Lelkipásztor

Lángra lobbant szívek

2025-04-16T10:14:08+00:00

Első szín

Csend. Csend. Csend. Nem a nyugalom és béke csendje. Sokkal inkább a közönyé, az ürességé, az érdektelenségé. Senki se szól hozzám. Hátborzongató érzés. Átnéznek rajtam. Senki vagyok. Nem számítok, mert még csak útban sem vagyok senkinek. Ott lehetek bárhol, de észre se vesznek, hozzám se szólnak. Nem számítok. Egymás közt persze beszélgetnek a többiek. Csacsognak, vihorásznak, sutyorognak. Élményeket beszélnek meg és tervezgetnek. Vagy csak higgadtan információt cserélnek egymással. Netán épp mérgelődnek, és egymást lovalják bele egyre jobban az elkeseredettségbe. Ketten egymás közt. Néha többen...

„Földi angyalok és mennyei emberek”

2025-04-16T10:55:53+00:00

Az utóbbi évek gyakorlati teológiai reflexióiban egyre több szó esik a lelkészi szolgálatról, a lelkészek sokféle megterheltségéről, a kiégés veszélyének okairól és problémáiról, valamint e hivatás lehetséges paradigmáiról. Feltűnő, hogy a tudományos gondolkodás alapvetően funkciója felől ragadja meg és definiálja a hivatást. Az egyházi közgondolkodás és gyakorlat teljes mértékben követi ezt a mintát: a lelkész az, amit tennie kell. Ez a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a lelkészi hivatásról ne az egyházi funkciók, hanem a spiritualitás dimenziójában gondolkodjon. Az értelmezés kereteit a sivatagi atyák öndefiníciói és megnyilatkozásai adják, akikre az Istennel való együttélés úttörőiként tekint a keresztény lelkiségtörténet.

Látható és láthatatlan ellenállás Dietrich Bonhoeffer élettörténetében

2025-04-16T10:54:37+00:00

Eberhard Bethge Dietrich Bonhoefferről írott életrajza homályban tartja Bonhoeffer életének egyik fontos kérdését: a látható és a láthatatlan ellenállás kapcsolatát. A homály oka, hogy Bethge családtagként írja meg az életrajzot, a család iránt meglehetős elfogultságot tanúsítva. A Bonhoeffer családot úgy mutatja be, mint akik kezdettől fogva határozottan szemben álltak Hitlerrel. A család tagjai viszont, Dietrich kivételével, a náci hatóságok szemében a rezsim megbízható támaszainak tűntek, ellenállásukra majd csak az 1944. július 20-i merénylet kudarca után derült fény. Dietrich volt a család egyetlen tagja, aki a Hitvalló Egyház tagjaként röviddel Hitler hatalomra kerülése után a látható ellenállást képviselte. Ugyanakkor, rejtőzködő és befolyásos családtagjainak köszönhetően, több védelmet élvezett, mint a Hitvalló Egyház egyszerű tagjai. Bonhoeffer teológiája arról tanúskodik, hogy foglalkoztatta őt a láthatóság és a láthatatlanság kérdése. Hogy ez pontosan milyen nyomot hagyott a legfontosabb teológiai írásain, azt egy következő tanulmányban fogjuk megvizsgálni.

Kóan és példázat

2025-04-16T11:04:59+00:00

Amennyiben felvállaljuk, hogy kiszabadulunk az európai kereszténység zömében arisztoteliánus meghatározottságából, a bibliai történetek új távlatokra tudnak ablakot nyitni. Tézisem, hogy Jézus példázatai és a csan, illetve zen buddhista kóanok közötti formai, szerkezeti, néha tartalmi hasonlóságok a spirituális tapasztalatiság szempontjából nyernek értelmet. A távol-keleti és európai szerzetesség hasonló kontemplációs gyakorlatának hátterét két irányból igyekszem megvilágítani. Egyfelől a valóságértelmezés különbségei révén, másfelől az európai és az indiai szubkontinens hasonló belső vallásfejlődési történetén keresztül, amennyiben a társadalmi léptékű strukturális vallásszervezettel szükségszerűen szembekerülnek az egyéni istentapasztalást és megvilágosodást valló szerzetesi gyakorlatok.

Emlékezés D. dr. Harmati Béla evangélikus püspök szolgálatára (1936–2024)

2025-04-16T12:11:11+00:00

Püspöktársam, Harmati Béla világot látott, családot szerető, sok tapasztalatot gyűjtő, ökumenikus gondolkodású lutheránus teológus volt. Szülőhelye az ősagárdi paplak volt, édesapja egykori gyülekezetében már gimnazista diákként orgonált. Teológiai tanulmányaink idejéből ismertük egymást, két évet együtt töltöttünk az akkor Budapesten, a Lendvay utcában működő teológiai akadémián. Ez idő alatt állami kényszer hatására három professzort száműztek, majd öt teológiai hallgatót távolítottak el közülünk. Mindnyájan politikai áldozatok voltak. A megfélemlítés korszaka volt ez (1957–1960) egész társadalmunkban.

Igehirdetés Harmati Béla (1936–2024) nyugalmazott püspök gyászistentiszteletén

2025-04-16T12:07:26+00:00

„Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátta szemem üdvösségedet.” (Lk 2,29–30)

A születés öröme és a halál gyásza azzal a közös tulajdonsággal rendelkezik, hogy összegyűjti az embereket. Szívesen megosztjuk örömeinket, és ezzel megsokszorozzuk őket, és megosztjuk gyászunkat, mert így könnyebben hordozzuk.

