Hadtudomány

Tartalomjegyzék

Imre Jelencsics — h, 23 márc 2026 11:17:33 +0000

Afganisztán zajos határai – határvillongások a Tálibán és a szomszédos országok között

Virág Novák-Varró — szo, 14 márc 2026 13:42:59 +0000

2025 októberében újra felizzottak az afgán–pakisztáni kapcsolatok, a határvillongásokat ezúttal rakétacsapások is követték, és az eszkaláció kockázatát is magában hordozta az eseménysorozat. A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta a régiót újra jelentős instabilitás jellemzi, melynek epicentrumát ezúttal is a biztonsági fenyegetésekkel és humanitárius válsággal terhelt Afganisztán jelenti. A közép-ázsiai állam szomszédjai eltérő mértékben és módon reagálnak az új kabuli rezsim jelentette kihívásokra, azonban az elmúlt évek egyre sűrűbb fegyveres konfrontálódást mutatnak. A tanulmány reflektál a 2025-ös évben az afgán–pakisztáni határon lezajlott összecsapásokra. A konkrét események feldolgozásán túl célja egy tágabb kontextusban bemutatni a tálib vezetés és a szomszédos országok között időről-időre felmerülő határkonfliktusok hátterét.

A SZOVJET – OROSZ ELRETTENTÉSI POLITIKA FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG

Tamás Sándor — h, 30 márc 2026 22:09:45 +0000

A radikálisan megváltozott biztonságpolitikai helyzet, a hagyományos fegyveres konfliktusok visszatérte Európába, valamint a fokozódó nagyhatalmi verseny stratégiai megújulásra késztette a NATO-t. Ennek egyik meghatározó eleme az új Elrettentési és Védelmi Tervcsalád, amely évtizedek óta először ismét az európai kontinens fegyveres védelmére fókuszál. Az elrettentés szerepének növekedése indokolttá teszi az elrettentéselméletek megismerését. A nyugati elrettentéselméleteket olyan ismert politikai és stratégiai gondolkodók neve fémjelzik, mint Bernard Brodie (1910-1978), John J. Mearsheimer (1947-), Thomas C. Schelling (1921-2016), Robert Jervis (1940-2021) vagy Jack L. Snyder (1951-). Szovjet – orosz elrettentés elméletekkel kapcsolatos tudományos munka olyan orosz kutatók nevéhez köthető, mint Matvej Zaharov (1898-1972), Georgij Arbatov (1923 – 2010), Andrej Kokosin (1945 -), Szergej Karaganov (1952 -), Mihail Sosnovszkij, hogy csak néhányat említsek. Ezen kutatók munkájának eredményeként a 90-es évek végén megszületett az orosz stratégiai elrettentés. Ennek ismerete nélkül nem kapunk átfogó képet azokkal az elméletekkel kapcsolatban, melyek alapjaiban határozzák meg a mai szembenállás elvi kérdéseit. A tanulmány a szovjet-orosz stratégiai elrettentés elméletének fejlődését mutatja be, amely alapvetően határozza meg Moszkva jelenlegi stratégiáját nem csak Ukrajnával, de a nyugattal szemben is.

Afganisztán zajos határai – határvillongások a Tálibán és a szomszédos országok között

Novák-Varró Virág — h, 30 márc 2026 22:10:33 +0000

2025 októberében újra felizzottak az afgán-pakisztáni kapcsolatok, a határvillongásokat ezúttal rakétacsapások is követték, és félő, hogy egy elhúzódó fegyveres konfliktussá eszkalálódik a két ország közötti feszültség. A tálibok 2021-es hatalomátvétele óta a régiót újra jelentős instabilitás jellemzi, melynek epicentrumát ezúttal is a biztonsági fenyegetésekkel és humanitárius válsággal terhelt Afganisztán jelenti. A közép-ázsiai állam szomszédjai eltérő mértékben és módon reagálnak az új kabuli rezsim jelentette kihívásokra, azonban az elmúlt évek egyre sűrűbb fegyveres konfrontálódást mutatnak. A tanulmány reflektál az elmúlt hónapban az afgán-pakisztáni határon lezajlott összecsapásokra. A konkrét események feldolgozásán túl célja egy tágabb kontextusban bemutatni a tálib vezetés és a szomszédos országok között időről-időre felmerülő határkonfliktusok hátterét.

