IME Innováció Menedzsment Egészségügy

A biztonságos ellátás építőkövei

Judit Lám — 2026-10-16

A budapesti egységes alapellátási ügyeleti rendszer első 21 hónapjának működési tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei

Gábor Xantus — 2026-10-16

Összefoglalás

Bevezetés: Az alapellátási ügyeleti rendszer a magyar egészségügyi ellátórendszer sajátos eleme, amely szervezeti felépítésében és működésében eltér a nemzetközi modellektől. Az egységes ügyeleti rendszer bevezetése lehetőséget teremtett működésének objektív értékelésére.

Célkitűzés: A budapesti egységes alapellátási ügyeleti rendszer első 15 hónapjának forgalmi és teljesítményadatain alapuló leíró elemzés bemutatása.

Módszer: A vizsgálat az Országos Mentőszolgálat által rendelkezésre bocsátott aggregált forgalmi, súlyossági és finanszírozási adatok, valamint a szerzők fókuszcsoportos vizsgálatainak eredményei alapján készült.

Eredmények: Az első évben Budapesten közel 100 000 beteg részesült ügyeleti ellátásban. Az esetek 70%-ában személyes vizsgálat, 14%-ában telefonos tanácsadás történt. Az ellátott betegek 87%-a alacsony súlyossági kategóriába tartozott, a potenciálisan életveszélyes esetek aránya mindössze 0,4% volt. A kivonuló ellátások aránya 15,7%-ot tett ki, amelyek közel egyharmada halottvizsgálat volt. A felnőtt ügyeleti pontok kihasználtsága alacsonynak bizonyult (hétköznap átlagosan 0,67, hétvégén 1,26 beteg/óra). Az országos ügyeleti rendszer finanszírozása a korábbi 12–13 milliárd forintról 2025-re meghaladta a 35 milliárd forintot.

Következtetések: Az aggregált adatok az ügyeleti kapacitások egyenetlen kihasználtságára és a működési hatékonyság javításának lehetőségére utalnak. Az eredmények alapján felmerülhet az alapellátási ügyeleti rendszer szervezeti modelljeinek további összehasonlító vizsgálata, beleértve a sürgősségi ellátással integrált működési formák pilot értékelését. Az ellátási szintek szorosabb együttműködése hozzájárulhat az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, a betegutak optimalizálásához és az ellátás minőségének javításához.

Kulcsszavak: alapellátási ügyelet, sürgősségi ellátás, egészségpolitika, egészségügyi finanszírozás, egészségügyi szolgáltatásszervezés

A hólyagkatéter-alkalmazás gyakorlatának vizsgálata klinikai audittal

Katalin Pintér — 2026-10-16

Bevezetés: Napjainkban a betegellátás minőségének és biztonságának fejlesztése kiemelt fókusz terület az egészségügyi szolgáltatók körében. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések továbbra is az egyik leggyakoribb betegbiztonsági problémát jelentik, annak ellenére, hogy a helyes gyakorlat alkalmazásával jelentős részük megelőzhető. Az infekciók megelőzéséhez, a megfelelő gyakorlat kialakításához szükség van a tevékenységek eredményes és megbízható végzésére vonatkozó szabályok bevezetésére, a dolgozók szabálykövető szemléletére és hozzáállására, továbbá a szakmai gyakorlat minőségének értékelésére. Jelen tanulmány célja a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban a hólyagkatéterezési gyakorlat vizsgálatára végzett szakmai minőségértékelési folyamat bemutatása a hasonló auditok jövőbeli megtervezésének és lebonyolításának megkönnyítése, esetleges standardizálása érdekében.

Módszer: A gyakorlat vizsgálata az országos tiszti főorvos által 2019-ben kiadott a hólyagkatéterrel összefüggő húgyúti fertőzés megelőzéséről szóló módszertani levél alapján, a klinikai audit módszertanának intézményi szintű adaptálásával, kidolgozásával történt. A tanulmányban ismertetjük a vizsgálattervezéséhez és végrehajtásához alkalmazott minőségfejlesztési módszertan lépéseit, a szakmai gyakorlat megfelelőségének vizsgálatára és értékelésére definiált kritériumokat és indikátorokat, továbbá a vizsgálathoz szükséges adatok kinyerésére végrehajtott dokumentációelemzés, megfigyelés, dolgozói kérdőív módszertanát. Vázoljuk a gyakorlat gyengeségeinek hátterében meghúzódó okok felderítésére készített oki kutatást és a gyakorlat minőségének fejlesztése érdekébenösszeállított prioritási mátrix készítését.

