IME Innováció Menedzsment Egészségügy

Beköszöntő

2026-01-09T10:29:31+00:00

Kórházi tartozások egy informatikai szállító szemével

2026-01-09T12:01:06+00:00

Bevezetés: A kórházi tartozásállomány mértékének, változásainak és hatásainak bemutatása a közfinanszírozott egészségügyi ellátóhálózat egyik informatikai beszállítójának a szemszögéből.

Célkitűzés: Elemzésünk célja a kórházi tartozásállomány vizsgálata egy kórházi információs rendszert szállító piaci szereplő szemszögéből, kiemelt figyelemmel arra, hogy a szolgáltató KKV elérhető kintlévőség adatiból milyen összefüggések mutathatók be, illetve milyen hatások érvényesülnek az irányában fennálló tartozás mértékének változásában. Célunk feltárni azokat az okokat és hatásokat, amelyek a közfinanszírozott szolgáltatók informatikai szállítóval szemben fennálló tartozásának volumenét meghatározzák, illetve befolyásolják.

Módszerek: Az retrospektív elemzéshez az adatokat a vizsgált kórházi információs rendszer szállítójának saját adatai biztosították, illetve a nyilvánosan elérhető országos kórházi tartozásállomány adatok adják. Az elemzés során szignifikancia szinteket és korrelációs együtthatókat vizsgáltunk különböző statisztikai módszerekkel.

Eredmények: A vizsgálat eredményeként kimutathatóvá válik, hogy az állami konszolidációs beavatkozásoktól függően sok egyéb helyi hatás is befolyásolja az adott intézmény fizetési hajlandóságát, illetve a tartozások felhalmozásának dinamikáját.

Következtetés: Az adatok elemzése, az okok őszinte feltárása, hatásainak vizsgálata és azok intézményenkénti összehasonlítása bemutatja, hogy a központi konszolidációtól függetlenül sok egyéb szempont is befolyásolja a tartozásállomány változás dinamizmusát. Ezeknek az okoknak a detektálása és kezelése lehetőséget ad a kórházi tartozások csökkentésére, az egészségügyi beszállítók finanszírozási terheinek az enyhítésére. A cikkben kidolgozott függvény felhasználása lehetőséget ad az egészségügyi ágazat hatékonyabb működésére, illetve nem utolsó sorban a kiszámítható pénzügyi környezet biztosításával a jobban működő beszállítók termékein és szolgáltatásain keresztül nagyobb betegbiztonság is elérhető.

A virtuális valóság az egészségügyi oktatásban

2026-01-09T12:01:06+00:00

Absztrakt

Háttér: A virtuális valóság (VR) széles körben terjed az egészségügyi oktatásban, miközben a rendszerszintű integráció és a skálázhatóság kérdései még mindig tisztázatlanok. Nemzetközi és hazai kutatási eredmények és azok narratív áttekintései alapján megállapítható a technikai és gazdasági hatékonyság, ugyanakkor rámutatnak a tervezési minőségben rejlő veszélyekre, valamint a percepciós anomáliák, mint a „cybersickness” kockázataira és az oktatói szerepek újradefiniálásának szükségességére ^[^1,2^].

Cél: Egy országosan menedzselt, központosított VR‑oktatási központ (VR‑hub) egészségügyi képzésbe történő bevezetésének bemutatása. A cikk a modell szakirodalmi megalapozását, gazdasági‑szervezeti érveit, valamint egy hazai pilot (OMSZ – kríziskezelés) tapasztalatait és tanulságait ismerteti.

Módszerek:

Szakirodalmi szintézis (2018–2025), a VR tanulási hatásainak, megvalósítási modelljeinek és mellékhatásainak vizsgálatával.
Koncepcionális rendszerterv az országos VR hub-ra (architektúra, minőségbiztosítás, LMS-integráció, logisztika).
Pilot projekt - kvázikísérlet az OMSZ-nál, kríziskezelési képzés párhuzamos jelenléti és VR-megoldással, elő- és utótesztekkel, időméréssel és elégedettségi skálákkal.

Eredmények: A nemzetközi és hazai kutatási tapasztalatok alapján a VR különösen komplex, kockázatos és ritkán gyakorolható helyzetekben mutat közepes vagy nagy tanulási előnyt, ha az interakció aktív és a didaktikai célokhoz illeszkedik ^[³^]. Dr. Kádár Balázzsal közösen végzett kisérleti oktatás keretein belül végzett méréseink a következő eredményeket adták; a VR-csoportban ~30%-os időnyereség, ≥4/5 átlagos elégedettség és 93%-ban pozitív irányú tanulási kimenet volt mérhető. A fajlagos költség szimuláció szerint középtávon >20%-os csökkenés érhető el centralizált modellben. A VR sickness előfordulása alacsony (<5%) és főként átmeneti tünetekkel járt.^[⁴^].

Következtetés: A virtuális valóság alapú oktatási központ értékalapú logikával ötvözi a protokollizált, visszamérhető minőséget és a csökkenő fajlagos költséget. Jelenlegi körülmények között, bevezetéséhez szükséges a „hub and spoke” logisztikai modell, tananyag standardizálás és az oktatói „VR facilitátor” képzés, valamint az akkreditációs és finanszírozási keretek kialakítása. A pilot eredmények alátámasztják a modell hazai relevanciáját, de megfogalmazzák a további multicentrikus vizsgálatok és ROI-követés igényét ^[⁴^].

