Hadtudomány

Köszöntő

Mariann Tánczos — v, 05 júl 2026 07:21:03 +0000

Tartalomjegyzék

Mariann Tánczos — v, 05 júl 2026 00:00:00 +0000

A 21. század vízválsága: a következõ stratégiai frontvonal

Ádám Héda — v, 05 júl 2026 11:33:34 +0000

A cikk célja elméleti és fogalmi keretben bemutatni, miként válik a víz a 21. században „közönséges” természeti erőforrásból stratégiai jelentőségű, biztonságpolitikai súlyú té-nyezővé. A vízbiztonság, a biztonságiasítás, a hidropolitika és a hidro-hegemónia fogalmi készletét felhasználva rendszerezi a vízzel kapcsolatos kortárs biztonsági diskurzusokat, amelyek azzal érvelnek, hogy a víz a klíma-, élelmiszer- és energiarendszerek metszés-pontjában, mint „fenyegetés-többszöröző” jelenik meg, így a globális és regionális bizton-sági architektúra egyik új frontvonalát képezi. A cikk a víz kérdésének a biztonságiasítási folyamatával, a határon átnyúló vízrendszerek hatalmi viszonyait és a víz–gazdaság–ellá-tásbiztonság nexusát elemezve arra világít rá, hogy a víz ma már nem pusztán környezet-védelmi vagy fejlesztéspolitikai kérdés, hanem a nemzeti és kollektív biztonság struktu-ráló tényezője, amely a geopolitikai rivalizálás és konfliktuskezelés új dimenzióit nyitja meg. Ez a felismerés ösztönzött arra, hogy a témát elméleti mélységben vizsgáljam.

A drónhadviselés társadalmi kockázatai és implikációi

Annamária Szőllősi, Péter Bérczi, Nikoletta Kiss — v, 05 júl 2026 14:42:12 +0000

A modern drónhadviselés nem kizárólag katonai és technológiai jelenség, hanem jelentős társadalmi kockázatokkal is jár. A tanulmány e kockázatokat a kognitív hadviselés, a tár-sadalmi reziliencia és a civil részvétel (crowdsourcing) kölcsönhatásain keresztül vizsgálja. A modern konfliktusok komplex és többdimenziós jellege miatt az egyes jelenségek elkülönített vizsgálata nem alkalmas a társadalmi kockázatok és az adaptív válaszmechanizmusok átfogó értelmezésére. Egy empirikus esettanulmányra támaszkodva az elemzés bemutatja, miként alakítják e kölcsönhatások a társadalmi stabilitás feltételeit, valamint milyen új alkalmazkodási minták és sérülékenységek jelennek meg a drónhadviselés kon-textusában. A tanulmány hangsúlyozza az emergens jelenségek és a dinamikus interak-ciók jelentőségét, és amellett érvel, hogy a drónhadviseléshez kapcsolódó társadalmi koc-kázatok rendszerszintű jelenségek, amelyek kezelése integrált elemzési keretet, valamint a civil–állami együttműködés adaptív és tanulásorientált formáit igényli.

A maoizmus és a nemzetközi dzsihád

Zoltán Solt, Attila Zolcsák — v, 05 júl 2026 17:04:44 +0000

Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a maoista gerillaelmélet milyen hatást gyakorolt a harmadik világ irreguláris fegyveres mozgalmaira, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor ezek eltérő ideológiai alapokon szerveződtek. E vizsgálat során arra is keressük a választ, mennyiben tekinthetők univerzálisnak Mao hadvise-lési alapelvei. A tanulmány első részében a maoista gerillastratégia alapvető elméleti pilléreit tekintjük át, majd a második részben elemezzük, hogy a jelentősebb iszlamista szervezetek milyen módon adaptálták ezeket az elveket saját működé-sükbe, különös figyelmet fordítva azokra az esetekre, ahol közvetlen kapcsolódási pontok azonosíthatók.

