Fordítástudomány

Műfajtranszfer-stratégiák a lexiko-grammatikai és a topikszerkezeti kohézió célnyelvi újrateremtésében négy műfaj angolról magyarra való fordításában: esettanulmány

h, 29 jún 2026 17:31:18 +0000

A műfaji szempontú kutatások tanúsága szerint fordítás során a fordító számos olyan, többnyire szándékos szövegszintű döntést hoz, amelynek célja a forrásnyelvi szöveg műfaji identitásának megőrzése, sikeres átültetése a célnyelvi fordításba. Korlátozottak azonban az ismereteink arról, hogy e döntéseket befolyásolja-e az, hogy a fordító milyen műfajjal dolgozik. Kvalitatív kutatásunk fő célja ezért annak mélyreható vizsgálata – két konkrét szövegváltozó vonatkozásában –, hogy különféle területekhez tartozó, eltérő műfajú szövegpéldányokat milyen topik- és kohéziós szerkezet jellemez, és hogy az angolról magyarra történő fordítás során milyen speciális műfajtranszfer-stratégiák érvényesülnek a lexiko-grammatikai és a topikszerkezeti kohézió célnyelvi újrateremtésében. Az elemzés arra is kitér, hogy milyen kohéziós eltolódások keletkeznek
a fordítás folyamatában. E feltáró jellegű, leíró szemléletű esettanulmány korpuszát négy műfaj angol forrásnyelvi és azok magyar célnyelvi változata alkotja: egy orvosi alkalmazási előírás, egy vallási áhítat, egy novella és egy hírszöveg. A topikszerkezeti kohézió vizsgálatára Lautamatti (1987) elméletét és topikszerkezet-elemző modelljét, a lexikogrammatikai kohézió feltárására pedig Halliday és Hasan (1976) és Hasan (1984) kohézióelméletét és elemző modelljét alkalmaztuk. A négy műfajra irányuló esettanulmány eredményei azt mutatják, hogy a műfajok között számottevő lexiko-grammatikai és topikszerkezeti kohéziós különbség van, amelyek az angolról magyarra történő fordítás során eltérő műfajtranszfer-stratégiákat indukálnak és változatos kohéziós eltolódásokat okoznak. A dolgozat következtetései lehetővé teszik jövőbeli kutatások számára az eredmények érvényességének nagyméretű korpuszokon történő ellenőrzését, és célzottan műfaji szempontú, adott műfajra általános érvényű következtetések megfogalmazását a fordítás elmélete és az angolról magyarra fordítás gyakorlata számára.

A bírósági és hatósági tolmácsok képzése perszimulációk bevonásával

Réka Eszenyi, Márta Puklus — h, 29 jún 2026 17:38:54 +0000

Tanulmányunkban a bírósági és hatósági tolmácsok magyarországi képzését mutatjuk be, különös hangsúlyt helyezve a tantermi munkát kiegészítő új elemre, az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémiájának (OBH MIA) közreműködésével megvalósuló perszimulációkra, amely a bírósági tárgyalások megfigyelése mellett a szakma valós színterével és felhasználóival folytatott együttműködés egy formája. A bemutatott jó gyakorlat keretében az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének (FTT) bírósági és hatósági tolmácsképzése csatlakozott az OBH MIA civilisztikai és büntető tárgyalásvezetési gyakorlataihoz, amelyeket bírósági titkárok számára szerveznek. Ezekre az alkalmakra az intézmény autentikus tárgyalótermeiben kerül sor, eredeti jogesetekre és azok anyagaira építve, tapasztalt bíró tréner vezetésével. A tárgyalások szereplőit – a bírót, az alperest és felperest, a védőt, a tanúkat, valamint büntetőügyekben az ügyészt és a vádlottat – a bírósági titkárok játsszák el. Hallgatóink a szimulált tárgyalásokba a tolmács, illetve az idegen nyelvű tanú szerepében kapcsolódhatnak be, kvázi valós körülmények között gyakorolva jövőbeli szakmájukat. A perszimulációkban eddig két alkalommal, három nyelven – angolul, németül és bolgárul – vett részt a képzés, kifejezetten pozitív tapasztalatok mellett, kollegiális légkörben. Ezek az alkalmak kiváló lehetőséget biztosítanak a tantermi
képzés során elsajátított ismeretek kvázi éles helyzetben történő alkalmazására, a bírósági és hatósági tolmácsoláshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudás elmélyítésére, valamint a tolmácsoláshoz szükséges kompetenciák célzott fejlesztésére. A tanulmány a képzés magyarországi kontextusából kiindulva bemutatja a bírósági tolmácsoláshoz szükséges kompetenciákat, azok fejlesztésének lehetőségeit tantermi és tárgyalótermi szituációkkal, és javaslatokat tesz további kutatási irányokra.

