Lelkipásztor

A határtalan Isten határátlépései és a tanuló tanítvány

2025-06-19T12:36:37+00:00

Ferenc pápát, a katolikus hagyomány szerint Péter utódját gyászolja a világ, amikor írom ezeket a mondatokat: sorban jelennek meg a róla szóló nekrológok, és elkezdődött az utódjáról való találgatás is. Nem Ferenc pápáról szeretnék elmélkedni, de szolgálatának egyik – szerintem fontos – aspektusáról igénk üzenete kapcsán is meg kell emlékeznünk. Ferenc pápa – számomra úgy tűnik – jézusi megfontolások alapján tudatos határsértő volt. A katolikus egyház látható és láthatatlan korlátait, választófalait lépte át tudatosan, evangéliumi lelkülettel. Tegyük hozzá: ilyen korlátok a többi felekezetben is jelen vannak.

József hét sírása

2025-06-20T10:08:35+00:00

A József-narratíva (Gen 37–50) nagyon emberi, mély érzelmeket mutató, drámai történet. A főszereplő önismereti fejlődését követhetjük nyomon benne, hogy miként áll készen a múltjával való szembesülésre, saját sorsával, a testvéreivel és apjával való megbékélésre. József nőies vonásai a családja és az ország iránti gondoskodásban mutatkoznak meg, karaktere mögött a Példabeszédek könyvéből ismerős megszemélyesített bölcsesség-nőalak (Péld 8) és a „derék asszony” (Péld 31) is ott húzódik. József hétszer sír a családjával való találkozás és kiengesztelődés folyamatában, ezek a mozzanatok a narratívában khiasztikus szerkesztést mutatnak.

Íme, Szolgálólányod meséje

2025-06-20T10:08:35+00:00

A tanulmány Mária történetét a trauma lencséjén keresztül vizsgálja. A testi és lelki autonómia sérülése, a biztonságérzet elvesztése és az identitás megrendülése olyan tapasztalatok, amelyek nemcsak a trauma túlélőire, hanem Máriára is jellemzőek. E törésekből később poszttraumás növekedés bontakozik ki, hiszen Mária a Magnificatban saját szenvedését ajándék narratívává formálja a világ számára. A trauma hermeneutikai lencséje lehetőséget kínál arra, hogy a megtestesülés eseményét női testtapasztalatból kiinduló teológiai perspektívából is újraértelmezzük. Mária testének megtörése új megközelítést, új istentapasztalatot és új kérdéseket vet fel a megtestesülés és a beleegyezés kapcsolatáról, valamint a női testek feletti isteni és társadalmi rendelkezés határairól, végül pedig a vallásos alapú maszkulin dominanciáról.

A fontos dolgok a periférián történnek

2025-06-19T13:29:48+00:00

Kerekasztal-beszélgetés a Biblia női olvasatáról Szűcs Kingával és Gáncs Tamással, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóival Varga Gyöngyi beszélgetett a Szentírás nőképéről, női személyiségeinek üzeneteiről, illetve a Biblia női olvasatáról.

Istentisztelet 2.0 A jelenlét kérdése és való(di)sága és a virtuális istentisztelet

2025-06-20T10:08:35+00:00

A 20–21. század fordulóján felgyorsult elektronikus fejlődés, amely átjárta a mindennapokat, megjelent az egyház életében is. A pandémia időszaka pedig – kényszerből – felfejlesztette azokat a kommunikációs eszközöket, amelyek az elszigetelt közösségi életben hatékonynak bizonyultak. A bezárt templomok idején az online istentisztelet számos olyan teológiai kérdést vetett fel, amely a járvány megszűnése után is releváns maradt. A dolgozat ebből az aspesktusból foglalkozik a virtuális valóság, a virtuális térben való egyházi megjelenés, az emberi és isteni valóságos jelenlét kérdéseivel. Olyan korszakváltást él meg a világ s benne az egyház, amely páratlan a történelemben. Ennek lehetőségei és veszélyei késztetik az egyházat arra, hogy a virtuális térben való imádság, igehirdetés és liturgia kérdéseire választ adjon.

Szentháromság ünnepe után 1. vasárnap

2025-06-19T13:12:45+00:00

A vasárnap jellege

„Szentháromság ünnepével lezárul a liturgikus évnek az a fele, amely a kinyilatkoztatás történelmi eseményeit vonultatja fel. […] Az itt kezdődő hosszú sorozat egyes vasárnapjai kibontják mindazt, ami az üdvösség történetéből és a Szentháromság misztériumából következik az egyes keresztény ember és az egyház közösségének életében.” (Hafenscher 2010, 332. o) Az első öt vasárnap témája: Isten hív. Textusunk vezérszava a „szeretet”. A szeretet összekapcsolódik az óegyházi evangélium üzenetével (Lk 16,19–31), mely Isten szavának komolyan vételére hívja a hallgatóságot. Textusunk „pedig Isten szívünkbe árasztott szeretetét, életünkbe lehajló kegyelmét mint egyetlen értékünket mutatja meg, amelynek erejében Istennek áldozott életünk áldás lesz a testvérek javára” (Jánossy 2008, 45. o.).

