Drainage network development in the Pannonian Basin
Abstract
The evolution and development of the greatest rivers in the Pannonian Basin have been investigated for almost 150 years. At the end of the Late Miocene Sub-Epoch (7.5-5.3 Ma BP) and at the beginning of Pliocene Epoch (5.3-4.5 Ma BP) Lake Pannon shrank dramatically, filled up with sediments and completely dried up as a result of global climate change (Berbaltavarian /Messinian/ Stage). In the basin dominated by dry climate conditions, torrents bordered with riparian forests appeared. During the Lower Pannonian Stage (Eppelsheimium in the Hungarian terminology) the tropic rainforests which previously had covered even regions at higher latitudes contracted to a smaller area around the Equator due to the global climate change. Then under the warm and humid climate of the Middle and Late Pliocene (Csarnotanian and Ruscinian Stages, 4-3 Ma BP) tropic rainforests expanded again and the drainage network development of the Pannonian Basin continuing even today started. During our research, climate-indicating travertine layers covering the terraces, travertine stratigraphy and fauna findings were investigated.
References
Bulla, B. 1941. A Magyar medence pliocén és pleisztocén teraszai (The Pliocene and Pleistocene terraces in the Hungarian Basin). Földrajzi Közlemények 69. (4): 199-230.
Bulla, B. 1956. A magyar föld domborzata fejlődésének ritmusa az újharmadkor óta a korszerű geomorfológiai szemlélet megvilágításában (The rhythm of the terrain evolution of the Hungarian land since the Late Tertiary in the light of a modern geomorphological approach). Az MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei 7. (4): 281-296.
Cholnoky, J. 1915. Budapest földrajzi helyzete (Geographical position of Budapest). Földrajzi Közlemények 43. (5): 193-225.
Cholnoky, J. 1929. Magyarország földrajza (Geography of Hungary). Pécs, Danubia. 167 p.
Cvijić, J. 1908. Entwicklungsgeschichte des Eisernen Tores. Petermanns Geographische Mitteilungen, Ergänzungsheft 160. 1-64.
Cvijić, J. 1910. The evolution of Lake Eordean during the Diluvium age. Glasnik srpske Kraljevske Akademie 81. 1-84. (in Serbian)
Erdélyi, M. 1955. A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei (The aquifers situated along the Danube in the Great Hungarian Plain). Hidrológiai Közlöny 35. (5-6): 159-169.
Fink, J. 1961. Der östliche Teil des nördlichen Alpenvorlandes. Mitteilungen der Österreichischen Bodenkundlichen Gesellschaft 6. 25-51.
Fink, J. 1967. Die Paläogeographie der Donau. In Limnologie der Donau: eine monographische Darstellung. Ed. Liepolt, R. Stuttgart, Schweizerbart. 1-50.
Fink, J. and Majdan, H. 1954. Zur Gliederung der pleistozanen Terrassen des Wiener Raumes. Jahrbuch der geologischen Bundesanstalt 97. (2): 211-249.
Funder, S., Abrahamsen, N., Bennike, D. and Feyling-Hansen, R.W. 1985. Foresterd Arctica: evidence from North Greenland. Geology 13. 542-546. https://doi.org/10.1130/0091-7613(1985)13<542:FAEFNG>2.0.CO;2
Gábris, Gy. 2006. A magyarországi folyóteraszok kialakulásának és korbeosztásának magyarázata az oxigénizotóp-sztratigráfi a tükrében (The explanation of the evolution and the chronology of the Hungarian fluvial terraces in the light of oxygen isotope stratigraphy). Földrajzi Közlemények 54. (3-4): 123-133.
Halaváts, Gy. 1898. A Budapest vidéki kavicsok kora (The age of the gravels located in the vicinity of Budapest). Földtani Közlöny 28. (10-11): 291-299.
Haq, B.U., Hardenbol, J. and Vail, P.R. 1987. Chronology of fluctuating sea levels since the triassic. Science 235. 1156-1167. https://doi.org/10.1126/science.235.4793.1156
Hir, J. and Mészáros, L.Gy. 1995. Late Miocene Microvertebrata from Egyházasdengeleg (North Hungary, Nógrád County). Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 20. Salgótarján, 167-200;.
