IME Innováció Menedzsment Egészségügy

Beköszöntő

Szócska Miklós — 2025-05-13

Életvégi döntések lehetőségei Magyarországon 2. rész

Anett Lénárt — 2025-05-13

Jelen cikk célja az életvégi ellátással kapcsolatos döntési lehetőségek magyarországi helyzetének bemutatása. A tanulmány először ismerteti a témakör hazai aktualitását, a legfontosabb fogalmakat, mint az eutanázia különböző formái, a terápiás túlbuzgóság és a palliatív ellátás. Ezt követően egy rövid nemzetközi kitekintést nyújt. A cikk célja, hogy különböző nézőpontokból világítson rá az életvégi döntések összetett kérdéseire, beleértve a jogi, vallási, etikai és orvosszakmai vonatkozásokat. Az írás részletesen ismerteti a vonatkozó hazai jogszabályokat és rendelkezéseket, valamint elemzi a különböző vallási felekezetek nézőpontját és az etikai irányelveket. Külön figyelmet szentel annak, hogy bemutassa az orvosi gyakorlatot befolyásoló tényezőket, amelyek meghatározzák az orvosok mindennapi döntéseit ebben a kényes témában. A szerzők pontokba szedték az életvégi ellátásokkal kapcsolatos döntések nehézségeit, problémáit, és javaslatokat is megfogalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen eszközök és támogatások segíthetik az orvosokat az életvégi döntések meghozatalában, hogy ezekben a rendkívül nehéz, összetett és lelkileg megterhelő helyzetekben is megfelelően tudjanak eljárni.

Teleszakorvosi szolgáltatások bevezetése a Magyar Máltai Szeretetszolgálat telemedicinális programjába

Rita Kovács — 2025-05-13

A hátrányos helyzetű településeken élő lakosok egészségügyi ellátáshoz való jutása gyakran nehézségekbe ütközik a nagyszámú betöltetlen háziorvosi praxis eredményeként kialakuló ellátási hiány, az alacsony egészségtudatosság, valamint a fizikai távolság és egyéb akadályok miatt nehezen elérhető szakrendelők miatt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2022 őszén indította el a Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programot (Program) abból a célból, hogy hozzájáruljon a hátrányos helyzetű településeken élő lakosok egészségügyi ellátáshoz való jutásához.
Jelen tanulmány célja a Program során igénybe vett leggyakoribb, szakellátás irányába tett beutalások és mintázatok (kardiológia, ultrahang, labor) azonosítása, egymást követő évek azonos időszakaiban (2023. március-május és 2024. március-május). További célként tűztük ki a telemedicinálisan támogatott egészségügyi tevékenységek portfóliójának megvalósítási folyamatának bemutatását, valamint az új típusú ellátási forma – a mobil, virtuális teleszakorvosi ellátás – kezdeti gyakorlati tapasztalatainak, ellátási kapacitásának és a Program fontosabb tanulságainak ismertetését.
2024 júliusában 35 településen biztosított a Program rendszeres, telemedicinális egészségügyi ellátást, közel 40 000 páciens egészségügyi ellátását támogatva. A 2023 márciusában indított Programban egy virtuális szakorvosi rendelő került kialakításra, amelyben teleszakorvosok (kardiológus, bőrgyógyász, pulmonológus és endokrinológus) segítik az alapvető diagnosztikai lehetőségek mellett az elsődleges ellátók, a háziorvosok és belgyógyászok tevékenységét, online és offline konzíliumok segítségével. Emellett két mobil ultrahang rendelőben elérhető ultrahang szakrendelés támogatja az ellátási folyamatot, a helyszínen elérhető labordiagnosztikai szolgáltatások mellett. A távkardiológus bevonásával felére csökkent a területi kardiológiai ellátás igénybevétele (11%-ról 5%-ra), az ultrahang-vizsgálatok pedig teljes mértékben kiválthatóvá váltak a mobil ultrahang rendelőben (5%-ról 0%-ra).
A teleszakorvosi rendszer implementálása az egészségügyi ellátásba jelentős hozzáadott értékkel bírhat a betegellátás minőségének javítása érdekében. Emellett hozzájárulhat a területi egyenlőtlenségekből adódó ellátási nehézségek mérsékléséhez, valamint a területi szakrendelők indokolatlan beutalásainak csökkentéséhez.

Kulcsszavak: mobil rendelő, telemedicina, virtuális konzultáció, hátrányos helyzetűek, távoli orvosi konzultáció, digitális egészségügy

Innováció és fenntarthatóság a gyermekgyógyászatban: Telemedicina és prevenciós modellek Magyarországon

Zita Kollák — 2025-05-13

A Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program keretében 2023. április.18 és 2024. december 20. között végzett telemedicina-alapú gyermekgyógyászati ellátás célja az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, az ellátáshoz való hozzáférés javítása és a prevenciós modellek bevezetése volt Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben.

