IME Innováció Menedzsment Egészségügy

Beköszöntő

Zsolt Pásztélyi — 2023-12-18

Bizonyítékalapú pszichoszociális kockázatértékelés a munkahelyen: a depressziós tünetegyüttes prediktorainak vizsgálta

Katalin Nistor — 2023-12-18

Becslések szerint a depresszió 2030-ra a betegségterhek vezető okává válik. Az elmúlt több mint két évtized nemzetközi és hazai kutatási eredményei rávilágítottak arra, hogy egyes munkahelyi pszichoszociális tényezők fokozhatják a hangulatzavarok, ezen belül a depresszió kialakulásának kockázatát, a kapcsolódó tünetetek súlyosbodását, hosszútávon negatív hatást gyakorolva a munkaképességre és szervezeti teljesítményre. Ezért keresztmetszeti nagymintás (N=13104) reprezentatív vizsgálatunk célja a COPSOQ II kérdőívvel vizsgált dimenziónkénti modellépítés keretében a depressziós tünetegyüttes prediktorainak meghatározása, a főbb munkahelyi pszichoszociális kockázati és védő tényezők azonosítása. Eredményeink alapján még a COVID-19 világjárványt megelőző időszakban is magas volt a klinikai depresszió prevalenciája a magyar munkavállalók körében (30,9%). A modellépítések által kontroll alatt tartva a szociodemográfiai tényezőket a depressziós tüneteggyüttes huszonegy indikátorát, azaz nyolc szignifikáns munkahelyi pszichoszociális kockázati- és tizenhárom védő tényezőt sikerült azonosítani. A depressziós tüneteggyüttes azonosított főbb kockázati tényezői a következőek: szekálás (OR=2,92), munka- magánélet konfliktus (OR=2,27), mennyiségi elvárás (OR=1,67), szerepkonfliktus (OR=1,38), erőszakos fenyegetés (OR=1,38), érzelmi megterhelés (OR=1,33), szexuális zaklatás (OR=1,27), munkaütem (OR=1,1). Az azonosított protektív faktorok pedig a következőek: munkahely iránti elkötelezettség (OR=0,44), munkahelyi elégedettség (OR=0,45), munkahelyi közösség (OR=0,64), igazságosság és tisztelet (OR=0,66), vezetés iránti bizalom (OR=0,68), jutalmazás (OR=0,72), munkatársak közötti bizalom (OR=0,83), hatáskör, kontroll (OR=0,85), munkakör egyértelműsége (OR=0,85), támogatás a felettestől (OR=0,89), a munka értelmessége (OR=0,90), előreláthatóság (OR=0,92), támogatás a munkatársaktól (OR=0,94). A depressziós tünetegyüttest prediktáló hét modell közül a Munka-magánélet egyensúly tényezőire, illetve az Együttműködés és vezetés dimenziókra építő modellek bizonyultak a legjobban illeszkedőeknek. A szervezeti életre és produktivitásra, valamint a munkavállalók egészségvédelmére vonatkoztatva az eredmények értékelésének és a legerősebb indikátorok kiemelésének gyakorlati implikációi vannak. Ezekkel útmutatást kívánunk nyújtani a tématerülettel gyakorlati szinten foglalkozó vezetőknek, a HR- és a foglalkozás-egészségügyi szakembereknek arra vonatkozóan, hogy a munkahelyi pszichoszociális környezet mely dimenzióira és tényezőire érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni a mentális egészségvédelem, ezen belül is a depressziós tünetegyüttes megelőzésének, illetve csökkentésének érdekében.

Helyettesíthető-e az állapot specifikus, páciens önértékelésen alapuló kérdőív generikus kérdőívvel a derékfájdalom ellátási eredményességének felmérésében?

Péter Mihalicza — 2023-12-18

ABSZTRAKT

Az egészségügyi ellátás szolgáltatói szintű minőségértékelésének ki kell terjednie a páciens szempontjaira is, azonban erre a megközelítésre nincsenek elterjedt megoldások. Lehetőségként egy általános, így széles körben alkalmazható Patient Reported Outcomes Measure (PROM) kérdőív is alkalmazható a páciensek egészségi állapotukról való önértékelésének megismerésére. Ezt figyelembevéve a jelenlegi tanulmány azt kívánta megvizsgálni, hogy egy általánosan használható (generikus) kérdőív megbízhatóan helyettesíthet-e egy betegség-specifikus kérdőívet az ellátás eredményességének mérése során a deréktáji fájdalomban szenvedő betegek körében.

2019 januárja és decembere között három magyarországi kórházban végeztünk előtte és utána vizsgálatot kérdőíves felméréssel. Igazolt derékfájásban szenvedő, műtéti indikációval rendelkező felnőttek vehettek részt a vizsgálatban. Az SF-36 Health Survey (SF-36) és a Roland-Morris Disability Questionnaire (RMDQ) kérdőíveket használtuk. Többváltozós lineáris regressziós elemzéseket végeztünk annak kiderítésére, hogy a két kérdőív eredményei között milyen összefüggés van, és hogyan magyarázza az egészségügyi ellátást végző szolgáltató a beteg neme és az iskolai végzettség a számított PROM alapú eredményesség-mutatók különbségeit.

