét, Krisztus feltámadásának ünnepe a leghangsúlyosabb. Jelentőségét mutatja, hogy nemcsak a napján, hanem minden vasárnapon ezt hirdeti az egyház. Húsvét ünnepének kiemelkedő voltát az is jelzi, hogy nemcsak a napjának, hanem az oda vezető útnak is nagyon korán kialakult a liturgiája. A negyven napos nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig arra hívja az egyház tagjait, hogy valódi mélységében értsék meg, mi vezetett Jézus kereszthalálához. Éppen ezért teljesen logikus, hogy ebben az időszakban kiemelt jelentősége van a törvény hirdetésének, a bűnbánatnak, az aszkézisnek (testi böjt), hogy az Isten törvénye által megítélt emberben tudatosuljon helyzete – bűnös és elveszett volta. Mindennek velejárója, hogy az ember magába száll, meglátja bűneit, kudarcait, elesettségét, erőtlenségét és tehetetlenségét Isten törvénye előtt. Ez sötét és nyomorúságos megtapasztalás a számára.

Böjt 2. vasárnapja (Reminiscere)

Márta Szabóné Nyitrai — 2025-02-13

A vasárnapról

Húsvét előkészítő időszakának fő része a negyvennapos böjti idő. Noha legnagyobb ünnepünk felé haladunk ekkor, és a húsvét diadalának fénye ragyoghatna fel előttünk, böjtnek mégsem ez a jellemzője. Hiszen egyúttal nagypéntek felé is haladunk, s ennek árnyéka érezhető. A böjti időszak vasárnapjai azonban nem a passiót hozzák elénk, hanem Krisztus győzelmes harcát a sötétség birodalmával és az ördöggel szemben.

Böjt 3. vasárnapja (Oculi)

Aranka Várócziné Elekes — 2025-02-13

A vasárnap jellege
Böjt 3. vasárnapja, Oculi vasárnap a 25. zsoltár 15. verséről kapta nevét: „Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából.” A böjti negyvennapos előkészületi idő a Szentírás negyvenes számmal összefüggő eseményeihez tartozik. „Ezek mind az átmenet, az előkészület, a bűnbánat, a megvilágosodás időszakai. Így a 40-es szám jelképes értelmű, nem időhoszszat jelent, hanem belső tartalmat, »időteret«.” (Hafenscher 2010, 325. o.)

Böjt 4. vasárnapja (Laetare)

Beatrix Bakay — 2025-02-13

Az ünnep öröme
Böjti vándorlásunk felén túl talán elcsigázottan, éhesen érkezünk egy újabb hegycsúcsra, és ott rezignáltan verünk tábort. A tavaszi fáradtság, a vitaminhiány legyengíti immunrendszerünket. Lehet, hogy lelkünket a hétköznapok fénytelen monotonitása vagy benső küzdelmei tépázzák meg a nagyböjti időszak 26. napját betöltve?