Lelkipásztor

Isten bölcsessége

Krisztina Judit Garas — 2026-01-17

Szeretet. Ez talán az egyik leggyakrabban használt szavunk, de valójában ma is egy rejtély. Mikor kimondjuk, mosolyhoz hasonló arckifejezést láthatunk másokon és érezhetünk magunkon. Könnyen lehet, hogy a szeretetről többet írtak, mint bármi másról, mégis felfoghatatlan.

„Ubi ecclesia, ubi theologia?” – Felfedezések az átmenet küszöbén

Szilveszter Füsti-Molnár — 2025-05-17

A tanulmány az egyház helyzetét vizsgálja az átmeneti, liminális korszakokban, amikor a meglévő társadalmi és vallási rendek szétesnek, de az új struktúrák még nem szilárdultak meg. Az elemzés átfogó, interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely szisztematikus teológiai, antropológiai és filozófiai perspektívákat ötvöz annak érdekében, hogy komplex keretet nyújtson az identitás, a küldetés és a megújulás kérdéseinek vizsgálatához. A liminalitás fogalma – amely Arnold van Gennep és Victor Turner kulturális antropológiájából, illetve Eric Voegelin metaxyelméletéből származik – az átmeneti állapotok elemzésének alapjául szolgál. A tanulmány rávilágít arra, hogy a küszöbhelyzetek ugyan identitás- és intézményi kríziseket idézhetnek elő, de egyúttal kreatív megújulási lehetőségeket is megnyithatnak. A tanulmány hangsúlyozza az egyház aktív szerepét a társadalmi átalakulások formálásában, a transzcendens valóság iránti nyitottság megőrzésében, miközben új kihívásokra reflektál. A bibliai átmeneti tapasztalatok és olyan gondolkodók, mint Tillich, Rahner és Kierkegaard kritikai meglátásai mélyítik az elemzés teológiai vetületeit.

A narcizmus jelensége lélektani és lelkipásztori kontextusban

Márta Reimer — 2026-01-17

A tanulmány a narcizmus szó eredetének ismertetése után a fogalmakat tisztázza, és sorra veszi a legjellemzőbb személyiségjegyeket. Egy bibliai személy bemutatása után a narcizmus hétköznapi, egyházi, közösségi és társadalmi megjelenéséről ír. Támpontokat ad a hétköznapi narcizmus felismeréséhez, és végül vázolja az egyes szerepkörökhöz és felelősségi szintekhez illeszkedő, biblikus hozzáállást ezzel a bonyolult jellemvonással és személyiségzavarral kapcsolatban. A felhasznált irodalom nagy része a német keresztény pasztorálpszichológusi és pszichoterápiás irányelvet képviseli, néhány magyar szakmai és pasztorálpszichológiai hivatkozással kiegészítve. A súlyos narcisztikus személyiségzavar kezelésének gazdag pszichoanalitikus és pszichoterápiás tárházát a szerző itt nem tárgyalja. A tanulmány célja az, hogy alapfokon informáljon a hétköznapi narcizmusról, és kapcsolatot keressen a bibliai meglátáshoz, hogy a keresztény körökben is előforduló viselkedés felismerhetőbb és kezelhetőbb legyen.

Fundamentalizmus – a vallási és politikai radikalizmus vonatkozásai

Mátyás Berényi — 2026-01-17

Kétségtelen, hogy a fundamentalizmus jelenségének vizsgálata mulaszthatatlan teendő: a globális médiazajban és politikai drámában, ahol a közéletet a fogyasztás és a kattintásvadászat szirénhangjai uralják, éles reflektorfény világít a hit és értelmezés dimenzióira. A Fundamentalizmus, protestantizmus, modernitás (L’Harmattan, 2024) című tanulmánykötet a Károli Gáspár Református Egyetem Hermeneutikai Kutatóközpont kutatócsoportjának munkája: tizenegy szerző tollából származó írást tartalmaz, amelyek különböző tudományterületek szemszögéből vizsgálják a fundamentalizmus jelenségét. A kötet szerkesztői, Fabiny Tibor, Horváth Orsolya és M. Pintér Tibor a fundamentalizmus problémájának hermeneutikai jellegére hívják fel a figyelmet, így tulajdonképpen rátapintva arra a konfliktusra, amely oly erősen feszül a modern ember és általánosan mindenféle jellegű szöveg között.

