IME Innováció Menedzsment Egészségügy

Beköszöntő

Zsolt Pásztélyi — 2024-12-09

nincs

Életvégi döntések lehetőségei Magyarországon 1. rész

Ágnes Anita Tóth — 2024-12-09

Jelen cikk célja az életvégi ellátással kapcsolatos döntési lehetőségek magyarországi helyzetének bemutatása. A tanulmány először ismerteti a témakör hazai aktualitását, majd egy rövid nemzetközi kitekintés után bemutatja a legfontosabb fogalmakat, mint az eutanázia különböző formái, a terápiás túlbuzgóság és a palliatív ellátás. A cikk célja, hogy különböző nézőpontokból világítson rá az életvégi döntések összetett kérdéseire, beleértve a jogi, vallási, etikai és orvosszakmai vonatkozásokat. Az írás részletesen ismerteti a vonatkozó hazai jogszabályokat és rendelkezéseket, valamint elemzi a különböző vallási felekezetek nézőpontját és a hivatalos etikai szabályokat. Külön figyelmet szentel annak, hogy bemutassa az orvosi gyakorlatot befolyásoló tényezőket, amelyek meghatározzák az orvosok mindennapi döntéseit ebben a kényes témában. A szerzők pontokba szedték az életvégi ellátásokkal kapcsolatos döntések nehézségeit, problémáit, és javaslatokat is megfogalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen eszközök és támogatások segíthetik az orvosokat az életvégi döntések meghozatalában, hogy ezekben a rendkívül nehéz, összetett és lelkileg megterhelő helyzetekben is megfelelően tudjanak eljárni.

Komplex kihívások a kórházak vezetésében

Zsuzsanna Antal — 2024-12-09

A magyar kórházi vezetők jelentős kihívásokkal szembesülnek a mindennapi működés során, különösen a központi szabályozás, az erőforráshiány és a vezetői autonómia korlátai miatt. A kórházi struktúrák összetettségére és a vezetői szerepkörök kettősségére és az ebből adódó vezetői kihívásokra Henry Mintzberg „care, cure, control, community” modellje hívja fel a figyelmet. Kutatásuk kvalitatív módszertani segítségével, hazai környezetben tárja fel ezeket a vezetői kihívásokat és azonosítja a megoldásokat, amelyekkel a vezetők sikeresen kezelhetik ezeket a problémákat.

Az eredményeink azt mutatják, hogy a vezetők számára a legnagyobb kihívások közé tartozik a szűkös erőforrások kezelése, a bizonytalan környezet, a vezetői szerepek konfliktusainak kezelése, a csökkenő autonómia, valamint a dolgozók motiválása. Mindezek hatékony kezeléséhez rendszerszintű változásokra és a holisztikus megközelítésre van szükség a magyar kórházakban, miközben számtalan területen tapasztalhatóak olyan eredmények, amelyek a hazai vezetők helyes kontextus-értelmezését, jó vezetői ösztöneiket és tapasztalataikat, helyes megoldásaikat mutatják.

Eredményeink alapvető iránymutatásokat nyújtanak a kórházi vezetők számára, hogy hatékonyabb döntéseket hozzanak és eredményesebben működjenek a komplex szervezeti környezetben.

An intermediate step in bridging the gap between evidence and practice: developing and applying a methodology for “general good practices”

Heléna Safadi — 2024-12-09

The gap between evidence and clinical practice has been in the focus of researches for decades. Although successful implementation means the new knowledge must work in particular environments, it doesn’t mean that the entire process should exclusively be executed by the individual institutes. This is the point where we assumed that an intermediate step, the “general good practice”, could help to ensure that translation is done in a more professional way.

The development of the general good practice methodology was based on our infinitE model, which organized the factors of successful translation into an evidence-editing-embedding-effect on practice framework, using tools from the disciplines of Evidence-Based Medicine, Quality Improvement and Change Management.

