Közlekedéstudományi Szemle

A Pécsi Bányavasutak gazdasági szerepe az iparvidék történetében 1944 és 1989 között

2026-08-24T14:07:18+00:00

A cikk célja az Első Dunagőzhajózási Társaság (a továbbiakban: DGT) által a Mohács-Pécsi Vasút (a továbbiakban: MPV) mellékvágányaiként, a történelmi Magyarország első iparvasút-hálózataként megépült Pécsi Bányavasutak 1944-1989 közötti gazdasági szerepének bemutatása.

A szakirodalmakban és a dokumentumfilmek többségében a vonalak szinte csak említésként jelennek meg, holott azok nélkülözhetetlen szerepet töltöttek be a pécsi bányavidék működtetésében a szénszállítmányok célba juttatásával.

Emlékeztető az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának üléséről

2026-08-24T14:07:18+00:00

A dokumentum az MTA Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságának 2026. március 18-i üléséről készült emlékeztetőt tartalmazza. Az ülés Dr. Katona András emlékének felidézésével indult, kiemelve sokoldalú pályafutását a sport, a közlekedési szakma és a tudományszervezés területén. Ezt követően három szakmai előadás hangzott el. Az első előadás a Közlekedéstudományi Szemle helyzetét és jövőjét tárgyalta, külön hangsúlyt fektetve a digitalizációra, az online publikációs rendszer bevezetésére és a nemzetközi indexálás (SCOPUS) felé tett lépésekre. A második előadás az útépítési laborvizsgálatok digitalizációját mutatta be, rámutatva az analóg, gyakran szubjektív módszerek korlátaira, valamint a digitális mérési és modellezési eljárások – például a fotogrammetria, a 3D-modelllezés és a mérőjárműves technológiák – előnyeire az objektivitás, a reprodukálhatóság és a hatékonyság szempontjából. A harmadik előadás a budapesti Duna-hidak történetét és szerkezeti fejlődését tekintette át, bemutatva a különböző hídtípusok mérnöki megoldásait, valamint a jövőbeli fejlesztési és rekonstrukciós kihívásokat. Az ülés összességében rámutatott a közlekedéstudomány hagyományainak és a digitalizáció által vezérelt innovációk együttes szerepére a tudományterület fejlődésében.

Hazai bitumenek melegviselkedésének teljesítményalapú osztályozása BTSV módszerrel

2026-08-24T14:07:18+00:00

Az európai bitumenkategorizálás hagyományosan empirikus vizsgálatokon alapul, amelyek a modern, módosított kötőanyagok értékelésére korlátozottan alkalmasak. Kutatásunkban elsőként Magyarországon alkalmaztuk átfogóan a BTSV reológiai módszert öt bitumentípuson (B50/70, B70/100, GmB 45/80-55, PmB 25/55-65, PmB 45/80-65). Összesen 137 üzemi mintán határoztuk meg a T_BTSV és δ_BTSV értékeket, és összevetettük a gyűrűs-golyós lágyulásponttal. Az eredmények szerint a BTSV módszer megbízhatóbban jellemzi a modifikált kötőanyagok teljesítményét, és egyértelműbb különbségeket mutat a vizsgált típusok között.

Az elektromos személygépjárművek megtérülési sajátosságai és infrastruktúra-függő terjedési korlátai Budapest és agglomerációja térségében

2026-08-24T14:07:18+00:00

A tanulmány Budapest és a budapesti agglomeráció elektromobilitási folyamatait vizsgálja gazdasági és közlekedési szempontból. Az elemzés célja az elektromos és belső égésű motorral szerelt személygépjárművek üzemeltetési költségeinek összehasonlítása, valamint az elektromos hajtás gazdasági megtérülésének értékelése volt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a gazdasági előnyök mértékét a felhasználási körülmények és a területi sajátosságok jelentősen befolyásolják.

A biztonsági kultúra vizsgálata a vasúti közlekedésben: a szervezeti interfészek szerepe és a safetrack módszer alkalmazása

2026-08-24T14:07:18+00:00

Az európai vasúti közlekedés liberalizációja és az interoperabilitás erősödése új kihívásokat teremtett a biztonság fenntartása terén, különösen a különböző szervezetek közötti kapcsolódási pontokon (interfészeknél). A tanulmány célja a biztonsági kultúra szerepének vizsgálata a vasúti rendszerekben, kiemelt figyelemmel a szervezeti és nemzetközi együttműködési felületekre.

A kutatás a biztonsági kultúra elméleti kereteinek áttekintésére, valamint a UIC és a SINTEF által kidolgozott safetrack módszer bemutatására és értékelésére épül. A módszer kérdőíves felmérést, forgatókönyv-alapú elemzést és STEP-alapú balesetvizsgálati megközelítést alkalmaz a biztonsági kultúra mérésére és fejlesztésére.

A vizsgálat rámutat arra, hogy a biztonsági kockázatok jelentős része a szervezeti kultúrák eltéréseiből és a kommunikációs hiányosságokból fakad, különösen a határon átnyúló működés során. A kidolgozott pilot alkalmazás tapasztalatai szerint a szervezetek többsége a kalkulatív és proaktív biztonsági kultúra közötti átmeneti szinten helyezkedik el, ahol a tanulási folyamatok és a visszacsatolási mechanizmusok fejlesztése kulcsfontosságú.

A tanulmány hozzájárul a vasúti biztonsági kultúra interfész-alapú értelmezéséhez, valamint bemutat egy olyan módszertani keretet, amely támogatja a biztonsági irányítás fejlesztését és a nemzetközi együttműködés erősítését.

A közlekedésbiztonság színvonalának emelése a vasúti alágazati elemek oktatásnak kiterjesztésével

2026-08-24T14:07:18+00:00

A közlekedésbiztonság színvonalemelésének egyik meghatározó eleme az edukáció. Iskolai keretek között elsősorban a közúttal kapcsolatosan vannak képzési kurzusok, ugyanakkor a többi alágazat tekintetében csak alig történik oktatás. A cikk a vasúti alágazattal kapcsolatban vizsgálja az egyes képzési szinteken levő közlekedésbiztonsággal kapcsolatos tananyagokat. Az elemzés kiterjed arra is, hogy a tananyagok és a vasúti alaputasítások alapján szükséges-e külön, vasúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kurzust létrehozni. A kutatás eredményeként meghatározásra kerülnek az egyes képzési szintek vasúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos témakörei.