https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/issue/feed Lelkipásztor 2026-11-09T05:21:01+01:00 Gáncs Tamás tamas.gancs@lutheran.hu Open Journal Systems <p><em>Lelkipásztor – Evangélikus teológiai szakfolyóirat</em></p> <p><em>Megjelenik havonta</em></p> <p>Az 1925-ben alapított Lelkipásztor- Evangélikus teológiai szakfolyóirat Magyarország egyik legrégebbi teológiai periodikája. A havonta megjelenő lap szerkesztésének szakmai hátterét az Evangélikus Hittudományi Egyetem tudományos apparátusa, valamint szerkesztőbizottság és szaklektorok biztosítják. A Lelkipásztor elsősorban szaktudományos teológiai folyóirat, amely teológusok, valláspedagógusok, hittantanárok és lelkészek szakmai és módszertani továbbképzését hivatott biztosítani, de jelentős szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztés és a hazai teológiai közéletiség területén is.</p> https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25459 Személyes fejlődés és proszociális értékek 2026-11-09T04:18:04+01:00 Eszter Kodácsy-Simon eszter.simon@lutheran.hu Glória Seben gloriaseben@gmail.com <p><span style="font-weight: 400;">A tanulmány a magyarországi állami iskolákban felekezeti, evangélikus hit- és erkölcstant tanítók tapasztalatait és tantárgyértelmezését vizsgálja egy 2026-ban végzett, 201 fős kérdőíves kutatás alapján. A tanárok a tantárgy sajátos értékét annak többdimenziós szerepében érzékelik: a tanulók személyes fejlődésének támogatása mellett a proszociális értékek elsajátításában látják a tantárgyban rejlő fő lehetőségeket. Kevésbé tapasztalják a közvetlen vallási szocializációt és a gyülekezeti integrációt, ami az iskolai és gyülekezeti célok differenciálását, valamint a szakmai szerepek tisztázását indokolja.</span></p> <p>&nbsp;</p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25460 Társadalmi értékstruktúra az evangélikus hittanórán 2026-11-09T04:32:58+01:00 Ambrus Schranz schranz.ambrus@fasori.hu <p><span style="font-weight: 400;">Evangélikus hittanóráinknak számos releváns célkitűzése lehet a diákok hitre vezetésétől kezdve a Biblia szerinti keresztény teológia megismerésén át egészen a lelki egészséggel, személyiséggel való foglalkozásig. Tanulmányomban egy további, ugyanakkor a felsorolt valláspedagógiai területekhez akár a tananyag, akár a rejtett tanterv szintjén kapcsolódó célrendszert szeretnék felvázolni: arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen társadalmi értékeket közvetíthet, s ezen keresztül milyen szociális készségek fejlesztésére lehet alkalmas az evangélikus hittanóra. Elsősorban olyan értékekre és attitűdökre gondolok, melyeket egy plurális társadalomban akár vallásos, akár szekuláris megközelítésben fontosnak tarthatunk – hiszen meghatározó pillérei egy polgári erényeken nyugvó demokratikus közösségnek –, mint az empátia, a kritikai attitűd, a felelősségvállalás vagy a vitakészség.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Dolgozatom első fejezetében a modern nyugati civilizáció társadalmi értékei mögött rejlő zsidó-keresztény kódrendszerre, e két terület gondolati kapcsolódásaira szeretnék rávilágítani, majd empirikus alapú vallásszociológiai kutatások eredményeit összegzem főként hittanórai perspektívából. E két szempont alapján vázolom azokat a készségeket és értékeket, amelyek fejlesztése és megjelenítése szerves részét képezheti a felekezeti alapú hittanoktatásnak is.</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25461 „Hitből jövő” elkötelezettséggel a gyermekekért 2026-11-09T04:41:03+01:00 Katalin Balogné Vincze Katalin katalin.vincze@lutheran.hu <p><span style="font-weight: 400;">„…Mint a kis virág is magától kibomlik, rá, ha csendes fényed omlik…” (Gerhard Tersteegen – EÉ 280,4)</span></p> <p>A 2025. őszén megjelent <em>„Hitből jövő” – Valláspedagógiai kézikönyv </em>valódi közösségi alkotás. Tizenkét református és tizenkét evangélikus szerző közös munkája eredményeképpen küllemében és tartalmában egyaránt színes könyvet tarthatunk kezünkben. A „terepen” dolgozók reflektált tapasztalatai és a valláspedagógia hazai és külföldi kutatóinak megállapításai csokorba gyűjtve különösen is szemnyitogató olvasmánnyá vált, és sajátos tükröt is tart a 21. századi magyarországi felekezeti hitoktatás elé. A kötetet a praktikus használat mellett folyamatos olvasásra és a szakmai párbeszéd vezérfonalául is ajánlom lelkészek, hittanárok és a hitoktatás iránt érdeklődő olvasók számára, amikor a művet bemutató gondolatmenetben a hitoktatási tapasztalatok pedagógiai és valláspedagógiai üzeneteiből idézek, és azokat nemzetközi kutatási eredményekkel is összevetem.