Hungarian Economic Review

Tényleg döntetlen?

Ádám Török — 2025-11-17

A Magyar Tudományos Akadémia hálózatába tartozó közgazdász kutatók vezető szerepet játszottak az 1956 utáni reformfolyamatokban. E szereppel járt a politikai vezetés változó prioritásainak megértése és a megfelelően rugalmas stratégiai válasz kimunkálása. Ebben a játszmában részt vett a magyar közgazdászok több nemzedéke, általában a szakma nyugati nyitásának meghatározó szereplői. A játszmának és a reformfolyamat adott szakaszának végül az 1990-es rendszerváltozás vetett véget a játékosok távozása miatt és anélkül, hogy döntetlen eredményt hirdettek volna.

Rezsimváltó tulajdonoscserék Magyarországon, 2010–2025

Éva Voszka — 2025-11-17

Az elmúlt 15 évben Magyarországon az államosítás és a privatizáció az állami vagyonnak csaknem felét érintette. Így a tulajdonváltozások egy új politikai-gazdasági berendezkedés kiépítésének fontos elemeivé váltak. Ezt a szerepet úgy tudják betölteni, hogy az államosítás szervesen összekapcsolódik a magánkézbe adással, megjelenik egy újfajta, tékozló privatizáció és egy új típusú, az állami és a magánszféra határán álló tulajdonlás, a politikai tulajdon. Az érintett szervezetek nem egyszerűen kormányzati támogatást kapnak, hanem létrejöttüket, növekedésüket és zsugorodásukat vagy megszűnésüket is diszkrecionális politikusi döntések szabják meg. E változások hatóköre vitatott, de az biztos, hogy a tulajdonoscserék és a hozzájuk kapcsolódó hatósági-szabályozási intézkedések a háztartási fogyasztás alapvető piacain monopol- és oligopolhelyzeteket alakítottak ki, és hatásuk tovagyűrűzik a vállalkozások szélesebb köreire. Mindennek alapján az elmúlt másfél évtized államosítási és privatizációs lépéseit – egy új fogalommal – rezsimváltó tulajdonosváltásként jellemezhetjük, ami a lényeges különbségek dacára az 1990-es évek rendszerváltó privatizációjával rokonítható.

Az ipari termelékenység területi egyenlőtlenségei Magyarországon

György Kocziszky — 2025-11-07

A társadalmi és gazdasági különbségek területi okainak, mértékének, tendenciáinak és csökkentési lehetőségeinek vizsgálata több évtizede a térgazdaságtani kutatások kiemelt témája. Mint azt az elemzések is igazolják, szemben a neoklasszikus közgazdaságtan felfogásával, a hátrányos helyzetű térségek helyzetének javulása, felzárkózása általában a reméltnél lassabb. Tanulmányunkban ennek egyik magyarországi okát, az ipar csökkenő gazdasági súlyának és termelékenységének vármegyei szintű különbségeinek eredetét és tendenciáit elemezzük abból a megfontolásból, hogy a nagyobb termelékenység javítja a versenyképességet, ami magasabb hozzáadott értékben realizálódik, ez nagyobb jövedelmet és kedvezőbb megélhetési lehetőségeket jelenthet. Elemzéseink azt igazolják, hogy a magyarországi ipar munkatermelékenysége 2000–2022 között nőtt, de vármegyei szinten eltérő mértékben az ipar területi koncentrációjának, struktúrájának, hozzáadott értékének és a rendelkezésre álló erőforrásainak különbsége miatt. A jövőben csak az olyan iparfejlesztési politika lehet eredményes, amely
egyidejűleg a hazai hozzáadott érték, a termelékenység és a szektor versenyképességének növekedését támogatja. Mint elemzésünk is igazolja, a foglalkoztatottság bővülése nem jár érdemi termelékenységnövekedéssel. Ezért a jövőben nagyobb
figyelmet kell fordítani a termelékenységet növelő, célzott és átgondolt állami szerepvállalásra és a húzóágazatok fejlesztésére.

Magyar adminisztratív munkáltatói-munkavállalói adatok

István Boza — 2025-11-17

Az adminisztratív munkáltató-munkavállaló adatbázisok (Linked Employer-Employee Data, LEED) az utóbbi évtizedek legfontosabb adatinnovációi közé tartoznak, mivel egyszerre teszik lehetővé az egyének és munkáltatóik hosszú távú vizsgálatát. Tanulmányunk áttekinti a hazai adatforrások fejlődését, majd részletesen bemutatja a legfrissebb magyar kapcsolt munkáltató-munkavállaló adatbázist, a Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázist (rövidítve: Admin4), külön kitérve a hozzá kapcsolható modulokra és kiegészítő információkra. Zárásként nemzetközi kitekintést adunk, amelyben összehasonlító perspektívában értékeljük a magyar adatok sajátosságait, előnyeit és korlátait.

Beszámoló a makroelemzők fórumáról

Tihamér Laczkó — 2025-11-17

Világítótorony – Kritikai gondolatok a közgazdaság-tudományról a legújabb átfogó Friedman-életrajz kapcsán

László Csaba — 2025-11-17