Iustum Aequum Salutare

Gyászbeszéd

2024-10-10T13:55:59+00:00

Péteri Zoltán gyászmiséjén elhagzott beszéd.

Emlékezés Péteri Zoltán professzor úrra

2024-10-10T13:56:00+00:00

Emlékbeszéd Péteri Zoltán gyásszertartásán.

Péteri Zoltán emléke

2024-10-10T13:56:00+00:00

Péteri Zoltán emlékére.

Gustav Radbruch levele Péteri Zoltánnak

2024-10-10T13:56:00+00:00

Péteri Zoltán emlékére.

A formalizmus és az adatvédelmi ombudsman joggyakorlata

2024-10-10T13:56:01+00:00

Tanulmányunk az alkotmányjog és a jogelmélet határán igyekszik a tudományos diskurzust lehorgonyozni, amennyiben a tíz éve megszűnt adatvédelmi ombudsman jogintézményének joggyakorlatát szeretné a jogszabályalapú pozitivizmus (a tanulmány érvelésében a formalizmus) és az alapjogvédő informális fundamentalizmus között elhelyezni. Érvelésünk szerint az adatvédelmi ombudsman joggyakorlata informális. Ennél azonban többet is állítunk. Eszerint, maga a jogi formalizmus az alkotmányos döntéshozatalban empirikus vizsgálati kérdéseket vet fel. Tanulmányunk számos megállapítása a jogi formalizmus ellen kihívást fogalmaz meg. Ugyanakkor nem a jogi formalizmus normativitását kérdőjelezzük meg, hanem azt állítjuk, hogy ezen normatív kijelentések deskriptív módszerekkel nem igazolhatóak. A tanulmány gazdag jogeset-feldolgozása értékes forrása lehet más későbbi kutatásoknak is.

Aristotelés és a jogviták elemzésének hagyománya

2024-10-10T13:56:01+00:00

Aristotelés Rétorikája már az antikvitásban is fölmerült a hellenisztikus ügyállástanok egyik lehetséges forrásaként, és a modern kutatás is több ízben foglalkozott e hatás leírásával. A források hiánya miatt az ilyen vállalkozás nem sok sikerrel kecsegtet, ugyanakkor érvényes kérdés, hogy a Rétorika tanulmányozása mennyiben segíthet az ügyállástanok fejlődésének a megértésében – ha hatás helyett párhuzamokról beszélünk. A dolgozat első fele azt vizsgálja, hogy a mű jogviták elemzése szempontjából releváns részei közül melyek tekinthetők sajátosan aristotelésinek: összehasonlítási alapként az Anaximenésnek tulajdonított Rhetorica ad Alexandrum szolgál, ez utóbbit ugyanis a szakirodalom a rétorikai hagyományhoz közelebb állónak szokta tekinteni. A dolgozat második fele egy részkérdéssel foglalkozik: a „minőség” (poiotés) ügyállásának az aleseteivel, amelyek hermagorasi leírását Cicero és Quintilianus egyaránt problematikusnak tekinti, ugyanakkor szembeötlő a hasonlóságuk a Rétorika jogsértésre vonatkozó toposainak tagolásával.

Aki őrködik az államszervezet demokratikus működése felett

2024-10-10T13:56:02+00:00

Az Alaptörvény kilencedik módosítása jelentősen átalakította a különleges jogrendi, így a szükségállapotra vonatkozó szabályozást is. Ennek következtében a rendkívüli intézkedések meghozatalára immár nem a köztársasági elnök, hanem a Kormány válik jogosulttá. A nemzetközi trendeket szemlélve és az információs technológia fejlődését vizsgálva a szabályozás átalakítása szükségszerű volt. Ugyanakkor érdemes figyelmet szentelni annak, hogy a módosítás miként viszonyul az államfő jogállásához. Tanulmányomban megvizsgálom az államfő jogállására vonatkozó hatályos szabályozás releváns elemeit, ennek keretében meghatározom a magyar államszervezetben betöltött szerepét. Vizsgálom a szükségállapotra vonatkozó korábbi és jelenlegi normákat. Ezek alapján következtetek arra, hogy az új rendszer alkalmas-e minden lehetséges válsághelyzet kezelésére, kellően hatékony-e és arra, hogy összhangban áll-e az államfő intézményre vonatkozó szabályozással.

