Közgazdasági Szemle

Vállalkozáskutatás és a vállalkozói ökoszisztéma biológiai metaforája

2025-12-16T18:52:43+00:00

Ez a tanulmány a vállalkozások mérésének fejlődését vizsgálja az önfoglalkoztatások számától és a startupok arányától a rendszerszintű, kontextusközpontú indexekig, és egy biológiai metaforát javasol, amely összekapcsolja a vállalkozási típusok állatvilágát (egerek, elefántok, gazellák, sárkányok) az élőhelyi növényvilággal (éghajlat, növényzet, szabályok, tápanyagok, utak). A flóra és a fauna egyensúlyát és működését három afrikai ökoszisztémán: a sivatagon, a szavannán és a trópusi esőerdőn keresztül mutatja be. A biológiai metaforára építve értékeljük a hazai vállalkozói ökoszisztémát. A tanulmány hozzájárulása a szakirodalomhoz egyrészt koncepcionális (az állat- és növényvilág metaforájának integrálása), másrészt empirikus (a globális vállalkozói index logikájának felhasználása a diagnosztizáláshoz és a prioritások meghatározásához), továbbá kezelhető módszert kínál a mérés és a fejlesztéspolitika összekapcsolására.

A magyar fogyasztói és üzleti bizalom makrogazdasági vonatkozásai

2025-12-16T18:52:43+00:00

A tanulmány célja kettős: egyrészt azt vizsgáljuk, hogy a makrogazdasági stabilitás/bizonytalanság hogyan hat a reálgazdaságra Magyarországon, másrészt pedig azt, hogy magát a bizonytalanságot milyen konkrét makrogazdasági tényezők befolyásolják. Eredményeink szerint a bizalom szintjét nemcsak a gazdasági indikátorok értékei, hanem azok ingadozásai is szignifikánsan befolyásolják. Minél nagyobb a makrogazdasági változók volatilitása, annál kisebb a bizalom szintje. Az infláció, az árfolyam, a bérnövekedés és a kamatkörnyezet ingadozása is formálja a gazdasági szereplők bizalmát. Továbbá Granger-okság és kointegrációs-hibakorrekciós modellek szerint a bizalmi mutatók érdemi addicionális információt hordoznak a reálgazdasági folyamatok modellezésére. A bizonytalanságot így összekapcsoltuk a bizalmi indexeken keresztül a reálgazdaság alakulásával: a kisebb bizonytalanság az erősebb bizalmon keresztül támogatja a fogyasztást és a beruházásokat; a háztartási és vállalati döntésekben a stabilitás önmagában érték.

Az európai tőkepiaci unió és az árnyékbankrendszer – összefonódások és ellentmondások

2025-12-16T18:52:43+00:00

Az Európai Unió versenyképessége szempontjából kiemelkedő jelentőségű a tőkepiacok fejlesztése. Erre két uniós projekt is irányul: a tőkepiaci unió létrehozása és az EU árnyékbankrendszerének átlátható, stabil, jól szabályozott pénzügyi piaci szegmenssé való átalakítása. Jóllehet eddig számos akcióterv, program, jogszabály született, mind a két projekt csak igen szerény sikereket ért el. Ebben a cikkben a két projektet együttesen elemezzük, hogy feltárjuk közös elemeiket, a közöttük lévő összefonódásokat és ellentmondásokat. Rámutatunk arra, hogy az európai tőkepiacok fejlesztéséhez és integrációjához nem elegendő néhány szabályozási változtatás, hanem mélyebbre ható beavatkozásokra, a rögzült struktúrákat megtörő lépésekre lenne szükség.

Válságok és alkalmazkodás: az Európai Központi Bank monetáris politikájának fejlődése

2025-12-16T18:52:43+00:00

Az Európai Központi Bank (EKB) eddigi mintegy negyedszázados működését válságok övezik, ami próbára teszi, alkalmazkodásra készteti ortodox monetáris politikáját. Az euróövezet jegybankjának szerepét kronológiai megközelítésben, a kritikai elemzés módszerével értékeljük az inflációs célt követő monetáris politika elméleti és gyakorlati keretrendszerében. Az EKB válságkezelésének jól azonosítható szakaszai vannak. A 2008-as válságra adott kamatcsökkentési reakció később elégtelennek bizonyult, majd az eszközvásárlási programok megerősítették a jegybank végső hitelezői szerepét. Az eurót használó némely tagállam szuverén adósságválságának kezelése vegyes eredményeket hozott. A pandémia keltette válságra a reakció gyors és határozott volt, ám a gazdaságok újraindulásával jelentkeztek a döntések mellékhatásai: visszatért az infláció, amelyet az energiaválság csak súlyosbított. Legújabban a klímaválságra adott uniós válasz, a zöld átállás hat az európai közös monetáris politika irányára. Bár az inflációs célkövetés primátusa megmaradt, a pénzügyi stabilitás biztosítása felértékelődik.

A képességszemlélet szerepe a mobilitási lehetőségek igazságos fejlesztésében

2025-12-17T08:01:28+00:00

Tanulmányunk egy olyan formálódó szakirodalmi irányzatba illeszkedik, amely a közlekedéssel kapcsolatos mobilitásfejlesztés igazságossági szempontjainak elméleti megalapozását kívánja pontosabbá tenni. Módszeres szakirodalom-elemzést alkalmazva tekintjük át Amartya Sen képességszemléletének lehetséges hozzájárulását a mobilitás igazságos fejlesztéséhez. A képességszemlélet egy olyan keretet kínál, amely összekapcsolja a jóllétet és az igazságosságot. A képességszemlélet fontos eleme a fejlesztés eszközei és céljai közti különbségtétel hangsúlyozása, az egyéni jellemzőkben és a mobilitás kontextusában mutatkozó sokféleség figyelembevétele és így a sérülékeny társadalmi csoportok mobilitásból történő kirekesztődésének jobb megértése. Az eddigi kutatások nem használták ki teljeskörűen a képességszemléletben rejlő potenciált: Sen igazságossággal kapcsolatos érvei csak részben szűrődtek át az elemzett munkákba. A tanulmány végén javaslatokat teszünk a képességszemlélet által kínált lehetőségek jobb kiaknázására.

Racionálisak-e a gazdasági döntéseink és viselkedésünk?

2025-12-16T18:52:42+00:00