Az SF-36 alskálán alapuló eredményesség-mutatók közül a fizikai egészség (role physical) és a fizikai működés (physical functioning) szignifikánsan korreláltak az RMDQ eredményesség-mutatójával. Az alkalmazott skálák esetében meghatározott minimális klinikailag fontos különbséget (MCID)figyelembe véve az elemzés eredménye azt mutatta, hogy az SF-36 fizikai működés alskála alapú és az RMDQ alapú mutató azonos sorrendet hozott létre a résztvevő kórházak között.

Mivel az SF-36 fizikai működési alskálája hasonló eredményeket adott az RMDQ-hoz az ellátás eredményességét illetően, így az SF-36 kérdőív képes arra, hogy az egészségügyi szolgáltató között mérje és összehasonlítsa az ellátás eredményességét a deréktáji fájdalomban szenvedő betegek körében.

Távgyógytorna alkalmazásának felmérése a COVID-19 pandémia ideje alatt és után, valamint a módszer használatát befolyásoló tényezők felmérése.

Katalin Jánkné Bacskai — 2023-12-18

Az elmúlt évek technológiai fejlődése, valamint a SARS-COV-19 pandémia megjelenése hozzájárult a telemedicina szélesebb körű alkalmazásához. A távrehabilitáció egyik szakterülete a távgyógytorna, amelynek alkalmazása hazánkban újdonságnak számított a pandémia ideje alatt. A meglévő pozitív és negatív tapasztalatok összességét követően úgy gondoljuk, hogy a módszernek megvan a helye a hazai egészségügyi ellátásban, azonban a szélesebb körű használatához további klinikai vizsgálatokra, szakmai irányelvek és protokollok kidolgozására van szükség.

Jelen kutatásunk célja a magyar egészségügyben alkalmazott távgyógytorna alkalmazásának felmérése a pandémia ideje alatt és után. Részcélként tűztük ki, hogy megvizsgáljuk milyen tényezők befolyásolták a módszer alkalmazását a vizsgált időszakok alatt.

Felmérésünket online kérdőíves formában végeztük el. Az általunk összeállított online kérdőívünkre 389 fő gyógytornász válaszolt. Eredményeinket logisztikus regressziós statisztikai módszer segítségével elemeztük.

A kapott adatok alapján szignifikáns különbséget találtunk abban, hogy a pandémia ideje alatt és után a távgyógytornát milyen arányban alkalmazták. Azok a gyógytornász kollégák, akik a pandémiát követően már nem alkalmazták a módszert, fő okként a módszerrel kapcsolatos technológia ismeretek nehézségeit, valamint a szakmai irányelvek és protokollok hiányát nevezték meg.

Várandósok ellátása és válságmenedzsment alkalmazása a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikáján a pandémia idején

Anita Katalin Molnárné Grestyák — 2023-12-18

A pandémia idején az egészségügyi ellátórendszer olyan kihívásokkal került szembe, amelyek hatással voltak és jelenleg is hatással vannak a betegellátásra, az egészségügyi intézmények irányítására. Krízismenedzsmentre és új eljárási rendek kidolgozására volt szükség. Tanulmányunkban célunk annak bemutatása, hogy a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikáján milyen szervezési és irányítási feladatok kerültek alkalmazásra annak érdekében, hogy a járvány megfékezése és megelőzése mellett megvalósuljon a várandósok ellátása. Vizsgálatunkban ötvöztük a retrospektív, és prospektív kutatási módszereket, esettanulmányt készítettünk, mely bemutatja, milyen válságkezelési stratégiákat alkalmaztunk, emellett párhuzamosan a járvány harmadik hullámának idején kérdőíves adatfelvétel során vizsgáltuk a klinikán ellátásban részesülő várandósok véleményét. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vezetőség számos protokoll megváltoztatására, új beteg-utak kialakítására és intézeti egységek átalakítására kényszerült. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján 54,6% aggódott a kórházat érintő átalakítások miatt, 53,8% pedig félt, hogy emiatt nem jut el a kötelező vizsgálatokra. Legtöbben magzatuk egészségét féltették. A kérdőívben kapott eredményeink alapján rálátást kapunk arra, milyen hatással van egy krízis a gravidák ellátással kapcsolatos aggodalmaira. Kutatásunk hozzájárul a jó gyakorlatok kialakításához, és segítséget nyújthat egy esetlegesen felbukkanó újabb veszélyhelyzet esetén az új protokollok kialakításában, továbbá hatása van a jelenlegi betegellátás megszervezésére biztosítva a biztonságos és színvonalas várandósgondozás megvalósulását.

A gyermekkardiológiai ellátás és képzés - adaptálhatóak-e az angol rendszer elemei?

