Közlekedéstudományi Szemle

Előzmények és tanulságok a vasúti ingatlanfejlesztés történetéből • 4. rész

László Köller — 2026-02-10

A cikksorozat a vasúti területek ingatlangazdálkodásáról szól a rendszerváltozástól napjainkig. A piacgazdaságban az ingatlan szerepe visszanyerte a gazdaságban a hagyományos szerepkörét, jelentősége a vasúti területek használatában is megnőtt. Ennek alapján a cikk be kívánja mutatni a vasúti ingatlangazdálkodás szerepkörét és célkitűzéseinek változásait a kezdetektől a komplex vasút- és ingatlanfejlesztési tervek kidolgozásáig. Konkrét példákon keresztül ismerteti a vasúti területek hasznosítási kérdéseit és az ezekből levonható tanulságokat. Külön csoportban kerülnek tárgyalásra a vasútállomások, személypályaudvarok és az ettől némileg eltérő adottságú árufuvarozási területek, rendezőpályaudvarok területének hasznosítási tervei és azok eredményei, kudarcai. A cikksorozat végén a konkrét példák alapján összefoglalásra kerülnek az eddigi gyakorlatból levonható általános következtetések, javaslatok, aminek aktualitását adja a sajtóban utóbb elhíresült Rákosrendező térségi barnaövezeti fejlesztési program. A 4. rész a rendezőpályaudvarok fejlesztési kérdéseit, azon belül Ferencváros állomás helyzetét vizsgálja.

Magyarország–Kína kereskedelmi kapcsolatokának elemzése a tengeri áruszállítás tükrében

Adrienn Boldizsár — 2026-02-13

Magyarország földrajzi elhelyezkedésének és logisztikai potenciáljának köszönhetően egyre fontosabb szerepet tölt be a kínai áruk európai elosztásában. Jelen tanulmány célja a Magyarország és Kína közötti kereskedelmi és áruszállítási kapcsolatok elemzése, különös tekintettel a tengeri áruszállítás szerepére és hatásaira. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy hogyan alakultak a globális tengeri szállítmányozás elmúlt időszakának trendjei, különös figyelmet fordítva a COVID–19 világjárvány, a geopolitikai feszültségek és a Belt and Road Initiative (OBOR) hatásaira. A tanulmány statisztikai adatok és SWOT-elemzés segítségével értékeli a magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatok alakulását, kiemelve a kínai beruházások szerepét az elektromos járműiparban és az akkumulátorgyártásban.
Mindez választ adhat a regionális logisztikai hálózatok
és a globális kereskedelmi dinamikák jobb megértéséhez, különös tekintettel a
kínai–magyar gazdasági együttműködés jövőbeli lehetőségeire.

A digitális közútkezelés aktuális kérdései – Digitális iker alkalmazások a közúti közlekedés területén

Tamás Attila Tomaschek — 2026-02-13

A közlekedési rendszerek világszerte egy olyan átalakulási folyamat középpontjába kerültek, amelynek léptéke és mélysége a korábbi ipari-technológiai változásokkal nem vethető össze. Ezt az átalakulást három, egymást erősítő megatrend hajtja: a digitalizáció, az automatizáció és az urbanizáció. A digitalizáció a közlekedési rendszerekben elsősorban az adat keletkezésének, megosztásának és hasznosításának radikális átalakulását jelenti. Szenzorok, IoT-eszközök, fedélzeti járműrendszerek, intelligens infrastruktúraelemek és felhasználói eszközök révén korábban elképzelhetetlen mennyiségű és részletességű adat válik elérhetővé valós időben. A cikk ezen adatok lehetséges jövőben felhasználásának módjára keresi a válaszokat.

A Pécsi Bányavasutak gazdasági szerepe az iparvidék történetében 1854 és 1944 között

Richárd Bércesi — 2026-02-13

Az Első Dunagőzhajózási Társaság (a továbbiakban: DGT) által a Mohács-Pécsi Vasút (a továbbiakban: MPV) mellékvágányaiként, a történelmi Magyarország első iparvasút-hálózataként megépült Pécsi Bányavasutak 1854–1944 közötti gazdasági szerepének bemutatása. A szakirodalmakban és a dokumentumfilmek többségében a vonalak szinte csak említésként jelennek meg, holott azok nélkülözhetetlen szerepet töltöttek be a pécsi bányavidék működtetésében a szénszállítmányok célba juttatásával.

A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai

Viktoria Ötvös — 2026-02-13

Az ágazati stratégiák lényeges jellemzője, hogy hosszabb, 20-30 éves időtávra terveznek. Ez egyrészt előny, mert a stratégiák által kijelölt célok elérése több időt vesz igénybe, ugyanakkor hátrány is, mert a megvalósulás céldátumának műszaki fejlettsége nem ismert. További kérdéseket vet fel, hogy a készítők több esetben nem lesznek használók, vagyis a stratégiák a következő generációk részére készülnek. A cikk a Magyarországon a most készülő megújuló közlekedési stratégia esetében vizsgálja egy újszerű stratégiaalkotási folyamat kezdeti lépéseként megtartott workshopok eredményeit, amelynek szintéziseként – szakítva a hagyományos alágazati megközelítéssel – irányvonalakat határoz meg egy középtávú, a jövő generáció számára készülő közlekedési koncepció számára.