Hidrológiai Közlöny

Előszó

2025-12-10T07:33:57+00:00

Előszó a 105/4 kötethez.

Esszé a 21. századi hidrológiáról: eredmények, kihívások, lehetőségek

2025-12-10T09:10:43+00:00

A közlemény megkísérli áttekinteni a vízgazdálkodás jelenlegi főbb globális kihívásait, a hazai helyzetet, a főbb eredményeket, valamint az emergens kihívásokat és a lehetséges megoldások körvonalait. Azzal érvel, hogy a népességdinamikai előrejelzések és a várható klímaváltozás tükrében a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem tartható fenn a 21. században, ezért a víz lesz századunk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kihívása – globálisan és várhatóan lokálisan is. Globális változás és adaptáció szükséges a vízgazdálkodás minden szintjén, az integrált vízgazdálkodástól kezdve az intézményes felépítésen át az oktatásig és a kutatásig. Ez a megállapítás egyaránt érvényes a fejlődő és az iparosodott országokra. Különösen érvényes Magyarország vonatkozásában, ahol az elmúlt évtizedek a dezintegrált vízgazdálkodás aggodalomra okot adó példájával szolgáltak.

Parti szűrésű rendszerek kezdeti értékelésének módszerei

2025-12-10T09:10:42+00:00

Hazánkban és Európában a nagy számban alkalmazott parti szűrésű rendszerek üzemeltetésében több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk, bár még mindig vannak nyitott kérdések ezen rendszerek működésével kapcsolatban. Ezen tapasztalatok felhasználhatóak olyan országok ivóvíztermelési terveinél, amelyek a parti szűrésű rendszereket csak az utóbbi időkben kezdték el alkalmazni, illetve még csak tervezik ezen rendszerek használatát. Ilyen országok pl: India, Malajzia, illetve az afrikai országok. Ha egy potenciális parti szűrésű vízbázissal állunk szemben hasznos ismernünk, hogy az a folyó-vízadó rendszer milyen hatékonysággal fog működni. Ehhez célszerű egy olyan értékelő rendszer kialakítása, amely egyszerű, könnyen használható és tartalmazza azon tapasztalatokat, amelyekkel például az európai országok rendelkeznek. Munkánkban a parti szűrésű rendszerekkel kapcsolatos főbb korábbi eredményeket, valamint ezen rendszerek kezdeti értékelésében nagy segítséget nyújtó eszközöket mutatjuk be, továbbá az egyik értékelési módszer véges differencia módszerrel történő összehasonlítását is elvégeztük.

Talajfelszíni és digitális téradatokkal bővített lefolyásmodell összehasonlítása hagyományos lefolyásmodellekkel

2025-12-10T09:10:43+00:00

A villámárvizek kezelése napjaink egyik legsürgetőbb vízgazdálkodási kihívásai közé tartozik, különösen a kisvízgyűjtők területein, ahol a rövid ideig tartó, de intenzív csapadékesemények aránytalanul nagy károkat okozhatnak. Kialakulásuk szorosan összefügg a domborzattal, a talaj vízháztartási tulajdonságaival és a felszínborítással, így előrejelzésük komplex, több tudományágat érintő feladat. Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá és hevesebbé váló csapadékesemények szükségessé teszik olyan modellezési módszerek alkalmazását, amelyek a vízgyűjtők fizikai jellemzői mellett a területi érzékenységet is figyelembe veszik. A hazai vízépítési gyakorlat a hidrológiai modellek és empirikus módszerek széles eszköztárát alkalmazza, ugyanakkor a pontosabb előrejelzésekhez elengedhetetlen a villámárvíz-érzékeny területek térképezése, az érintett vízgyűjtők értékelése és a várható vízhozamok becslése. Jelen kutatás a Cseres-völgy vízgyűjtőjét mutatja be, amely a helyi vízkáresemények és a kockázatértékelési eredmények alapján magas kockázatú területnek számít. A vizsgálat célja a várható vízhozamok meghatározása, valamint a Miskolci Egyetem által fejlesztett, térinformatikai és távérzékelési adatokra épülő lefolyásmodell tesztelése. A modell egyszerűen értelmezhető és parametrizálható eszközt kíván nyújtani az árvízi védekezés támogatásához.

VÍZ A TÁJBAN – Klíma adaptáció konfliktusokkal

2025-12-10T07:41:19+00:00

A Magyar Hidrológiai Társaság vezetése úgy döntött, hogy a „Vizet a Tájba Program” szakmai kérdéseiről vitákat szervez, fórumot teremt a nézetek ütköztetésére, elemezve a klímahatások elleni fellépés esélyeit, a siker lehetőségeit és feltételeit. Ugyanis reálisan kell mérlegelni, hogy milyen mértékű és irányú beavatkozások segíthetnek hozzá a klímareziliencia eléréséhez. Vizsgálni kell, hogy mely területeken kell paradigma váltás és beszélni kell annak jelentőségéről. Nem szabad lebecsülni a nyilvánosság erejét, ezért fel kell vállalni az ebből adódó felvilágosítási feladatokat.