A modern információs technológiák hatása a társadalmi nyilvánosságra Szerbiában

Tímea Zsivity — v, 05 júl 2026 00:00:00 +0000

Az információs technológiák robbanásszerű fejlődése és az internet megjelenése lehetővé tette az információk gyors, tér- és időbeli korlátokat meghaladó áramlását, ezzel alapvetően átalakítva a társadalmi nyilvánosság szerkezetét és működését. A tanulmány az új információs technológiák szerbiai társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatásait vizsgálja, kiemelve a biztonság- és védelempolitikai kihívásokat. Rámutat a digitális fenyegetések (kibertámadás, propaganda, álhírek, dezinformáció) közvéleményre és döntéshozatalra gyakorolt hatására. Hangsúlyozza az EU-s jogharmonizáció és a biztonsági kockázatok kezelését szolgáló jogi és intézményi megoldások kidolgozásának fontosságát.

A 21. század vízválsága: a következő stratégiai frontvonal

Ádám — p, 10 júl 2026 23:39:31 +0000

A cikk célja elméleti és fogalmi keretben bemutatni, miként válik a víz a 21. században „közönséges” természeti erőforrásból stratégiai jelentőségű, biztonságpolitikai súlyú tényezővé. A vízbiztonság, a biztonságiasítás, a hidropolitika és a hidro-hegemónia fogalmi készletét felhasználva rendszerezi a vízzel kapcsolatos kortárs biztonsági diskurzusokat, amelyek azzal érvelnek, hogy a víz a klíma-, élelmiszer- és energiarendszerek metszéspontjában, mint „fenyegetés-többszöröző” jelenik meg, így a globális és regionális biztonsági architektúra egyik új frontvonalát képezi. A cikk a víz kérdésének a biztonságiasítási folyamatával, a határon átnyúló vízrendszerek hatalmi viszonyait és a víz–gazdaság–ellátásbiztonság nexusát elemezve arra világít rá, hogy a víz ma már nem pusztán környezetvédelmi vagy fejlesztéspolitikai kérdés, hanem a nemzeti és kollektív biztonság strukturáló tényezője, amely a geopolitikai rivalizálás és konfliktuskezelés új dimenzióit nyitja meg. Ez a felismerés ösztönzött arra, hogy a témát elméleti mélységben vizsgáljam.

Légvédelmi és rakétavédelmi nemzetközi együttműködési formák

Daniel Passbach — p, 10 júl 2026 23:40:37 +0000

Az Európában indított, provokáció nélküli agresszív háború keserű valósága ráébreszt bennünket arra, hogy biztonságunkat nem vehetjük biztosnak. Az erős és hatékony légvédelem elengedhetetlenül fontos szerepet játszik a meglévő és kialakuló fenyegetések sikeres elhárításában. A légi és rakétavédelmi missziók többnemzetiségű végrehajtása szinergikus hatásokat eredményez az általános operatív teljesítményre nézve, amelyek meghaladják a nemzeti hozzájárulások összegét. Ebben a cikkben a NATO és az EU többnemzetiségű együttműködésének több formáját elemezzük, hogy végül arra a következtetésre jussunk, hogy a nagyobb integrációs potenciállal rendelkező keretek eredményezik a legjobb képességnövekedést az európai nemzetek számára a légi és rakétavédelem területén.