Eredmények: Adaptáltuk a klinikai audit folyamatát, kijelöltük az intézmény jelenlegi hólyagkatéterezési gyakorlatának kritikus pontjait, ezek vizsgálatához meghatározott kritériumokat és gyakorlati célértékeket. Kialakítottuk az adatok gyűjtésére használt lapokat, és a dolgozók témával kapcsolatos ismereteinek felméréséhez szükséges kérdőívet. A vizsgálattal rámutattunk a gyakorlat gyengeségeinek hátterében meghúzódó gyökérokokra, ezek megoldására javaslatokat fogalmaztunk meg, továbbá felállítottuk a fejlesztési javaslatok megvalósításának rangsorát.

Következtetések: A szakmai gyakorlat fejlesztése és a betegellátás minőségének javítása lehetetlen megfelelő értékelés nélkül. A tanulmányban bemutatott módszertan alkalmas a szakmai folyamatok megfelelőségének vizsgálatára, a rendszeres értékelés pedig támogatja és hosszú távú hatással lehet a szabályozott folyamatok megfelelő, egységes végrehajtására.

Termékenységgel összefüggő életminőség-vizsgálat a meddőségi ellátásban részt vevő nők körében

Eszter Leitert-Eichardt — 2026-10-16

Bevezetés: Élete során minden hatodik ember küzd valamilyen formában meddőségi problémával. A meddőség állapota jelentősen befolyásolhatja az életminőséget, a termékenységgel küzdők állapota kihat egyéni jóllétükre, a társas kapcsolatokra, testi és mentális állapotukra. Kutatásunk célja feltárni a meddőséggel érintett páciensek életminőségét, továbbá a közfinanszírozottan teljeskörűen elérhető ellátások mellett a magánellátás igénybevételének jellemzőit.

Módszer A kvantitatív keresztmetszeti vizsgálat online adatfelvétellel történt, közösségimédia-csoportokban történő rekrutálás alapján. A célcsoport a termékenységi kezelésben érintett nők, akik állami - vagy magánfinanszírozásban részt vettek már meddőségi kivizsgálásban, és jelenleg is kezelés vagy kivizsgálás alatt állnak. A kérdőívet 129 fő töltötte ki, a kizárási kritériumok után (egyedülálló, jelenleg várandós) n=120 a mintanagyság. Az életminőség mérésére a sztenderdizált, validált, magyar nyelven is elérhető, a termékenységgel összefüggő életminőség (FertiQoL) kérdőívet alkalmaztuk, kiegészítve szociodemográfiai tényezőkkel, továbbá a meddőségi betegútra vonatkozó kérdésekkel, illetve a finanszírozás formájától függő attitűdre vonatkozóan.

Eredmények Az életminőség-értékek a FertiQoL fő dimenziójában (Total FertiQoL) 57,49±15,51, legalacsonyabb értéket az érzelmi alskálán (48,30±19,37), legmagasabb értéket a kapcsolati részskálán mértünk (77,26±15,97). A szocidemográfiai jellemzők közül az iskolai végzettség negatív (0,001<p<0,037), míg a kor (p=0,027) és az általános életminőség (0,001<p<0,038) pozitív korrelációban áll a termékenységgel összefüggő életminőség egyes dimenzióival. A meddőséggel kapcsolat életminőség differenciált a tekintetben, hogy az érintettek a kezelési folyamat mely szakaszában járnak (0,014<p<0,028). Az állami ellátás mellett a megkérdezettek 91%-a vesz igénybe magánellátást.

Következtetés A szociodemográfiai jellemzők közül az iskolai végzettség negatív, míg a kor és az általános életminőség pozitív korrelációban áll a termékenységgel összefüggő életminőséggel, mely differenciált attól függően is, az érintettek a kezelési folyamat mely szakaszában járnak. A magánfinanszírozásban elérhető vizsgálatok releváns ajánlatot jelentenek a célközönség számára, elsősorban azok elérhetősége és gyorsabb átfutási ideje miatt.

