Hidrológiai Közlöny

Előszó

Veronika Major — h, 09 szept 2024 07:19:31 +0000

Előszó, Hidrológiai Közlöny, EN_2, 2024.

Tájkép – hangkép – víztáj Egy regionális integrált víz- és tájgazdálkodás inter- és transzdiszciplináris keretének koncep-ciója a víz-, energia- és élelmezésbiztonság kapcsolatában

János Bogárdi , Zoltán Mizsei, Gergely Tóth — h, 09 szept 2024 00:00:00 +0000

Ez a tanulmány azzal érvel, hogy mind a készletekkel, mind a fluxusokkal való integrált gazdálkodást egy transzdiszciplináris kontextusba kell ágyazni. Az előzetes, de lényeges vitákat, terveket, törekvéseket a legitim érintettek aktív részvételével kell mind lefolytatni, mind megfogalmazni. Ez azt jelenti, hogy a táj- és vízkészlet-gazdálkodás kulcsfontosságú integrációja mellett a helyi igények megfogalmazását, a kulturális értékek és társadalmi preferenciák kifejezését és védelmét nemcsak meghallani de megérteni is kell.

A Tájkép-Hangkép-Víztáj kontextusa javasolt hogy párbeszédek modelljeként szolgáljon, amelyek során konszenzus-alapú célokat és korlátokat megfogalmazó koncepciókhoz juthatunk el, melyek a víz uralta tájak és az erőforrás-használat fejlesztési, helyreállítási és védelmi terveinek részletes szakmai kidolgozásához kiindulópontként szolgálhatnak. Ez a többdimenziós párbeszéd még fontosabb, ha több ágazati érdeket és célt kell egy ún. nexus kapcsolatban figyelembe venni.

A Tájkép-Hangkép-Víztáj transz- és interdiszciplináris modellvázat először olyan esettanulmányokban javasoljuk tesztelni, ahol a legtöbb erőforrás-használati és védelmi interakció térbeli kiterjedése megfelel az érintett emberek által használt, közelről ismert és szeretett élettérnek (vagy otthontájnak). Ezeket a „hangokat” kell felfogni és figyelembe kell venni a fenntartható jövő érdekében.

Az integrált klímaváltozás- és vízpolitika perspektívái Magyarországon

Tamás Pálvölgyi, Laj Kovács — h, 09 szept 2024 00:00:00 +0000

A tanulmány célja az, hogy felvázolja a víz által kiváltott és közvetített éghajlati hatásokat, valamint az ezeket súlyosbító társadalmi-gazdasági tényezőket, továbbá, hogy közös és integrált politikai keretet biztosítson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a vízgazdálkodáshoz. Az éghajlati és nem éghajlati tényezőket, a kockázati láncokat és a politikai integráció lehetőségeit négy összetett tematikus területen értékelik: (i) ökoszisztéma-szolgáltatások, (ii) élelmiszer-ellátási lánc: mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozó ipar, élelmiszer-biztonság; (iii) ipari és szolgáltatási tevékenységek, energia- és vízellátás, infrastruktúra, épített környezet és (iv) emberi egészség és jólét, társadalmi igazságosság. Ezeken az összetett tematikus területeken koherens keretek között vizsgáljuk a kockázati kaszkádláncot, a hatások jelenlegi állapotát és a várható jövőbeli kihívásokat, majd konkrét javaslatokat teszünk a szakpolitikai integráció lehetséges konkrét területeire. Végül a következtetésekben bemutatjuk a vizekkel kapcsolatos klímaalkalmazkodás önkormányzati szintű jó gyakorlatait, és megfogalmazzuk az integrált klíma-víz politika megvalósításához szükséges horizontális intézkedéseket.

A víz- és környezetjog rendszer viselkedése

Sándor Fülöp — h, 09 szept 2024 00:00:00 +0000

A mechanikus dolgok sajátosságait megismerhetjük az elemeik részletes vizsgálatával, szisztematikus elemzéssel, lineáris logikával. A nagy, de szervezetlen tömegeket statisztikai módszerekkel kutatjuk. Van ugyanakkor a jelenségeknek egy nagy közbenső rétege, amit nehezen kiszámítható, nem-lineáris folyamatok jellemeznek. Ezeket legjobban a rendszertudományok segítségével értelmezhetjük. A rendszer megközelítés lehetővé teszi, hogy megoldjunk olyan komplex problémákat (wicked problems, perfect storms stb.), amik egyébként ellenállnak a hagyományos pozitivista siló-gondolkodásnak. Feltárjuk, hogy a rendszer elemei hogyan szerveződnek struktúrákba, milyen folyamatokat alakítanak ki és együtt hogyan hoznak létre olyan eredményeket, amikre külön-külön az elemeik képtelenek lennének.

