IME Innováció Menedzsment Egészségügy

Beköszöntő

Judit Lám — 2024-11-05

Trendek, kihívások és válaszok a szemészeti ellátás közfinanszírozásában 2008-tól napjainkig, Magyarországon

Csaba László Dózsa — 2024-11-05

A szemészeti ellátás nem tartozik a kiemelt prioritású egészségügyi ellátások közé (nem szerepel a haláloki statisztikában) mégis szinte mindenki életében idővel nagy szerepet játszik az életminőség megőrzésében az életkor előrehaladtával. Közép-Kelet-európai egyetemek kutatói a Visegrad Fund (V4) keretében pályázott kis összegű támogatásból 2010-2021. között a Visegrádi országokra vonatkozóan szisztematikus elemzést végeztek és összehasonlították a szemészeti ellátások finanszírozási módszereit és trendjeit. Az elemzések 6 féle szembetegségre, illetve kezelésre terjedtek ki: szürkehályog (cataracta) műtétek, zöldhályog (glaucoma) kezelés, időskori makula degeneráció (AMD), cukorbeteg (diabetic) makula ödéma (DME) kezelése (intravitrealis injekciók), vitrectomia (PPV), valamint szaruhártya átültetés (KP, cornea transzplantáció). Az elemzések egyik fő célja az volt, hogy megfelelő tanulságokkal, jó gyakorlatokkal szolgáljanak ukrán finanszírozási szakemberek számára, akik hasonló finanszírozási és ellátásfejlesztési programon dolgoznak. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a szemészeti ellátások területén a projekt keretében milyen meghatározó trendeket, kihívásokat tártunk fel a visegrádi országokban, és ez alapján milyen egészségpolitikai és egészségbiztosítási finanszírozási feladatokat fogalmazhatunk meg a döntéshozók számára Magyarországon a következő évekre vonatkozóan.

Az inhalációs eszközök használatának oktatását fejlesztő jógyakorlat

Katalin Nagy — 2024-11-05

Az asztma és COPD betegség kezelése elsősorban inhalációs eszközök segítségével történik, amelyek szerepe az, hogy a gyógyszer hatóanyaga egyszerűen és biztonságosan jusson közvetlenül a tüdőbe. A helytelen technikával használt inhalációs eszközökkel nem érhető el a terápiás cél. Az inhalációs eszközhasználat technikájának monitorozása elengedhetetlen az asztma és COPD betegség hatékony és eredményes kezeléséhez. Az inhalációs eszköz használatával kapcsolatos kihívások kezelésével elsősorban az egészségügyi szolgáltatók képesek javítani, fejleszteni a betegellátás minőségét. Az inhalációs eszközök oktatási folyamata akkor lesz megfelelő, ha a következő szempontok teljesülnek:

A beteg szükségleteihez igazodó oktatás. 2. Részletes és világos útmutatás az eszköz helyes használatához. 3. Gyakorlási lehetőség demó eszközön. 4. Visszajelzés a beteg felé az inhalálási technika helyességéről. 5. Írásos segédanyag átadása a helyes eszközhasználatról.

Két budapesti tüdőgondozóban készült felmérés során azt vizsgáltuk, hogy hogyan használják az asztmás és COPD-s betegek az inhalációs eszközeiket. A lehetséges hibák közül hat típust azonosítottunk és a gyakorlat értékeléséhez ezek alapján csekklistát készítettünk. Két hónap alatt a járóbeteg szakrendelésen megjelentek közül 485 asztmás és COPD-s beteget vontunk be a vizsgálatba. A felmérés eredményei alapján 281 esetben (58%) szükség volt az inhalációs eszköz használatának korrekciójára. A hibák megoszlása a következő volt: egy hiba 106 esetben (22%), két hiba 76 esetben (16%), három vagy több hiba 99 esetben (20%). Az ellenőrzés során 24 esetben (5%) az oktatás megismétlését és az eszközhasználat gyakoroltatását követően sem tudta a beteg helyesen használni az inhalációs eszközét.

Alapszintű újraélesztés-oktatás megszervezése középiskolás diákok körében – módszertani javaslatok a gimnáziumi oktatásba való beillesztési stratégiára, a képzési eredmények követésére

Endre Zima — 2024-11-05

A kórházon kívüli hirtelen szívhalál, másnéven a keringésmegállás továbbra is vezető szív- érrendszeri haláloknak számít. A keringésmegállást elszenvedő egyén azonnali ellátást igényel, a keringését újraélesztéssel mesterségesen kell fenntartani, mindaddig, amíg egészségügyi személyzet speciális beavatkozásokkal vissza tudja állítani a beteg keringését.

