Hadtudomány

Tartalomjegyzék

2025-03-04T12:54:54+00:00

A BRICS országok jelenléte és érdekeltségei az Északi-sarkvidéken

2025-03-04T12:54:56+00:00

A kétrészes tanulmány második részében az öt BRICS alapító állam közül Kína és India arktiszi tevékenységét mutatjuk be és elemezzük. Továbbra is kitérünk a stratégiai dokumentumok átfogó értékelésére és a korábbi stratégiákhoz képest bekövetkezett változások bemutatására, majd a szakpolitikai dokumentumok elemzését követõen az államok gyakorlatban végzett arktiszi tevékenységét is bemutatjuk, rávilágítva az elmélet és a gyakorlat összhangjára vagy disszonanciájára.

A vér nélküli gyõzelem a háborúban és a háborús pusztítás redukálásának lehetõsége

2025-03-04T12:54:58+00:00

A háború Clausewitz véleménye szerint: „az erőszak ténye, amelynek alkalmazásában határ nincsen.” Az erőszak következménye a pusztítás, mely akár az érintett ország teljes megsemmisüléséhez vezethet. Sunzi a neves kínai hadtudós így foglalta össze a háború lényegét: „A háború az ország legfontosabb ügye, az élet és a halál alapja, a túlélés, illetve a pusztulás útja.” Az erőszak és pusztítás világában halvány reménysugárként él a vér nélküli győzelem gondolata. Sunzi szerint a legjobb hadvezér „küzdelem nélkül hódoltatja meg az ellenséges sereget”. Ezt erősíti Zrínyi Miklós a Vitéz hadnagy című munkájának 30. aforizmusában: „Minden győzelem jó és nagy, de az mely a mi akaratunk és vérontás nélkül meglehet, legjobb és szebb és dicsőségesebb.” A hadtudósok körében kezdettől jelen van a vér nélküli győzelem és a pusztítás redukálásának gondolata, de a valós példák alapján csak ritka lehetőségként számoltak vele. Liddell Hart a stratégiában látta meg azt az eszközt mely lehetőséget ad az ellenfél gyenge pontjainak felfedésére és céltudatos támadására, melynek eredményeként létrejön a „megingatás, melynek következménye lehet az ellenség összeomlása vagy könnyebb szétzúzása az ütközetben”. A 21. század információs hadviselése a megingatás hatékony eszköze lehet, mellyel elérhetjük a vér nélküli győzelmet.

A kritikus infrastruktúra stratégiai szerepe az orosz–ukrán háborúban

2025-03-04T12:55:01+00:00

A kritikus infrastruktúrák támadása nem újkeletű a háborúk során, de az orosz–ukrán háborúban kiterjedtsége, szektorainak sokrétűsége, a csapások mértéke rávilágít a stratégiai szerepükre. Az energetikai termelő és elosztó rendszerek, a közlekedés, a kommunikációs létesítmények, a vízellátási és vízi létesítmények támadása alapvetően befolyásolja a háború kimenetelét. Stratégiai kérdéssé vált, hogy a védekező ország hogyan tudja ezen létesítmények kiesését pótolni, a helyreállításukat megszervezni. Mindettől alapvetően függ az ország gazdasági működése és a lakosság ellátása is. Jelen publikációban ezen létfontosságú infrastrukturális elemek stratégiai jelentőségét, az őket ért csapásokat kívánom bemutatni rámutatva az ellenállóképesség, a reziliencia jelentőségére.