Izraeli multitér mûveleti tapasztalatok városi környezetben

András Mező — szo, 21 márc 2026 10:03:16 +0000

A tanulmány az Izraeli Védelmi Erők (IDF) multitér műveleteit (MDO) elemzi a 2023-ban kezdődött gázai háború során, különös tekintettel a városi harcokra. Kiemeli a városi környezet által a modern harcokban jelentkező nehézségeket, és megvizsgálja a konfliktusból nyert tanulságokat. A tanulmány célja olyan következtetések levonása, amelyek elősegíthetik a NATO MDO koncepciójának továbbfejlesztését.

A szovjet-orosz elrettentési politika fejlõdése a második világháborútól napjainkig

Tamás Sándor — szo, 21 márc 2026 12:01:29 +0000

A radikálisan megváltozott biztonságpolitikai helyzet, a hagyományos fegyveres konfliktusok visszatérte Európába, valamint a fokozódó nagyhatalmi verseny stratégiai megújulásra késztette a NATO-t. Ennek egyik meghatározó eleme az új Elrettentési és Védelmi Tervcsalád, amely évtizedek óta először ismét az európai kontinens fegyveres védelmére fókuszál. Az elrettentés szerepének növekedése indokolttá teszi az elrettentéselméletek megismerését. A nyugati elrettentéselméleteket olyan ismert politikai és stratégiai gondolkodók nevei fémjelzik, mint Bernard Brodie (1910–1978), John J. Mearsheimer (1947–), Thomas C. Schelling (1921–2016), Robert Jervis (1940–2021) vagy Jack L. Snyder (1951–). A szovjet-orosz elrettentéselméletekkel kapcsolatos tudományos munka olyan orosz kutatók nevéhez köthető, mint Matvej Zaharov (1898–1972), Georgij Arbatov (1923–2010), Andrej Kokosin (1945–), Szergej Karaganov (1952–), Mihail Szosznovszkij, hogy csak néhányat említsek. Ezen kutatók munkájának eredményeként a 90-es évek végén megszületett az orosz stratégiai elrettentés. Ennek ismerete nélkül nem kapunk átfogó képet azokkal az elméletekkel kapcsolatban, melyek alapjaiban határozzák meg a mai szembenállás elvi kérdéseit. A tanulmány a szovjet-orosz stratégiai elrettentés elméletének fejlődését mutatja be, amely alapvetően határozza meg Moszkva jelenlegi stratégiáját nem csak Ukrajnával, de a nyugattal szemben is.

A hatásalapú mûvelettervezõ gyakorlatok adaptációs lehetõségei a törzsek felkészítésének rendszerében

Sandor Szabó, Levente István Nagy — h, 23 márc 2026 11:08:24 +0000

A katonai műveletek tervezésére irányuló gyakorlatok a törzsszolgálatra történő felkészítés egyik sarokkövét képezik. Az ilyen jellegű törzsvezetési gyakorlatok pragmatikus tanulási folyamatot biztosítanak, mivel valós műveleti környezetet szimulálnak, kihívás elé állítva ezáltal a törzstiszteket, hogy komplex geopolitikai és hadműveleti megfontolások között navigálva műveleti terveket dolgozzanak ki. A hatásalapú művelettervező gyakorlat egyik elsődleges előnye a törzsszolgálati felkészítésben az, hogy képes elősegíteni a résztvevők kritikai gondolkodását. A komplex szcenárió és incidensek által generált kontextus arra kényszeríti a törzsállományt, hogy a komfortzónán kívüli tanulási folyamatokon keresztül elemezzék az információkat, értékeljék a lehetőségeket és stratégiai terveket fogalmazzanak meg. A gyakorlati alkalmazás és a visszajelzési mechanizmusok révén a résztvevők megtanulják felmérni a kockázatokat, prognosztizálni a kihívásokat és innovatív megoldásokat kidolgozni a megfogalmazott kiképzési célkitűzések elérése érdekében.