Lehetséges, hogy rendszer elemzéssel képesek lehetünk a jog lényegének jobb megértésére, sőt hatékonyabb jogszabályokat tudunk alkotni és eredményesebben alkalmazhatjuk azokat? A jog is egy rendszer? Vagy még inkább alrendszerek egymásra épülő rendszere, ami maga is beágyazódik nagyobb társadalmi-gazdasági rendszerekbe? Avégett, hogy ezeket a hipotéziseket ellenőrizhessük, két jelentős konkrét jogi problémát vizsgálunk meg és megkíséreljük őket rendszertudományi fogalmi keretben értelmezni, különösen azért, mert szembetűnően őrzik a rendszerük integritását, ellenállnak a külső változtatási törekvéseknek. Az első példa a vízjog egy részének, a kis kapacitású mezőgazdasági kutak létesítésével kapcsolatos szabályoknak mintegy 140 éves organikus fejlődése. A jogterület fokozatosan alkalmazkodott a helyi agrárérdekek és a felszín alatti vizek fenntartható kezelésének kettős feladatához, viszont figyelemre méltó sikerrel ellenállt egy hirtelen, rendszer-idegen változtatásnak. A másik példában a klímajognak, ennek a viszonylag új jogágazatnak a fejlődését elemezzük, ami közelről sem nevezhető sikertörténetnek, éppen azért, mert a vonatkozó jogforrások rendszere szívósan ellenáll a változtatásnak. Azt találjuk, hogy a jog, mint összetett, rugalmas rendszer képes megőrizni az integritását, akkor is, ha ennek nem mindig örülünk. Ennek megértéséből, felhasználásából ugyanakkor talán új megközelítések, hatékonyabb jogfejlesztési, jogalkalmazási stratégiák is következhetnek.

Új, konténer alapú szennyvíztisztítási technológia: a technológia ismertetése és a tisztítási kapacitást vizsgáló

Tamás Kloknicer, Dániel Benjamin Sándor, Anita Szabó — h, 09 szept 2024 00:00:00 +0000

A közelmúltban zajlott kutatási és fejlesztési projektben az Inno-Water Zrt. innovatív biofilm mikrohordozót fejlesztett ki, amely jelentősen kisebb méretű, mint a hagyományos hordozók. Ebben a közleményben egy új szennyvíztisztító rendszer kapacitását és felépítését mutatjuk be, amely rendszer biológiai tisztítási lépcsője erre az új típusú biofilm hordozóra épül. A „MICROBI” technológia átlagos szennyezőanyag eltávolítási hatékonysága kommunális szennyvízben 99,4% az ammónium, 94,3% a KOI és 75,0% az összes nitrogén komponensre . A bedolgozási időszak alatt hetente kétszer mértük a szennyvíz kémiai paramétereit (KOI, NO₃-N, NO₂-N, PO₄-P, NH₄-N). Ezt követően egy 24 órás mérési kampányt végeztünk a rendszer teljes kapacitásának meghatározása érdekében. Vizsgáltuk a reaktorok oxigénszintjét, pH értékét, hőmérsékletét és vezetőképességét, valamint fénymikroszkóppal és TTC színezési módszerrel nyomon követtük a hordozón lévő biofilm fejlődését. Az eredmények kiváló nitrifikációs képességet és magas KOI és ammónium eltávolítást mutatnak 27-28 m³/nap hidraulikai terhelés esetén. A jövőbeni fejlesztési tervek között szerepel a denitrifikáció optimalizálása és a szennyvíztisztító kapacitás növelése.

Roskadásveszélyes talajok tulajdonságainak vizsgálata perlittel és metakaolinnal történő talaj-kezelés hatására

Mohammad Ali Khodabandeh, Katalin Kopecskó, Gábor Nagy — h, 09 szept 2024 00:00:00 +0000

A roskadásveszélyes talajok, mint például a lösz, olyan problémás talajok, amelyek természetes állapotban telítetlenek, és természetes nedvességtartalmuk mellett jó teherbíró képességűek, de telítve váratlanul összeomlanak, és veszélyt jelentenek a ráépült épületekre. A tanulmány vizsgálja a kémiai stabilizátorok, köztük a perlit és a metakaolin hatását az összeomló talajok fizikai-kémiai viselkedésére, különösen a Zéta-potenciál értékére és a talaj morfológiájára. A természetes talaj és a kezelt talaj tulajdonságai összevethetők a Zéta-potenciál mérési tesztsorozat segítségével, az eredmények validálására pedig pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálatok szolgáltak. Az eredmények szerint a perlit és a metakaolin megváltoztatta a löszös talaj tulajdonságait. Az eredmények azt mutatták, hogy a talajok abszolút Zéta-potenciálja megnőtt perlit és metakaolin hozzáadása után, ami a perlittel vagy metakaolinnal kevert talajok nagyobb diszperzitását jelzi. A pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) azt mutatta, hogy a kezeletlen minták laza szerkezetűek, kiterjedt pórusokkal, míg a kezelt minták sűrű és egyenletes szerkezetűek, részecskék átrendeződésével. SEM felvételek igazolták a geopolimer gél kialakulását a talajmátrixban, amely jelentős mértékben hozzájárul a metakaolinnal stabilizált minták mechanikai tulajdonságainak javításához. A mikroszerkezeti- és termékösszetétel-elemzések szerint a metakaolin által generált szilikát-aluminát kolloid fokozta a sima talaj pelyhes egységei közötti cementációt, a metakaolin által stabilizált sima talaj talajszerkezete pedig sűrűbb volt.

Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) „Külföldi tiszteleti tag” kitüntetésben részesítette Johannes Wessel professzort!

István Ijjas, János Bogárdi, Veronika Major — h, 09 szept 2024 00:00:00 +0000

A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Hans Wessel professzor életművének elismeréseként tiszteletbeli külföldi tagsági díjjal tüntette ki. Ebből az alkalomból közöljük Prof. Ijjas és Prof. Bogárdi üdvözletét Prof. Wessel barátai és volt tanítványai nevében.