Közgazdasági Szemle

A referenciafüggő preferenciák hatása vertikális termékdifferenciálás esetén

2025-05-12T08:14:26+00:00

A tanulmány a gazdasági döntéshozók nem sztenderd preferenciáinak, azon belül is a referenciafüggőségnek és a veszteségkerülésnek vizsgálja a piacelméleti modellek egyensúlyára gyakorolt hatását. A dolgozatban egy olyan viselkedési piacelméleti modellt dolgozunk ki, ami Belleflamme és Peitz [2010] „klasszikus” vertikális termékdifferenciálási modelljén alapul, figyelembe veszi azonban a fogyasztók referenciafüggő preferenciáit és veszteségaverzióját is. A duopol piacon a referenciaár szerepét egy olyan döntéshozó („hatóság”) által javasolt ár tölti be, amely nem feltétlenül profitjának maximalizálására törekszik. A modell alapján arra az eredményre jutunk, hogy egy ilyen ajánlott ár közzététele mindenképpen csökkenti az egyensúlyi árakat, valamint a vállalati profitokat az adott termék piacán, így értelmezhető az árak mérséklésére irányuló stratégiai eszközként. Tehát a referenciaár alkalmas lehet arra, hogy a hatóság (például egy ország kormánya) a vállalatokat árversenyre, áraik csökkentésére ösztönözze, ezzel fékezve az inflációt. Ugyanakkor a hatóság céljától függ, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.

A befektetési alapok tőkeáramlásai és a befektetői hangulat kapcsolata a magyar részvénypiacon

2025-05-12T08:14:26+00:00

A tanulmány célja, hogy vizsgálja a magyar befektetési alapok tőkeáramlása, nettó eszközértékük változása és a magyar részvénypiac közötti kapcsolatot. A kutatás három fő kérdésre fókuszál: 1. Van-e kapcsolat a befektetési alapok tőkeáramlása és a részvénypiaci hozamok között? 2. Ezek az adatok nyújtanak-e többletinformációt? 3. Rendelkeznek-e előrejelző erővel a magyar részvénypiaci hozamok tekintetében? Az eredmények azt mutatják, hogy a részvényalapok tőkeáramlása, a nettó eszközérték változása, a kockázatmentes és kockázatos eszközök nettó eszközértékének aránya statisztikailag szignifikáns kapcsolatban áll a BUX index havi hozamával. A változókból főkomponens-elemzés segítségével létrehozott indikátor szintén szignifikáns kapcsolatot mutat a részvénypiaci hozamokkal (BUX és BUMIX), és növeli a magyarázó erőt még a kontrollváltozók (az amerikai részvénypiac hozama, a 10 éves lejáratú államkötvények hozama) és a befektetői hangulatot mérő indikátorok (VIX index, üzleti bizalmi index) figyelembevétele mellett is.

Az üzleti kutatások társadalmi hatásáról

2025-05-12T08:14:26+00:00

Az üzleti kutatások társadalmi hatása mindeddig csak korlátozottan érvényesült, amiben a gazdasági és intézményi keretek ellentmondásai éppúgy közrejátszanak, mint a kutatói közösség belső akadályai. A piaci mechanizmusok a rövid távú profitot helyezik előtérbe, miközben a tudományos műhelyek az elméleti igényesség magas szintjére törekszenek; e kettős követelmény között sokszor fennakad a társadalmi haszon kérdése. Ez a tanulmány a felelős vezetőképzés (RME), a társadalmi vállalkozás és a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) kapcsán mutat rá, miként teremthető meg az elmélet és a gyakorlat közötti szorosabb kapcsolat. Miközben azonosítja a „puha” finanszírozási feltételek vagy a nehezen összehasonlítható mérőszámok okozta gondokat, világossá teszi, hogy kizárólag akkor érhetünk el tartós eredményeket, ha az interdiszciplináris együttműködést, az etikus és reflexív kutatói gyakorlatot, valamint az érintettek széles körű bevonását egyaránt érvényesítjük. A tanulmány szerzője arra a következtetésre jut, hogy az üzleti kutatások akkor töltik be valóban átalakító szerepüket, ha az állami, piaci vagy akadémiai szereplők összehangoltan és célirányosan alakítják ösztönzőiket, s ezzel utat nyitnak az elméletileg szilárd, de társadalmilag is gyümölcsöző innovációk számára.*

Két ország, két út: Minimálbérrel élők adóterhei és jó(l)léte Írországban és Magyarországo

2025-05-12T08:14:26+00:00

A tanulmány az egyedülálló, gyermektelen állampolgárok minimálbérének adóterhelését alapul véve vizsgálja az Írország és Magyarország közötti különbségeket. 2004. május 1. óta számos változás következett be mindkét ország adórendszerében, amelyek jelentősen befolyásolták a két ország állampolgárainak adó- és járulékterhelését, és hatást gyakorolhattak az adózók jó(l)létére is. A kutatás eredményei alapján mindkét országban szignifikáns, erős, pozitív irányú lineáris korrelációs kapcsolat fedezhető fel a kiemelt évek vonatkozásában a jóllétet számszerűsítő emberi fejlettségi index (HDI) és az egyedülállók minimálbérének effektív terhei között. Írországban a kétkulcsos és progresszív jövedelemadó-rendszer, a bonyolultabb társadalombiztosítási rendszer és az öt különböző áfakulcs ellenére az egyedülállók effektív terhelése – a különféle kedvezményeknek köszönhetően – jóval kisebb, mint hazánkban. A stabil, progresszív adópolitika tehát pozitív hatást gyakorol a szegényebb adózói réteg jóllétére.

A gondoskodó ember: etikus fogyasztás és a gazdasági szemlélet

2025-05-12T08:14:25+00:00

Agnieszka Wincewicz-Price–Róna Péter–Zsolnai László: Homo Curator. Towards the Ethics of Consumption. Springer Nature Switzerland (Virtues and Economics 8), 2024, 200 o.