Iustum Aequum Salutare

MI jártasság a jogi mesterséges intelligencia rendszerekben: egy gyakorlati megközelítés

Gizem Gültekin-Várkonyi — 2025-12-10

A jogi mesterséges intelligencia-rendszereket világszerte egyre gyakrabban alkalmazzák igazságügyi és jogi rendszerek alkalmazói és szolgáltatói különféle célokra. E rendszerek ugyan ígéretes előnyöket kínálnak, például a torzítás csökkentése, a hatékonyság és az elszámoltathatóság növelése terén, alkalmazásuk jelentős kockázatokkal is jár, melynek során a lehetőségek, valamint az etikus és jogilag megalapozott fejlesztés és működtetés közötti egyensúly fennartása szükséges. A mesterséges intelligencia ismeretek amelyek az Európai Unió MI rendelete (AI Act) alapján jogi követelményként is megjelennek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy az alkalmazók és szolgáltatók felelősségteljes és etikus módon alkalmazzák ezeket a technológiákat. A tanulmány elemzi az MI jártasság fogalmát, bemutatja a jogi MI rendszerek előnyeit és kockázatait, és ezeket egy szélesebb körű, etikai alapú jogi MI-rendszer kontextusába helyezi. A tanulmány gyakorlati eredménye egy kérdőív formájában megfogalmazott útmutató, amely eszközként szolgálhat az alkalmazók és szolgáltatók számára a kockázatok, előnyök és érintetti szempontok értékelésére, elősegítve ezzel a társadalmi és szabályozási elvárásoknak való megfelelést.

Az AI és a szerzői jogi kihívás

Anikó Grad-Gyenge — 2025-12-10

Az AI és a szerzői jogi kihívás című tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog kapcsolatának egyes kihívásait elemzi, elsősorban európai uniós fókusszal.

A tanulmány vizsgálja a bemeneti oldallal kapcsolatban felvetődő kérdéseket, különös tekintettel az uniós szabályozásból fakadó kihívásokra és a folyamatosan alakuló joggyakorlatra. Ezen belül elemzi a CDSM-irányelvbeli szöveg- és adatbányászati kivételt és a vonatkozó, alakulóban lvő bírói gyakorlatot (LAION-ügy, illetve a magyar kezdeményezésű Like Company ügy).

Ezen túlmenően elemzésre kerülnek a generatív MI-gyakorlatok, vizsgálja a kimenettel kapcsolatos lehetséges jogi értékeléseket is, ide értve az átakító jellegű szabad felhasználásokat, a stílus védelmét (utalva a Pelham II-esetben a főtanácsnok által mondottakra). Továbbá ebben a kontextusban vizsgálja a jogosulti szervezetek nyílt leveleit és egyéb policy dokumentumait.

E két aspektusból a tanulmány az európai uniós szerzői jogi keretrendszerben vizsgálja azt az újabb szabályozási kísérletet, amely az AI Act szerzői jogi tartalmú szabályai útján valósult meg és amelynek egy Code of Practice (Gyakorlati Kódex) az útmutatója. Mivel a tanulmány lezárása idején még csak a szakértői változat áll rendelkezésre, ezért ennek egyelőre csak a várható gyakorlati hatásai kerülnek bemutatásra.

A kriptoeszközben történő javadalmazás lehetőségei és feltételei nemzetközi összehasonlításban

Zsolt Halasz — 2025-12-10

A kriptoeszközben történő javadalmazás iránt a kriptoeszközök elterjedésével párhuzamosan növekszik az érdeklődés. E lehetőség azonban munkajogi és pénzügyi jogi kérdéseket egyaránt felvet. Míg a pénzügyi szabályozást illetően e kérdés inkább összefügg a kriptoeszközökre vonatkozó általános szabályozás megalkotásával, addig a munkajogi rendelkezések, különösen azok munkabér védelmére vonatkozó elemei komoly korlátokat jelentenek a kriptojavadalmazás elterjedésének. E témát érintik mind a nemzetközi, mind az európai (EU), mind pedig a nemzeti (tagállami) szabályozások vonatkozó elemei. A szabályozás nemzetközi és nemzeti eszközei rendkívül szűkre szabják a munkaviszony keretében kriptoeszközben történő javadalmazás lehetőségét, leginkább a választható természetbeni juttatások (cafetéria elemek) közé száműzve azokat. Megállapítható, hogy jelenleg a javadalmazás ezen módja még annyira újszerű, hogy a jogalkotás oldaláról szinte sehol sem láthatunk a témára vonatkozó speciális szabályokat, addig a bírósági gyakorlat a világ számos országában az USA-tól az Egyesült Arab Emirátusokig a jogalkotóhoz képest sokkal rugalmasabban állnak e kérdéshez. Jelen tanulmány célja annak áttekintése, hogy a munkaviszony keretében kifizetett javadalmazás elemei közé miként illeszthetők be a kriptoeszközök egyes fajtái.

