IME Innováció Menedzsment Egészségügy

Beköszöntő

Eszter Sinkó — 2025-06-13

A 2012 és 2020 között diagnosztizált szívelégtelen betegek és megjelenő társbetegségeik adminisztratív adatokon alapuló retrospektív vizsgálata

Fruzsina Mária Sinka — 2025-06-13

A szívelégtelenség jelenleg világszerte több mint 23 millió embert érintő népbetegség, amelynek prevalenciája a népesség elöregedése következtében a fejlődő terápiás lehetőségek ellenére évről évre növekszik. Kutatásunk arra keresi a választ, hogy a szívelégtelen betegek körében jellemzően prevalens társbetegségek előfordulása hogyan változik az elemzett betegpopulációban, illetve ezek a betegségek milyen mértékben járulnak hozzá a szívelégtelenség kialakulásához.

Elemzéseink alapját a járóbeteg szakellátási és kórházi igénybevételek és a társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkező lakosság demográfiai adatállománya (TAJ-törzs) képezte. A különböző adatbázisokat összekapcsolva a demográfiai jellemzők meghatározása mellett főként trendelemzést és többváltozós logisztikus regressziós elemzéseket végeztünk a 40-79 éves korcsoportba tartozó, 2012 és 2020 között szívelégtelenséggel diagnosztizált betegek adatain.

A magyarországi szívelégtelen populáció erősen multimorbid, egészségük romlásában több betegség egyszerre játszik szerepet. A szívelégtelenség kialakulásának esélye a megelőző évben akut miokardiális infarktus diagnózissal rendelkező betegek esetében volt a legmagasabb (9,247). A kardiomiopátia 7,377-szeres, hipertónia 4,127-szeres, COPD 3,070-szoros, veseelégtelenség 2,839-szeres, ischaemiás szívbetegség 2,836-szeres, pitvarfibrilláció 2,731-szeres, szívritmuszavar 2,151-szeres és diabétesz 1,507-szeres kockázatot jelent a szívelégtelenség kialakulására.

Az ismert kockázati tényezők az adminisztratív adatok elemzése alapján is kockázati tényezőknek minősülnek. Mindezek felhívják a figyelmet a prevenció és a szűrővizsgálatok fontosságára, azért, hogy az érintett betegeknél még a szívelégtelenség kialakulása előtt, vagy annak korai stádiumában el tudják kezdeni a kezelést, ezáltal kedvezőbb egészségnyereséget érjenek el. Tudomásunk szerint közel 10 évet és majdnem 200,000 hazai beteget feldolgozó tanulmány ebben a témában még nem jelent meg. Tanulmányunk megerősítette az eddigi vizsgálatok eredményeit a szívelégtelenség rizikófaktorainak és társbetegségeinek vonatkozásában. Emellett a logisztikus regressziós eredmények alapján súlyoztuk a rizikófaktorokat, melyek kijelölik a prevenciós lépések sorrendjét is.

A hiányzó láncszem

Csaba László Dózsa — 2025-06-13

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Egészséges Budapest Program (továbbiakban: EBP) keretében 2023. évtől elindított onkológiai betegútszervezési program célkitűzéseit, a kerületi szakrendelők korai tapasztalatait és a továbblépés lehetséges irányait. A Kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti megállapodásnak megfelelően 2020. és 2021. években biztosított EBP forrásokból a Fővárosi Önkormányzat többféle daganatos ellátással kapcsolatos programot valósít meg – a jelenleg hatályos kormányhatározatok alapján – egészen 2025. év végéig. Ennek keretében a Főváros szervezésében 2023. és 2024. évtől 11 fővárosi kerületi önkormányzati fenntartású járóbeteg-intézménnyel kötött együttműködési megállapodást onkológiai betegútszervezési feladatok elvégzésére.