„Te pedig menj el, és hirdesd az Isten országát!” Szempontok a Jézus-követő élethez

Luca Korányi — 2026-01-17

Kustár György könyve 2023-ban jelent meg Követhető-e Jézus? A mimézis szerepe Jézus tanításának megértésében címmel. A szerző könyvében a címben feltett kérdést járja körül, felhívva a figyelmet egy a bibliaértelmezésben – és igehirdetésben is – új támpontokat adó megközelítésre. A szóbeliség- és miméziskutatás eddigi eredményeinek ismertetése után konkrét példákon keresztül is bemutatja, ezek hogyan jelennek meg Jézus tanításában, és milyen új felfedezésekhez vezethet ezek szem előtt tartása a bibliaolvasás során. A kérdés természetesen nemcsak elméleti, hanem gyakorlati is, hiszen minden Krisztus-követő ember életében felmerül az imitatio christi igénye. Így a könyv mindannyiunk számára aktuális és fontos kérdéseket is körbejár, új megközelítésbe helyezve azokat.

„Ahogy valójában volt” Inashood – Az arizonai lutheránus apacs misszió és lelkészeinek története

Anikó Bognárné Horgosi — 2026-01-17

Ajánlom a könyvet mindazoknak, akiket a lutheránus egyházak missziói gyakorlata mikrotörténelmi perspektívából is érdekel, és azoknak is, akik egyszerűen csak szeretnek missziói történeteket olvasni. Továbbá ajánlom mindenkinek, aki szeretne megszabadulni az észak-amerikai őslakosokkal kapcsolatos hollywoodi sztereotípiáktól.

Vízkereszt ünnepe utáni utolsó vasárnap

Pál Gerlai — 2026-01-17

A vasárnap jellege

A vízkereszt ünnepe utáni utolsó vasárnap zárja a karácsonyi ünnepkört. Jellegzetes története Krisztus megdicsőülése, mely esemény – mint az igehirdetési előkészítőből reménység szerint kiderül – összekötő kapocs Krisztus földre jövetelének csodája és Krisztus feltámadásának csodája között, így tökéletes átvezető evangélium a karácsonyi és a húsvéti üdvtörténeti események között.

A vasárnap introitusa Ézsaiás 40,5-ből és a 97. zsoltárból az ószövetségi párhuzam révén a megdicsőülés próféciájaként is értelmezhető. A megdicsőülés vagy színeváltozás (transzfiguráció) a keresztény hagyomány egyik kulcsfontosságú teofániája, Jézus istenfiúságának látványos megnyilatkozása.

Hetvened vasárnap

Gyöngyi Varga — 2026-01-17

Az ünnep helye az egyházi évben

Hetvened vasárnapja (Septuagesima) lényegét tekintve „küszöbünnep”. Két ünnepkör határát jelöli ki. Ezzel a vasárnappal lépünk át a Krisztus-történet ívében a karácsonyi evangélium „teréből” a Jézus Krisztus földi útjáról, passiójáról és feltámadásáról való emlékezésfolyamatba. Hetvened vasárnapja azonban nem csupán elhatárolja, hanem össze is kapcsolja e két ünnepkört: hiszen a megváltás nagy történetében ezek az események mind egybetartoznak. Különösen fontos és nagyon érdekes is, hogy az egyházi évben a nagyböjt (az előkészület kiemelt ideje) előtt is van még egy rövidebb előkészületi idő. Így kétszeresen is áldást hordozó lehet ez a három hét: előkészülhetünk az előkészületre…