A menekültügyi tolmácsolás sajátosságai Magyarországon egy interjús pilotkutatás tükrében: hat esettanulmány

Balázs Bakó — h, 29 jún 2026 17:44:53 +0000

Az ukrajnai háború által kiváltott menekülthullám számos kihívás elé állította és állítja Magyarországot és az Európai Uniót. Ide sorolhatók a nyelvi különbségek, amelyek a tolmácsolás megszervezését is szükségessé tették. A pályaudvarokon eleinte civilek szervezték meg az ellátást és a tolmácsolást. Magyarországon azonban az önkéntes és a professzionális tolmácsok jogállása, képzése, képesítési követelményei, a rájuk vonatkozó etikai szabályok, hivatalos névjegyzéken történő nyilvántartásuk sem rendezett, vagy nem feltétlenül tükrözi a tényleges gyakorlatot.
Ennek a gyakorlatnak a tolmácsolástudomány általi feltárása Magyarországon még gyerekcipőben jár. A jelen tanulmányban bemutatott interjús pilotkutatás ehhez a feltáró munkához kíván hozzájárulni. 2024. novemberben és decemberben hat résztvevővel készített félig strukturált interjúk átiratainak tematikus elemzésével a kutatás arra kereste a választ, hogy a tolmácsvégzettséggel és gyakorlattal rendelkező, professzionális tolmácsok milyen kihívásokat, nehézségeket vagy akár pozitív élményeket szereztek az ukrajnai menekültek részére önkéntesen nyújtott tolmácsolási események során, illetve betöltöttek-e egyéb szerepeket is. A további kutatási kérdések a résztvevők által szükségesnek vélt tolmácskompetenciákra és képzésekre vonatkoztak. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők egyéb szerepeket is elláttak az adott
helyzet és a menekültek szükségleteinek függvényében. A nehézségek, különösen az érzelmi kihívások nagyobb súllyal jelentek meg a résztvevők narratíváiban a pozitív élményekhez képest. A saját nyelvi kompetenciájukat megfelelőnek ítélték, azonban a tolmácstól elvárt semlegesség követelményéhez különbözőképpen viszonyultak. A további képzésekre öt résztvevő nyitott volt, ami a kutatás eredményeinek hasznosíthatóságára mutat rá. A kutatás kvalitatív voltára tekintettel az eredmények nem reprezentatívak a menekültügyi tolmácsok egész közösségére, azonban az interjú mint eszköz alkalmas a jelenség további kutatására.

A tolmácskompetencia fejlődése blattolási feladatokhoz kapcsolódó retrospektív megjegyzések tükrében

Mária Bakti — h, 29 jún 2026 17:49:06 +0000

A retrospekció az elmúlt időszakban egyre növekvő népszerűségre tett szert a tolmácsolás kutatásában, mivel hozzájárul a tolmácsolási folyamat jobb megértéséhez. A jelen tanulmány célja egy longitudinális kutatás részeredményeinek bemutatása. A longitudinális kutatásban négy tolmácshallgató vett részt, az SZTE négy féléves fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói. A képzés második, harmadik és negyedik félévének végén rögzítettem a hallgatók angolról magyarra (C–A nyelvi irányban) blattolt célnyelvi szövegeit. Emellett mind a három alkalommal rögzítésre kerültek a hallgatók retrospektív megjegyzései a blattolási feladattal kapcsolatban. A bemutatott vizsgálatban a következő kérdésekre kerestem választ: Hogyan változik a hallgatói retrospektív megjegyzések fókusza, ahogy a hallgatók haladnak a tolmácsképzésben? Mit mondanak el a retrospektív megjegyzések a tolmácskompetencia fejlődéséről? Eredményeim azt mutatják, hogy a blattolással kapcsolatban rögzített retrospektív megjegyzések a képzés második félévének végén leginkább a feladat komplexitását érintik, ezt követően a harmadik félév végén a megjegyzések fókuszába a FNY-i percepció és a CNY-i produkció kerül. A képzés negyedik félévének végére a CNY-i produkcióhoz kapcsolódó retrospektív megjegyzések dominálnak.

