Fordítástudomány

A fordításra vonatkozó nézetek szerepe a fordítási teljesítményben

Márta Lesznyák, Eszter Sermann, Mária Bakti — v, 10 dec 2023 07:38:17 +0000

A jelen tanulmányban részletezett kutatásunk célja a PACTE-cso- port által összeállított, a fordításra vonatkozó deklaratív tudást mérő kérdőív adap- tálása és kipróbálása. A próbamérés során fordító és tolmács mesterszakos hallga- tók eredményeit vetettük össze nyelvszakos és nyelvtanárszakos hallgatók eredmé- nyeivel, majd a kiértékelést követően elvégeztük a kérdőív finomhangolását, és újra kipróbáltuk a kis mértékben módosított mérőeszközt. Az eredmények alacsony megbízhatóságot jeleztek, valamint világossá vált, hogy a kérdőív nem differenciált megfelelő módon a vizsgált csoportok között. Harmadik lépésben radikális változ- tatásokat hajtottunk végre a kérdőíven, melynek elnevezését is megváltoztattuk. Ezt követően az új kérdőív segítségével nagymintás mérés keretein belül összeha- sonlítottuk különböző fordítói háttérrel rendelkező csoportok fordításra vonatkozó nézeteit. Az eredmények alapján világosan elkülönülnek egymástól a laikusok és a fordítói szakma képviselői. A kérdőív következő alkalmazása során azt vizsgál- tuk, hogy a fordításról való gondolkodás milyen összefüggést mutat a fordítási teljesítménnyel. Az eredmények a fordításra vonatkozó nézetek és a teljesítmény korrelációjára utalnak humán fordítás esetén.

Elfogadhatósági és elvárási normák a fordításban egy hatásvizsgálat tükrében

Szilvia Szakály — v, 10 dec 2023 07:42:52 +0000

A jelen tanulmány középpontjában egy hatásvizsgálat áll, amelynek eredményeit a szerző a fordítási norma, ezen belül is az elfogadhatósági norma (acceptability) és az elvárási norma (expectancy norm) felől értelmezi. Az elfogad- hatósági norma Toury nevéhez köthető (Toury 1980), és azt jelenti, hogy a fordító a fordítási folyamat során főként a célnyelvi normákhoz alkalmazkodik annak ér- dekében, hogy fordítása a célkultúra tagjai számára elfogadható legyen. Az elvá- rási norma fogalma Chesterman rendszerében jelenik meg (Chesterman 1993), és azokra az elvárásokra vonatkozik, amelyeket a célnyelvi olvasók fogalmaznak meg. A bemutatott vizsgálattal kapcsolatban feltett egyik legfontosabb kérdés az, hogy az elfogadhatóság normáját követő fordítói viselkedés eredményeként keletkezett fordítás minden esetben találkozik-e a befogadók által képviselt elvárási normák- kal. A kutatás korpuszát J.D. Salinger The Catcher in the Rye (1951) című regényé- nek egy részlete alkotja Gyepes Judit (1964), illetve Barna Imre (2015) fordításá- ban, a kérdőíves vizsgálatban 168 kitöltő vett részt.

Kérdőíves felmérés a fordítói, a lektori és az utószerkesztői kompetencia megítéléséről a fordítóiparban

Kamilla Sulyok — v, 10 dec 2023 07:45:17 +0000

Napjainkban a gépi fordítás a fordítóipar egyre megkerülhetetle- nebb tényezője, kutatási témaként éppúgy, mint fordításoktatói kihívásként. Kevés szó esik azonban arról, hogyan vélekednek a fordítóipari szereplők a fordítási, az utószerkesztési és a lektorálási kompetencia viszonyáról. A szakmai közösséget megcélzó kérdőíves felmérésemmel ezt az űrt igyekeztem betölteni. Az eredmé-nyekből kiderült, hogy a fordítóipari szereplők véleménye sok tekintetben egységes képet alkot: bizakodók a fordítói szakma jövőjét illetően; úgy gondolják, hogy a sikeres utószerkesztéshez és a sikeres lektoráláshoz egyaránt szükséges fordítási kompetencia; az utószerkesztési kompetenciát a fordítási és/vagy a lektorálási kom- petenciával részben átfedésben lévő, de önálló alkompetenciákkal bíró kompeten- ciának vélik, ám nincs egységes képük arról, milyen alkompetenciák tartozhatnak hozzá. Kutatásom rámutat arra is, hogy a gépi fordítás legjellemzőbb felhasználá- si módja a fogalmak, szegmensek tisztázása. Nem ritka azonban a fordításra kapott megbízás fordítómotor segítségével történő feldolgozása, utószerkesztése sem.