Az egyéni kegyelem a jogállamban

József Petrétei — 2025-12-12

Az egyéni kegyelem fogalmát az Alaptörvény nem állapítja meg, ezt a lehetőséget csupán a köztársasági elnök hatásköri szabályaként rögzíti. Felmerül a kérdés, hogy milyen viszonyban áll egymással a kegyelem intézménye és a jog. Erre három, leegyszerűsített válasz lehetséges: az egyik szerint a „kegyelem megelőzi a jogot”, vagyis a kegyelmezés teljesen jogmentes intézmény. A másik megközelítés szerint a kegyelem a jognak megfelelően adható, vagyis „jog szerinti kegyelmet” lehet csak adományozni, mert a kegyelemzés – mint állami cselekvés – ugyanis a jogállamiságnak van alárendelve. A harmadik csoportba azok a vélemények sorolhatók, amelyek az államfői kegyelem eltörlése mellett érvelnek a „kegyelem helyett jog” jelszóval. A tanulmány áttekinti azokat az érveket, amelyek az államfői kegyelem mellett szólnak, és amelyek alapján kirajzolódik a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogának gyakorlásával kapcsolatos jogállami követelmény- és elvárásrendszer. Ennek során tárgyalja a kegyelem indokoltságát a jogállamban, a kegyelem és hatalommegosztás viszonyát, a kegyelmezés szempontjait, kivételességét és tilalmait, továbbá önkényességének és szabályozásának problémáit, valamint az államfői döntés sajátosságait.

Digitalizáció a közigazgatásban

Petra Lea Láncos — 2025-12-12

Konferencia-bevezető.

A közigazgatási szolgáltatások digitalizációjának kihívásai

Csaba Borboly — 2025-12-12

A tanulmány célja áttekinteni a digitalizáció központi szerepét a közigazgatási átalakulásban. A regionális kontextusban felvetett problémák között szerepel a belső munkafolyamatok és állampolgári szolgáltatások digitalizációjának elterjedése, valamint a lakosság felkészítésének fontossága a digitális kompetenciák terén. Fontosnak tartottuk kitérni arra, hogy hogyan befolyásolják ezek a tényezők a közigazgatási folyamatokat és az online felületek használatának elterjedését. Megvizsgáltuk, hogy a különböző elektronikus módon elérhető adatlapok és formanyomtatványok, valamint a nyilvántartások és adatbázisok összekapcsolása mennyire tudja felgyorsítani és leegyszerűsíteni az ügyintézést, megkönnyítve ezzel a lakosság számára a közigazgatási folyamatokhoz való hozzáférést és azokban való részvételt.
A tanulmány központi kérdésköre a helyi közigazgatási szolgáltatások digitalizációs folyamatai közötti különbségek, az Észtországban, Magyarországon, valamint Romániában alkalmazott különböző megközelítések elemzése egy hatékonyabb digitális stratégia és inkluzívabb közigazgatás kialakítása érdekében.

Az automatizált döntéshozatalról erényetikai megközelítésben

Ádám Csigi — 2025-12-12

Jelen tanulmány első felében vázolni törekszik a közigazgatás strukturális fejlődése mögött meghúzódó olyan célkitűzéseket, mint a hatékonyság és eredményesség, valamint az ennek igényével végbemenő digitalizációt, megjelenő automatizált döntéshozatali eljárásokat, a mesterséges intelligencia alkalmazásának térnyerését. A tanulmány második felében ennek a tendenciának az általános jellegét vizsgálja meg erényetikai nézőpontból, tekintettel annak kihívásaira a mesterséges intelligencia használatán, az automatizált eljárásokon, az automatizált döntéshozatalon keresztül. A tanulmány tézise, hogy az eredményesség és hatékonyság jegyében történő minél fokozottabban automatizálódó döntéshozatali eljárások, valamint a mesterséges intelligencia egyre széleskörűbb alkalmazása erényetikai szempontok szerint értékelve nem segítik az egyének személyes kiteljesedését, morális fejlődését, illetve problematikussá teszik az egyéni felelősségvállalás lehetőségét.