The methodology organised the editing and embedding part of the development into a process involving three full-day sessions carried out with different health professionals, experts and moderators. After pilot testing, it was finalized and applied to other topics as well.

The methodology presented in detail in this paper, centred on flow chart, process analysis, failure mode identification and Kotter’s 8-step model. Beside the pilot topic of the institutional process of resuscitation, the methodology has also proved applicable to more than ten other topics, meaning that at least all the core elements of the proposed bundle of general good practice have been produced in the development process.

Compared to the guidelines, general good practices demonstrate the evidence in operation, helping to develop workflows, responsibilities, documentation, trainings, etc. and can also be a starting point for the digitalisation of care processes.

The next step is to examine how healthcare institutions can build on these in their own editing and embedding activities, and what the results will be. Further studies could explore the applicability of the development methodology in different healthcare systems or at different levels of maturity in terms of quality.

Audit ellenőrzőlista kidolgozása a gasztroenterológiai endoszkópos vizsgálóhelyek higiénés értékelésére

Beatrix Varga — 2024-12-09

Az endoszkópos beavatkozások során különböző útvonalakon keresztül lehetséges a fertőzés átvitele. Az érvényben lévő eszköztisztítási-és fertőtlenítési folyamatok betartásával, egyszerhasználatos tartozékok használatával, a vizsgálóhelyiségek dezinficiálásával és a megfelelő szintű egyéni védőeszközök használatával a fertőzés veszélye minimálisra csökkenthető. Mindezek ellenére a gasztrointesztinális endoszkópiával összefüggő fertőzések az endoszkópok használata óta előfordulnak.

A nemzetközi és hazai irányelveknek megfelelő, az infekciókontroll rendszabályok betartásának ellenőrzését segítő, a klinikai auditvizsgálatok során alkalmazható általános ellenőrzőlista készítését tűztük ki célul járóbeteg-ellátók számára.

A nemzetközi és hazai szakirodalmi ajánlások, irányelvek kutatását követően, azok összehasonlításával egy egészségügyi szakemberekből álló munkacsoport (higiénikus főorvos, gasztroenterológus szakorvosok, vezető endoszkópos szakasszisztens, népegészségügyi ellenőr) az infekciókontroll tevékenység ellenőrzésére szolgáló audit ellenőrzőlistát és a kitöltését segítő útmutatót hozott létre.

Az ellenőrzőlista 6 fő szakaszból áll: általános adatok, módszerek, személyzet, szempontrendszer, összegzés, és visszajelzés. A szempontrendszer szakasz 10 fő kérdéscsoportból áll, melyek az endoszkópos egységek infekciókontroll tevékenységét foglalják össze: 1. irányelvek és eljárások, 2. oktatás és képzés, 3. fizikai környezet, 4. tisztítási eljárások, 5. magas szintű fertőtlenítés, 6. sterilizátorok és automatizált endoszkóp-újrafeldolgozó berendezések, 7. endoszkópok tárolása, 8. endoszkóp szállítás, 9. nyilvántartás, 10. munkahelyi egészségvédelem és biztonság. Az egyes kérdéscsoportok összesen 158 értékelési kritériumot rögzítenek. Az ellenőrzőlista egyértelmű, pontos kitöltése és a hatékony klinikai audit lefolytatása érdekében egy rövid útmutató készítésére is sor került.

A szakértői munkacsoport által kidolgozott ellenőrzőlista széleskörűen lefedi az endoszkópiával kapcsolatos infekciókontroll tevékenységet, miközben nemcsak a nemzetközi irányelvek elvárásainak felel meg, hanem a hazai szabályozási környezethez is illeszkedik. Alkalmazhatósága a jövőben egy tesztelési fázissal, valamint egy véglegesített kitöltési útmutatóval növelhető, ezáltal effektív támogatást nyújtva az egészségügyi szolgáltatók számára a módszeres klinikai auditvizsgálatok kivitelezéséhez és minőségértékelési tevékenységeik elmélyítéséhez.

