https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/issue/feed 2025-11-17T13:14:25+00:00 Halm Tamás tamas.halm@gmail.com Open Journal Systems <p>A Közgazdasági Szemle a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság-tudo­má­nyi folyó­irata, az egyik legnagyobb hatású magyar nyelvű társadalomtudományi orgánum. 1876-ban alapították, 1894 óta jelenik meg a jelenlegi névvel. A 19. és 20. század fordulóján – az MTA megbízásából – a Magyar Közgazdasági Társaság adta ki a lapot. 1954 októberében indult jelenlegi folyama. 1991 óta egy erre a célra létrehozott szervezet: a Közgazdasági Szemle Alapítvány a kiadó. A lap­gazda továbbra is az MTA.</p> https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/20908 2025-11-17T13:14:25+00:00 Ádám Török torok.adam@yahoo.com

<p>A Magyar Tudományos Akadémia hálózatába tartozó közgazdász kutatók vezető szerepet játszottak az 1956 utáni reformfolyamatokban. E szereppel járt a politikai vezetés változó prioritásainak megértése és a megfelelően rugalmas stratégiai válasz kimunkálása. Ebben a játszmában részt vett a magyar közgazdászok több nemzedéke, általában a szakma nyugati nyitásának meghatározó szereplői. A játszmának és a reformfolyamat adott szakaszának végül az 1990-es rendszerváltozás vetett véget a játékosok távozása miatt és anélkül, hogy döntetlen eredményt hirdettek volna.</p>

2025-11-17T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2025 https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/20913 2025-11-17T13:14:25+00:00 Éva Voszka voszka.eva@eco.u-szeged.hu

<p>Az elmúlt 15 évben Magyarországon az államosítás és a privatizáció az állami vagyonnak csaknem felét érintette. Így a tulajdonváltozások egy új politikai-gazdasági berendezkedés kiépítésének fontos elemeivé váltak. Ezt a szerepet úgy tudják betölteni, hogy az államosítás szervesen összekapcsolódik a magánkézbe adással, megjelenik egy újfajta, tékozló privatizáció és egy új típusú, az állami és a magánszféra határán álló tulajdonlás, a politikai tulajdon. Az érintett szervezetek nem egyszerűen kormányzati támogatást kapnak, hanem létrejöttüket, növekedésüket és zsugorodásukat vagy megszűnésüket is diszkrecionális politikusi döntések szabják meg. E változások hatóköre vitatott, de az biztos, hogy a tulajdonoscserék és a hozzájuk kapcsolódó hatósági-szabályozási intézkedések a háztartási fogyasztás alapvető piacain monopol- és oligo­pol­hely­ze­te­ket alakítottak ki, és hatásuk tovagyűrűzik a vállalkozások szélesebb köreire. Mindennek alapján az elmúlt másfél évtized államosítási és privatizációs lépéseit –&nbsp;egy új fogalommal&nbsp;– rezsimváltó tulajdonosváltásként jellemezhetjük, ami a lényeges különbségek dacára az 1990-es évek rendszerváltó privatizációjával rokonítható.</p>

2025-11-17T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2025 https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/20849 2025-11-17T13:14:25+00:00 György Kocziszky gykocziszky@metropolitan.hu Áron Kincses Aron.Kincses@ksh.hu Ákos Jakobi Akos.Jakobi@ksh.hu Szergej Vinogradov szvinogradov@metropolitan.hu

<p>A társadalmi és gazdasági különbségek területi okainak, mértékének, tendenciáinak és csökkentési lehetőségeinek vizsgálata több évtizede a térgazdaságtani kutatások kiemelt témája. Mint azt az elemzések is igazolják, szemben a neoklasszikus közgazdaságtan felfogásával, a hátrányos helyzetű térségek helyzetének javulása, felzárkózása általában a reméltnél lassabb. Tanulmányunkban ennek egyik magyarországi okát, az ipar csökkenő gazdasági súlyának és termelékenységének vármegyei szintű különbségeinek eredetét és tendenciáit elemezzük abból a megfontolásból, hogy a nagyobb termelékenység javítja a versenyképességet, ami magasabb hozzáadott értékben realizálódik, ez nagyobb jövedelmet és kedvezőbb megélhetési lehetőségeket jelenthet. Elemzéseink azt igazolják, hogy a magyarországi ipar munkatermelékenysége 2000–2022 között nőtt, de vármegyei szinten eltérő mértékben az ipar területi koncentrációjának, struktúrájának, hozzáadott értékének és a rendelkezésre álló erőforrásainak különbsége miatt. A jövőben csak az olyan iparfejlesztési politika lehet eredményes, amely<br>egyidejűleg a hazai hozzáadott érték, a termelékenység és a szektor versenyképességének növekedését támogatja. Mint elemzésünk is igazolja, a foglalkoztatottság bővülése nem jár érdemi termelékenységnövekedéssel. Ezért a jövőben nagyobb<br>figyelmet kell fordítani a termelékenységet növelő, célzott és átgondolt állami szerepvállalásra és a húzóágazatok fejlesztésére.</p>

2025-11-07T07:01:57+00:00 Copyright (c) 2025 Hungarian Economic Review https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/20909 2025-11-17T13:14:25+00:00 István Boza boza.istvan@krtk.elte.hu Rita Pető peto.rita@krtk.elte.hu Melinda Tir tir.melinda@krtk.elte.hu

<p>Az adminisztratív munkáltató-munkavállaló adatbázisok (Linked Employer-Employee Data, LEED) az utóbbi évtizedek legfontosabb adatinnovációi közé tartoznak, mivel egyszerre teszik lehetővé az egyének és munkáltatóik hosszú távú vizsgálatát. Tanulmányunk áttekinti a hazai adatforrások fejlődését, majd részletesen bemutatja a legfrissebb magyar kapcsolt munkáltató-munkavállaló adatbázist, a Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázist (rövidítve: Admin4), külön kitérve a hozzá kapcsolható modulokra és kiegészítő információkra. Zárásként nemzetközi kitekintést adunk, amelyben összehasonlító perspektívában értékeljük a magyar adatok sajátosságait, előnyeit és korlátait.</p>

2025-11-17T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2025 https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/20910 2025-11-17T13:14:25+00:00 Tihamér Laczkó laczkotihamer.mkt@gmail.com 2025-11-17T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2025 https://ojs.mtak.hu/index.php/kszemle/article/view/20911 2025-11-17T13:14:25+00:00 László Csaba csabal@ceu.edu 2025-11-17T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2025