Lelkipásztor
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor
<p><em>Evangélikus teológiai szakfolyóirat<br></em>Az 1925-ben alapított Lelkipásztor- Evangélikus teológiai szakfolyóirat Magyarország egyik legrégebbi teológiai periodikája. A havonta megjelenő lap szerkesztésének szakmai hátterét az Evangélikus Hittudományi Egyetem tudományos apparátusa, valamint szerkesztőbizottság és szaklektorok biztosítják. A Lelkipásztor elsősorban szaktudományos teológiai folyóirat, amely teológusok, valláspedagógusok, hittantanárok és lelkészek szakmai és módszertani továbbképzését hivatott biztosítani, de jelentős szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztés és a hazai teológiai közéletiség területén is.</p>Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadójahu-HULelkipásztor0133-2821Ne aggódj!
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19688
<p><span style="font-weight: 400;">Kiégés. Más kifejezéssel: burn-out. Néhány éve, amikor először hangzott el lelkészkonferencián ez a kifejezés, akkor nem is tudtuk, hogy mi fán terem. Ez biztos valami külföldi nyavalya, gondoltuk. Az akkor még távoli nyugat hozzánk is beszűrődő nyavalyája. Mert tudtuk, hogy előbb-utóbb elérkezik, ezért beszélünk róla. A burn-out ma már egyértelműen diagnosztizált a lelkészek között is.</span></p>György Koczor
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-09361362Testvérekké lenni Isten otthonában
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19689
<p><span style="font-weight: 400;">Gyülekezeteink nemcsak egyénekből, hanem családokból is állnak. Sarokkövei közösségeinknek. A gyülekezetépítésben egyszerre célcsoportok és szolgatársak ők. De hogyan tekintünk rájuk? Kiknek látja a Szentírás vagy az egyház a családokat? Egyáltalán képes-e látni azt, hogy mi a valóság, és milyen különböző családtípusokban élnek ma emberek? A tanulmányban a család speciális szerepét vizsgáljuk a gyülekezeti közösség építésében a bibliai alapok és a szociológiai adatok megismerésén, illetve a lelkészi gyakorlat vizsgálatán keresztül. A kérdés, ahova eljutunk, talán még messzire vezet: vajon gyülekezeti közösségeink tudnak-e maguk is családokká válni, hogy otthonra és testvérre leljen minden kereső?</span></p>Szabolcs Nagy
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-0936337010.61894/LP.2025.100.7.2Vallás, hit és egyház
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19690
<p><span style="font-weight: 400;">A tanulmány a Németországi Protestáns Egyházak (EKD) hatodik egyháztagsági kutatásának (KMU6) eredményeit mutatja be, amely 2022-ben reprezentatív felmérésként vizsgálta a vallásosság és az egyházi kötődés aktuális formáit. Az elemzés rámutat a vallásos elköteleződés jelentős visszaesésére, az egyházi tagság és az intézményi elvárások szétválására, valamint az egyházak iránti bizalom csökkenésére. A kutatás induktív megközelítéssel új vallási és szekuláris orientációtípusokat azonosított, amelyek mélyebb megértést nyújtanak a német társadalom vallási térképéről. A tanulmány értelmezi az adatokat az egyházfejlesztés, a civil társadalmi jelenlét és a jövőbeli egyházi működés szempontjából is.</span></p>Friederike Erichsen-Wendt Réka Rebeka Mórotz
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-0937137810.61894/LP.2025.100.7.3Az evangélikus identitás feltérképezése napjainkban
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19691
<p><span style="font-weight: 400;">A tanulmány az evangélikus identitás kortárs megélésének vizsgálatát tűzte ki célul kérdőíves kutatás segítségével, amelyet az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói és oktatói kezdeményeztek 2021–2022-ben. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az evangélikus közösség felekezeti kötődéseit, vallásgyakorlási szokásait és jövőképeit. A 762 válaszadó adatai alapján klaszteranalízissel többféle vallási identitásprofil azonosítására került sor. A válaszok szerint a Krisztus-központú hit, az evangélikus tanítások ismerete és az egyházi közösségi kötődés alapvető elemei az evangélikus identitásnak. Az eredmények a tradíció erős szerepe mellett a tudatos hitválasztás és a közösségépítés fontosságára is rámutatnak, miközben a generációk közötti különbségek és a társadalmi érzékenység új kihívásokat jelentenek az egyház számára.</span></p>Ágnes Pángyánszky György Fábri András Szabó B.Viktor Kovács
