Hadtudomány

Tartalom jegyzék

MHTT — 2025-10-28

Katonaszív

Zoltán Mészáros — 2025-11-02

1906-ban hat egymást követő lapszámban Vághó Ignác százados, a Ludovika Akadémia tanára, az intézeti folyóirat – a Ludovika Akadémia Közlönye szerkesztője, rovatvezetője és állandó szerzője, „Katonaszív” címen jelentetett meg cikksorozatot, melyek részben fiktív levelek, részben pedig szónoki beszédek voltak. A sorozat 17 általános és katonai erényt tárgyal, melyekhez felvonultat számos magyar és klasszikus szerzőtől származó idézetet, történelmi és kulturális példát, tanulságos történetet. A sorozat a hosszú 19. század családként értelmezett magyar katonai felfogásának lenyomata, ilyen értelemben érdekes korrajz is.

Kilépnek, de hova?

Zsuzsanna Csapó — 2025-11-02

A gyalogsági aknák tilalmáról szóló ottawai egyezmény felmondása nem jár az aknákkal kapcsolatos valamennyi nemzetközi kötelezettség alóli mentesüléssel, ahogy az egyezményben eleve nem részesek sem tehetnek meg bármit e fegyverek alkalmazásakor. Jelen tanulmány e kérdéskört járja körbe, nemzetközi jogi elemzést adva arról a 2025-ben kibontakozó helyzetrõl, amelyet – az orosz–ukrán háborúra reagálva – a három balti állam, valamint Lengyelország, Finnország és Ukrajna szerzõdésbõl való kilépése idéz elõ.

Multitér műveletek az ukrán háború fényében

András Mező — 2025-10-28

A cikk célja, hogy a multitér műveletek (MDO) alkalmazását vizsgálja az ukrán háborúban, különös figyelemmel a városi környezetben vívott harcokra. Kiemeli a modern hadviselésben a városi környezet által jelentett kihívásokat, és elemzi az orosz–ukrán háború tanulságait. A tanulmány célja olyan tanulságok levonása, mely tovább fejlesztheti a NATO MDO-koncepcióját.

Időjárási viszonyok Budapest 1944–1945-ös ostromának idején korabeli hivatalos adatok és feljegyzések alapján

Ádám Kőszegi — 2025-10-30

A második világháború alatt a magyar főváros 52 napig tartó ostromának hossza mélyreható befolyással volt mind a harcoló katonákra, mind a városban rekedt közel 800 ezer civil lakosra. A szovjet hadvezetés irreálisan rövid határidőt szabott meg a támadó erők számára Budapest elfoglalására, miközben túlbecsülte az ostromgyűrűbe rekedt védők létszámát és alábecsülte harcértéküket, amely valójában messze elmaradt az optimálistól. Az elhúzódó harcok utóhatásai között megtalálható a malenkij robot intézménye, a civil lakosság egyéb módon való sanyargatása és a védő katonákkal való kegyetlen bánásmód elfogásuk esetén. A második világháború egyik leghosszabb ideig tartó városi harcának időtartama több tényezőre vezethető vissza, melyek közül a meteorológiai viszonyok vizsgálata mindeddig kevés figyelmet kapott. Az időszakra jellemző időjárási körülmények megismerése lehetőséget nyújt az időpont nélküli feljegyzések időbeli azonosítására, valamint a történelmi források kritikai értékelésére.

A Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja: Leone Andrea Maggirotti táborszernagy

József Padányi — 2025-11-02

Leone Andrea Maggiorotti (1860–1940) katonai pályafutását az első világháború és az arra való felkészülés határozta meg. Széleskörű műszaki érdeklődését és felkészültségét a katonai közúti közlekedés, a katonai repülés, a katonai műszaki támogatás egyaránt hasznát vette. A háborút követő évtizedekben pedig olyat alkotott, mely a mai napig alapvetőnek tekinthető a középkori várépítészetben. Az olasz várépítészet és építők hatását kutatta és publikálta, akik és amely meghatározta a középkori várak stílusát, védőképességét és hatékonyságát. Munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagságával ismerték el 1934-ben.

A Magyar Hadtudományi Társaság tanulmányútja Szlovákiába

Mihály Gábor Kerekes — 2025-11-02

Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988–1999

Zoltán Szenes — 2025-11-02

A NATO stratégiai koncepciói

Zoltán Szenes — 2025-11-02