Ösztönözni kell a hazai egészségügyi szolgáltatókat a minőségügyi rendszerek kidolgozására és bevezetésére, valamint arra, hogy a klinikai auditvizsgálatok a minőségfejlesztési tevékenységük szerves részét képezze.

A mentalizációfókuszú esetmegbeszélő módszer szerepe a segítő hivatású szakemberek lelki ellenállóképességének erősítésében

Éva Kalla — 2024-12-09

A lelki egészség és ennek fejlesztési lehetőségei egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak mind a gyógyítás, mind a megelőzés területén. A nemzetközi szakirodalom alapján a mentalizációs készség szerepe kiemelt a segítőhivatásban dolgozók mentális egészségében és a klienseikkel való kapcsolat minőségének alakulásában is. Ezek a szakemberek felelősségteljes munkájuk során nap, mint nap találkoznak mentálisan és pszichésen sérült, beteg emberekkel, akikkel a kapcsolat alakítása állapotuk miatt fokozottan nehéz. Sokszor hihetetlenül nehéz, fájdalmas és gyakran veszélyes élethelyzeteket tapasztalnak, amelyek feldolgozása fejlett reflektív működést és érzelemszabályozási képességet igényel, ennek elmaradása rendkívüli pszichés megterhelést jelent a számukra. A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve hazánkban is fontos lenne a segítő hivatású szakemberek mentalizációs és érzelemszabályozási képességének fejlesztése, mely hozzájárul a kapcsolati készségek fejlődése mellett a reziliencia és lelki egészség erősödéséhez, így jelentős szerepe lehet a kiégés megelőzésében is. Írásunkban a segítő szakemberek munkájának eredményességét támogató, feldolgozó csoportmódszerbe, az esetmegbeszélésekbe illesztett lehetőségét mutatjuk be.

Magyar végtagmentő applikáció – az égetően szükséges megoldás!

Anita Merse — 2024-12-09

Magyar végtagmentő applikáció – az égetően szükséges megoldás!

A krónikus betegségekben szenvedők rendszeres orvosi ellenőrzése adja a biztonságot, a szövődmények megelőzésének lehetőségét. Az új betegek esetén azonban a rendszerbe kerülés nehézségei miatt valamit tenni kellett. A cukorbetegek lábszövődményei akár hetek alatt is jelentősen rosszabbodhatnak, tehát az első ellátás szakszerűség döntő lehet a végtagmentés szempontjából. A betegek jelentős százalékában a cukorbetegség mellett előforduló vénás keringési betegségek az esélyt tovább csökkentik. (Az európai amputációs statisztikák élén állunk sajnos) A két betegség mindegyikének veszélyes következménye lehet a kialakuló sebek okozta állapotromlás, így ezen krónikus sebek kialakulásának csökkentése céljából fejlesztettük ki a végtagmentő applikációt, ami a sürgősen bajba került betegek ellátásának támogatása mellett a prevenciót is nagymértékben segíti. Azonban azt is látni kell, hogy nem elegendő a betegek támogatása, valamint az ellátói oldalon sem lehet mindenki specialista - így a beteg orvos kommunikáció mellett az orvosi applikációs felülettel a kollégák munkáját is segíteni kívánjuk. Így a betegek elérése sokkal effektívebb, és már több mint 14 ezer beteg használja az applikációt.
A fejlesztés korai szakaszában az applikációt fejlesztő egyik informatikus kolléga a képek elemzésekor hasonlóságot vélt felfedezni a saját hozzátartozója lábával - aki addig nem akart orvoshoz menni, hiszen régebben is begyógyultak a sebei!
A prototípus applikációval elvégezték az érintett otthonában az állapot felmérést és annak eredményével már rá tudták beszélni az illetőt, hogy elmenjen orvoshoz- így az időben megkezdett szakszerű kezelésnek köszönhetően megmenekült a lába.