</p> <p>&nbsp;</p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25462 In memoriam Rusznyák Dezső 2026-11-09T04:55:22+01:00 János Szeverényi kiado@lutheran.hu <p><span style="font-weight: 400;">Rusznyák Dezsőt augusztus 22-én búcsúztatták a sajógömöri evangélikus templomban. (</span><a href="https://www.evangelikus.hu/hireink/nagyvilag/in-memoriam-rusznyak-dezso-1951-2026"><span style="font-weight: 400;">https://www.evangelikus.hu/hireink/nagyvilag/in-memoriam-rusznyak-dezso-1951-2026</span></a><span style="font-weight: 400;">).</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Rusznyák Dezsőt szinte mindenki ismerte. A felvidéki magyar evangélikusok kapcsán az ő neve, személye jut eszünkbe először. Nemcsak honi egyházunkban van így, hanem Erdélyben, Németországban, Svájcban, a Lutheránus Világszövetség irodáiban is. Több évtized szolgálat után, az elmúlt évek testi-lelki szenvedéseiből augusztus 17-én, életének hetvenötödik évében az Örökkévaló átvitte ebből a világból az ő országába. Oda, ahol már nincs betegség, szenvedés, csak fény, megújulás és örök öröm.</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25451 A megbékélés eszköze 2026-11-08T07:56:34+01:00 József Sánta kiado@lutheran.hu <p><span style="font-weight: 400;">Az egyházi évben, főleg ahogyan azt most a november hónap keretezi, egy érdekes forgatókönyv rajzolódik ki. A hónap első napjára, éppen vasárnapra esik mindenszentek ünnepe. Így a temetőkben és a templomokban a gyász fájdalmából, esetenként összetört és szétesett élethelyzetekből a vigasztalódás felé mozdulva gyújtunk gyertyákat a gyülekezettel. Ebben a szomorú helyzetben, az élet utolsó állomásánál még elidőzve, Isten maga elé rendeli a gyülekezetet. Ha úgy tetszik, az ő országának előszobájából enged betekintést, hogy együtt elmélkedjünk bölcs rendjéről: ítéletről, reménységről, örök életről. Feltárul a hívő előtt, hogy meg kell állnia Isten színe előtt, de azt is meglátja, hogy a földön élő egyház a „halálban nyereséget” találó közösséggel együtt ujjong. Isten országa a helyreállítás és az új rend ígéretét hozza a közösségnek, amelyik az </span><em><span style="font-weight: 400;">Agenda</span></em><span style="font-weight: 400;"> szerint is „célegyenest igyekszik elhívása felé”. Végül pedig a hónap utolsó vasárnapján advent első gyertyáját gyújtjuk meg, emlékezve arra, hogy még élünk, mert Isten is úgy akarja. Hogy hatalma még mindig elér a mi sóhajtozó világunkba.</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 Lelkipásztor https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25463 Advent 1. vasárnapja 2026-11-09T04:59:43+01:00 Zsuzsanna Menyesné Uram kiado@lutheran.hu <p><strong>A vasárnap jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">Az egyházi esztendő kezdetén állunk. Adventus Domini – az Úr eljövetele, az Úr érkezése. Advent négy hete Krisztus fogadására készít minket, a vele való találkozásra, az inkarnáció csodájára.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Az ünnep próféciáját Jeremiástól halljuk, aki úgy hirdeti meg az eljövendő király uralkodását, mint aki Dávid utódaként szabadítója lesz Júdának és Izraelnek. Hűségesen összegyűjti Izrael szétszóródott népét (Jer 23,5–8). Máté pedig arról tesz tanúságot, hogy Jézus Krisztusban eljött, akiről a próféták szóltak, beteljesítve az ősi zakariási ígéretet (Mt 21,1–11). Advent első vasárnapjának témája a </span><em><span style="font-weight: 400;">Liturgikus könyv</span></em><span style="font-weight: 400;"> szerint: az Úr útjának készítése, a megtérésre való hívás. A Prőhle-féle </span><em><span style="font-weight: 400;">Agenda</span></em><span style="font-weight: 400;"> szerint: Két advent között élünk! Az igehirdetés textusa a hozzánk közel lépő Isten hívását hirdeti meg, aki kész kegyelmes szeretetével megajándékozni minket. (ApCsel 17,22–32) Ezért imádkozzuk az ünnep zsoltárában: </span><em><span style="font-weight: 400;">„Hozzád emelem, Uram, lelkemet, Istenem, benned bízom: ne szégyenüljek meg!”