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-0937939610.61894/LP.2025.100.7.1Emlékezés Kósa László (1941–2025) evangélikus lelkész életútjára
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19692
<p><em><span style="font-weight: 400;">„Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket”</span></em><span style="font-weight: 400;"> – olvassuk a Zsidókhoz írt levél 13. fejezetében.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Kósa László 1941. március 21-én Budapesten született. Édesapja dr. Kósa Pál rákoskeresztúri parókus, édesanyja Csutor Ilona. Édesapját 1944 októberében tábori lelkészi szolgálatra mozgósították. A Kósa család a Fébé Diakonisszaegyesület pesthidegkúti szálláshelyén kapott átmeneti befogadást. Itt vészelték át az ostromot és az öt hónapon át tartó viszontagságokat. Isten gondviselése megőrizte őket. 1945 márciusában térhettek vissza otthonukba. Keresztúr közigazgatásilag ekkor önálló falu volt.</span></p>János Detre
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-09397399Igehirdetés Kósa László (1941–2025) temetésén
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19693
<p><em><span style="font-weight: 400;">„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! (…) Az Úr közel van!”</span></em><span style="font-weight: 400;"> (Fil 4,4.5b)</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Gyászoló Gyülekezet! Gyászoló Családtagok! Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Gyászunkban nézzünk fel a közöttünk levő feltámadott, élő Jézus Krisztusra, </span><em><span style="font-weight: 400;">„aki Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, és emberként élt: megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké: és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.”</span></em><span style="font-weight: 400;"> (Fil 2,6–11)</span></p>János Detre
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-09400402Szentháromság ünnepe után 6. vasárnap
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19694
<p><strong>A vasárnap jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">A Szentháromság ünnepe utáni vasárnapok sorában az </span><em><span style="font-weight: 400;">Agendá</span></em><span style="font-weight: 400;">ban ezen a vasárnapon új témasor kezdődik: „Isten sötétségből világosságra hív”. Ezen belül az adott ünnepnap témája: „Isten a keresztség ajándékával megtérésre hív”. A keresztség ajándékát viszont textusunk (a vasárnap óegyházi evangéliuma) egyáltalán nem tematizálja, ugyanis az a lekcióban (az óegyházi epistolában) jön elő hangsúlyosan: Róm 6,3–11. Az ószövetségi lekció (Ézs 43,1–7) összefüggése ezzel a gondolattal bár ugyancsak közvetett, de – a névadás aktusának köszönhetően – kevesebb magyarázatra szorul. A szószéki alapigét, Jézus törvényértelmezését természetesen kapcsolatba lehet hozni a keresztség kérdésével is, de nem feltétlenül szükséges.</span></p>Zoltán Csepregi
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-09403406Szentháromság ünnepe után 7. vasárnap
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19695
<p><strong>Áttörte… a vasárnap jellegének margójára</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">Szentháromság ünnepe utáni hetedik vasárnap igéje:</span><em><span style="font-weight: 400;"> „Nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek.”</span></em><span style="font-weight: 400;"> (Ef 2,19) A Prőhle-féle agenda Istennek a sötétségből világosságra hívását jelöli meg a vasárnap témájaként. A liturgikus könyv pedig arra irányítja a figyelmünket, hogy </span><em><span style="font-weight: 400;">Isten a hit ajándékával örök életre hív. </span></em><span style="font-weight: 400;">(</span><em><span style="font-weight: 400;">Liturgikus könyv,</span></em><span style="font-weight: 400;"> 284. o.) Az introituszsoltár pedig arról tesz bizonyságot, hogy </span><em><span style="font-weight: 400;">„az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és minden lakója”.</span></em><span style="font-weight: 400;"> (Zsolt 24,1)</span></p>Edina Pablényi