A drónhadviselés társadalmi kockázatai és implikációi

Annamária Szöllősi — p, 10 júl 2026 23:42:41 +0000

A modern drónhadviselés nem kizárólag katonai és technológiai jelenség, hanem jelentős társadalmi kockázatokkal is jár. A tanulmány e kockázatokat a kognitív hadviselés, a társadalmi reziliencia és a civil részvétel (crowdsourcing) kölcsönhatásain keresztül vizsgálja. A modern konfliktusok komplex és multidimenziós jellege miatt az egyes jelenségek elkülönített vizsgálata nem teszi lehetővé a társadalmi kockázatok és az adaptív válaszmechanizmusok átfogó értelmezését. Egy empirikus esettanulmányra támaszkodva az elemzés bemutatja, miként alakítják e kölcsönhatások a társadalmi stabilitás feltételeit, valamint milyen új alkalmazkodási minták és sérülékenységek jelennek meg a drónhadviselés kontextusában. A tanulmány hangsúlyozza az emergens jelenségek és a dinamikus interakciók jelentőségét, és amellett érvel, hogy a drónhadviseléshez kapcsolódó társadalmi kockázatok rendszerszintű jelenségek, amelyek kezelése integrált társadalmi–technikai elemzési keretet, valamint a civil–állami együttműködés adaptív és tanulásorientált formáit igényli.

Az orosz-ukrán háború hatása a kötelező katonai szolgálat intézményére Európában

András Huber — p, 10 júl 2026 23:45:17 +0000

A bipoláris világrend megszűnése alapvető katonapolitikai változásokat eredményezett a hajdani vasfüggöny mindkét oldalán. A döntéshozók többsége úgy vélte, hogy a tömeghadseregek kora lejárt, és a jövőben kizárólag hivatásos állományra épülő haderőkre lesz szükség, amelyek ENSZ- és NATO-mandátum alapján látnak el missziós feladatokat. A paradigmaváltást Oroszország Ukrajna elleni 2022-es inváziója hozta el számos európai állam számára, noha a 2014-es krími annexió már komoly intőjelnek bizonyult. Az események hatására Európában egyre több ország vezette vissza vagy erősítette meg különböző formában a kötelező katonai szolgálat intézményét, és a tendenciák alapján ez a folyamat várhatóan folytatódni fog. A kérdés, hogy Magyarország védelempolitikája miként alkalmazkodik mindehhez.

Az orosz–ukrán háború hatása a kötelező katonai szolgálat intézményére Európában

András Húber — h, 06 júl 2026 03:02:16 +0000

Az organikus háborúelmélet kritikája a jelenkori háborús ideológiák tükrében

Nóra Varga — k, 07 júl 2026 22:04:38 +0000

A cikk az organicizmus, mint háborús ideológia értelmezhetőségét vizsgálja a 21. század geopolitikai és ideológiai kontextusában. Az organikus metafora, amely a társadalmat élő szervezetként értelmezi, a háborút gyakran „megtisztító” vagy „gyógyító” beavatkozásként ábrázolja, amelynek célja a belső „idegen” vagy „romlott” elemek eltávolítása. Ez a szemléletmód napjainkban is visszatér, különösen az orosz politikai gondolkodásban és retorikában, ahol a fegyveres konfliktusokat morális és spirituális kötelességként jelenítik meg. A szerző arra a következtetésre jut, hogy az organikus háborúfelfogás nemcsak történelmi jelentőséggel bír, hanem ma is aktívan alakítja a háborúról és békéről alkotott elképzeléseinket, azonban ma már nem a „béke” és a „nyugalom” a szervezetet leépítő destruktív folyamat indikátora, hanem a háború, a nyugtalanság és a félelem.

A munkaerő-migráció dinamikája Szerbia, Magyarország és Ausztria összehasonlító elemzése

Sarolta Bernát — k, 07 júl 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány a szerb–magyar–osztrák migrációs kapcsolatrendszert vizsgálja, különös tekintettel a gazdasági, történelmi és intézményi tényezőkre. Az elemzés rámutat arra, hogy a migrációt nem kizárólag gazdasági okok, hanem identitásbeli és szabályozási tényezők együttesen alakítják. Az eredmények szerint Ausztria továbbra is elsődleges célország, míg Magyarország köztes és befogadó szerepet tölt be. A kutatás megállapítja, hogy a migrációs folyamatok komplexek, és jelentős gazdasági és demográfiai hatásokkal járnak a régióban.