</span></em><span style="font-weight: 400;"> (Zsolt 25,1–2)</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25464 Advent 2. vasárnapja 2026-11-09T05:04:09+01:00 Endre Ördög kiado@lutheran.hu <p><strong>Az ünnep jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">Advent vasárnapjai nem egyszerűen a karácsonyra való készülődés üzenetét vagy a választott nép történelmi várakozásának felidézését jelentik. A különböző felekezeti és egyéb kegyességbeli tradícióktól Bod Péter magyarigeni lelkipásztor 1757-ben kiadott egyházi kalendáriumából ismert, az Úr négy adventusáról szóló gondolataiig nagyon sok forrása van annak, hogy az egyes vasárnapokon milyen nézőpont kap prioritást az ünnep megértéséhez, átéléséhez. Jó támpontot nyújt a vasárnap karakterének megtalálásához az óegyházi evangélium, amely egyértelműen Jézus második eljöveteléről, az ember és az egész teremtett világ megváltását beteljesíteni érkező Emberfiáról szól. Advent második vasárnapja arról a történelmi léptékű adventi várakozásról szól, amelynek végső célja az Isten által újjáteremtett világba való megérkezés. Életünk minden pillanatában, személyesen érintettek vagyunk ebben a készülődésben.</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25465 Advent 3. vasárnapja 2026-11-09T05:07:45+01:00 Tamás Tamásy kiado@lutheran.hu <p><strong>A vasárnap jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">Advent 3. vasárnapjának hagyományos egyházi elnevezése Gaudere vasárnapja, mivel az istentisztelet bevezető igéje Fil 4,4 volt: </span><em><span style="font-weight: 400;">„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom, örüljetek!”</span></em><span style="font-weight: 400;"> És ehhez csatlakozott a 85. zsoltár 2. verse: </span><em><span style="font-weight: 400;">„Megkegyelmeztél, Uram, országodnak, jóra fordítottad Jákób sorsát.”</span></em><span style="font-weight: 400;"> A zsoltárvers utal a vasárnap hagyományos témájára: a Messiás úgy jelenik meg, úgy érkezik meg, mint Izrael felszabadítója. A zsoltárban persze a babiloni fogságból való szabadulás utáni vágy szólal meg, de ezt az őskeresztény egyház az Izraelt abban az időben fogva tartó hatalomra, a Római birodalomra értette. A fogságban sínylődő Izrael az érkező Messiástól várja felszabadulását.</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25466 Advent 4. vasárnapja 2026-11-09T05:10:52+01:00 Krisztina Pfeifer-Dömők kiado@lutheran.hu <p><strong>A vasárnap jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">Advent 4. vasárnapjával karácsony szentestéjének küszöbére érkezünk, jóllehet fél lábbal át is lépjük azt. A vasárnap üzenete – „Örüljetek az Úrban! Az Úr közel!” – az örvendezés hangját szólaltatja meg. Az evangélium az útkészítő Keresztelő János bizonyságtétele (Jn 1,19–28): érkezik a Megváltó, örvendezzetek! Az előző vasárnap bizonytalan Keresztelője után itt a próféta Jánost látjuk.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">A karácsony öröme vetül előre a 100. zsoltárban is, amely az adventi készülődést az előreszaladással, elébe szaladással fokozza: </span><em><span style="font-weight: 400;">„menjetek eléje vígassággal”</span></em><span style="font-weight: 400;"> (Zsolt 100,2; Károli-ford.). A készülődés nemcsak a bűnbánat és „takarítás” ideje, hanem az örömé is.</span><span style="font-weight: 400;"> Épp ezért olyan lényeges, hogy ezen a vasárnapon megjelenjen az Isten által megélt öröm, mégpedig úgy, hogy az örömhír (az evangélium) hitet ébresszen a szívünkben.