Ez a vasárnap tehát mintegy iránytűként szolgál az egyházi év „zöld” időszakában: Isten szeretete válik az egyéni és közösségi élet hiteles alapjává.

Szentháromság ünnepe után 2. vasárnap

2025-06-19T13:16:17+00:00

Jánossy Lajos ezt írja Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnap kijelölt igéjéről: „Krisztus élő gyülekezetének szeretetet sugárzó boldogságába enged bepillantást: akik elfogadták az értük lehajló kegyelmes meghívást, átmentek a halálból életbe.” (2008, 46. o.)

Jézus szeretett tanítványa, János az egyetlen a tanítványok között, aki nem halt vértanúhalált, ráadásul hosszú élet adatott számára. A Bibliában szereplő írásai valamikor a ’90-es években keletkeztek, tehát az Újszövetség legkésőbbi iratai. A hosszú élete alatt üldözték őt tanítványtársaival együtt a zsidók, majd a római császárok. Végig kellett élnie a kereszténység üldöztetésének egyik legdurvább időszakát, és ebben az időben rá hárult az a feladat is, hogy bátorítsa, erősítse keresztény testvéreit.

János első levelének 3. fejezete a keresztény identitás és az isteni szeretet összekapcsolódását bontja ki. Az apostol célja, hogy felismerjük Istenhez tartozásunk jeleit magunkban. A 13–18. versek egyfajta egységet alkotnak, melyben a testvéri szeretet és a gyakorlati krisztusi etika kerül középpontba. A perikópa közvetlenül követi Káin példáját (3,11–12): Káin megölte Ábelt, féltékeny haragjában, mert testvére igazabbnak bizonyult.

Szentháromság ünnepe után 3. vasárnap

2025-06-19T13:19:13+00:00

A vasárnap jellege

A Szentháromságot követő öt vasárnap Isten hívó szavának üzenete köré épül. „Isten bűnösöket hív!” – ez a harmadik vasárnap témája, ennek üzenete kerül előtérbe. Ez egyfelől megmutatja a Teremtő, Megváltó és Megszentelő Úr szándékát az emberrel, másfelől szembesít önmagunkkal, hogyan állunk meg előtte, hogyan kell viszonyulnunk hozzá. A 25. zsoltár mind az introitus zsoltárban, mind a bevezető igében megjelenik, amelyben az Úr, mint egyetlen reménység, szabadító jelenléttel közeledik a bűnös ember felé. A zsoltár egyik legfontosabb üzenete, hogy az igazi, mélyen az emberi szívet áthatoló szabadság a bűnbocsánatból ered.

Ezért hangsúlyosak a lekció igéi, hiszen az Úr nem kívánja a bűnös ember halálát, „hanem inkább azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen!” (Ez 18,32) Ez a bűnbocsánatból való élet alázatra hív minket, hiszen Isten az, aki megtart az elhívottai között (1Pt 5,6–11).

Szentháromság ünnepe után 4. vasárnap

2025-06-19T13:21:35+00:00

A vasárnap jellege

Jánossy Lajos: „A régiek az irgalmasság vasárnapjának is nevezték az ősi evangéliumról (Lk 6,36–42), amelyben Krisztus Urunk a mennyei Atya irgalmasságára hivatkozva inti a megváltottak – megkegyelmezett bűnösök – gyülekezetét: »legyetek irgalmasak – ne ítéljetek — megbocsássatok!«” (Jánossy 2008, 46–47. o.)

Szentháromság ünnepe után 5. vasárnap

2025-06-19T13:27:37+00:00

A vasárnap jellege

A Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap (latinul: Dominica quinta post Trinitatis) az egyházi év rendjében a „kegyelem és elhívás” témája köré szerveződik. Ez a vasárnap az Isten hívására adott emberi válaszról és az elhívás kegyelmi jellegéről szól, különösen a hívő életre és az apostoli szolgálatra való elhívásról.

A protestáns liturgiában – különösen az evangélikus és a református hagyományban – a Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap mondanivalójában a kegyelem és az elhívás mellett az elköteleződés is megjelenik.

A katolikus liturgiában a Szentháromság ünnepe utáni időszak neve hivatalosan „évközi idő”, így a Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnapot nem így nevezik, hanem egyszerűen évközi 15. vasárnapként tartják számon. Az ezen a napon elhangzó tanításban a protestáns gyakorlat mellett a katolikusok a tanítványi küldetés és a hit megélése a világban témákra teszik a fő hangsúlyt.

A vasárnap tipikus evangéliumi története a mai napra kijelölt textusunk, Péter apostol elhívásának története (Lk 5,1–11), ahol Jézus a halászokat „emberhalászokká” teszi. Ezen a napon a hangsúly tehát az isteni elhíváson, az arra adott válaszon és a Krisztus-követésre való készségen van.