Hogyan készítsünk beteginformációs portált?

2026-01-09T12:01:06+00:00

A betegedukációs portálok létrehozása és működtetése kiemelkedő jelentőséggel bír a páciensek tájékozottságának és kezelésük eredményességének javításában. Az „urodoki.hu” weboldal példáján keresztül bemutatjuk, hogyan válhat egy ilyen platform megbízható, érthető és reklámmentes információforrássá, amely az orvosok és betegek közötti kommunikációt támogatja. Az oldal tartalma a korszerű európai irányelveken alapul, rendszeresen frissített, és közérthető nyelven kerül bemutatásra. Kiemelt figyelmet fordítottunk a vizuális anyagokra és videókra, amelyek nemcsak az információk könnyebb feldolgozását segítik, hanem a betegek szorongását is csökkentik. Az online kampányok – például a heredaganat korai felismerését célzó kampány – széles körű tájékoztatást nyújtanak, miközben előremozdítják a korai diagnózist és a túlélési esélyek javítását. A digitális megoldások nemcsak a betegedukációt forradalmasítják, hanem az egészségügyi ellátás hatékonyságát is növelik, miközben aktívan bevonják a pácienseket saját gyógyulásuk folyamatába.

A mesterséges intelligencia szerepe a stroke-ellátásban

2026-01-09T12:01:06+00:00

A mesterséges intelligencia (MI) az életünk és a tudomány számos területén egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, így a medicinában is. Orvosi felhasználása elsősorban olyan klinikai döntéstámogató megoldások részeként történik, amelyek orvosi képalkotók automatizált képelemzése és egyéb releváns klinikai információk felismerése és kinyerése segítségével az egyre komplexebbé váló diagnózisalkotást gyorsabbá, pontosabbá és egységesen magas színvonalúvá tehetik. Ezáltal hatékony és személyre szabott terápiás döntéseket alapozhatnak meg, valamint időt és munkát takaríthatnak meg egy humánerőforrás-szegény ágazatban. Az integrált telemedicinás megoldások komplexebb betegutak esetén az egészségügyi ellátók közötti kommunikáció hatékonyságát jelentősen növelhetik. Mivel a stroke akut ellátása során rendkívül gyorsan kell képalkotó diagnosztikára alapuló komplex döntéseket hozni egy ellátási hálózat több tagjának közreműködésével, ezért ideális felhasználási területe a MI alapú döntéstámogató megoldásoknak. Ebben a cikkben áttekintjük a MI potenciális és aktuális alkalmazási lehetőségeit a stroke ellátásban, ennek orvosszakmai, jogi-etikai és adatvédelmi vonatkozásait, és bemutatjuk a világviszonylatban is egyedülálló, a teljes magyarországi stroke-ellátó hálózatot lefedő MI alapú stroke teleradiológiai rendszert. Látni fogjuk, hogy bár a MI jobb minőségű és hatékonyabb betegellátást tehet lehetővé, de megfelelő működtetéséhez elengedhetetlen a humán szakmai és etikai kontroll.

Digitális technológiák alkalmazása az egészségügyi hulladékok kezelésében az antimikrobás rezisztencia visszaszorítása érdekében

2026-01-09T12:01:06+00:00

Az antimikrobás rezisztencia (AMR) világméretű és egyre fokozódó közegészségügyi probléma, naponta ezrek halnak meg kezelésre nem reagáló fertőzésekben. Az előrejelzések szerint 2050-re a rezisztens kórokozók több halálesetet okoznak majd, mint a hemato-onkológiai malignitások. Éppen ezért sürgős, hatékony fellépés szükséges, minden lehetséges módon és eszközzel.

Az egészségügyben hagyományosan az antimikrobás szerek megfelelő alkalmazása és annak felügyelete, az antimikrobás stewardship összpontosít az AMR kezelésére, de emellett az egészségügyi hulladék megfelelő kezelése is elősegíti az AMR terjedésének visszaszorítását. Ha a nem megfelelően kezelt hulladékból gyógyszermaradványok és rezisztens kórokozók kerülnek ki a természeti környezetbe, a környezeti mikrobák révén a rezisztenciagének tovább terjedhetnek, és a táplálkozási hálózaton keresztül rezisztens mikroorganizmusok jutnak vissza az emberekhez.

Az egészségügyi hulladék megfelelő intézményi kezelésében segíthetnek a különböző digitális technológiák, melyek az általános adatkezelési és logisztikai támogatáson túl speciális hulladékfeldolgozási technológiákat is tudnak támogatni. Cikkünkben a már meglévő és a fejlesztés alatt álló, hulladékkezelésben alkalmazható digitális technológiákról, azok előnyeiről szeretnénk összefoglaló áttekintést adni.

Cikkünk az Európai Unió által szakmailag és anyagilag támogatott AMR EDUCare projekt (www.amreducare.eu) „Antimikrobás hulladékok kezelése az egészségügyben” című kurzusára támaszkodik.

Betegbiztonság a kezdetektől!

2026-01-09T10:29:34+00:00