Jámbor, Á., Balázs, E., Balogh, K., Bérczi, I., Bóna, J., Horváth, F., Gajdos, I., Geiger, J., Hajós, M., Kordos, L., Korecz, A., Korecz-Laky, I., Korpás-Hódi, M., Kőváry, J., Mészáros, L., Nagy, E., Németh, G., Nusszer, A., Pap, S., Pogácsás, Gy., Révész, I., Rumpler, J., Sütő-Szántai, M., Szalay, Á., Szentgyörgyi, K., Széles, M. and Völgyi, L. 1987. General characteristics of Pannonian s.l. deposits in Hungary. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve. 70. 155-167.
Jánossy, D. 1979. A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján (The Pleistocene chronology of Hungary on the basis of vertebrate fauna). Budapest, Akadémiai Kiadó. 206 p.
Kádár, L. 1955. A folyókanyarulatok elmélete és a hegységek áttörésében való szerepe (The theory of river meanders and its role in the downcutting of rivers in the mountainous regions). Dunántúli tudományos gyűjtemény 5. Pécs, MTA Dunántúli Tudományos Intézet. 32 p.
Kádár, L. 1980. A mi változó bolygónk, a Föld. 1. rész. Hérodotosz földrajzi adatainak megbízhatósága és ősföldrajzi jelentőségük különös tekintett el Észak-Afrikára és Délkelet-Európára (Our changing planet the Earth. Part. 1. Reliability of Herodotus' geographical data and their paleogeographical significance with special reference to North Africa and the South-Eastern Europe). Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina 14-15. 110-257.
Kéz, A. 1934. A Duna győr-budapesti szakaszának kialakulásáról (On the evolution of the Danube along the river section between Győr and Budapest). Földrajzi Közlemények 62. (10-12): 175-193.
Kéz, A. 1956. Az Ősduna és vízterülete (The ancient Danube and its watershed). Földrajzi Közlemények 4. (4): 403-408.
Kordos, L. 1991. Polgárdi, késő-miocén ősgerinces lelőhelyek (Late Miocene ancient vertebrate fauna sites in Polgárdi). Magyarország geológiai alapszelvényei. 1-6. (1985-1991), Budapest, MÁFI,
Kordos, L. 1992. Magyarország harmad- és negyedidőszaki emlősfaunájának fejlődése és biokronológiája (The evolution and the biochronology of the Tertiary and Quaternary mammal fauna in Hungary). Akadémiai doktori értekezés. Budapest, MÁFI, 104 p.
Kormos, T. 1911. A polgárdi pliocén csontlelet (The Pliocene bone artifacts found in Polgárdi). Földtani Közlöny 41. (1-2): 48-64.
Kretzoi, M. 1962. A csarnótai fauna és faunaszint (The Csarnotanian fauna and fauna level). A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1959. évről. Budapest, MÁFI, 297-395.
Kretzoi, M. 1969. Megjegyzések a főemlősök nomenklaturájához (Notes on the nomenclature of primates). Vertebrata Hungarica 11. 195-199.
Kretzoi, M. and Pécsi, M. 1979. The Pliocene and Pleistocene development and chronology of the Pannonian Basin. Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae 22. (1-4): 3-33.
Kretzoi, M. 1983. Kontinenstörténet és biosztratigráfia a felső harmadkor és a negyedidőszak folyamán a Kárpát-medencében és korrelációi (The history of continents and biostratigraphy in the Upper Tertiary and the Quaternary era in the Carpathian Basin and its correlations). Földrajzi Közlemények 107. (3-4): 230-240.
Kriván, P. 1953. A pleisztocén földtörténeti ritmusai: az új szintézis (The Earth's historical rhythms of Pleistocene: the new synthesis). In Az Alföld földtani felépítésének kérdései. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Földtani Bizottsága által 1952. szeptember 26, 27 és 28-án tartott Alföldi kongresszus előadásai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 5-15.
Küpper, H. 1953. Uroberfläche und jüngste Tektonik im südlichen Wiener Becken. In Skizzen zum Antlitz der Erde: geologische Arbeiten, herausgegeben aus Anlaß des 70. Geburtstages von Prof. Dr. L. Kober. Eds. Küpper, H. et al. Wien, Hollinek, 376-386.