Hatvanad vasárnap

Tamásné Tamásy — 2026-01-17

A vasárnap jellege

A hatvanad vasárnapon felolvasásra kerülő lekciók, illetve a textus mind-mind Isten szent igéjéről beszélnek, azt mutatják be. Az evangélium szerint az ige lehet kegyelmi eszköz, az epistola szerint az ige lehet Isten kezében erő, ami által szólni tudnak Isten választott emberei. Ótestamentumi textusunk „az Ige hatalmáról, Isten üdvösséges akaratának csodálatos szolgálatáról szóló ígéret: az Ige nyomán élet – ítélet születik: – »nem tér vissza üresen, hanem megcselekszi!«!” (Jánossy 2008, 23. o.)

Ötvened vasárnap (Esto mihi)

Katalin Kalincsák Balázsné Varga — 2026-01-17

Az ünnepről

„Esto mihi” – „Légy nekem”. Az introitusban a 31. zsoltár 3. verse adja meg az alaphangját ötvened vasárnapjának. „Légy erős kősziklám, erős váram, segíts rajtam!” (RÚF) Vagy ahogy a Liturgikus könyvben találjuk: „Légy pártfogóm és menedékem, siess, válts meg engem, Istenem!” Ez a mondat a vasárnappal együtt böjt felé vezet bennünket. Az elveszett ember Istenhez kiált. Jézus pedig a nap evangéliumában harmadszor jelenti be közelgő szenvedését, és elindul a via dolorosa felé (Jánossy 1944, 23. o.). E kettőt összekapcsolva úgy érünk böjt küszöbére, hogy az istenkereső, kétségbeesett embernek hirdettetik az evangélium: Isten meghallotta kiáltásunkat, és a testet öltött szeretet a Golgota felé vette az irányt. Jézus áldozata megment minket, megváltást hoz a számunkra.

A vasárnap témája a Liturgikus könyvben: Vakságból Isten műveinek látására. A Prőhle-féle Agendában: Böjt felé igaz megtéréssel.

Böjt 1. vasárnapja (Invocavit)

Károly Szebik — 2026-01-17

A vasárnap

A húsvét előtti negyvenedik nappal, hamvazószerdán kezdetét veszi a böjti időszak. A böjti vasárnapok azonban nem böjti napok, hiszen minden vasárnapon Jézus feltámadását ünnepeljük. Az óegyház idejében ez különösen fontos időszak volt, mert ekkor készültek a katekumenek a keresztség felvételére, a Krisztusban kapott új életre. Ennek fényében érdemes értelmeznünk a böjtöt: nem csupán az önvizsgálatnak és a bűnbánatnak van itt az ideje, hanem az új életre való felkészülés jegyében végzett böjtről van szó.

„Ti Krisztus levele vagytok”

Tamás Fabiny — 2026-01-17

Testvéreim a Jézus Krisztusban!

„Az igaz ember hitből fog élni!” – ez a Pál apostoli ige összefoglalja a reformáció felismerését. Luther Márton megküzdött ezért a hitért. Sokáig úgy érezte ugyanis, hogy ha Isten igazságos, az az ő kárhozatát jelenti, hiszen bűnösnek tartotta magát. Egyszer csak – és az volt az ő úgynevezett toronyélménye – megnyílt a szeme az irgalmas Isten iránt, akinek jóindulata nem jó cselekedetekkel és emberi teljesítménnyel szerezhető meg, hanem akit hittel lehet befogadni. Az evangélium ezt a felszabadító üzenetet jelentette számára, ezért vallotta Pál apostollal: „Nem szégyellem az evangéliumot!” Amikor felismerte azt, hogy Isten igazsága az ő irgalmasságát jelenti, akkor – így írja egy helyen – egészen újjászületett, és úgy érezte, hogy nyitott ajtókon keresztül belépett a Paradicsomba.