László Ablonczy — 2023-12-18

Bevezetés: Folyamatos az igény a gyermekkardiológusok számának emelésére a hazai egészségügyi rendszerben, miközben a hasonló képzési rendszert használó Angliában lakosságszámra vetítve kevesebb gyermekkardiológus dolgozik. Célkitűzés: Az angol típusú, többszintű konzultáns rendszer egyes elemei hazai adaptációjának vizsgálata a gyermekkardiológiai ellátásban. Adatok és módszerek: A hazai gyermekkardiológusok körében végzett felmérés, a hazai ellátórendszer, illetve a National Health Service irányelvei és az irodalomban publikált angliai adatok alapján összehasonlítottuk a két ország gyermekkardiológiai ellátását. Eredmények: Angliában teljes populációra vetítve a gyermekkardiológus konzultánsok száma szignifikánsan alacsonyabb, mint az itthon állami rendszerben (is) dolgozók száma (5.2 versus 2.0 gyermekkardiológus/1 millió fő). A gyermekkardiológiai feladatok jelentős részét (echocardiographia, szűrővizsgálatok vitium, mellkasi fájdaom, hypertonia vonatkozásában) speciális képzést kapott gyermekgyógyászok (paediatrician with expertise in cardiology – PEC), illetve neonatológusok látják el Angliában, míg itthon a területileg illetékes gyermekkardiológiai gondozók. Hazánkban centralizáltabb területi megoszlás működik. Megbeszélés: Az angliai konzultációs rendszer elemeinek esetleges bevezetése a kardiológiai képzés súlyának fokozásához vezet a gyermekgyógyászati képzésben. PEC konzultánsok megjelenése a gyermekkardiológiai ellátásban fennálló területi egyenetlenséget csökkentheti, míg az NPE (neonatologist performed echocardiography) a korai vitium diagnosztikát javíthatja.

Tévedni valóban emberi dolog?

Erika Sinka Lászlóné Adamik — 2023-12-18

A nem várt események egyik formája az egészségügyi ellátás során végzett téves azonosítás eredményeként előforduló betegcsere, leletcsere. Tapasztalatunk szerint a téves azonosítás és az abból eredő problémák sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint amilyen gyakorisággal erről az érintettek jelentést tesznek. A cserék a betegbiztonság szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak a következmények súlyossága miatt, valamint azért, mert egy csere esetén egyszerre akár két beteget is károsodás érhet.

Dolgozatunkkal a célunk az volt, hogy a betegcsere és a leletcsere vonatkozásában azonosítsuk a legnagyobb kockázatnak kitett betegcsoportokat, és összegyűjtsük a lehető legtöbb olyan okot, aminek jelentősége lehet a téves azonosításban, valamint azok megelőzési lehetőségeit.

A NEVES jelentési rendszer magyar adatbázisába mindössze 3 esetet jelentettek ezen támákban, ez az alacsony esetszám statisztikai elemzést nem tett lehetővé. Hazai gyakorló szakemberek bevonásával szakértői egyeztetéseket folytattunk, áttekintettünk a kapcsolódó legfontosabb szakirodalmakat, és a rendszerezett információk alapján felvázoltuk az oki struktúrát.

Meghatároztuk a betegcsere szempontjából kiemelt kockázattal rendelkező csoportokat, összesen 21 ilyen csoportot azonosítottunk. A kutatás eredményeként 10 csoportot alkottunk a betegcseréhez, leletcseréhez vezető általános okokból, ezek a következők: a szabályozás hiányosságai; a munkatársak nem követik a szabályokat; az oktatás hiányosságai; hibás munkafolyamatok; a humánerőforrás problémái; a páciens problémái; a kommunikáció hiányosságai; eszközökkel kapcsolatos problémák; infrastruktúrával kapcsolatos problémák; nem hasznosulnak a korábbi eseményekből szerzett ismeretek/ tapasztalatok. Minden csoporthoz kapcsolódóan ismertetünk megelőzési lehetőségeket az általános ok mögötti gyökérokok függvényében.

Kiemelten foglalkozunk a szabályozás témakörével, azon belül is hangsúlyosan az ismeretlen beteg azonosításával, a csere észlelésekor követendő teendőkkel, az adatgyűjtés és a szervezeti kultúra jelentőségével, valamint bemutatunk néhány példát mások működő jógyakorlataiból.

A kockázatmegosztási megállapodások adminisztrációs terhei Magyarországon – Irány az automatizáció?

Fanni Ispán — 2023-12-18

Az adminisztratív teher nagysága nem elsődleges szempont, mégis megkerülhetetlen tényező a különféle kockázatmegosztási konstrukciók kialakításakor. Elő fordulhat, hogy a várható adminisztratív teher fontos támogatáspolitikai célokat segítő technikák bevezetését jelentősen korlátozza. A dilemma feloldását segítheti a szerződések felállításához és monitorozásához szükséges erőforrások átgondolt tervezése, és ezek minél kevesebb erőforrásból történő kialakítása. Ennek fontos eleme a strukturált és automatizált adatfeldolgozás, és az eredmények szakszerű, rendszeres és gyors értelmezése. Ilyen automatizált munkával jelentős erőforrások szabadíthatók fel, miközben az emberi tényező okozta hibák előfordulása is csökkenthető. Ebben a véleménycikkben az automatizáció peremfeltételeit, illetve használatának előnyeit és hátrányait gyűjtöttük össze.

Fókuszban a beteg biztonsága

Orsolya Tarcza — 2023-12-18