Közlekedéstudományi Szemle
https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz
<p>A Közlekedéstudományi Egyesület a közlekedéstudomány területén egyedülálló módon jelenteti meg a Közlekedéstudományi Szemle (KTSZ) címen azt a lektorált szaklapot, amely immár 73. évfolyamát jegyzi. A KTSZ az egyetlen MTA által elismert közlekedéstudománnyal foglalkozó magyar nyelvű szaklap. A Szemle a hosszú és folyamatos megjelenés során rendkívül népszerű publikációs felületet szolgáltatott és ad ma is a hazai kutatók, oktatók és egyetemi hallgatók (MSc, ill. PhD) körében. Az évente hat alkalommal megjelenő folyóirat a digitális platform mellett elérhető nyomtatott formában is.</p>Közlekedéstudományi Egyesülethu-HUKözlekedéstudományi Szemle0023-4362<p>Az elektronikusan megjelenő cikkek nyílt hozzáféréssel rendelkeznek (OJS), online ingyenesen elérhetők és letölthetők. A cikkek szerzőit nem terheli megjelentetési vagy kiadási költség (APC). Felhasználóknak joguk van a cikkek olvasására, letöltésére, másolására, kinyomtatására, valamint azokban való keresésre, vagy a teljes szöveg linkkel történő megosztására.</p> <p>A szerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy beadványukat korábban nem tették közzé más folyóiratban, a pénzügyi támogatás feltüntetésre került és a hivatkozások listája teljes és pontos, beleértve az URL-ek és a DOI-k specifikációját is (ha rendelkezésre állnak). A cikktervezet beadásakor minden szerző jóváhagyja a benyújtott változatot. A szerzők garantálják, hogy a cikk az ő eredeti művük. A szerzők kötelesek részt venni a szakértői értékelés folyamatában, követni a bírálók tanácsait, betartani az előírt határidőket, és amennyiben előfordulnak, kötelesek visszavonni a benyújtást vagy kijavítani a hibákat.</p> <p>Minden beadott cikket szakértői értékelés alá kerül, ahol a szerkesztők független értékelést kérnek legalább egy szakértőtől, ügyelve arra, hogy a bíráló(k)nak ne legyen összeférhetetlensége a szerzőkkel. A végső döntést a főszerkesztő hozza meg, aki figyelembe veszi az értékeléseket és a szerkesztők javaslatait. A szerkesztők és a lektorok bizalmasan kezelik a beadványt.</p> <p>A kiadó és a szerkesztők elkötelezettek a magas etikai normák betartása mellett, és megakadályozzák azokat a publikációkat, amelyekben kutatási visszaélés történt. Az ilyen etikai kérdésekben a COPE irányelveit követik.</p> <p>A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és megadják a folyóiratnak az első közzétételi jogot a Creative Commons Licenc alapján (<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0">https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0</a>), amely lehetővé teszi mások számára, hogy megosszák a művet, elismerve a mű szerzőségét és a folyóiratban való első közzétételt.</p> <p>A folyóirat archiválja az összes megjelent cikket, és a folyóirat tulajdonosa, a Közlekedéstudományi Egyesület továbbra is üzemelteti az adatbázist abban az esetben is, ha a folyóirat kiadása megszűnik.</p>A közlekedési hálózati érzékenység kutatásának alakulása és a kritikus elemek sérülékenységének vizsgálata – szakirodalmi áttekintés
https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/20100
<p>A közlekedési hálózatok érzékenysége kulcskérdés a stratégiai tervezés és havariahelyzetek kezelése szempontjából. A tanulmány bibliometriai elemzést végezve tárja fel a kutatási irányokat, módszertani trendeket és azok időbeli változását. A szakirodalom hálózattudományi és egyéb megközelítéseket is bemutat, rávilágítva a részletes, integrált modellek és valósághű hálózati értékelések szükségességére.</p>Anett GosztolaBalázs Horváth
Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2025-12-182025-12-18756445510.24228/KTSZ.2025.6.5Útépítési bitumenek dinamikai viszkozitása a lágyuláspont alternatívájaként
https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/19863
<p>A kutatás két útépítési bitumentípusnak háromféle módszerrel mért (Brookfield és kapilláris dinamikai, valamint DSR komplex) viszkozitása közül a lágyuláspont helyettesítésére legmegfelelőbbet kereste. A hőmérséklet kiválasztása az EN 12 591-2009, illetve AS 2008-2013 útépítési bitumenekre vonatkozó előírásokban jelölt dinamikai viszkozitás és komplex viszkozitás mérésekhez ajánlott 60 °C-os értékek voltak. A nyírási sebesség változása a komplex viszkozitás értékeit jelentősen befolyásolja. A viszkozitásokból átszámított és a ténylegesen mért lágyuláspont között 1 rad/sec frekvenciánál jobb egyezést találtak, mint 10 rad/sec frekvencia esetében.</p>László GáspárSzabolcs Rosta
Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2025-12-152025-12-15756213110.24228/KTSZ.2025.6.3Az M2 metró és a H5 szentendrei HÉV összekötés megvalósítási lehetőségeinek vizsgálata
https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/19396
<p>A kutatás a két vonal Batthyány téri összekötésének [1] létjogosultságát és műszaki megvalósíthatósági lehetőségeit kívánja meghatározni. Előzetes utasforgalmi igényfelmérés és szimulációfuttatások után komplex menetrend készült az összesen 4 viszonylatból álló Stadtbahn-szerű vonalakra, az Örs vezér terén már meglévő összekötés feltételezésével. A műszaki tekintetben kompromisszumos megoldás az új HÉV Tervezési előírásokkal [2] egyszerűbben kivitelezhető lenne. A vizsgált projekt gazdaságilag megtérülő.</p>Krisztián SolymosiÁkos VinkóZsigmond Pap
Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2025-12-182025-12-18756324310.24228/KTSZ.2025.6.4Előzmények és tanulságok a vasúti ingatlanfejlesztés történetéből • 3. rész
https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/21192
<p>A cikksorozat a vasúti területek ingatlangazdálkodásáról szól a rendszerváltozástól napjainkig. A piacgazdaságban az ingatlan szerepe visszanyerte a gazdaságban a hagyományos szerepkörét, jelentősége a vasúti területek használatában is megnőtt. Ennek alapján a cikk bekívánja mutatni a vasúti ingatlangazdálkodás szerepkörét és célkitűzéseinek változásait a kezdetektől a komplex vasút- és ingatlanfejlesztési tervek kidolgozásáig. Konkrét példákon keresztül ismerteti a vasúti területek hasznosítási kérdéseit és az ezekből levonható tanulságokat. Külön csoportban kerülnek tárgyalásra a vasútállomások, személypályaudvarok és az ettől némileg eltérő adottságú árufuvarozási területek, rendezőpályaudvarok területének hasznosítási tervei és azok eredményei, kudarcai. A cikksorozat végén a konkrét példák alapján összefoglalásra kerülnek az eddigi gyakorlatból levonható általános következtetések, javaslatok, aminek aktualitását adja a sajtóban utóbb elhíresült Rákosrendező térségi barnaövezeti fejlesztési program. A 3. részben a Budapest-Kelenföld vasútállomás és a vidéki vasútállomások ingatlanfejlesztési lehetőségei közül Kaposvár vasútállomás példája szerepel.</p>László Köller
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2025-12-132025-12-137562810.24228/KTSZ.2025.6.1Az új osztrák és svájci vasúti fejlesztési stratégiák tervezési alapelemei
https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/21193
<p>A svájci és az osztrák vasúti szolgáltatások színvonalukban és működési hátterüket tekintve is követendő példát mutatnak Európa többi országa számára. A kiemelkedő szolgáltatás-minőség megalapozásához nagyban hozzájárul az egyes országok vasúti fejlesztésekre vonatkozó stratégia-tervezési és megvalósítási gyakorlata. A vasúti közlekedés Ausztriában és Svájcban is küzd a közúti közlekedés egyre nagyobb térnyerésével, teljesítménynövekedésével. A közelmúltban elkészült stratégiáik célja, a klímavédelmi intézkedések egyik fő részelemeként, a vasúti szolgáltatások jelentős színvonalnövekedésével a közúti közlekedés piaci részesedésének csökkentése. A vasút piaci versenyelőnyét megalapozó stratégiák alapelemeit foglalja össze a szakmai cikk.</p>József István Turi
Copyright (c) 2025
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2025-12-132025-12-1375692010.24228/KTSZ.2025.6.2A közlekedési balesetek során kialakuló mentális problémák kezelésének gyakorlata
https://ojs.mtak.hu/index.php/ktsz/article/view/20701
<p class="Absztrakt">A közlekedési balesetek esetén többnyire a fizikai sérülések kapnak hangsúlyt, miközben a pszichés következmények gyakran háttérbe szorulnak. A túlélőknél előfordulhat poszttraumás stressz, szorongás, alvászavar vagy a vezetéstől való tartózkodás. Kezelés nélkül ezek tartósan ronthatják az életminőséget, sőt a közlekedés biztonságát is veszélyeztethetik. A tanulmány bemutatja a traumák mentális hatásait és az ellátás hiányosságait.</p>Rodrigó Dávid Maráczi
Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2025-12-182025-12-18756596610.24228/KTSZ.2025.6.6