A termőföldárak alapkérdései Magyarországon

2024-10-10T13:56:03+00:00

A szerzők tanulmányukban – figyelemmel a legújabb jogszabályi változásokra – a magyarországi termőföldárak kialakításának gyakorlatát mutatják be és elemzik, amely során tekintettel vannak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a mezőgazdasági igazgatási szerv lehetőségeire, valamint a vonatkozó bírósági gyakorlatra. A tanulmány az alkotmányi és törvényi rendelkezésekből kiindulva pragmatikus példákon keresztül ismerteti a termőföldárak meghatározásával összefüggő régi-új problémakört. A tanulmányban megállapítást nyer, hogy a termőföldárak meghatározásában, illetve azok aránytalanságának megállapításával kapcsolatban továbbra is meghatározó szerep jut az igazságügyi szakértői véleményeknek, amelyet a bíróságok valamennyi esetben figyelembe vesznek döntésük kialakításakor. Ezenfelül elmondható, hogy számos ’megválaszolatlan’, eddig bírósági döntéssel sem érintett kérdés áll nyitva, mint a szerződésbe foglalt ügyvédi munkadíj vagy (igazságügyi) szakértői vélemény költség viselésének ügye.

Whistleblowing mint közlés

2024-10-10T13:56:03+00:00

Jelen tanulmányban a whistleblowing jelenségének szólásszabadsággal kapcsolatos értelmezésére vállalkozunk. A tanulmány három kiemelt szerkezeti elemre bontható. Elsőként a whisteblowing fogalmát ismertetjük, bemutatva a jelenség konceptualizálásának nehézségeit és kihívásait. Ezt követően a whistleblowing alapjogi megítélésének elméleti megalapozására teszünk kísérletet, amely teoretikus alapot ad az utolsó, egyben harmadik szegmensnek, a whistleblowing esetek elemzésére az Emberi Jogok Európai Bíróság gyakorlatának tükrében. A tanulmány módszertanát tekintve másodelemzésre (desk research) és jogi esettanulmányokra épül. A tanulmány célja kettős. Egyfelől, beható képet szeretnénk kínálni a whistleblowing jogi elemzéséhez és értelmezéséhez, másfelől, bekívánjuk mutatni, hogy a whistleblowing szólásszabadsággal kapcsolatos gyakorlata milyen jogi tesztek és mércék szerint történik, illetve e tesztek milyen változásokon mentek keresztül az elmúlt években.

A vadászatra jogosult vadkármegelőzési kötelezettségének elméleti és gyakorlati kérdései

2024-10-10T13:56:04+00:00

A vadászatra jogosultat abszolút helytállási kötelezettség terheli a vadkár megtérítéséért, ezért a vadkár megtérítése iránti igény érvényesítéséhez a földhasználónak nem kell bizonyítania, hogy a vadászatra jogosult a vadkármegelőzési kötelezettségének nem tett eleget, de a vadászatra jogosult sem mentheti ki magát a helytállás alól annak bizonyításával, hogy e kötelezettségét az adott helyzetben általában elvárható módon teljesítette. Ettől függetlenül a vadászatra jogosultat terhelő sokrétű vadkármegelőzési kötelezettség megszegésének a vadászatra jogosult és a földhasználó között a vadkár bekövetkezése folytán keletkező magánjogi jogviszonyban is lehetnek jogkövetkezményei. Ennek igazolása érdekében a tanulmány előbb a vadászatra jogosultat terhelő vadkármegelőzési kötelezettség tartalmát és a vadkármegelőzéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselésének kérdését vizsgálja meg, majd mindezek fényében azt elemzi, hogy a vadászatra jogosultat terhelő vadkármegelőzési kötelezettség megszegése milyen jogkövetkezményeket vonhat maga után.

Senkit sem hagyhatunk hátra?