Ideális esetben a kórházon kívüli hirtelen szívhalál ellátása már a helyszínen, azonnal megkezdődik, újraélesztésben jártas személyek és akár az eseményt észlelő laikusok által. Mindez azért fontos, mert még azonnali riasztás esetén is a mentőegység vagy elsődleges ellátó egészségügyi személyzet kiérkezése akár 5-8 perc is lehet. Az agy visszafordíthatatlan károsodása 3-5 perces keringésmegállás és következményes oxigénhiányos állapotnál már elkezdődik, ezért kulcsfontosságú a hirtelen szívhalált észlelő részéről az azonnali újraélesztés megkezdése, aki sokszor nem egészségügyben jártas, ún. laikus személy. Ilyen módon, a hirtelen szívhalál kedvező kimenetelének javításában, illetve a mortalitás csökkentésében kiemelt szerepe van a laikusok képzésének, az alapszintű újraélesztés (basic life support , BLS) oktatásának. Célunk volt egy teljes, 10-12. évfolyamos középiskolás – mintegy 360 fős - tanulócsoport BLS oktatási projektjének megszervezése, meghatározott oktatási módszertannal, fél év leforgása alatt. A tanulmány a projekt menedzsmentje kapcsán azonosított problémákat és kulcspontokat mutatja be: az oktatás órarendbe és tanrendbe illesztése, engedélyeztetése az iskolavezetéssel, a diákokkal és törvényes képviselőik tájékozott beleegyezése, gyakorlatok beosztása, valamint a minőségbiztosítást alátámasztó adatok rögzítése, anonimizálása, elemzése, és kiértékelése. Eredményeink egyrészt a sikeres, 296 tanuló számára megvalósított, gimnáziumi BLS oktatás, az félautomata defibrillátor kihelyezése, közösségi hozzáférés lehetőségének megalapozása, egy lehetséges jógyakorlat megteremtése.

Jelen kéziratban bemutatjuk a serdülők szervezett újraélesztés-oktatásának egészségügyi és oktatásügyi módszertanának homogenizálását segítő stratégiai módszereinket, a szervezési kulcsproblémák azonosítását és azok gyakorlati megoldásait.

Betegkockázatok csökkentésének folyamata egy laboratóriumi hálózatban

Nóra Szlatinszki — 2024-11-05

Az egészségügyi szolgáltatók hatékony működése megköveteli tevékenységük folyamatos elemzését, javítását és fejlesztését. A SYNLAB Hungary Kft. 2013-ban célul tűzte ki a betegbiztonság növelését, majd 2017-ben munkacsoportot indított a kritikus betegállapotot jelző laboratóriumi eredmények kezelésének hálózaton belüli egységesítésére. A betegbiztonsággal kapcsolatos kockázatokat Failure Mode and Effects Analysis módszer alkalmazásával becsültük meg és hasonlítottuk össze. Célkitűzésünk volt, hogy a laboratóriumok a kritikus kockázatot jelző laboratóriumi eredmények kezelésének (KKE) folyamatát indikátorokkal monitorozzák. A KKE-k közlésének megbízhatósága érdekében teljesítmény célokat fogalmaztunk meg. Mindkét indikátor esetében célnak tűztük ki az eredmények 100%-ának sikeres, és a lehető legrövidebb időn belül történő közlését a felelős ellátó felé (az ellenőrzést követő nem több, mint 1 órán belül). A dunaújvárosi laboratóriumban a 2017-2021 közötti időszakban, összesen 13198 riasztási eredmény közlési körülményeit vizsgálták: ebből sikeres volt 12574 (megbízhatóság 95%). Mivel a riasztási eredmények felesleges ismétlése a leletkiadást késlelteti, ezáltal betegbiztonsági kockázatot jelent. A dunaújvárosi laboratórium 30 hónap alatt összesen 1844 megismételt riasztási eredményt vizsgált meg a Clinical Laboratory Improvement Amendments nemzetközi ajánlása alapján a megengedhető totális hiba nagyságára nézve. Ebből 929 hematológiai, 915 pedig kémiai vizsgálat volt. Tanulmányunk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy elsősorban azokat az eredményeket szükséges megismételni, amelyek a delta ellenőrzés alapján (kritikus vagy jelentős differencia) nem korrelálnak a páciens korábbi, vagy jelenlegi állapotával. A delta ellenőrzést vagy az automatának, vagy az informatikai rendszernek kell biztosítani. Mindezen intézkedésekkel a KKE-k kezelésével kapcsolatos betegkockázatok csökkenthetőek, az FMEA tábla használatával pedig a maradék kockázatok is nyomon követhetőek a folyamatos fejlesztés érdekében.