A digitális adatok és az adatgazdálkodás jelentősége, társadalmi környezete és az adathasználat egyes szempontjainak bemutatása

László Kun — 2025-12-12

A digitalizáció az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb, átfogó társadalmi-gazdasági változása, amely nem kizárólag a már meglévő folyamatok digitális eszközökkel történő elvégzését jelenti, hanem sok szempontból alakította és alakítja a társadalom, a gazdaság belső viszonyait is és létrehoz új megoldásokat (elegendő példaként a mostanában nagy visszhangot keltő mesterséges intelligenciára és a használatával kapcsolatos, lehetséges következményekkel foglalkozó vitákra gondolni).
A digitalizáció alapját jelentő, a digitális adatok tárolásával, továbbításával és feldolgozásával működő eszközök széles körben elterjedtek a társadalom legkülönbözőbb szféráiban, ma már szinte minden szervezet használja ezeket mindennapi tevékenységében. A digitális technológián alapuló informatikai eszközök, megoldások közös és technológia-független jellemzője, hogy működésük digitális adat- és információ alapú és ezek az eszközök a digitális adatok használatán, továbbításán alapuló, sok esetben nagy kiterjedésű, akár globális méretű informatikai hálózatokat alkotnak. A digitális technológia térhódítása és a szervezetek működéséhez szükséges alap-infrastruktúrává válása kiemelten fontos feladattá és ezzel egyidejűleg lehetőséggé tette a digitális adatokkal gazdálkodás megfelelő megvalósítását minden szervezet részére.
A cikk – többek között az adatokkal gazdálkodás szempontjából kritikus adattudatosság fejlesztése érdekében – áttekinti az adat fogalmát, a legfontosabb adatdefiníciókat, az adatgazdálkodás számára meghatározó külső körülményeket, befolyásoló tényezőket és összefoglal néhány olyan szempontot, amelyeket indokolt figyelembe venni az adatok kezelése során.

Digitalizált hitelképességvizsgálat: szigorúbb szabályozás, bonyolultabb folyamat?

Veronika Lakatos — 2025-12-12

A digitális térben egyre egyszerűbb és gyorsabb, és emiatt egyre veszélyesebb is a hitelhez jutás. A hitelezők kötelezően hitelképesség-vizsgálatot végeznek hitelnyújtás előtt, azonban mégis létezik túladósodottság az európai pénzügyi piacon. Az EU új fogyasztói hitel irányelve megerősíti a hitelképességvizsgálat fontosságát, de a szabályozás még mindig nem lesz várhatóan egységes az egyes tagállamokban. Emellett a pénzügyi környezet folyamatosan átalakul: az open banking után már open finance ökoszisztéma épül, amely lehetővé teszi a pénzügyi adatok megosztását nemcsak a bankok, hanem különböző pénzügyi szolgáltatók között is. Az open finance keretében az ügyfelek pénzügyi adatai hozzáférhetővé válnak harmadik felek számára, amennyiben az ügyfél beleegyezését adja. Ez lehetővé teszi a pénzügyi szolgáltatók számára, hogy pontosabb és részletesebb információk alapján nyújtsák személyre szabott szolgáltatásaikat, valamint a hitelképesség-vizsgálatok is átalakulnak: a jövőben, az eddig szokásos információk helyett, ill. mellett az ügyfelek banki tranzakcióin alapuló hitelpontozási modellezés is megvalósíthatóvá válik. Az EU új szabályozási tervezete, a pénzügyi adatokhoz való hozzáférésről szóló új rendelet tervezet a fogyasztó kezébe adja majd a döntést, hogy meg akarja-e osztani az adatait a pénzügyi szolgáltatóval. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a fogyasztó képes lesz-e átlátni ezen döntésének következményét.

Munkavédelem a digitalizált világban

Kinga Nagyné Hokstok — 2025-12-12

A tanulmány a digitális munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszerek bevezetésének kihívásait és lehetőségeit vizsgálja. Az új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, viselhető eszközök és IoT, forradalmasítják a munkavédelmet, de nem helyettesíthetik a meglévő eljárásokat. A sikeres bevezetés kulcsa a megfelelő erőforrások biztosítása, beleértve a gyakorlati kódexeket, útmutatókat és képzési anyagokat. Az intelligens rendszerek hatékonyan azonosítják és mérik az adatokat, csökkentve a munkavállalók kockázatát és optimalizálva a balesetek kivizsgálását. Ugyanakkor az új technológiák etikai és adatvédelmi kérdéseket is felvetnek, amelyekre figyelmet kell fordítani. A hatóságok szerepe kulcsfontosságú a jogi keretek kialakításában és a kockázatok nyomon követésében. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a digitális rendszerek bevezetése nemcsak technikai, hanem társadalmi és jogi kihívásokkal is jár. Az adatvédelem, a tulajdonjog és a biztonság kérdései mellett a munkavállalók magánéletének védelme is kiemelt fontosságú. A digitális rendszerek alkalmazása a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén jelentős előnyökkel járhat, de csak akkor, ha a bevezetésük átgondolt és jól szabályozott.