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Változás következik be a liturgikus szín tekintetében, hiszen liláról fehérre vált: Krisztus-ünnep következik, megérkezik a megígért megváltó (</span><span style="font-weight: 400;">Hafenscher </span><span style="font-weight: 400;">2010, 336–337. o.).</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Epistolánk Pál apostoltól, a Filippi levél befejező intelmeiből származik (Fil, 4,4–7), amelyből meghatározó igeversek kerülnek elénk a heti ige kapcsán is: Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! Az Úr közel! (Fil 4,4–5)</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25467 Szenteste 2026-11-09T05:15:56+01:00 József Veres kiado@lutheran.hu <p><strong>Az ünnep jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">A szenteste, december 24-e a karácsony ünnepének előestéje. Hagyományosan a családok ezen az estén összegyűlnek, feldíszítik a karácsonyfát, közösen vacsoráznak, énekelnek, és megajándékozzák egymást. Hangulatát a meghittség, a szeretet, a békesség és az együtt töltött idő jellemzi. A keresztény hagyomány szerint karácsonykor Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Szenteste, az Ige megtestesülése, Isten Fiának emberré létele. Karácsony Jézus szent születésének az ünnepe, amely</span><span style="font-weight: 400;">nek csodálatosan isteni tényé</span><span style="font-weight: 400;">ben az adventi ígéret válik valóra. A karácsony ünnepe a 4. században vált általánossá a kereszténységben, és később Európa-szerte elterjedt. A szenteste számos szokása azonban nem kizárólag vallási eredetű. A karácsonyfa állítása például a német nyelvterületekről terjedt el, és a 19. században vált népszerűvé Magyarországon is. Az ajándékozás, a gyertyagyújtás és a közös étkezés szintén fontos részei lettek az ünnepnek. Napjainkban a szenteste vallási és családi hagyományokat egyaránt őriz.</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25468 Karácsony ünnepe Jn 1,1–13 Apró láng, amely örök életet gyújt 2026-11-09T05:18:35+01:00 Erzsébet Ponicsan kiado@lutheran.hu <p><strong>A vasárnap jellege és amit a textusról tudni kell</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">János evangéliumának prológusa (Jn 1,1–14) nem hideg teológiai tétel, hanem a magára maradt, fázó emberiségnek küldött isteni szeretetvallomás. A kor embere a logosz fogalmában a világot átjáró és összetartó, tiszta isteni bölcsességet kereste. János azonban radikális fordulatot hajt végre: ezt a kozmikus rendet azonosítja azzal a személlyel, aki irgalomból térbe és időbe lépett. Ez a szakasz a biztonságunkat alapozza meg. Azt üzeni, hogy aki a jászolban fekszik, és aki a kereszten értünk vérzik, ugyanaz, aki a csillagokat alkotta. A Teremtő jön el a teremtményhez; nem egy angyalt küld, hanem maga a forrás siet a szomjazó ember után, mert a mindenséget alkotó szeretet nem bírta tovább a távolságot.</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026 https://ojs.mtak.hu/index.php/lelkipasztor/article/view/25469 Karácsony 2. napja 2026-11-09T05:21:01+01:00 Tamás Szomju kiado@lutheran.hu <p><strong>A vasárnap jellege</strong></p> <p><span style="font-weight: 400;">Karácsony második napja az egyházi évben nem pusztán az ünnep meghosszabbítása, hanem az inkarnáció titkának mélyebb szemlélése. Míg karácsony ünnepe Krisztus születésének örömhírét hirdeti, a második ünnepnap arra irányítja figyelmünket, hogy a betlehemi gyermek valójában kicsoda. Az egyház ősi hagyománya szerint ezen a napon Szent István vértanú emlékezete is kapcsolódik az ünnephez.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">János evangéliumának teológiája különösen alkalmas arra, hogy karácsony titkát ne csupán érzelmi, hanem hitbeli mélységében szemléljük. A jászol egyszerre mutatja Isten szeretetét és Fiának isteni tekintélyét. Karácsony második napján a gyülekezet már nemcsak a megszületett gyermekre tekint, hanem arra a Fiúra, akinek az Atya „kezébe adott mindent”. Az ünnep így a megtestesülésből az üdvösség felé vezető utat rajzolja meg: Betlehemtől a kereszten át az örök életig.</span></p> 2026-11-09T00:00:00+01:00 Copyright (c) 2026