Jelen cikkben sor kerül az elmúlt időszakban elvégzett helyzetfeltárás, szervezési tevékenységek, betegutak és ellátási tapasztalatok rendszerezett bemutatására. A fővárosi kerületi szakrendelők számára kihívást jelent a szakmai kapcsolatok kiépítése és erősítése, egyrészt a diagnosztikai szolgáltatókkal (képalkotó, labor, patológia), másrészt az országos intézetekben, a Semmelweis Egyetemen vagy fővárosi kórházakban működő onkológiai centrumokkal. A szervezéshez kapcsolódó konkrét feladatok közé tartoznak a szervezést végző munkatársak képzése, támogató informatikai megoldások fejlesztése, kapacitásfejlesztés (óraszámok), akár új szakmák létesítése. A hatékony együttműködés érdekében a Fővárosi Önkormányzat szervezésében eddig több körben került sor horizontális egyeztetésekre a programba bevont szakrendelők szakmai vezetői között. A szerzők a cikk végén javaslatokat fogalmaznak meg az onkológiai betegútszervezés továbbfejlesztésének irányaira, a szakmapolitikai és finanszírozási támogató környezet kialakítására.

Eutanázia és életvégi ellátás gyermekkorban

Edit Nagy — 2025-06-13

Absztrakt

Dolgozatom központi témája az életvégi ellátás gyermekkorban.
Célom volt áttekinteni az eutanázia külföldi és hazai gyakorlatát, valamint a palliatív, a kórházi és a gyermekhospice ellátást. Fontos külön kiemelni a szülő szerepét, mint a gyermekellátás további specialitását.
Külön kitér a dolgozat a gyermekhospice hazai és külföldi alakulására az évek során. Tárgyalja az életvégi ellátás standardjait. A gyermekek kórházi ellátásának lehetőségeit és személyes tapasztalatokat a mindennapi munka során.
Az életvégi ellátás az élet minden szakaszában fájdalmas és nehéz, a betegnek magának is és a gyermekek esetében a szülőnek, aki egyszerre aktív, de mégis passzív módon tud részt venni benne. Egészségügyi dolgozóként a fentiekben leírt lehetőségek ismerete és használata a mindennapokban kísérheti, segítheti ezt a nehéz utat.

Kulcsszavak: életvégi ellátás, eutanázia, gyermekellátás, gyermek, palliatív, hospice

Urológiai nagyműtétes betegek prehabilitációja

Zoé Molnár — 2025-06-13

Absztrakt

A diagnózistól a műtétig tartó időszak lehetőséget kínál a prehabilitációra, azaz a betegek fizikai és mentális állapotának javítására, ezáltal csökkentve a posztoperatív szövődmények kockázatát. Bár a prehabilitáció hatékonyságát számos tanulmány igazolja, hazánkban ennek alkalmazása még nem része a standard ellátásnak.

A Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központja által közösen szervezett projekt a hólyageltávolítás (cisztektómia) előtt álló betegek multidiszciplináris támogatását és a program megvalósíthatóságának felmérését célozta. Ehhez műtéti felkészítést biztosító prehabilitációs keretrendszert dolgoztunk ki, mely - szándékunk szerint - bármely tervezett nagyműtét előtt alkalmazható, és könnyen beilleszthető az egészségügyi intézmények gyakorlatába.

A pilot program során három magas kockázatú beteg multidiszciplináris prehabilitációs felkészítését végeztük el a fizioterápia, dietetika és pszichológia szakterületeinek részvételével, melyet egy alkalommal orvosi tájékoztató előadással és konzultációval egészítettünk ki. A betegek otthon is folytatták a tanultakat a program kiadványai segítségével. Megfigyelhető volt a funkcionális kapacitás és a tápláltsági állapot javulása, valamint a betegek motiválttá váltak és aktívan részt vettek saját komplex kezelésükben.

A rizikócsoportba sorolás (és becsült részvételi szándék mellett) az évente 2000 műtétet végző vizsgált osztályon 60-80 beteg számára egyéni, további 500-600 beteg számára kiscsoportos felkészítés tervezhető.