Keresztény vallási áhítatok műfaji és fordítási sajátosságai keresztény fordítók szemszögéből: pilotkutatás

Eszter M. Szegedi — h, 29 jún 2026 17:54:17 +0000

Jelen tanulmány egy kvalitatív, résztvevő-orientált, félig strukturált interjúkra épülő pilotkutatás eredményeit mutatja be. Fő célja a keresztény vallási áhítatok műfaji és fordítási sajátosságainak feltérképezése e szövegek fordítóinak nézőpontjából, valamint a fordítók hátterének, képzettségének és munkamódszereinek feltárása. A kutatás négy interjúalany narratíváinak elemzésén alapul; az eredmények bemutatása a fordítók profiljának ismertetését követően három fő motívum mentén történik: az önkéntesség, a gépi fordítás használata, valamint a megbecsülés/szakmai elégedettség dimenziói mentén. A vizsgálat elméleti kiindulópontját többek között Bednárová-Gibová és Mados (2019), Bednárová-Gibová (2020, 2022), Dam és Zethsen (2008, 2009, 2011, 2014, 2016), Eszenyi (2023), Szentirmay (2025), valamint Pérez-González és Susam-Saraeva (2012) munkái adják. Kvalitatív, feltáró jellegéből adódóan e pilotkutatás nem alkalmas általános következtetések levonására, azonban néhány kutatási téma kijelölését és hipotézisek megfogalmazását lehetővé teszi. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a keresztény vallási áhítatok fordítói egyházi háttérrel rendelkeznek, egy részük professzionális nyelvi közvetítő, míg mások nem részesültek formális fordítóképzésben. A keresztény áhítatok fordításához szükséges a bibliai és felekezeti nyelvezet ismerete, a célnyelvi közönség figyelembevétele, a forrás- és célnyelvi kultúra különbségeinek áthidalása, a szövegek tömörségéhez igazodó fordítói stratégia, a megfelelő teológiai háttértudás és az információkereső kompetencia folyamatos fejlesztése. A neurális gépi fordítás (NMT) használata egyáltalán
nem jellemző, az önkéntesség azonban nagy arányban van jelen vallási közegben. A begyűjtött adatok kiindulási pontként szolgálhatnak további résztvevő-orientált vizsgálatok elvégzéséhez keresztény vallási szövegek fordítóival.

Terminusmegfeleltetési eljárások és stratégiák a fordított szövegekben

Olívia Seidl-Péch — h, 29 jún 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány a terminusok fordításközpontú kutatásához kívánja a különböző terminusmegfeleltetési szempontokat egybegyűjteni. Ehhez a terminus meghatározásából és a terminus fordítási folyamatban betöltött szerepéből indul ki. A fordítási folyamat során a terminusok megfeleltetésekor általában a forrásnyelvi terminus fogalmi jegyeinek leginkább megfelelő célnyelvi terminus kerül a célnyelvi szövegbe.
A forrásnyelvi és célnyelvi terminuspár fogalmi jegyeinek összevetésével állapítható meg az adott terminusok közti ekvivalencia mértéke.
A tanulmány a terminológiai megfeleltetések fogalmi egyenértékűségi (ekvivalencia) aspektusa mellett bemutatja a terminológiai megfeleltetések lexikai–rendszerszintű (intézményesültség), fordításstratégiai (honosítás és idegenítés), illetve nyelvi–formai (terminusalkotás) aspektusait is. Külön foglalkozik az egyes szakterületek fogalmi rendszerében már rögzült és a frissen terminologizálódó szaknyelvi kifejezésekkel. Ez utóbbiaknál leírja az új terminusok kialakulásának jellemző szóképzési módjait, illetve tárgyalja a szakszövegben alkalmilag terminologizálódó köznyelvi lexikai elemek kérdését, amely terület különös jelentőséggel bír a szakfordítások esetében. A tanulmány elsődleges célja, hogy elméleti keretet és gyakorlati támpontokat nyújtson a terminológiai megfeleltetések fordításkutatás-központú vizsgálatához. A terminológiai megfeleltetés jelenségének pontosabb megértése, valamint az ezzel kapcsolatos döntéshozatal tudatos vizsgálata új távlatokat nyithat a terminológiakutatás területén.

