https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz <p>A Közlekedéstudományi Egyesület a közlekedéstudomány területén egyedülálló módon jelenteti meg a Közlekedéstudományi Szemle (KTSZ) címen azt a lektorált szaklapot, amely immár 73. évfolyamát jegyzi. A KTSZ az egyetlen MTA által elismert közlekedéstudománnyal foglalkozó magyar nyelvű szaklap. A Szemle a hosszú és folyamatos megjelenés során rendkívül népszerű publikációs felületet szolgáltatott és ad ma is a hazai kutatók, oktatók és egyetemi hallgatók (MSc, ill. PhD) körében. Az évente hat alkalommal megjelenő folyóirat a digitális platform mellett elérhető nyomtatott formában is.</p> Közlekedéstudományi Egyesület hu-HU Közlekedéstudományi Szemle 0023-4362 <p>Az elektronikusan megjelenő cikkek nyílt hozzáféréssel rendelkeznek (OJS), online ingyenesen elérhetők és letölthetők. A cikkek szerzőit nem terheli megjelentetési vagy kiadási költség (APC). Felhasználóknak joguk van a cikkek olvasására, letöltésére, másolására, kinyomtatására, valamint azokban való keresésre, vagy a teljes szöveg linkkel történő megosztására.</p> <p>A szerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy beadványukat korábban nem tették közzé más folyóiratban, a pénzügyi támogatás feltüntetésre került és a hivatkozások listája teljes és pontos, beleértve az URL-ek és a DOI-k specifikációját is (ha rendelkezésre állnak). A cikktervezet beadásakor minden szerző jóváhagyja a benyújtott változatot. A szerzők garantálják, hogy a cikk az ő eredeti művük. A szerzők kötelesek részt venni a szakértői értékelés folyamatában, követni a bírálók tanácsait, betartani az előírt határidőket, és amennyiben előfordulnak, kötelesek visszavonni a benyújtást vagy kijavítani a hibákat.</p> <p>Minden beadott cikket szakértői értékelés alá kerül, ahol a szerkesztők független értékelést kérnek legalább egy szakértőtől, ügyelve arra, hogy a bíráló(k)nak ne legyen összeférhetetlensége a szerzőkkel. A végső döntést a főszerkesztő hozza meg, aki figyelembe veszi az értékeléseket és a szerkesztők javaslatait. A szerkesztők és a lektorok bizalmasan kezelik a beadványt.</p> <p>A kiadó és a szerkesztők elkötelezettek a magas etikai normák betartása mellett, és megakadályozzák azokat a publikációkat, amelyekben kutatási visszaélés történt. Az ilyen etikai kérdésekben a COPE irányelveit követik.</p> <p>A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és megadják a folyóiratnak az első közzétételi jogot a Creative Commons Licenc alapján (<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0">https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0</a>), amely lehetővé teszi mások számára, hogy megosszák a művet, elismerve a mű szerzőségét és a folyóiratban való első közzétételt.</p> <p>A folyóirat archiválja az összes megjelent cikket, és a folyóirat tulajdonosa, a Közlekedéstudományi Egyesület továbbra is üzemelteti az adatbázist abban az esetben is, ha a folyóirat kiadása megszűnik.</p> https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/19658 <p class="Absztrakt">Napjainkban az autópályák forgalma rendkívül zavarérzékeny. A helyzetet tovább rontja az inhomogén sebességválasztás. Mikroszkopikus forgalomszimulációs eljárással megvizsgáltuk az M1 autópálya Győr- Budapest szakaszát. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a tervezett utazási sebességhez, mint átlagsebességhez képest mekkora késedelmet szenvednek el az utazók különböző célsebességek esetén. A&nbsp; kutatás távlati célja, hogy bemutassa a sebességhatárok megváltoztatásának hatását a forgalmi áramlat homogenitására, a forgalmi áramlat összesített időveszteségére, valamint a forgalom társadalmi költségére tekintettel.</p> Balázs Horváth Viktor Nagy Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2025-10-31 2025-10-31 75 5 2 8 10.24228/KTSZ.2025.5.1 https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/18426 <p class="xmsonormal" style="text-align: justify; line-height: 200%;">A közlekedési hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a városi területek alakulásában, befolyásolva azok jelentőségét és a település szerkezetét. E tanulmányban a közösségi közlekedési hálózat vizsgálatával a központiságot értékeltük Budapesten. A hálózati központisági mutatókat a közelség-, a közöttiség-, az egyenesség- és a fokszám-központiság alkalmazásával elemeztük. A mutatókat összekapcsolva azonosítottuk a magas központiságú területeket, a lehetséges jövőbeli központokat, továbbá a tágabb szerkezeti perspektíva érdekében kiszámítottuk az egyes kerületek átlagos központisági szintjeit is. A kutatás módszertani szempontból új megközelítést kínál bármely város számára, Budapest esetében pedig gyakorlati – várostervezési, mobilitásfejlesztési – szempontból is hasznosítható eredményeket mutat be.