A felkészítés járóbeteg-ellátás keretében elvégezhető, bár a különböző szakmák finanszírozása nem kiegyensúlyozott. Az irodalmi adatok alapján a prehabilitáció nemcsak csökkenti a szövődményeket és az elmaradt műtétek számát, hanem költséghatékony is. A sikeres megvalósításhoz multidiszciplináris együttműködés és a teljes ellátó személyzet szemléletformálása szükséges.

A szervezeti megtartást támogató mentorprogram, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet pilot programjának bemutatása

Krisztina Bogos — 2025-06-13

Bevezetés Az egészségügyet több krízis rázta meg az elmúlt években, az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi szervezetek számos kihívással szembesülnek, intézetvezetői szempontból kiemelt küzdelem indult a munkatársak megtartásáért. E célból intézetünkben mentorálási folyamatot indítottunk.

Módszer 85 fő potenciális munkatársból igazgatói tanácsi és részlegvezetői kiválasztást követően 14 fő vett részt a mentorálás pilot programban, 13 szakember társaságában. A mentorálásban egyéni egyeztetés és vezetői igények alapján alakítottuk ki a személyes fejlesztési programot. Az öt hónapos pilot végeztével kérdőíves lekérdezés során felmértük a program megítélését, hatásait.

Eredmény A pilot program sikerrel támogatta a szervezeti kihívásokban érintett intézményt, a résztvevők összegzéséből kiderült, hogy segített számukra egyéni, vezetői, szakmai feladataikat könnyebben, hatékonyabban kezelni.

Következtetés Az egészségügyi szervezetek hatványozottan megviselik a külső és belső kríziseket. Egy szervezet célja kell legyen, hogy munkatársait egyben tartva támogassa a lelki jóllét irányába. Éppen ezért az intézetben megvalósított mentorálása program folytatása mellett döntöttünk.

Kulcsszavak: mentoring, HR, megtartás

Az orvoshiány kihívásai Közép és Kelet Európában

Bence Gusztáv Dr. Stubnya — 2025-06-13

Az orvoshiány súlyosbodó kihívást jelent az európai egészségügyi rendszerek számára, különösen a vidéki és hátrányos helyzetű térségekben. A probléma kezelésére a közép-kelet-európai országok eltérő stratégiákat alkalmaznak, például telemedicinát, külföldi szakemberek toborzását és az orvosok ideiglenes kirendelését. Jelen tanulmány a kirendelési gyakorlatokat vizsgálja Magyarország, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia, Ukrajna és Szerbia példáin keresztül, valamint bemutatja az “Emberi erőforrás kutatás az egészségügyben 2024” vonatkozó, előzetes eredményeit. Magyarországon az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szabályozza az orvosok kirendelését, amely a munkáltatók számára széles lehetőségeket biztosít, azonban az egyéni szempontok figyelembevétele jelenleg korlátozott. A szomszédos országokban az áthelyezési rendszerek jogszabályi keretei változatosak, azonban nagyobb hangsúlyt fektetnek az anyagi és szakmai ösztönzők meglétére, valamint a munkavállalók döntéshozásba való aktív bevonására. Az “Emberi erőforrás kutatás az egészségügyben 2024” előzetes eredményei szerint a válaszadók 29%-a tapasztalt szakképzési tervét érintő változást a kirendelések miatt, míg 68%-uk nyitott lenne más városban végzett szakmai gyakorlatra, ha az fejlődési lehetőséget biztosítana. Emellett 55,5%-uk az egyéni preferenciáknak megfelelő munkalehetőség esetén vállalná az ingázást Az eredmények arra utalnak, hogy a rezidensek számára a tervezett és célzott gyakorlati programok hatékonyabb alternatívát jelenthetnek az ad-hoc kirendelések helyett. A tapasztalataik beépítése kulcsfontosságú lehet a jövőbeli egészségügyi humánerőforrás-tervezés és szakpolitikai döntések sikerességéhez.

Digitális megoldások a betegellátás szolgálatában

Orsolya Tarcza — 2025-06-13