Idegenítés és honosítás: a két stratégia és a hozzájuk tartozó fordítási megoldások áttekintése

Adrienn Bíró — h, 29 jún 2026 18:10:27 +0000

Az idegenítés‒honosítás dichotómiája a fordítástudomány közkedvelt kutatási területe, különösen a kultúraspecifikus kifejezések fordításának szempontjából kiemelten jelentős. A tanulmány célja egyrészt az idegenítés‒honosítás dichotómiájának történeti kialakulásának áttekintése, másrészt a korábbi szakirodalomban megjelent eltérő nézetek és értelmezések bemutatása. A tanulmány külön alfejezetben tárgyalja a fordítás során alkalmazott fordítási eljárások terminológiai pluralitását és az ebből fakadó inkonzisztenciákat, továbbá definiálja a tanulmány szempontjából releváns kulcsterminusokat az értelmezési keret egységesítése érdekében. További cél a meglévő taxonómiák ismertetése, valamint annak áttekintése, hogy az egyes kutatók mely fordítási megoldásokat sorolják a honosítás, illetve az idegenítés kategóriájába.
A tanulmány betekintést nyújt az egyes fordítási megoldások besorolásának különbségeibe és ellentmondásaiba. A záró szakasz egy új taxonómiát javasol, amely a honosítás és idegenítés mellett egy harmadik stratégiát is magába foglal. A javasolt új taxonómia célja, hogy megoldást kínáljon a kategorizálási nehézségekre. A kategorizált fordítási megoldások egyértelmű definíciót kapnak annak érdekében, hogy a jövőben a kultúraspecifikus kifejezéseknél alkalmazott fordítási megoldások azonosítása a gyakorlatban ne okozzon nehézséget. Emellett minden egyes fordítási megoldást példával is szemléltet a tanulmány.

Szótárnap 2025. „Társadalomtudomány: interdiszciplinaritás a lexikográfiában és a terminológiában”

Eszter M. Szegedi — h, 29 jún 2026 18:14:58 +0000

„Oktatásmódszertani innovációk a jövőbiztos fordító- és tolmácsképzésért”

Martin Ferenczi, Csilla Rita Komáromi — h, 29 jún 2026 18:46:20 +0000

12th EAFT Summit. „Terminology Planning in Europe”

Dóra Mária Tamás, Áron Kató — h, 29 jún 2026 18:51:17 +0000

XVIII. Miskolci Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia „Quo Vadis Translatio? Műfordítás és szakfordítás a mesterséges intelligencia tükrében”

Dóra Behon-Görözdi — h, 29 jún 2026 18:54:55 +0000

TransELTE 2026. „Természetes intelligencia a professzionális nyelvi közvetítésben”

Martin Ferenczi, Laura Szabó, Lilla Varga — h, 29 jún 2026 19:01:10 +0000

Klaudy Kinga: Fordítástudományi dilemmák a 21. század elején. Válogatott fordítástudományi tanulmányok

Nóra Nagy — h, 29 jún 2026 19:05:31 +0000

Puklus Márta: A bírósági tolmácsolás gyakorlata

Ildikó Bodnár — h, 29 jún 2026 19:09:05 +0000

Summaries in English

Kinga Klaudy — h, 29 jún 2026 19:12:39 +0000

Útmutató szerzőinknek

Kinga Klaudy — h, 29 jún 2026 19:14:24 +0000