Két évtized Zrínyi-Újvár helyszíni kutatásában (2005–2025)

Lajos Négyesi — sze, 25 márc 2026 00:07:24 +0000

A Zrínyi Miklós (1620–1664) által 1661-ben épített, 1664-ben a török ostrom áldozatául esett és fölrobbantott Zrínyi-Újvár helyszíni kutatása 2005-ben kezdődött a HM Hadtörténeti Intézet, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a somogyi és a zalai múzeumok munkatársainak közreműködésével. A tanulmány az elmúlt 20 év kutatástörténetét, eredményeit mutatja be. A hadszíntérkutatás módszereivel és eszközeivel (fémkereső, talajellenállás mérő, magnetométer, talajradar és lézeres távolságmérő: LIDAR stb.) felszínre hozott sok-sok ólom puskagolyó, ágyúgolyó és bombarepeszek, a várudvar, a várkút és a sarkantyú bástya régészeti feltárása felrajzolta Zrínyi-Újvárat a magyar történelem és régészet tablójára. Az itt kipróbált nem romboló vizsgálati módszereket napjainkban már sikerrel alkalmazzák más várak és török kori összecsapás helyszíneinél. Zrínyi-Újvár két évtizede folyó kutatása ezért joggal nevezhető sikertörténetnek.

Az én experienciám kicsin és csak egynéhány csatábul áll” Zrínyi Miklós katonai életútja 1663 elõtt

Ferenc Végh — cs, 26 márc 2026 00:00:00 +0000

Zrínyi Miklós 1664 eleji téli hadjáratának és Kanizsa ostromának köztudottan döntő szerepe volt abban, hogy Köprülü Ahmed nagyvezír hada más úton kényszerült Bécs ellen vonulni. A kutatás azonban eddig nem vizsgálta, hogy a „költő és hadvezér” voltaképpen milyen előképzettség és harctéri tapasztalatok birtokában vállalkozott 1663 őszén a dunántúli rendi felkelő hadak, illetve utóbb (társvezérként) a téli hadjárat vezetésére és az oszmán vilajet központ ostromára. Tanulmányunkban Zrínyi Miklósnak a harmincéves háborúban (1618–1648) való szerepvállalását vesszük vizsgálat alá. Bizonyítani kívánjuk, hogy az 1663–1664. évi háborúban való aktív részvétel a felkészültségét meghaladó kihívást jelenthetett Zrínyi számára, amelynek nagyrészt éppen emiatt nem tudott maradéktalanul megfelelni.

Éjszakai légi háború Magyarország felett 1944–1945

Gábor Kohlrusz — p, 27 márc 2026 15:07:14 +0000

Magyarország égboltja 1944-ben megtelt repülőkkel, az ország a szövetségesek célpontjává vált. A bombázó csoportok áprilistól kezdve éjjel-nappal vonultak át hazánk felett, illetve támadták a hadászatilag fontos célpontokat. A német haderő számára létfontosságú közlekedési és vasúti csomópontokat, reptereket, gyárakat, olajfinomítókat és a Dunát, mint a Romániába kitermelt kőolaj fő szállítási útvonalát meg kellett védeni. A német légierő éjszakai vadászalakulatai számára ezzel új front nyílt meg. Feladat akadt bőven, melyek elvégzéséhez a jól működő rádiólokátor-rendszer kiépítése előfeltétel volt.

Habsburg-Lotaringiai József Károly Lajos fõherceg, lovassági tábornok

Tibor Balla — p, 27 márc 2026 16:02:21 +0000

A magyar identitását mindenkor hangsúlyozó Habsburg-Lotaringiai József Károly Lajos fõherceg meghatározó alakja volt a 19. századi magyar hadtörténelemnek. Katonatiszti és tábornoki pályafutásának legjelentõsebb állomása az 1868-ban létrehozott magyar királyi Honvédség fõparancsnoki beosztása volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Honvédség fejlesztése terén. Jelentõs erõfeszítéseket tett a magyarországi tûzoltóságok szervezése érdekében. A magyarországi cigányság nyelvérõl, néprajzáról, történelmérõl, valamint a botanika területén folytatott tudományos kutatásai és publikációi iránymutatóak voltak. Munkásságát 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagságával ismerték el.

Emberöltõ a tudomány szolgálatában. 35 éves a Magyar Hadtudományi Társaság

József Druzsin — p, 27 márc 2026 00:00:00 +0000

A Magyar Tudományos Akadémia katona tagjai

Gábor Hausner — p, 27 márc 2026 17:33:26 +0000

A Syrena és a csatahajó. A Zrínyi-kutatások legújabb eredményei

József Padányi — p, 27 márc 2026 17:22:57 +0000

Globális vagy regionális hatalom Oroszország?

Zsigmond Tömösváry — p, 27 márc 2026 17:27:50 +0000