Digitális Mohács 3.0

2025-03-04T12:55:02+00:00

Mennyire kitett Magyarország egy kibertéri műveletnek? Vajon egy másik nemzetállambékeidőben is indíthat ilyen műveletet Magyarország ellen? Ezek a kérdések jólmutatják a kiberbiztonsági kihívások fokozódását, melyekre a szakértőknek a nyilvánosságelőtt is válaszokat kell adniuk. Nem véletlen, hogy ezek a kérdések felmerülnek,hiszen évtizedek óta tapasztaljuk, hogy társadalmunk és gazdaságunk egyre jobbanfügg a digitális ökoszisztémától, miközben a nagyhatalmi vetélkedés egyik fókuszpontjaépp az információs infrastruktúrán van. A 2020-as években a mesterséges intelligenciaés a digitális ökoszisztéma gyors fejlődése, valamint a biztonságpolitikaikihívások (például orosz–ukrán háború) alapvetően alakították át a kiberbiztonsághelyzetét. Néhány évvel a szerzők Digitális Mohács címmel megjelent kétrészes tanulmányaután ez a dolgozat a hazai kiberbiztonság főbb területeit és stratégiai fenyegetéseitelemzi, javaslatokat téve a kritikus infrastruktúrák védelmére és a nemzetikiberstratégia megerősítésére.

Az osztrák–magyar hadvezetés és a lavinaszerencsétlenségek a Nagy Háború olasz hadszínterén

2025-03-04T12:55:04+00:00

A hólavinák és az általuk okozott szerencsétlenségek elleni védekezés az első világégés olasz hadszínterén komoly feladatokat rótt az ott harcoló csapatokra és az elöljáró parancsnokságokra. Tanulmányomban összefoglalom az osztrák–magyar katonai hatóságok által a lavinák elleni védekezés érdekében foganatosított elméleti és gyakorlati lépéseket, a katasztrófák megelõzése céljából kiadott intézkedéseket. Felsorolom az 1915–1918 között végbement legsúlyosabb lavinaszerencsétlenségeket és az azok következtében elszenvedett veszteségeket, továbbá bemutatom a mentési munkálatokat, valamint a mesterséges lavinák kiváltását tüzérségi tűz vagy robbantás által.

Lovas és fogatolt alakulatok a Wehrmachtban, valamint a lovas- és hajtóképzés rendszere Németországban 1935 és 1945 között

2025-03-04T12:55:05+00:00

Adolf Hitler és a német hadvezetés a harmincas években egy teljesen motorizált haderőről álmodott, ami ugyan előremutató elképzelés volt, de ennek akkor és a későbbiekben sem voltak meg az anyagi feltételei. A három haderőnem, a szárazföldi haderő, a légierő és a haditengerészet ilyen nagymértékű és egyszerre történő fejlesztése megoldhatatlan probléma elé állította a német ipart. Tény, hogy a háború alatt a német szárazföldi
haderő motorizáltsága sohasem haladta meg a 17%-ot, és ez az arány a hadműveletekben részt vevő alakulatok esetében mindössze 10% volt. A propaganda ugyan előszeretettel mutatta be a magasból lecsapó zuhanóbombázókat, a mindenen átgázoló harckocsikat vagy a féllánctalpas lövészpáncélosokon harcba induló gyalogságot, de a német haderő az óriási fejlesztések ellenére továbbra is „lovashadseregnek”
számított, és mindinkább azzá vált a háború előrehaladtával.

háború mint kaméleon

2025-03-04T12:55:06+00:00

Clausewitz szerint a háború természetének része, hogy a politika folytatása, ezzel összefüggésben pedig karaktere, hogy korról-korra és társadalomról-társadalomra kaméleonként változtatja megjelenését. Ezzel az összetett meghatározással szemben többen felvetették, hogy a háború némely példája, mint a rituális és a nukleáris háború, illetve az ezekre jellemző pusztítóerő mértéke azt bizonyítják, hogy a háború lehet független is a politikától. A tanulmány Clausewitz mellett érvelve bemutatja a fegyvertechnika fejlődésének hatását a hadviselésre, a társadalomra és a politikára,
különös tekintettel a rituális és a nukleáris háborúra, és kitekintésként a mesterséges intelligencia háborús alkalmazására.

Zrínyi Miklós und sein militärwissenschaftliches Werk

2025-03-04T12:55:06+00:00

A hosszú játszma Kína átfogó stratégiája az amerikai világrend leváltására

2025-03-04T12:55:07+00:00

Új Űrkorszak kapujában A világűr biztonsági és katonai kérdései

2025-03-04T12:55:07+00:00