A betegtájékoztatás kiemelt fontossága betegjogi szempontból (2021-2023. évek összehasonlítása)

Krisztina Novák — 2024-11-05

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény hatályba lépése óta, a tájékoztatáshoz való jog az egészségügy rendszerének bármely színterén megilleti a betegeket. Az érintettek és hozzátartozóik egyre inkább tisztában vannak a betegjogokkal, és törekednek megfelelően használni és érvényesíteni azokat. Ezzel egyidejűleg/párhuzamosan érdemes áttekinteni azt, hogy az egészségügyi szolgáltatók a napi tevékenységeik során megfelelően alkalmazzák-e a betegjogi rendelkezéseket. A betegjogi képviselők napi munkája nagymértékben megmutatja, hogy az egészségügyi szolgáltatások során egyes betegjogok milyen számban és megoszlásban sérülhetnek. Az elmúlt három évben készült, és az Integrált Jogvédelmi Szolgálat weboldalán is elérhető beszámolók statisztikai adatait vizsgálva az egyik leggyakrabban sérült betegjogot, a tájékoztatáshoz való jogot tekinti át a rövid összefoglaló. E statisztika alapján elmondható, hogy a tájékoztatáshoz való jog sérelme a harmadik helyen áll. A betegtájékoztatás mikéntje az egészségügy valamennyi szereplőjét érinti, a szolgáltatót elsősorban panaszvizsgálati, a beteget és/vagy a hozzátartozót a betegsége kimenetele, illetve a pontos betegút követés szempontjából. A közös cél adott: ÉRTSÜK JÓL EGYMÁST! A panaszmentes és elégedett betegellátáshoz nélkülözhetetlen megtalálnunk egymás hangját.

Oktatással az antimikrobás rezisztencia terjedése ellen

Szilvia Farkas — 2024-11-05

A HCWH Europe által vezetett, 8 EU tagállam részvételével zajló AMR EDUCare projekt (Education on antimicrobial resistance for the health workforce) célja, hogy pótolja az egészségügyi dolgozók körében az antimikrobás szerek felelős felírásával és az antimikrobás hulladék kezelésével kapcsolatos ismeretek és készségek hiányosságait, valamint fejlessze az egészségügyi szakemberek kommunikációs készségeit, hogy támogatást tudjanak nyújtani a betegeknek és jobban tudják kezelni az antimikrobás szerek felírásával kapcsolatos elvárásokat. A projekt keretein belül fejlesztett oktatási anyagok a digitális ismeretek bővítésére és a viselkedés (az antibiotikum-használathoz való hozzáállás) megváltoztatására is összpontosítanak.

A képzés orvosokat, ápolókat, gyógyszerészeket és egészségügyi menedzsereket céloz meg, az egyes munkaköri csoportok igényeinek megfelelő, testreszabott oktatással.

A képzések kidolgozása európai és nemzeti egészségügyi szakmai szövetségekkel együttműködve történik. A kurzusok online oktatási platformon lesznek elérhetők 6 nyelven: angolul, spanyolul, portugálul, olaszul, görögül, magyarul és litvánul, és a projektben részt vevő országokban további, személyes oktatások is várhatók képzett oktatók vezetésével.

Magyarországot a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság képviseli a projektben az oktatás módszertanának fejlesztésével.

Forrásteremtés nélkül is növelhető a hatékonyság?

Orsolya Tarcza — 2024-11-05

A Medicina 2000 Szövetség állásfoglalása, 2024. szeptember 11.

Medicina 2000 Szövetség — 2024-11-05

A külső gazdasági és politikai válságok ellenére az egészségügy ‒ és benne a járóbeteg-szakellátás ‒ továbbra is ellátja feladatát, mindent megtesz a magyar lakosság egészsége érdekében. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalásával fel kívánja hívni a figyelmet az ágazatot terhelő legégetőbb problémákra, segíteni kíván a legszükségesebb változtatási irányok meghatározásában, és egyben közös gondolkodásra, együttműködésre kívánja ösztönözni az ágazatban és tágabb környezetében működő döntéshozókat, társszervezeteket.