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-09406409Szentháromság ünnepe után 8. vasárnap
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19696
<p><strong>A vasárnap jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">Bár Krisztus feltámadásának okán minden vasárnapra ünnepként tekintünk, a Szentháromság ünnepe utáni vasárnapok a gyülekezeti realitásban a nyári-őszi időszak „ünneptelen” sorozatát jelentik. Ezt a látszólagos ünneptelenséget igyekezett oldani a Prőhle-féle </span><em><span style="font-weight: 400;">Agenda</span></em><span style="font-weight: 400;"> azzal, hogy Isten akcióját (előbb „Isten hív minket”, majd a vasárnapunkat is érintve: „Isten sötétségből világosságra hív”) az ezt az akciót érzékelő ember lehetséges és kívánatos reakciójával társította (a nyolcadik vasárnapon: „Szeretet által Isten gyermekeivé!”). Ezt a megfogalmazást keretezi újra a </span><em><span style="font-weight: 400;">Liturgikus könyv</span></em><span style="font-weight: 400;"> a következőképpen: „Isten gyermekei Krisztus szeretetével szeretnek”.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Talán a karcos felszólítás és a kinyilatkoztatás erejével megszólaló kijelentés mellett e vasárnapon megszólalhat a krisztusi harmóniába invitálás hangja is. Erre kifejezett lehetőséget adnak a liturgikus elemek, valamint a lekciók és a textus is.</span></p>Csaba Erdélyi
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-09410413Szentháromság ünnepe után 9. vasárnap
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19697
<p><strong>A vasárnap jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">A Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnap az egyházi évnek abba az időszakába esik, amikor a Szentháromság ünnepe utáni hosszú sorozatban a hétköznapok és a hitélet mindennapi gyakorlata kerül előtérbe. Ebben az időszakban bonthatjuk ki, hogy mi következik az egyszerű emberre vagy akár az egész egyházra nézve az üdvtörténetből és a Szentháromság misztériumából. Vannak, akik ezt az egyházi félévnek, </span><em><span style="font-weight: 400;">semester ecclesiae</span></em><span style="font-weight: 400;">nek nevezik (</span><span style="font-weight: 400;">Pap</span><span style="font-weight: 400;"> 2016, 270. o.). Nincsenek kiemelt nagy ünnepek, így az igehirdetések a Krisztusban való élet, a tanítványság mélyebb megértésére fókuszálnak. Az evangéliumi szakaszok gyakran Jézus példázataiból merítenek, így van ez a mostani textusunkkal is.</span></p>Baldó Wächter
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-09413417Szentháromság ünnepe után 10. vasárnap
https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/19698
<p><strong>A vasárnap jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">A vasárnappal kezdődően ószövetségi igék kerülnek elénk. A 16. vasárnapig az összefoglaló cím: Akiket Isten elhívott, azokat meg is igazította. A vasárnap igéinek összefoglaló címe: Hit által igazultunk meg.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">A 10. vasárnapnak külön jelentősége van azért is, mert egy határozott történeti tényt illeszt be az egyházi év drámájába: Jeruzsálemnek Kr. u. 70-ben, augusztus 10-én bekövetkezett pusztulását. Isten kegyelme megvetésének szörnyű következményét tárja elénk az ősi evangélium (Lk 19,41–48), amely a vesztébe rohanó nemzetét sirató Úrnak Jeruzsálem pusztulásáról való jövendölése. Jaj annak, aki megveti Isten kegyelmes hozzánk látogatásának idejét! Ne áltassuk azért magunkat! Krisztus gyülekezetéből is vezet út a kárhozatba, ha megvetjük Krisztus kegyelmét, aki itt jár-kel közöttünk az igében és a szentségekben, és keres bennünket, hogy magánál, az anyaszentegyház ölén megtartson.</span></p>Zsuzsánna Szabóné Piri
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/
2025-07-092025-07-09417420