Jegyzetelési egységek a konszekutív tolmácsolásban

Franciska Van Waarden — v, 10 dec 2023 07:46:54 +0000

A nyelvi közvetítés oktatásában egyre inkább előtérbe kerül a konszekutív tolmácsolás során alkalmazott jegyzeteléstechnika szabályszerűsége- inek összegzése a tolmácshallgatók jegyzeteléstechnikai kompetenciájának fejlesz- tése érdekében. Hazai (Szabó 2005) és nemzetközi viszonylatban (Dam 2004) is születtek esettanulmányok a tolmácsképzésben résztvevő hallgatók jegyzetelés-technikájáról, ám eddig kevés mű született arról, hogy hogyan fejlődik a jegyzete- léstechnikai kompetencia a képzés során. Jelen kutatás a tolmácshallgatók jegyze- teléstechnikájának változását vizsgálja longitudinális módon. A jegyzetelési kom- petencia fejlődését a jegyzetelési egységek meghatározásának segítségével vizsgá- lom első-, illetve másodéves mesterszakos tolmácshallgatók körében. Az eredmé- nyek azt mutatják, hogy bár mindkét évfolyam esetében megfigyelhetők egyéni különbségek, a jegyzetelési egységek eloszlása a másodéves hallgatók körében kisebb eltérést mutat az átlagtól.

A terminológiamenedzsmenthez kapcsolódó kutatási irányzatok

Olívia Seidl-Péch — v, 10 dec 2023 07:48:49 +0000

A jelen tanulmány célkitűzése, hogy betekintést nyújtson a nyelv- technológiai eszközök alkalmazása miatt egyre hangsúlyosabbá váló terminológia- menedzsment témakörébe, és felvázolja a területhez kapcsolódó lehetséges kutatá- si perspektívákat. Ahogy egy ismert hazai fordításszolgáltató honlapján olvashat- juk, „[a] minőségi fordítás alapja a megbízható terminológia. A terminológia isme- rete és kezelése nélkülözhetetlen a kiváló minőségű fordításhoz. Ezek a lépések minden fordítási projekthez elengedhetetlenek.1” A terminológiamenedzsment szükségessége és megkerülhetetlensége természetes módon irányította a fordítási folyamattal és a fordítások minőségével foglalkozó kutatók figyelmét a terminoló- giai adatbázisok előállítására és karbantartására (vö. Wright és Budin 1997−2001), illetve a fordításközpontú terminológiai munkára (Fischer 2019).

Funkcionalizmus a bibliafordításban

Tibor M. Pintér — v, 10 dec 2023 07:50:54 +0000

A tanulmány példákon keresztül illusztrálja néhány modern magyar nyelvű bibliafordítás funkcionalista megközelítését. A ma leginkább Nord (2016, 2018) nevével társított funkcionalista elmélet és az azt megelőző, Nida (1994) álta- li szociolingvisztikai ihletettségű dinamikus fordítás alapvető tulajdonságainak bemutatása és illusztrálása után a szakirodalom alapján megfogalmazott kritikai gondolatokon keresztül eljut a magyar nyelvű bibliafordítások elemzésének újfajta, összetettebb kritériumrendszeren alapuló lehetőségéig.