Speciális kommunikációs és támogatási szükségletű személyek hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz – a belépési pontok nemzetközi és hazai összehasonlító elemzése

Bernadett Kovács — 2026-10-16

Az intellektuális fogyatékossággal élő személyek számára az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés gyakran rendszerszintű akadályokba ütközik. A cikk célja e speciális támogatási igényű csoport elsődleges egészségügyi hozzáférésének vizsgálata, különös tekintettel a belépési pontokon történő kapcsolatfelvételre. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen tényezők segítik vagy akadályozzák az érintettek tényleges ellátáshoz jutását.

A módszertan kettős fókuszú. Egyrészt nemzetközi benchmarking segítségével hét ország (Ausztrália, Spanyolország, Montenegró, Kanada, Japán, Egyesült Királyság, Svédország) egészségügyi rendszerét elemzi a kommunikáció, a strukturális hozzáférés és a döntéshozatal támogatása szempontjából. Másrészt a hazai kontextus feltárása félig strukturált interjúkra épül, amelyeket civil szervezetek képviselőivel készítettem, valamint egy pilot projekt bemutatására, amely intellektuális fogyatékossággal élő nők nőgyógyászati ellátásának inkluzívabbá tételét célozta.

Az eredmények azt mutatják, hogy a belépési pontokon alkalmazott támogató eszközök – például a könnyen érthető kommunikáció, a strukturált kísérés és a döntéstámogatás – alapvetően meghatározzák az ellátás tényleges elérhetőségét. Ezt a kutatás a hozzáférés „vertikális dimenziójaként” értelmezi, amely a kapcsolatfelvétel minőségére és mélységére helyezi a hangsúlyt.

Magyarországon e támogató elemek többnyire szórványosan és informális formában jelennek meg, így az intellektuális fogyatékossággal élő személyek hozzáférése kiszolgáltatott marad. A dolgozat javaslatokat fogalmaz meg egy méltányosabb, befogadóbb egészségügyi rendszer irányába.

Medikális családterápia az egészségügyi ellátásban: egy hazai integrált program bemeneti eredményei II. rész

Noémi Gyenis-Kátay — 2026-10-16

Jelen közlemény egy két cikkből álló témafeldolgozás második része, amely az első részben bemutatott medikális családterápiás elméleti kerethez kapcsolódva egy hazai, egészségügyi környezetbe integrált program bemeneti eredményeit mutatja be. A vizsgálat autizmusban érintett kisgyermeket nevelő családok körében, a MOL – Új Európa Alapítvány Kozma Imre Gyermekgyógyító Plusz program támogatásával, a Bethesda Kora Gyermekkori Intervenciós és Diagnosztikai Szolgáltató (KIDSz) Pedagógiai Szakszolgálatában zajlott. A bemeneti adatfelvételben 80 család vett részt; az elemzések elsősorban az anyák és apák önkitöltős kérdőíves adataira épültek. A családi működést a McMaster Family Assessment Device (FAD), a szubjektív jóllétet a WHO-5, az észlelt stresszt pedig a PSS-4 segítségével mértük. Az eredményeket a FAD esetében hazai validálási adatokhoz, a WHO-5 és a PSS-4 esetében pedig a Hungarostudy 2021 lakossági referenciaértékeihez viszonyítottuk. A családok már a terápiás ellátás kezdetén jelentős pszichés és családi terheléssel érkeztek. A FAD alskálái közül különösen a szerepek és az általános családi működés területe mutatott sérülékenységet, miközben a szülői jóllét kedvezőtlenebb, az észlelt stressz pedig magasabb volt a lakossági referenciaértékekhez képest. Az eredmények alátámasztják, hogy az egészségügyi környezetbe integrált, térítésmentes családterápiás ellátás releváns válasz lehet az autizmusban érintett kisgyermeket nevelő családok komplex szükségleteire.

In memoriam Puskás Zsolt Péter

Andrea Komjáti — 2026-10-16

Új lapot nyitnak az egészségügyben – reformok, partnerség, digitalizáció

Orsolya Tarcza — 2026-10-16