Láng, S. 1953. A Szentendre-Visegrádi hegység felszíne (The geomorphology of Szentendre-Visegrad Hills). Földrajzi Értesítő 2. (4): 447-469.
Láng, S. 1955. A Gerecse peremhegységi részeinek geomorfológiája (The geomorphology of the edges of Gerecse Hills). Földrajzi Értesítő 4 (2): 157-197.
Lóczy, L. 1913. A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (The geological formations of the vicinity of Lake Balaton by regions. The results of the scientific study of Lake Balaton). 1. kötet. 1. rész. 2. szakasz. Budapest, Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága, 617 p.
Mihálcz, I. 1953. Az Alföld negyedkori üledékeinek tagolódása (The Quaternary sedimentary strata in the Great Hungarian Plain). In Az Alföld földtani felépítésének kérdései: Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Földtani Bizottsága által 1952. évi szeptember 26, 27 és 28-án tartott Alföldi kongresszus előadásai. Budapest, Akadémiai Kiadó. 101-110.
Mottl, M. 1941. Pliocén problémák és a plio-pleisztocén határkérdés (Pliocene related problems and the question of the boundary between the Pliocene and the Pleistocene). Beszámoló a Magyar Királyi Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól: a M. Kir. Földtani Intézet évi jelentésének függeléke. Budapest, Mkir FI, 43-63.
Noszky, J. 1933. Adatok a visegrádi Dunaszoros terraszképződményeinek geológiai ismeretéhez: jelentés az 1933. évi geológiai felvételekről (Data for the geological knowledge on the terraces of the Danube Strait in Visegrád. Report on the geological surveys for the year 1933). A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentései az 1933-35. évekről 4. Budapest, Mkir FI, 1523-1541.
Papp, A. 1950. Übergangsformen von Congeria zu Dreissena aus dem Pannon des Wiener Beckens. Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien 57. 148-156.
Pécsi, M. 1959. A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana (The evolution and the geomorphology of the Danube Valley in Hungary). Földrajzi monográfiák 3. Budapest, Akadémiai Kiadó, 345 p.
Pécsi, M. 1980. A Pannóniai-medence morfogenetikája (The morphogenesis of the Pannonian Basin). Földrajzi Értesítő 29. (1): 105-127.
Pécsi, M. 1985. The Neogene red clays of the Carpathian Basin. In Problems of the Neogene and Quaternary in the Carpathian basin: geological and geomorphological studies. Eds.: Kretzoi, M. and M. Pécsi, M., Studies in Geography in Hungary 19. Budapest, Akadémiai Kiadó, 89-98.
Pécsi, M., Scheuer, Gy., Schweitzer, F., Hahn, Gy. and Pevzner, M.A. 1985. Neogene - Quaternary geomorphological surfaces in the Hungarian mountains. In Problems of the Neogene and Quaternary in the Carpathian basin: geological and geomorphological studies. Eds.: Kretzoi, M. and M. Pécsi, M., Studies in Geography in Hungary 19. Budapest, Akadémiai Kiadó, 51-63.
Penck, A. 1894. Morphologie der Erdoberfläche. Teil 2. Stuttgart, Engelhorn, 696 p.
https://doi.org/10.5962/bhl.title.130468
Penck, A. 1910. Der XI. International Geologen-Kongress fand am 17-25. August d. J. in Stockholmstatt. Zeitschrift der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin. 471-474.
Prinz, Gy. 1936. Magyar föld, magyar faj (Hungarian land, Hungarian species). 1. kötet, Magyar földrajz. 1. rész, Magyarország tájrajza. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 394 p.
Rónai, A. 1972. Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében (Quaternary sedimentation and paleoclimatology in the Great Hungarian Plain). A Magyar Állami Földtani Intézet évkönyve 56.1. Budapest, MÁFI, 1-421.
Salamon, F. 1878. Buda-Pest története. Első rész: Buda-Pest az ó-korban. (The history of Buda-Pest. Buda-Pest during the Antiquity). Budapest, 366 p.
Copyright (c) 2015 Ferenc Schweitzer
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