A program során több mint 2470 gyermek vett részt telemedicinális vizsgálatokon, az esetek 49%-a akut problémákkal, melyek közül a szezonális vírusinfekciók (28,6%), a felső légúti fertőzések (6,4%) és a gyomor-bélrendszeri tünetek (9,1%) voltak a leggyakoribbak. Ezek az akut kórképek alapegészségügyi ellátás szinten telemedicinális módszerekkel, helyben biztonsággal elláthatónak bizonyultak. A diagnosztikai folyamatot digitális vizsgáló eszközök illetve Point of Care Testing automaták segítették, gyors és pontos diagnózist tettek lehetővé. Az egészségügyi adatokat a NetDoktor medikai rendszerbe való rögzítésével és az EESZT felületén receptírás és beutaló írása is lehetővé vált. Az összes vizsgált gyermek közül 46%-a krónikus panaszokkal érkezett a mobil rendelőkbe. Az elvégzett iskolai szűrés során a tanulók közel 40%-a esetében egészségügyi kockázati tényezők igazolódtak. Az elhízás, alultápláltság, hipertónia, viselkedés zavarok a leggyakoribb diagnózisok, melyek további telemedicinális távkonzultációkkal egészségügyi beavatkozást igényeltek, melyek 85% telemedicinálisan megoldható volt tapasztalataink szerint a diagnózis felállításától a kezelésen át a gondozásig.

A program eredményei rávilágítottak a technológiai innováció és szakmapolitikai támogatás fontosságára és rámutatott arra, hogy a gyermekgyógyászati ellátás modernizációja és a telemedicina-alapú ellátás hatékony választ adhat a hátrányos helyzetű közösségek egészségügyi kihívásaira. A prevenciós tevékenységek bővítése és a telemedicina alkalmazása hatékony eszköz a krónikus betegségek kockázati tényezőinek és a figyelemzavarok korai felismerésére és kezelésére. Az eredmények alapján a telemedicina nemcsak a hagyományos csecsemő és gyermekorvosi és iskolaegészségügyi ellátás, hatékony kiegészítése, hanem fontos szerepet játszik a gyermekgyógyászat fenntarthatóságában.

Mesterséges intelligenciával támogatott, nem valós idejű teledermatológia hozzáférésre gyakorolt hatásainak vizsgálata és széles körű bevezetésének feltételei Magyarországon

Orsolya Székely — 2025-05-13

A nem valós idejű teledermatológia lehetővé teszi a dermatológiai ellátás biztosítását olyan esetekben is, amikor a személyes ellátáshoz való hozzáférés időbeli vagy térbeli korlátokba ütközik, amely fokozottan jellemző a hátrányos helyzetű, illetve a területileg hátrányos, alacsony lélekszámú településekről származó személyekre. A teledermatológia költséghatékonysága a szakirodalom alapján önmagában is számos ellátási esetben igazolt, a mesterséges intelligencia (MI) használatával pedig tovább növelhető az ellátás eredményessége, használatával csökkenthetők az ellátást övező ráfordítások, és a fennmaradó erőforrások további páciensek ellátására fordítható. Jelen tanulmány alapján, több, mint 8.000 adaton elemezve kimutatható, hogy az alacsony lélekszámú települések ellátása és egészségügyi szükségleteinek kiszolgálása jelentős hatást gyakorol az egészségügyi méltányosság elvének érvényesülésére, hiszen az esetek származási helye 73,26%-ban 5.000 lélekszám alatti település. Továbbá, az MI által támogatott teledermatológia az esetek közel 75%-ában képes a tünetek távolról történő ellátásában, így a személyes ellátást igénylő páciensek szűrésére is alkalmazható, és az így fennmaradó erőforrások további esetek elemzésére fordítható, lefedve akár a teljes magyar lakosságot, ezzel tovább növelve a méltányosság teljesülését. A méltányossági elv érvényesítése szakpolitikai döntéshozók hatáskörébe tartozik, a megoldás széleskörű, országos kiterjesztése szakpolitikai álláspont függvénye, ugyanakkor jelen kutatás alapján az országos kiterjesztés javasolt.

A Sarkadi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ költségvetési szervvé történő átalakulásának a tapasztalatai

Lajos Debreczeni — 2025-05-13

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII törvény (Ebtv.) 2023. július 07. napjától hatályos 30. § (1a) és 82. § (19)-(20) bekezdési alapján az egészségbiztosítás keretében a helyi önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátás nyújtására csak költségvetési szervként működő egészségügyi intézménnyel köthető finanszírozási szerződés. 2024. június 30-ig minden önkormányzati fenntartású járóbeteg szakellátónak, amennyiben közfinanszírozott ellátást kívánt nyújtani, költségvetési szervvé kellett alakulnia. Jellemzően az érintett intézmények Nonprofit Kft. gazdasági formában működtek. Az átalakulás számos gazdasági, menedzsment döntéssel és folyamattal járt a betegek folyamatos, zavartalan ellátása mellett. Tanulmányunkban bemutatásra kerülnek a térségi előzmények, a korábbi fenntartó megszűntetése, az új költségvetési szerv létrehozása, valamint az átadás-átvételi folyamat főbb lépései.

Egyedülálló egészségügyi adattudományi képzés a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában

Szerkesztőség IME — 2025-05-13

Az egészségügy fekete éve volt 2024?

Orsolya Tarcza — 2025-05-13

Nemcsak egyéni, hanem rendszerhibák is adódhatnak az egészségértés hiányosságaiból

Orsolya Tarcza — 2025-05-13

Adatvezérelt egészségügyi szekció a Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri (TDK) Konferencián

Szerkesztőség IME — 2025-05-13