</p> András Munkácsy Ola Qasseer Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2025-10-31 2025-10-31 75 5 9 18 10.24228/KTSZ.2025.5.2 https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/18315 <p>A feltételes megállások vasúti menetrendi struktúrára gyakorolt hatása több szempontból is vizsgálatra érdemes. A kötött rendszerbe épített rugalmas elem a menetrendszerűség javítása mellett további lehetőségeket is felvet. A cikk éves késési adatok kiértékelése és OpenTrack szimuláció elemzése alapján demonstrálja, hogy már a jelenlegi, felszállásjelző berendezés nélküli rendszer is javítja a menetrendszerűséget és társadalmi hasznot eredményez.</p> Ámon Takács Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2025-10-31 2025-10-31 75 5 30 38 10.24228/KTSZ.2025.5.4 https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/20817 <p>A cikksorozat a vasúti területek ingatlangazdálkodásáról szól a rendszerváltozástól napjainkig. A piacgazdaságban az ingatlan szerepe visszanyerte a gazdaságban a hagyományos szerepkörét, jelentősége a vasúti területek használatában is megnőtt. Ennek alapján a cikk bekívánja mutatni a vasúti ingatlangazdálkodás szerepkörét és célkitűzéseinek változásait a kezdetektől a komplex vasút- és ingatlanfejlesztési tervek&nbsp; kidolgozásáig. Konkrét példákon keresztül ismerteti a vasúti területek hasznosítási kérdéseit és az ezekből&nbsp; levonható tanulságokat. Külön csoportban kerülnek tárgyalásra a vasútállomások, személypályaudvarok és az ettől némileg eltérő adottságú árufuvarozási területek, rendezőpályaudvarok területének hasznosítási tervei és azok eredményei, kudarcai. A cikksorozat végén a konkrét példák alapján összefoglalásra kerülnek az eddigi gyakorlatból levonható általános következtetések, javaslatok, aminek aktualitását adja a sajtóban utóbb elhíresült Rákosrendező térségi barnaövezeti fejlesztési program. A 2. részben a Déli, a Keleti és a Józsefváros vasúti pályaudvar bemutatása szerepel.</p> László Köller Copyright (c) 2025-10-26 2025-10-26 75 5 19 29 10.24228/KTSZ.2025.5.3 https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/19734 <p class="Absztrakt">A közúti közlekedésbiztonság alakulása az Európai Unióban és Magyarországon az elmúlt években változó&nbsp; tendenciát mutat. A baleseti és sérültszámok 2018-ig növekedést mutattak, majd 2019-ben megtorpantak. A&nbsp; pandémiás időszakban a korlátozó intézkedések hatására jelentősen csökkent a közúti forgalom, ami a&nbsp; balesetek számának alakulását is befolyásolta. 2021 és 2024 között tartós, éveken átívelő javulást a baleseti és sérültszámok tekintetében nem mérhettünk, így az évtizedre kitűzött célok (a közúti baleseti halottak és súlyosan sérültek számainak felezése) elkezdtek távolodni a ténylegesen tapasztalt értékektől. A cikk elemzi a közúti közlekedési balesetek számának alakulását, a halálos és sérüléses balesetek arányát, valamint a&nbsp; különböző korcsoportok<br>és nemek szerinti baleseti statisztikákat.</p> Viktoria Ötvös Gábor Pauer Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2025-10-31 2025-10-31 75 5 41 47 10.24228/KTSZ.2025.5.5 https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/19907 <p class="Absztrakt">A Győri agglomeráció egy részén, az 1401. számú út mentén fekvő szigetközi települések (Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg) lakónépességének 2001 és 2022 közötti változását, a személygépjármű-állomány növekedését és az ingázási szokások alakulását elemeztük. COPERT programmal a közúti közlekedésből (azon belül is csak a személygépkocsi forgalomból) származó károsanyag-kibocsátást végeztük el, számszerűsítve ezzel a szuburbanizáció környezeti hatásának egy kis szeletét.</p> Orsolya Farkas Tamás Hardi Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 2025-10-31 2025-10-31 75 5 48 57 10.24228/KTSZ.2025.5.6