Összehasonlító műfordítás-kritika: Anna Gavalda két regénye magyarul

Tivadar Palágyi, Péter Barta — v, 10 dec 2023 07:53:23 +0000

A tanulmány Anna Gavalda két francia nyelvű regényének magyar fordítását elemzi, az elemzés sorrendjében: Ensemble, c’est tout (fordító: Tótfalusi Ágnes) és Je l’aimais (fordító: Tóth Krisztina), kitérve egyaránt a legtalálóbb és a legkevésbé szerencsés megoldásokra. A tanulmány a nyelvtani és stiláris jelensé- gek szerint csoportosítva mutatja be a jelenségeket és tesz megfigyeléseket, az egyedi esetekből próbálván következtetni általános vonásokra. A vizsgálat fő irá- nyai: az eredeti szövegben fellelhető retorikai alakzatok visszaadása, a francia ige- rendszer fordítási problémái (különös tekintettel az első regény pergő üteméből fakadó, gyakran előforduló szabad közvetett beszéd által okozott nehézségekre), a gallicizmusok megfeleltetése és a kényszerű kihagyások. Néhány fordítási jelenség pontos leírása érdekében a tanulmány a két regény néhány indoeurópai (elsősorban újlatin, germán és szláv) nyelvű fordításaira is utal.

Egy örökzöld klasszikus újra olvasva – Daniel Gile alapfogalmai és modelljei három évtized távlatából

Rita Besznyák — v, 10 dec 2023 08:18:28 +0000

Vajon mitől válik „klasszikus” olvasmánnyá egy tudományos mű egy adott szak- területen? Mi az a titkos összetevő, amitől az utókor szemében mérföldkőnek szá- mít egy könyv?

Tudásmegosztás, információkezelés, alkalmazhatóság

Piroska Szentirmay — v, 10 dec 2023 08:20:42 +0000

A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) idén hibrid, online is követhető jelenléti formában tartotta meg XXIX. Kongresszusát. A Kongresszusnak a Semmelweis Egyetem (SE) adott otthont és színvonalas meg- szervezését a SE Szaknyelvi Intézete vállalta.

« Traduction et interprétation : entre théorie et pratique » Rencontres des jeunes traductologues

Anikó Németh — v, 10 dec 2023 08:22:39 +0000

Két párizsi egyetem, a Sorbonne Nouvelle és a Paris Cité Nyelvtudományi Dokto- ri Iskoláinak hallgatói közösen vállalkoztak arra a feladatra, hogy oktatóikkal szo- rosan együttműködve megszervezzék az első jelenléti formában zajló, Fiatal For- dítás- és Tolmácsoláskutatók Találkozóját, amelyet 2023. május 4-én tartottak Párizsban. A találkozónak a François Mitterand nevével fémjelzett, Francia Nem- zeti Könyvtár közelében található egyetemi kampusz adott otthont.

LITHME WG1-WG7 Joint workshop – Bridging the gap between technology and professionals

Franciska Van Waarden — v, 10 dec 2023 08:25:03 +0000

Az Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés (European Cooperation in Science and Technology, COST) 2020–2024. közt meghirdetett LITHME prog- ramja (Language in the Human-Machine Era) a nyelv, az ember és a technika kapcsolódási pontjait kutató szakembereket fogja össze. Az érdeklődők nyolc kü- lönböző munkacsoportba csatlakozhatnak és ezáltal lehetőségük nyílik a határo- kon átnyúló közös interdiszciplináris tudományos munkára. 2023 augusztusában az 1-es számú (Nyelvtechnológia) és a 7-es számú (Nyelvi munka, nyelvi szakem- berek) munkacsoportjai tartottak közös workshopot, amelynek az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke adott otthont.

Klaudy Kinga, Robin Edina, Seidl-Péch Olivia (szerk.): Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I.

Márta Lesznyák — v, 10 dec 2023 08:26:59 +0000

AZ ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke karöltve a MANYE Fordítástudományi Szakosztályával a fordítástudományi kutatásokat segítő kutatásmódszertani kötetet állított össze. A szerkesztők a magyar fordítástudomány meghatározó alakjai: Klaudy Kinga az ELTE Fordítástudományi Doktori Iskolájának alapítója és vezetője, Robin Edina az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének vezetője, Seidl-Péch Olivia pedig a BME Idegen Nyelvi Központjának egyetemi docense, a doktori iskola munkatársa.

Imre Attila: An Introduction to Translator Studies

Kinga Fanni Sárvári — v, 10 dec 2023 08:28:35 +0000

Imre Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára és a Partiumi Keresztény Egyetem docense összetett feladatra vállalkozott An Introduction to Translator Studies című művének megírásával.

Summaries in English

Kinga Klaudy — v, 10 dec 2023 08:31:41 +0000

Útmutató szerzőinknek

Kinga Klaudy — v, 10 dec 2023 08:34:36 +0000