Faludi Gábor és a bajai Türr István-kutatás első szakasza

2025-12-10T09:10:43+00:00

Jelen írás célja az egykori bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Ideológiai (majd Társadalomtudományi) Tanszékén folyó Türr István-kutatás első szakaszának bemutatása, a kutatásvezető, Faludi Gábor ezirányú tevékenységének áttekintése. A Tanszék legnagyobb méretű KK (költségvetésen kívüli) munkáját Dégen Imre a kezdetektől támogatta, annak tartalmát az Országos Vízügyi Hivatal és a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Ideológiai Tanszéke között létrejött 1968. február 23-i keltezésű szerződés rögzítette. A téma historiográfiai áttekintését újabb levéltári források, a korabeli KK munkanaplók elemzése teszi lehetővé. Írásunk nem titkolt célja újabb adalékkal szolgálni Dégen Imrének a múltőrzés és a bajai felsőfokú műszaki-vízügyi képzés iránti elköteleződésének igazolására. A téma időszerűségét a Türr István emlékév adja: az egykori szabadságharcos ugyanis 200 éve, 1825. augusztus 11-én született Baja városában.

A budai Vár Fortuna utca 21. számú épület barlangpincéjének vízgyűjtő medencéje, kútja és az ott lévő fa vízcső

2025-12-10T09:10:43+00:00

A budai Várban a Fortuna utca 21. számú épületből nyíló barlangpincében 2019-ben észrevettük, hogy az üreg délnyugati sarkában lévő vízgyűjtő medencéből a padló alatt egy facső vezet az üreg északkeleti részébe. A facső egy egykori kút helyére vezet mely azóta már egy II. világháborús óvóhely vasbeton vészkijáratává lett átépítve. A facsövet azért helyezhették ebbe az igen nedves barlangpincébe, hogy a ciszternából az egykori kútba vezesse a vizet. A facső hossza 6 méter, külső átmérője 24 cm, belső átmérője 10 cm. Még ugyanabban az évben mintát vettünk belőle és Grynaeus András dendrokronológiai vizsgálata alapján kiderült, hogy a vörösfenyő farönköt 1693-ban vághatták ki a Duna felső folyásánál. Ehhez hasonló fa vízcsöveket gyakran használtak a középkorban hazánkban és több országban is melyekből néhányat jelen tanulmányban bemutatok. Vélhetően a csövet a törököktől visszavett romos, újjáépítendő budai Vár vízellátásának gyors helyreállítása miatt helyezték ehhez a közkúthoz. Ehhez hasonló nagy vízadó képességű közkutak néhány helyen még lehettek a Várban, melyek ugyancsak bemutatásra kerültek

Víz Világnapja 2025 – Integrált Települési Vízgazdálkodás kihívásai Debrecenben

2025-12-10T07:45:39+00:00

A közlemény a Debreceni Egyetem és a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor szervezésében, a Víz Világnapja alkalmából 2025. március 24-én megtartott szakmai kerekasztal-konferencia legfontosabb megállapításait foglalja össze. A rendezvény középpontjában a Debrecen Megyei Jogú Város (MJV) Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervének (ITVT) gyakorlati kihívásai, lehetőségei és stratégiai célkitűzései álltak. A résztvevők – az önkormányzat, a közműszolgáltatók, az agrár- és természetvédelmi szféra, valamint a tudományos élet képviselői – több szakterületet átfogó előadások és hozzászólások keretében vizsgálták a városi és térségi vízgazdálkodás kulcskérdéseit. Az ITVT hangsúlyozza az integrált vízgazdálkodási tervezés, az adatvezérelt döntéshozatal, a zöld-infrastruktúra, a lakossági szerepvállalás és a szektorok közötti együttműködés jelentőségét a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a vízbiztonság szempontjából.

A negyedik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése – pro-jektnyitó esemény

2025-12-10T05:22:58+00:00

Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve most harmadszor kerül felülvizsgálatra, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a 12 területi vízügyi igazgatóság konzorciuma valósít meg "A negyedik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése" című, KEHOP_PLUSZ-1.2.21-24-2024-00002 számú projekttel a Széchenyi Terv Plusz program keretében.

Szilágyi József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

2025-12-10T07:47:36+00:00

Szilágyi József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Somlyódy László – Major Veronika megemlékezése

2025-12-10T07:48:19+00:00

Somlyódy László – Major Veronika megemlékezése.