A hadtörténelem megjelenése a honvédelmi alap-ismeretek középiskolai tantárgy tananyagában

Attila Bán — k, 07 júl 2026 23:40:29 +0000

A honvédelmi alapismeretek középiskolai tantárgy a Honvéd Kadét Programban résztvevő gimnáziumi osztályok közismereti, érettségi tantárgya. Ennek következtében azok a 14–18 éves fiatalok tanulják, akiknek az intézményük ebben a programban részt vesz. Ők az a tanulói réteg, akik valamilyen szinten elköteleződtek a hazafias, honvédelmi nevelés mellett, de legalábbis érdeklődést mutatnak a katonai pálya iránt. A tankönyvi tartalom szerteágazó ismereteket közvetít a magyar honvédelemről, melynek egy fejezeteként megjelenik a hadtörténelmi alapismeretek tananyaga is. A történelem, mint alapvető érettségi tantárgy kronológiája általános ismereteket biztosít a diákok számára. Ezeket az általános ismereteket egészíti ki a honvédelmi alapismeretek hadtörténelmi szakasza. A kiegészítés nem csupán a teljesen új anyagrészeket jelenti, hanem a meglévő tudásanyag kibővítését is, mellyel megvalósul a tantárgyi kon-centráció. A fejezet érinti az egyetemes és magyar hadtörténelem legjelentősebb állomásait, a hadikultúrák jellemzését. Foglalkozik a hadtudomány néhány kiemelkedő alakjával, melynek segítségével a tanulók betekintést nyernek a hadviselés alapjaiba.

Az organicista háborúelmélet modern érvényessége

Nóra Varga — p, 10 júl 2026 23:41:11 +0000

Többnemzeti lég- és rakétavédelmi együttműködési formák

Daniel Passbach — h, 06 júl 2026 01:55:21 +0000

Egy kiprovokálatlan agressziós háború keserű valósága Európában visszavezet minket ahhoz a felismeréshez, hogy biztonságunkat nem lehet magától értetődőnek venni. Az erős és hatékony légvédelmi fellépés alapvető fontosságú a meglévő és fejlődő fenyegetések sikeres elrettentéséhez. Egy lég- és rakétavédelmi küldetés többnemzeti végrehajtása szinergikus hatásokat generál az általános műveleti teljesítményre, amelyek meghaladják a nemzeti hozzájárulások összegét. Ebben a cikkben a NATO és az EU többnemzetiségű együttműködésének számos formáját elemezzük, hogy végül arra a következtetésre jussunk, hogy a nagyobb integrációs potenciállal rendelkező környezetek generálják a legjobb képességnövekedést az európai nemzetek számára a lég- és rakétavédelem területén.

A maoizmus és a nemzetközi dzsihád

Zoltán Solt, Attila Zolcsák — p, 10 júl 2026 23:41:40 +0000

Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a maoista gerillaelmélet milyen hatást gyakorolt a
harmadik világ irreguláris fegyveres mozgalmaira, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor
ezek eltérő ideológiai alapokon szerveződtek. E vizsgálat során arra is keressük a választ,
mennyiben tekinthetők univerzálisnak Mao hadviselési alapelvei. A tanulmány első részében a
maoista gerillastratégia alapvető elméleti pilléreit tekintjük át, majd a második részben
elemezzük, hogy a jelentősebb iszlamista szervezetek milyen módon adaptálták ezeket az elveket
saját működésükbe, különös figyelmet fordítva azokra az esetekre, ahol közvetlen kapcsolódási
pontok azonosíthatók.

