Közgazdasági Szemle

Az összehasonlító gazdaságtan a 21. században

2025-08-25T13:45:08+00:00

Ez a tanulmány arra az alapkérdésre keresi a választ, hogy milyen kihívásokkal szembesül az összehasonlító gazdaságtan a technológiai és politikai okokból felfordult világgazdaság értelmezése során. Tézismondatunk az, hogy a „posztszocialista átmenet” kutatása a kapitalizmus változatai elemzésének adja át a helyet, de ez nem a megszokott liberális versus koordinált modell keretében értelmezhető. A tanulmányban a világgazdaság egészét meghatározó három nagy gazdasági régió modelljét bemutatva érvelünk az összehasonlító módszer változatlan érvényessége és hasznossága mellett.

Mekkora az államadósság terhe?

2025-08-25T13:45:08+00:00

A tanulmány az államadósság hosszú távú egyensúlyi jövedelmekre gyakorolt hatását vizsgálja a neoklasszikus növekedéselmélet keretében. Az államadósságot két alapvető neoklasszikus modellbe építjük be – a Ramsey–Cass–Koopmans-féle, illetve a Solow-féle modellbe –, amely modellek csak a háztartások megtakarítási viselkedésére adott feltevésekben különböznek egymástól. Ezen túlmenően kidolgozunk egy olyan általános modellt is, amely a háztartások megtakarítási magatartására vonatkozó feltevésektől függetlenül képes az államadósság terhének számszerűsítésére. Eredményeink egyfelől azt mutatják, hogy az államadósság okozta kibocsátásveszteséget a költségvetési deficit beruházásokat kiszorító hatásának mértéke erőteljesen befolyásolja. Másfelől, az államadósság terhe országspecifikus, amelyet a magánszektor megtakarítási rátája és a népesség növekedési üteme határoz meg. Következtetéseink alapján az államadósság terhe a fejlett országokban még jelentős kiszorítási hatás esetén is meglehetősen kicsi. Mindez azt jelenti, hogy az európai uniós országokban önmagában az államadósság lefaragásától a jövedelemszint jelentős emelkedése és a gazdaságok gyors növekedése nem remélhető.

Nyugdíjrejtélyek

2025-08-25T13:45:08+00:00

Három évtizede írok rendszeresen a nyugdíjrendszerről, és az alkalmazott modellek bonyolultsága miatt gyakran nem jut el a mondanivalóm az Olvasóhoz. Ebben a cikkben néhány nyugdíjrejtélyt mutatok be – a lehető legegyszerűbb keretben, így remélve a jobb megértést.

Az inváziós fajok gazdasági költségei

2025-08-25T13:45:08+00:00

Az inváziós fajok gazdasági költségeinek kérdésköre szemléletes példája a közgazdasági értelemben vett „puha költségvetési korlát” jelenségének. Tanulmányunk azt vizsgálja, hogyan vezet a probléma kezelésére irányuló stratégiai döntések halogatása olyan helyzethez, amelyben a kezdetben csekélynek tűnő gondok később exponenciális ütemben súlyosbodnak, jelentős gazdasági károkat és visszafordíthatatlan természeti veszteségeket okozva. A Kornai János által kidolgozott elméleti keretet felhasználva bemutatjuk, hogy a gazdasági szereplők és a döntéshozók miért nem érzik a korai megelőzés sürgető kényszerét, és miként járul hozzá a „megmentő mechanizmusok” iránti hamis bizalom a biológiai inváziók terjedéséhez és súlyosbodásához. Különféle költségbecslési módszereket mutatunk be a közvetlen gazdasági károk felmérésétől a bioökonómiai modellekig, hangsúlyozva a nem piaci értékek alábecsülésének következményeit. Globális és regionális példákkal illusztráljuk, hogy a hiányos monitorozási rendszerek, a politikai prioritások és egyes érdekcsoportok lobbizása miként puhítja tovább a költségvetési korlátokat. Végül olyan szakpolitikai ajánlásokat fogalmazunk meg, amelyek elősegíthetik keményebb költségvetési korlátok kialakítását, előmozdítva a korai megelőzést és ezzel a hosszú távú ökológiai és gazdasági fenntarthatóságot.