Okosfalvak, esély a kistelepülések fejlesztésére

Anett Ott — 2025-12-12

A kis lélekszámú települések problémaköre egy aktuális probléma. Elnéptelenedésük elleni küzdelem folyamatos és visszatérő. Jelen tanulmányban egy olyan lehetőséget vázolok fel, mely kissé futurisztikus, hazánkban még gyerekcipőben járó fejlesztési lehetőség. Az okosfalvak az elmúlt 5-6 évben kerültek a településfejlesztés lehetőségei közé, inkább ezen belül is különböző okos lehetőségeket vizsgálok, melyekkel javítani lehetne a falvak helyzetén. Vonzóbbá lehetne tenni a fiatalok számára. Sok problémába ütközik a maga a megvalósítás, hiszen hazánkban az elsődleges fejlesztést az infrastruktúrába kellene invesztálni ahhoz, hogy megvalósíthatóak legyenek az okosfalu fejlesztések. Ugyan találunk már hazai szinten is okosfalu fejlesztéseket, mind a mezőgazdaság, mind a turizmus körében. Foglalkozom az elektronikus közigazgatás helyzetével, különböző okos lehetőségekkel, és természetesen vizsgálom azt is, hogy külföldön minént valósítottak már meg hasonló törekvéseket. A végkifejlet az maga az okos térség kialakítása lenne, mely már egy jövőbe nyúló törekvés. A fejlődésnek akár a kistérségek feltámasztása is lehetne az egyik motorja, hiszen ezzel is a közösségépítést támogatnánk, és ahol van közösség, ott lesz törekvés is. Ahhoz, hogy ezek az okofalu fejlesztések még inkább elterjedjenek szükség van helyi közösségre, akinek van jövőképe, tehát van tervük a jövőre nézve, szükség van kreativitásra, elkötelezettségre, és feltétlen szükséges a fenntarthatóságra való törekvésük, ezen az úton haladva lehet elérni a fejlődést.

A digitalizáció korának közigazgatása a digitális szakadék tükrében – még mindig a sikerekre várva?

Zita Szakálné Szabó — 2025-12-12

Az elmúlt éveket jellemző digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását, hiszen egyre többen intézik ügyeiket az interneten keresztül és veszik igénybe az e-közigazgatás nyújtotta lehetőségeket. De a 2005. április 1-jén bevezetett kormányzati portál Ügyfélkapuján keresztül intézett adóbevallás és más okmányirodai ügyek intézése óta eltelt közel húsz év alatt hogyan és hova fejlődött Magyarország digitális gazdasága és társadalma? A Szonda Ipsos Infokommunikációs Osztály kutatói 2006 júniusában három alapvető kérdéskör mentén vizsgálták az addigra közel egy éve használható online ügyintézés lehetőségeire vonatkozó ismereteket, az Ügyfélkapu ismeretségét, valamint a digitális aláírás fogadtatását, illetve elterjedtségét. A kutatási jelentés összegzéseként a felmérés készítői akkor megállapították, hogy „az elektronikus közigazgatás magyarországi elérhetőségéről a lakosság többségének [...] nincs tudomása, vagy csak nagyon halvány fogalma van.”[1] A magyar lakosság szkeptikusan állt akkor az e-ügyintézés elterjedésével szemben, még akkor is, ha az Európai Unióban az e-közszolgáltatásokat igénybe vevő személyek 55%-a a lehetőségekről meglehetősen pozitívan nyilatkozott.
Ezeknek az eredményeknek, valamint a saját, nem reprezentatív kutatásom eredményeinek alapján vizsgáltam meg, hogy az e-közigazgatás milyen mértékű változást hozott, valamint, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors ütemű fejlődése a társadalom és a gazdaság fejlődésében és átalakulásában milyen irányt vettek, hogy napjainkban mekkora a digitális szakadék és az milyen kapcsolatban áll esetlegesen a digitális érettséggel.

[1] Csüllög Krisztina – Varga Anikó: Felmérés a hazai e-közigazgatás lakossági fogadtatásáról. Információs Társadalom, 2007/1. 96.

Könyvismertetés: Hámori Antal – Hamar Farkas – Neszmélyi György Iván – Veres Zoltán (szerk.): Fogyasztóvédelem – fogyasztóvédelmi jog.

László Vértesy — 2025-12-12

könyvismertetés

A második Adatnap

Álmos Ungvári — 2025-12-12

Beszámoló konferenciáról.

Kutatók Éjszakája – avagy mi a közös a farkasokban, a vadászokban és a zenészekben?

Balázs Szabolcs Gerencsér — 2025-12-12

Beszámoló.