Emlékezés Kovács Pál evangélikus lelkész szolgálatára (1928–2024)

2025-04-16T12:10:25+00:00

Kovács Pál 1928. február 4-én született Szarvason, a Szentesi úton lévő tanyán, Kovács Mihály gazdálkodó és Bjelik Mária gyermekeként. A tanyán nőtt fel, onnan járt be iskolába Szarvasra. Édesanyját nyolcéves korában elveszítette. Tanítója kísérte figyelemmel az értelmes fiú sorsát, és bár nem könnyen, de elérte, hogy apja hozzájáruljon gimnáziumi továbbtanulásához. Pál Szarvason érettségizett, majd Sopronban, a Pécsi Tudományegyetem evangélikus hittudományi karán kezdte meg teológiai tanulmányait 1948-ban. Ez idő alatt költözött a teológia Budapestre, így ott végzett 1953-ban. Egy azóta is híres évfolyam tagja volt, amelyből egyházunk több jeles lelkésze indult a szolgálatba.

Igehirdetés Kovács Pál (1928–2024) temetésén

2025-04-16T12:14:17+00:00

„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végül eltétetett nekem az igaz-
ság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon; de nemcsak nekem, hanem mindazok-
nak is, akik várva várják az ő megjelenését.” (2Tim 4,7–8)

Gyászoló Család! Gyászoló Gyülekezet!

Kovács Pál lelkész testvérünk gyászjelentésén Pál apostolnak az a gondolata olvasható, amellyel egy mozgalmas, gazdag, eredményes élet után visszatekint földi vándorútjára, és értékeli azt.

Nagyon határozott kijelentés ez a mondat. Tárgyilagos szavak hangzanak. Nincs benne keserűség, csak boldog csodálkozás, hogy hogyan hordozta egy hosszú életen át Isten ereje azt, aki küldetésben járt, és közösségeket gazdagított a szolgálata. Nincs a szavaiban érzelgősség, nem hatásvadász, nem akar megkönnyeztetni és elkeseríteni sem, mégis megilletődve hallgathatjuk ezt a vallomást, mert egyszer nekünk is el kell számolnunk mindennel.

Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti)

2025-04-16T12:40:42+00:00

A vasárnap jellege

A húsvét utáni első vasárnap ősisége abból ered, hogy Krisztus Urunk feltámadásának ünnepe összeér e nappal. Húsvét nyolcadának, fehérvasárnapnak vagy kishúsvétnak is nevezik. A nagy ünnepen betértek és megkeresztelkedtek eddig a napig hordtak fehér ruhát. 1Pt 2,2 epistolai verse is ezt erősíti a 116. introituszsoltár soraival, a hagyománnyal, mely szerint szombaton letették a héten hordott „albát” (dominica in albis depositis) (Jánossy 1944, 34. o.), és a gyülekezet többi tagjával részt vettek az istentiszteleten, és először éltek az úrvacsora szentségével.

Húsvét ünnepe után 2. vasárnap (Misericordia Domini)

2025-04-16T12:40:25+00:00

A vasárnap jellege

Misericordia Domini – így hangzik a vasárnap régi egyházi neve, melyet az introitus 33. zsoltár 5b verséből kapott: „Az Úr irgalma (betölti a földet).” Méltán nevezi egyházi hagyományunk ezt a napot a jó pásztor vasárnapjának is (Jánossy 2008, 35. o.), hiszen ezen a napon csendül fel az óegyházi evangéliumból (Jn 10,11–16) Megváltónk kinyilatkoztatása: „Én vagyok a jó pásztor.” Ez az alkalom a második állomása annak az ötven napból álló időszaknak, amely átvezet pünkösd ünnepéhez, amelynek kiemelkedő alkalma a mennybemenetel ünnepe, hat vasárnapja pedig: Quasi modo geniti, Misericordia Domini, Jubilate, Cantate, Rogate, Exaudi. Ezekben a hetekben bontakoznak ki Krisztus halál feletti diadalmának hétköznapi életünkre ható legfontosabb következményei.

Húsvét ünnepe után 3. vasárnap (Jubilate)

2025-04-16T12:40:08+00:00

A vasárnap jellege

Húsvét utáni harmadik vasárnap, Jubilate vasárnapja az öröm témáját állítja a középpontba. Az ünnep elnevezése a 66. zsoltár első verséből ered: „Örvendj, egész föld, az Istennek!” Az egyházi év ezen időszaka a feltámadt Krisztus dicséretéről és a megváltás utáni örömről szól, amely túlmutat minden földi körülményen.

Húsvét ünnepe után 4. vasárnap (Cantate)

2025-04-16T12:39:51+00:00

A vasárnap jellege

A húsvéti ünnepkörben járva élvezzük a feltámadás eseményének és ünnepének számos ajándékát. Ezekben a hetekben kibomlik minden, amit egyetlen ünnepen elmondani nem lehet. Ezért vasárnapról vasárnapra tovább közeledünk húsvét misztériumához, és számba vesszük annak következményeit.

Húsvét ünnepe után 5. vasárnap (Rogate)

2025-04-16T12:39:36+00:00

A vasárnap jellege

Vasárnapunk hidat képez húsvét és mennybemenetel ünnepe között. Jézus feltámadásának csodája utat nyit Isten és ember között. Ami felé Rogate, az imádkozás vasárnapja tekintetünket fordítja. Arra hív, hogy bátran kérjünk (αἰτέω) Istentől, imádkozzunk hozzá, és így aktív istenkapcsolatú életet éljünk.