Keresletoldali motivációk a hazai háztartások energiahatékonysági beruházásaiban

2025-08-25T13:45:08+00:00

A háztartások és a lakosság részéről számos ok támaszthat keresletet az energiahatékonysági beruházásokhoz, ami indokolttá teheti a lakossági energiahatékonysági beruházásokat. Jelen kutatásban arra keressük a választ, hogy melyek lehetnek ezek a motivációs tényezők. A kutatás alapjául egy számítógéppel támogatott, telefonos adatfelvétel szolgált, amely során 20 002 magyar, felnőtt korú lakost kérdeztek meg. A végső mintába 5887-en kerültek be. A kutatás legfontosabb eredménye az, hogy nem lehet meghatározni olyan tényezőcsoportot (mint például a demográfiai tényezők, ingatlanminőségi mutatók, külső tényezők), amely kifejezetten befolyásolná a háztartások energiahatékonysági szándékait. Ezzel szemben egyes csoportokban találhatók olyan tényezők, amelyek szoros kapcsolatban állnak az energiahatékonysági beruházásokkal. Ilyen lehet az ingatlan kora, a háztartásban lévő döntéshozó életkora vagy a környezetvédelemért való tenni akarás. A motivációs tényezőket azonban érdemes tovább kutatni, és jelen kutatást is hasznos lenne kiterjeszteni a már meglévő kutatások és szakirodalom alapján. Ezen mutatók komplex és mély megértése alapul szolgálhat a hazai háztartások viselkedésének megismeréséhez, ami hozzájárulhat szakpolitikai intézkedések célba éréséhez és hasznosításához.*

Költségvetési fenntarthatóság a koronavírus-járvány után. A visegrádi országok adósságdinamikájuk tükrében

2025-08-25T13:45:08+00:00

A 2019–2021-es koronavírus-járvány példátlan kihívások elé állította a visegrádi országokat is, jelentősen megterhelve költségvetéseiket. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a világjárvány okozta kiadások eltérítették-e őket korábbi költségvetési pályájuktól. A vizsgálat különösen érdekes helyzetképet mutat az új uniós költségvetésiszabály-módosítások bevezetése előtti adatok alapján leírható folyamatokról. Különböző időtávokon értékeljük a GDP-arányos államadósság dinamikáját, figyelembe véve a szükséges elsődleges egyenlegeket és a gazdasági növekedést. A módszertan a dinamikus tag és az elsődleges költségvetési rés elemzésére épül, lehetővé téve a költségvetési politika fenntarthatóságának értékelését. Az eredmények szerint Csehország kivételével a visegrádi országok államadósságát nem veszélyezteti a reálkamat és a gazdasági növekedés közötti rés alakulása. Magyarország esetében megállapítható, hogy a rövid távú adósságcsökkentés nagyobb kiigazítást igényel, míg hosszabb távon mérsékeltebb elsődleges többlet is elegendő lehet.

Csikós-Nagy Béla (1915–2005) akadémikus emlékére

2025-08-25T13:45:08+00:00

Halálának 20., születésének 110. évfordulóján emlékezünk Magyarország nagy hatású tudósára, akinek életútja éppoly sokszínű és összetett volt, mint szakmai pályafutása. Csikós-Nagy Béla Magyarország nemzetközi viszonylatban, a hidegháborús ideológiai tengely mindkét oldalán egyik legnagyobb szakmai tekintélyre szert tett, legsokoldalúbb – jogász végzettségű – közgazdásza, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság végrehajtó bizottságának tagja, alelnöke, az árelmélet és árpolitika vezető nemzetközi szaktekintélye volt.

Az elmélettörténet mérlegén

2025-08-25T13:45:08+00:00

Mehrdad Vahabi: The Legacy of János Kornai. Collected Economic Essays on Janos Kornai. Palgrave MacMillan, Cham, 2025, 343 o.

Érdemtelen pénzáramlások?

2025-08-25T13:45:08+00:00

Szabó Gergely: Nemzeti pénz. Második, átdolgozott kiadás, EPC Nyomda, Budaörs, 2024, 380 o.