2024-10-10T13:56:04+00:00

Államoknak gyakran külföldön rekedt állampolgáraik kimenekítéséről kell gondoskodniuk. Ilyen akciókban Magyarország is érintett, hiszen csak az elmúlt pár évben öt kimenekítést kellett végrehajtania. Ennek ellenére a hazai szakirodalomban a téma eddig minimálisan került feldolgozásra.
A tanulmányban a kimenekítési műveletek egy altípusa, a nem harcolók kimenekítésére vonatkozó műveletek (non-combatant evacuation operation, NEO) kerültek részletes feldolgozásra. Ezen műveletek, habár a hazai szakirodalomban ismeretlenek, külföldön egyre növekvő figyelmet kapnak. Ennek ellenére definiálásukra és a nemzetközi jogban történő elhelyezésükre kimerítő kísérlet még nem történt. Így a tanulmány két fő célja a NEO-k meghatározása, valamint a műveletek nemzetközi joggal való viszonyának feltárása.
A tanulmány első részében az ismert állami és szakirodalmi meghatározások részletes elemzése után felállításra kerül a NEO-k munkadefiníciója, mely leírja az ilyen műveletek alapvető jellemzőit, és lehetőséget biztosít más fogalmaktól (pl. humanitárius intervenció) való elhatárolásra. A tanulmány második része dogmatikai elemzéssel tárja fel a NEO-k nemzetközi jogban elfoglalt helyét. Ehhez elengedhetetlen az állampolgárok külföldi védelmének (protection of nationals abroad) főbb jogi kérdéseinek az ismertetése és megválaszolása. A tanulmány fő konklúziója az, hogy a NEO nem egy önálló jogintézmény, hanem egy művelttípus, amivel kapcsolatban ugyanakkor számos jogilag releváns kérdés azonosítható.

Mögöttes felelősség a német adójogban – követendő minta vagy kerülendő út?

2024-10-10T13:56:05+00:00

A jelen tanulmány célja, hogy az adó megfizetésére kötelezés területén felmerült hazai jogértelmezési kérdésekre külföldi „jó gyakorlatot” találjon. Ehhez megfelelő a német szabályozási környezet és joggyakorlat. Tanulmányomban elsőként a német adózás rendjéről szóló törvény (Abgabenordnung) jellemzőivel, szerkezetével foglalkozom. Másodikként a helytállásra kötelezés jogintézményének általános jellemzőire térek ki. Harmadikként a jogintézmény anyagi jogi oldalát, a helytállásra kötelezetteket érintő rendelkezéseket fejtem ki részletesen. Negyedikként a helytállásra kötelezés eljárásjogi oldalának, a kötelezés folyamatának lényeges rendelkezéseit ismertetem. Végül összefoglalom a német rendszer működését és meghatározom annak leglényegesebb jellemzőit. Következtetésként megállapítható, hogy az követendő mintát jelent a magyar szabályozás számára. Ez kiemelten érvényes a jogállásoknál és jogorvoslati jog terjedelmét illetően. De a kép árnyalt, mert van olyan terület, így a jogintézmény hatékonyságának kérdése, amit nem lehet kritikátlanul követni.

A multinacionális vállalatok adóelkerülése ellen jogalkotás útján való fellépés nehézségei uniós és nemzetközi szinten

2024-10-10T13:56:05+00:00

Napjainkban komoly kihívást jelent az államok számára a multinacionális vállalatok által alkalmazott különböző adóelkerülési technikák, hiszen emiatt jelentős költségvetési bevételektől esnek el. Nem véletlen, hogy a 2008-2009-es gazdasági világválságot követően előtérbe kerültek azok az elképzelések, amelyek uniós, illetve nemzetközi szinten egyaránt jogalkotással kívánják megoldani ezt a problémát. E tekintetben viszont hiába van elvi egyetértés az országok között, a gyakorlatban több olyan tényező is van, amely akadályát képezi a jogalkotás útján való fellépésnek. Jelen tanulmányban ezeket a tényezőket fogjuk megvizsgálni. Összességében véve látni fogjuk, hogy a média és a NGO-k oldaláról érkező nyomásgyakorlás – noha kezdetben inkább akadályként jelentkezett – fokozatosan meg tudja törni az államok ellenállását. Ennek a folyamatnak a csúcspontja a globális minimumadó nemzetközi színtéren történő elfogadása, majd annak uniós implementációja.

Konferenciabeszámoló – A Magyar Rendészettudományi Társaság Településbiztonsági Tagozatának első online szakmai estjéről

2024-10-10T13:56:06+00:00

konferenciabeszámoló

Könyvismertetés – Jancsó András – Darabos Ádám (szerk.): Rerum novarum 130 – Tanulmányok az első szociális enciklikáról

2024-10-10T13:56:06+00:00

könyvismertetés