A Magyar Hadtudományi Társaság küldöttgyûlése

József Druzsin — h, 06 júl 2026 01:17:28 +0000

Iran’s Grand Strategy – A Political History

Mogor Mezővári — h, 06 júl 2026 00:46:50 +0000

Vali Nasr: Iran’s Grand Strategy – A Political History

Magor Mezővári — p, 10 júl 2026 23:39:51 +0000

A modern információs technológiák hatása a társadalmi nyilvánosságra Szerbiában

Tímea Zsivity — p, 10 júl 2026 23:38:44 +0000

Az információs technológiák robbanásszerű fejlődése és az internet megjelenése lehetővé tette az információk gyors, tér- és időbeli korlátokat meghaladó áramlását, ezzel alapvetően átalakítva a társadalmi nyilvánosság szerkezetét és működését. A tanulmány az új információs technológiák szerb társadalmi nyilvánosságra gyakorolt hatásait vizsgálja, kiemelve a biztonság- és védelempolitikai kihívásokat. Rámutat a digitális fenyegetések (kibertámadás, propaganda, álhírek, dezinformáció) közvéleményre és döntéshozatalra gyakorolt hatására. Hangsúlyozza az EU-s jogharmonizáció és a biztonsági kockázatok kezelését szolgáló jogi és intézményi megoldások kidolgozásának fontosságát.
Kulcsszavak: információs technológia, digitális platformok, kiberbiztonság, társadalmi nyilvánosság, Szerbia

Hadtörténelem a honvédelmi alapismeretek középiskolai tantárgy tananyagában

Attila Bán — p, 10 júl 2026 23:43:39 +0000

A honvédelmi alapismeretek középiskolai tantárgy a Honvéd Kadét Programban résztvevő gimnáziumi osztályok közismereti, érettségi tantárgya. Ennek következtében azok a 14-18 éves fiatalok tanulják, akiknek az intézményük ebben a programban részt vesz. Ők az a tanulói réteg, akik valamilyen szinten elköteleződtek a hazafias, honvédelmi nevelés mellett, de legalábbis érdeklődést mutatnak a katonai pálya iránt. A tankönyvi tartalom szerteágazó ismereteket közvetít a magyar honvédelemről, melynek egy fejezeteként megjelenik a hadtörténelmi alapismeretek tananyaga is. A történelem, mint alapvető érettségi tantárgy kronológiája általános ismereteket biztosít a diákok számára. Ezeket az általános ismereteket egészíti ki a honvédelmi alapismeretek hadtörténelmi szakasza. A kiegészítés nem csupán a teljesen új anyagrészeket jelenti, hanem a meglévő tudásanyag kibővítését is, mellyel megvalósul a tantárgyi koncentráció. A fejezet érinti az egyetemes és magyar hadtörténelem legjelentősebb állomásait, a hadikultúrák jellemzését. Foglalkozik a hadtudomány néhány kiemelkedő alakjával, melynek segítségével a tanulók betekintést nyernek a hadviselés alapjaiba.

A MUNKAERŐ-MIGRÁCIÓ DINAMIKÁJA SZERBIA, MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA: ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Sarolta Bernát — p, 10 júl 2026 23:40:11 +0000

A 21. században a migráció és a munkaerő-mobilitás meghatározó tényezők Közép- és Kelet-Európa társadalmi-gazdasági átalakulásában. A kutatás azt vizsgálja, miként hatnak a történelmi traumák, gazdasági egyenlőtlenségek és nemzeti integrációs politikák a munkaerő-migrációra Szerbia, Magyarország és Ausztria között. Az elemzés során két fő hipotézis került megfogalmazásra. Egyrészt a migrációt gazdasági tényezők – mint a bérkülönbségek és jobb munkakörülmények – motiválják. Másrészt a migrációs szabályozások és a szegmentált munkaerőpiacok jelentősen alakítják a migrációs folyamatokat, különösen a magasan képzett munkavállalók esetében. Ausztria a magasabb életszínvonal miatt vonzó célországként jelenik meg, míg Magyarország egyszerre tranzit- és célország szerepét tölti be. Az eredmények alapján megállapítható, hogy migrációhoz kapcsolódó döntéseket nem csupán gazdasági, hanem történelmi és identitásbeli tényezők is befolyásolják.

Kulcsszavak: migráció, gazdasági egyenlőtlenség, történelmi trauma, integrációs politika